Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-02 / 225. (3777.) szám

2 ^rxgai-MacAarhirmp 1935 október 2, szerda. Olmiitzben megnyílt a csehszlovákiai püspökök konferenciája A legközelebbi eucharisztikus világkongresszus Csehszlovákiában lesz ? íltaj a Times párisi munkatársa kedvezően lát­ja a helyzetet és a francia-angol szerződés szo­rosabbá válásáról beszél. A Daily Telegraph szerint Laval mindenekelőtt arra törekszik, hogy a népszövetség keretén belül újra kiépítse a francia-angol együttműködés háború előtti rendszerét. A francia kabineti legtöbb tagja az angol szövetség híve. Ilyen körülmények között biztosra vehető, hogy a hét végén fontos nyi­latkozatok fognak elhangzani az angol-francia viszonyt iiletően. Támogatja-e Franciaország Angliát a Földközi tengeren? Páris, október 1. A Figaro megerősíti azt a hirt, hogy az angol kormány az elmúlt csütör­tökön kérdést intézett a francia külügyminisz­terhez Franciaország magatartását illetően ab­ban az esetben, ha a Földközi tengeren a brit flottát nem provokált támadás éri. Ez a táma­dás olasz részről akkor következhet be, ha az angol flotta bojkott alá veszi Olaszországot. Az angol tengerészeti hivatal tudni szeretné, váj­jon ebben az esetben számithat-e a francia flotta támogatására és igénybe veheti-e a francia flot­tabázisokat. A lap szerint London gyors felele­tet vár, hogy a szerdai angol minisztertanács foglalkozhassak már a francia állásponttal. Fokozott politikai tevékenység Londonban London, október 1. Baldwin "miniszterei- nők ma délelőtt tárgyalásokat folytatott MacDonald, Chamberlain és Hoare minisz­terekkel, Az általános vélemény szerint a miniszterek a nemzetközi helyzettel foglal­koztak. Edennel holnap tárgyalnak az an­gol kormány tagjai. Hivatalos angol körök nem nyilatkoznak Grandi olasz nagykövet tegnapi látogatásá­ról. Grandi állítólag a Franciaországhoz in­tézett angol kérdések ügyében látogatta meg a külügyminisztériumot. Hivatalos an­gol körök csak annyit hangsúlyoznak, hogy az olasz látogatás nem változtatott a hely­zeten és nincs összefüggésben a szombaton Rómában kiadott kommünikével. A Fran­ciaországhoz intézett angol kérdések ügyé­ben az illetékes körök se nem cáfolják a saj­tóban megjelent híreket, se meg nem erősí­tik azokat. Olmiitz, október 1. Dr. Precsan olmützi ér­sek elnöklete alatt kedden délelőtt megnyílt a csehszlovák köztársaság katolikus püspöki ka­rának konferenciája. Az egybe gyűlt püspökök az első csehszlovák katolikus kongresszus val­lásos eredményeivel foglalkoztak és megtár­gyalták, miként lehet ezeket az eredményeket a csehszlovákiai katolikusok vallási életének ja­vára kiépíteni. A püspökök elhatározták, hogy az eucharisz­tikus világkongresszus nemzetközi bizottságá­tól azt fogják kérni, hogy a legközelebbi eucharisztikus kongresszust Csehszlovákiában tartsák meg. Kassa, október 1. (Kassai szerkesztőségünk telefon-jelentése.) Kassa város iparos és ke­rekedő társadalma hétfőn este hét órakor a li­geti kioszkban jól látogatott gyűlést tartott, amelyen foglalkozott a kisiparosság és a kis­kereskedők mai súlyos helyzetével és a kor­mány sürgős segítségét kérte. A gyűlésen Molnár Miklós és Petrán Márton elnökölt, s résztvett azon dr. Pajor Miklós országos keresztényszocialista szenátor is, aki hosszabb beszédet mondott. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely felsorolja az iparos- és kereskedőtársa­dalom mai rendkívül nehéz helyzetét, az egyes szákmák kivánságait és megadja az orvoslás módját is. A határozati javaslat olcsó hitelt kér a kis­kereskedők és kisiparosok számára, követeli Kassán a villanyárak leszállítását, munkaal­kalmak teremtését, követeli továbbá az ipa­rosok aggkori, baleset- és rokkantbiztositásá- nak bevezetését, a könyörtelen adóvégrehaj­tások beszüntetését, a régi adótartozások le­írását s az újonnan kivetett adók igazságos felülvizsgálását. A kassai iparos- és kereskedő Az előkészületeket erre vonatkozólag a közel jövőben megkezdik. A püspöki kar ezután ki­jelentette, hogy a katolikus kongresszus nevé­ben egyedül annak az állandó bizottságnak van joga nyilatkozni, amely 1932-ben Csehszlovákia valamennyi nemzetiségének figyelembevételével létesült. Ezután az elszámolásokat vizsgálták fölül és a Katolikus Akció további kiépítéséről tanácskoztak. A püspöki konferencia hódoló táviratot intézett a pápához és táviratban üd­vözölte a köztársasági elnököf, az uj prágai nunciust és a 'miniszterelnököt. A tárgyalásokat szerdán folytatják. társadalom követeli továbbá az ipartársulat autonómiájának megadását és jelenlegi hatás­körének kibővítését, követeli a választások azonnali kiírását a vegyes ipartársulatokba. A gyűlés, amelyen a hatóságok meghívott kép­viselői is jelenvoltak, a legteljesebb rendben folyt le. ‘ Hrabár kárpátaljai kormányzó teára hívja meg a szovjet* újságírókat Ungvár, október 1. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől.) Az ungvári és az egész kárpátaljai közönség körében föltiinést keltett a hir, hogy Hrabár kormányzó, aki — mint ismeretes — görögkatolikus pap, október 17-én teára fogja meghívni a Kárpátaljára érkező sZovjetujságiró- kat a helybeli újságírók egy részével együtt, A hirt különbözőképen kommentálják, különösen katolikus és egyéb egyházi körökben. Ui választások Dániában Kopenhága, október 1. A dán valkstmgefc királyi kézirattal kedden föloszlatták. Az uj választásokat október 22-re Írták ki. Nagy gond a fedezeti javaslat Prága, október 1. Őréinek miniszter a cseh néppárti gazdaszövetség gyűlésén beszámolt a kormány munkájáról. Srémek miniszter szerint a legnagyobb nehézséget a tárgyalá­sok folyamán a fedezet hiánya okozza, újabb bevételi forrásokