Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-17 / 263. (3815.) szám

^RKGAlMAG^AR-mXlliAP 13 1935. november 17, vasárnap. ________ mm mmwmmmmmmmmaatmmti1,11" Oravecz Imre, a magános őstehetség ■ A tutrövid kassai hiáltitás margójára ■ Kassa, november 16. A múlt hét folyamán hosszabb kW óta először láthatta a nagyon fi­gyelmes szemlélő Oravecz Imrének, a három ev­vel ezelőtt feltűnt nagyidat festőnek a képeit a kassai Keletszlovenszkói Meuzeum egyik ter­mében. Nem sok ideig ugyan, mert egy hét mán leszedték a képeit, azzal a gyönge megokolással, hogy a teremre szükség van. Nem szál Imik vitába a múzeum illetékeseivel, csupán megjegyezzük, hogy Óra ve ez képei ma már nagyobb értéket jelentenek, hogysem ne­vetséges expressz-kiállitásokon ráncigálják ide- oda őket. Bizonyítékul lehet felhozni, — ha va­laki nem látja meg magukon a képeken a művé­szi lélek értékeit, — a külföldi lapok hosazu so­rát, melyek a legnagyobb elismerés hangján szólnak róla. A PASZTELL-MÜVÉSZ AZ EKE MELLETT Éppen mostanában láttam egy svéd ujságot, A hatalmas lepedő alakú lapon különböző „ere­deti" pózban ot volt, •egy-két ősfehetség hason- . n>á*a. Benedek Péter valami félszerben, Győri Elek, a tiszaladányi kovácslegény, mint Vulkán isten segédje egy félhomályos kovácsmühdyben fenyegetődzött a nagy kalapáccsal, Oravecz Imre pedig mint egy orosz kolchozember eke mellől te­kinteti a magasba. A képeket valamelyik film­gyárban vették fel, hogy igy hirdessék a külföld­nek, mi mindent tud kitermelni a magyar nép. Kétségtelen szép a szándék, amellyel igyi kéz­nek kiemelni ezeket az őstehetaégeket, akik kö­rül még máig is annyi a vita, de én mégis úgy vélem, hogy ebben a nagy buzgóságban kell ke­resni Oravecznek és társainak a tragédiáját. Sze­gényekből kuriózumokat csináltak, pedig csak tehetségek: igen nagy tehetségek. Óra ve özet alig ismeri közönségünk. Akik is­merik is, bozzárótő .mosollyal térnek el felette, mint akik tudják, hogy a dolog mögött turpis­ság rejlik. Pedig rosszul tudják, mert. a nagyiddá Ora­vecz, mint festő és ember egyaránt komoly je­lenség. Ez a hatalmas koponyája, szelíd szemű ember a magyar élet egyik tipikus ée sokatmon­dó jelensége. Nem kuriózum, hanem: Jelenség, akit a mai magyar sors dobott föl társaival a mélyből, ahonnan már nagy megújulások és fel­lendül esek jöttek magyar életünkbe. Ahhoz, hogy Oraveezet,' épp úgy, rnant többi társát, értékelni és érteni tudjuk, fel kel! vetni a kérdést: mi A lényeg az ősteheteégeknél? Miért nem lehet okos fölényeskedésee] elmenni amel’ett a néhány paraszt-, iparos- és mimká6- sorsból közvetlen iskola nélkül művésszé vált ember mellett, akik körül ma a fentemiitett vita folyik? Két dolog miatt kell jelentősnek tartanunk, hogy kiemelték ezeket az embereket a magyar dolgozók millióiból. Az egyik általános vonat­kozású tény: mégpedig az. hogy ezeken, az is­kolákat nem járt embereken látszik meg, hogy: a kultúra, ma nem okvetlen az iskolából jön és hogy: a, tehetség születik. A lélek világában más a hierarchia, mint a hétköznapi életben. A lélek ott tör fel, ott csap lángba, ahol akar. S ez a lényeg! Sajnos, ezekkel az őstehetségekkel -úgy vagyunk, hogy inkább keressük náluk a primitívséget, mint a tehetséget, mer! sokan a primitívséget el tudják viselni, de a tehetséget nem. A. másik dolog magyar szempontból figye­lemreméltó. Azok ugyanis, akik a tehetségeket kutatják, nem igen hirdetik, hogy ezekben a ké­pekben egy egész kultúra van benne. Ez az uj kultúra, feltörőben van ma az egész magyarság­ban- Úgy lehetne nevezni, hogy: az uj népiség. Tamási, Nyirő, Kodolányj egv-két alkotása csak úgy része ennek a kultúrának, mint' az őstehet­ségek közül azok, akik tényleg tehetségesek. Nem mind. akiket bemutattak a pesti kiállítá­sokon, de néhányuk feltétlenül az. Benedek, Ora­vecz, Győri, az elhunyt Káplár és egynéháoyan mások a festők közül; Markovién és Csülök a szobrászok közül. Ez utóbbinak a becsületes neve Burai, csak a „népiesség" kedvéért változtatták Csülökre. Ezek az emberek tényleg nagy tehet­ségek és kiforrott művészek, akik hozzák a ma­gyar falunak, helyesebben mondva, a, magyar népnek a, leglelkében élő sajátos színeket, vona­lakat, mozdulatokat, ritmust. ORAVECZ IMRE EGYÉNISÉGE Oraveezet a szlovenezkói magyar paraszttár­sadalom termetbe meg. Itt élte le munkás gazda- legény életét, amelyből a háború rántotta ki. A háború után festői vágyai, melyek gyermekko­rában is megvoltak már, Kassára hozzák, s itt tanul egf kis ideig. Azonban csakhamar vissza­tér Nagyidára. s ott remeteségben vergődik to­vább az autodidakták tövises utján. Három év­vel ezelőtt állít ki először Pesten, majd az öste- hetségek kiállításán ér el nagy sikereket. Most itt él a nevezetes Nagyidán. Néha megjelenik Kas­sán, de élete be van ágyazva ebbe a keletszlo- venszkói magyar faluba. Ma körülbelül negyven éves. Nőtlen, visszavonult életet él, mert keve­sen férkőznek a leikéhez. Meg nem értés veszi körül minden oldalon. Nein paraszt már a pa­rasztok szemében, a középosztály pedig nem a tehetséget nézi benne, hanem azt, hogy csizmá­ban jár, oroszos inget hord és reggelenként ma­ga feji meg tehénkéjét. Néha elnézem széles homlokát, mély szemeit, a szenvedés barázdáit a szemei körül, ilyenkor az jut eszembe, hogy első fecske, aki talán: ko­rán jött. Nem eléggé érett még a mi világunk arra, hegy az ©fajta lelket hallgassuk és tanul­junk tőle. Ennek az embernek tehenet, kelt fejni, mert nem tud megélni festészetéből. Kevesen ér­tik meg és őseinek hagyományos gőgje miatt nem csinál magának reklámot. Külseje elárulja, hogy Iirai természet. Ké­pein kevés a történés. Csupa finom és légies szin van rajtuk. Témái természetesen a faluból kerülnek ki. Nem a falu életét, hanem a falu hangulatát és líráját rögzíti meg pasztelljein. A szemlélőbe belemarkol a képein a reggeli nap kristálytiszta fénye és meg lehet borzongani es­teli témájú pasztelljei előtt. Hihetetlen, ‘hogy mekkora az esztétikai tu­dása. Általános műveltségén, széles ismeretein sokan lepődtek meg már, akik a primitívet ke­resték benne. A társaságban hallgatag ember, de ha megszólal, beszéde csupa zamat. Egyébként elsőrangú cikkíró is. Mindez éppen elég, hogy valakit kuriózumnak tartsanak és ne értsenek meg. Egy azonban bizonyos: művészete győzedelmeskedni fog! SINKÓ FERENC (*) Pázmány Péter-emlékiinnep lesz a pozso­nyi keresztényszocialista központban. Pozsony­ból jelenítik: A pozsonyi keresztény munkásság december 2-án. hétfőn este 7 órakor a pozsonyi ik/creS'Ztényiszocu 1 i«ha .központban (Venfur-ucea 0} nagyszabású Pázimány-ciniékfinnepet rendez. Az ünnepi beszéd elmondását dr. Pornbezky Géza nemzetgyűlési képviselő, a, kiváló szónok vállalta. Énekszámokkal! szerepel a, Keresztény Munkás Palegye&ütet jeles énekkara Oszwaid Ferenc karmester vezetésével, azonkívül szava­lat ogésziti ki a műsort. (*) Egész Keletszlovenszkó magyar kftzönsé­I gének találkozója lesz a Kazinczy Társaság no­vember 24-iki Sárost Estje. Kassáról jelentik: Mint már jelentettük, a Kazinczy Társaság no­vember 34-ikí, jövő vasárnapi, Sáros; Estjére, melyet a Schalkház-szálló nagytermében ren­deznek meg. teljes erővel folynak az előkészü­letek és az estét hatalmas érdeklődés előzi meg egész Keletszlovenszkó magyarsága, részéről. Ez a nagy érdeklődés teljes mértékben jogosult is, mivel a kitűnő eperjesi műkedvelő gárda szereplése Kissóczy Józsefnével az élén, vala­mint Mécs László szavalata, Fábry Viktor elő­adása és Subayda Mária zongoraszámai az él- ményszeriiség márkáját ütik a Kazinczy Társa­ságnak erre a rendezésére. A nagy érdeklődésre misem jellemzőbb, mint az, hogy a jobb jegyek elővételben már elfogytak s aki jegyet akar még biztosítani magának erre az estére, az sürgősen jelentse be igényét Kassán Vitéznél, aki az elő­vételt kezeli, különben könnyen megtörténhetik, hogy a hét végén jelentkezőknek már nem fog­nak tudni jegyet kiszolgáltatni. (*) Gasparek Tibor pozsonyi hegedű- estje. Gasparek Tibor, az ismert pozsonyi hegedűművész november 20-án, szerdán este 8 órakor hangversenyt ad a pozsonyi Redoute kistermében. A hangversenyen közreműködik Schiflisch Irma jugoszláv énekesnő. A műsoron Veracini, Bach. Szy- manovszki, Píihoda, Zsolt, Verdi, Marx, Binicki müvei szerepelnek. Jegyek elővétel­ben Stampfel (Mihálykapu-u.) és Steiner könyvkereskedésekben kaphatók. (*) Egri Viktor a budapesti rádióban. Egri Viktor, a neves szlovenszkói iró, hangjátéka, a „Miíhridafes aranya" a közeljövőben szín­re kerül a budapesti rádióban. Miig erdélyi írók hangija tékái sűrűn szerepelnek Buda­pesten, szlovenszkói magyar írótól eddig még kevés darabot adtak ott elő. (*) Az ungvári járási magyar közművelődési tanács évi rendes közgyűlése. Ruszinszkói szer­kesztőségünk jelenti: Az ungvári járási magyar közművelődési tanács csütörtökön tartotta évi rendes közgyűlését az ungvári Református Kör nagytermében. A gyűlést Kormos Gerő ungvári ref. igazgató-tanitó mint elnök nyitotta meg, majd Kerényi Sándor homoki áll. el. iskolai igazgató-tanitó mint főtitkár jelentést olvasott föl a tanács évi működéséről. Bejelentette, hogy az országos hivatal 1000 korona segélyt utalt ki a tanácsnak, amelyből a közgyűlés az admi­nisztrációs költségeken kívül 600 korona erejéig továbbképző tanfolyamok megtartását rendelte el. Egyben utasította a tanácsot, hogy a járási hivatal utján szorgalmaztassa a községi könyv­tárak járulékainak a községek által való kiuta­lását. (Csak az ungvári járásban több, mint 80 ezer korona hátrálékkal tartoznak h községek a könyvtáraknak.) A tanács elhatározta, hogy minden erejével szorgalmazni fogja a községi kulturházak építését, hogy a kultúrának minden községben állandó hajléka legyen. Több üdvös indítvány elfogadása után a közgyűlés ismét a régi elnökséget és választmányt választotta meg s ezzel a közgyűlés befejeződött. Szépség vezet a sikerhez! A legnagyobb sikereket, az egész világon csak njólánolt nők érik el. Az üde, fiatalos külsőnek ellenállhatatlan a varázsa. Ezt a kincset Ön is elérheti s megtarthatja helyes bőrápolással. A terv. védott, felbecsülhetetlen értékű „ER- LEGIN*4 a tudományos kozmetika legújabb találmánya, mely kellemesen simává teszi a bőr! és gyógyítja a borhibákat. A helyes bőrápolás első parancsolata, hogy a pórusokat portql. púdertől, rúzstól, stb. alaposan megtisztítsuk. Ezt azonban nem érjük el szappannal való lemosással, vagy hasonló úton. A NANA GGLD- króm összetételénél fogva mélyen behatol a póru­sokba, melyekből minden tiszt,atalanságot eltá­volít s emellett ellátja a bőrt a szükséges táp­anyagokkal. Ezért, ne mulasszuk el: az alapos mindennapi NANA COL D-krém hedorzsölést éjszakára. Az,,ERLEGlN“ alkalmazásával készí­tett nappali és éjszakai Nana-krómmel igazi koz­metikai hatást ér el. Ráncok, stb. már néhány nap múlva eltűnnek. A Nana-krémet semmi más­sal pótolni nem lehet. Nann-krém és púder együtt csodákat művel. Győződjön meg erről személyesen (*) Bemutatták a legújabb magyar filmet, a| Szent Péter esernyőjét. Budapestről jelentik :| Uj magyar fi.Lm.et mutatóü ne tegnap este uj Rádims. A Középen répában készült fűknek ma­gától értetődőéin nem vehet:k fel a versenyt a millióikba kerülő amerikai fiiltoekktó. Ilyen mér­tékké.! nem szabad bírálni a „Szent Péter eser­nyőjét." sem, amely Mikszáth Kálmán halhatat­lan müvét, eleveníti meg a. vásznon. Ke bem esi ás szórakoztató alkotáe. Gomibaszftgi Élte ez- j úttal is csupa természetes humor Cterva-y Ma-1 riea bizakodó ígéret és nagyon kitűnik kisebb j szerepeikben Rátkiay Márton és Hnsszu Zol tán J Bástiliy Lajos, a film uj bonvivánj®. még sokat fog szerepelni. Oziiffra Géza. ötletes rendezése szép sikert igéit. A közönség rofconszenvval fo­gadta, az uj magyar filmet.. (*) Chaplm vallomása első lovaglásáról. Uj könyv jelent meg Chaplinről, a viliág legna­gyobb fiteszinészéről. Bak fejezet, eredetiben közli Ohap-l'n vallomását az életéről és küzdel­meiről. A francia nyelvem nyomtatott könyv bővelkedik vidám • epizódokban. Chaplin egy helyen maga mondja el első lovaglásának tör­ténetét. Bretagne!) a hívtak meg rókavadászat- ,ra. A vendéglátó házigazda egy előkelő arisz­tokrata. mindent elkövetett, hogy jól erezzem magom." Felöltöttem az operetitezerti. vadász- ruhát és felpattantam egy lóra. Azt hittem, hogy ezt in'mdem előtanulmány nélkül elvégez­hetem. A Jó ér-zte, hogy laikus ül rajta, egy­szerre vághatni kezdett és én, boy az életemet megmentsem, szorosan átöleltem a, nyakát és valósággal ráfeküdtem. Szép és mulatságos lát­vány lehetett egy filmben, de annál tragikonu- kusabb az életben. Amikor a vadásztársaim észrevették, hogy mi történt, váltam ennyien utánam ugrattak. Az egész úgy festett, mintha nem rókára vadásztak volna, hanem — énrám." (*) Magyar filmsztárok Párisban. Párásból je­lentik: Fraiieiaországban aránylag kevés kül­földi filmet játszanak. Most egymásután három olyan film került szilire, amelynek főszereplője magyar. Gaál Franciska „Tavaszi parádé"-ját négy mozi játsza. Már hirdetik a párisi lapok a Baekircseff Máriáit „•egy uj -nagy drámai szülész­nővé!. Darvas Lilivel4‘. Rövidesen bemutatnak ■ezenkívül egy Szőke Szakáll-filmet is. Ezeket a, filmeket az eredeti .német nyelven játsszák Párásban és a, vidéki mozik részére francia nyelvre szinkronizálj ák. (*) Olaszországban csak magyar és osztrák kül­földi együttesek játszhatnak. Rómából jelentik: Olaszországban megvonták a játszási engedély', a külföldi színtársulatoktól. Csak a magyar és az osz­trák együttesek játszhatnak. Paál Erzsi társulatá­ban csak olaszok és mag}'árok szerepelnek, ezért, az illetékes hatóságok a magyar primadonna engedé­lyét meghosszabbították. (*) Magyar nótapályázat. Budapestről jelentik: A Magyarországi Artistaegyesület „Liszt Ferenc Magyar rapszódia-bizottsága" a Liszt Ferenc-sm- lékév alkalmából magyar nóta- és miida!-pályázatot hirdet. Pályázni lehet magyar nótával (hallgatóval és csárdással), valamint müdallal. A bizottság a leg­jobb pályamunka szerzőjét 100 pengő készpénzzé’ jutalmazza. A pályamunkák kizárólag posta utján küldhetők a Magyarországi ArtistaEgyesüiet hiva­talos helyiségébe, Budapest, VI., Nagymezö-ucca 20. A boríték „Pályázat" felirattal látandó el. A pályázat lejár: 1035 december 2-áa este 6 órakor. (*) „Csodák" Tamási Anni színmüvében. Buda­pestről jelentik: A budapesti Uj Thálja vasárnap délelőtt mutatja be a Royal Bziiházban Tamási Áron ..Énekes madár" című színmüvét. A darab meseszerül tartalma megkívánja, hogy a színpadon bizonyos csodálatos természeti jelenségek történje­nek. Így a napraforgó hajbókol, egy fa magától megnő a közönség szeme'láttára; a szeretem hatal ma megdönti a falat; a fal magától megfordul. E csodálatos dolgok érzékeltetésére komplikált szín padi megoldásokra és díszletekre van szükség, amelyeket nagy színpadi érzékkel Simon Klára készített el. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA UNGVÁROTT Vasárnap d. u.: Egy görbe éjszaka. Operett. Vasárnap este: Én és a kisöcsém- Operett. Hétfő este: Szépségkirálynő. Operettujdonság. Bucsuelőadás. BEREGSZÁSZON Szerda este: Marica grófnő. Megnyitó előadás. Kálmán Imre világhírű operettslágere. Csütörtök este: Százhuszas tempó, A szezon legnagyobb vigjátékslágere. Péntek este: Százhuszas tempó. Vigjátéksláger. Szombat este: Én és a kisöcsém. Operettsláger. Vasárnap délután: Marica grófnő. Operett. Vasárnap este: Én és a kisöcsém. Operett. Hétfő este: Az utolsó szerep. A szezon egyik legszebb színmüve. Ziiahy Lajos kitűnő al­kotása. Kedd este: Érik a buzakalász. Az elmúlt évek egyik legnagyobbsikerü operettjének reprize. Szerda este: Az abbé. Az ezidei szezon hatal­mas, kivételes sikert megért színmüve. Az utóbbi évek legnagyobb sikere. Csütörtök: Az abbé, Szinmüsláger. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Vasárnap délután: Én és a kisöcsém. Vasárnap este: 3 ember a hóban. Hétfő: 3 ember a hóban. Kedd: Nagy szerelem, (Mihályi Lici feli ép té­ve!.) A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA NAGYSZÖLLÖSÖN: Vasárnap: Katz bácsi. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek—szombat—vasárnap, f, hó 15., 16, és 17-én: Cavalcade. Hétfő kedd, f. hó 18—19-én: Babszem kisasszony. BIO R A DIO: Péntek—szombat—vasárnap: Egy a sok közül. Hétfő—kedd—szerda: A fekete ász. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Vig özvegy Jeanette MacDonald és Che-valier fősze­replésével. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA Végállomás Szenes Béla vigjátéka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom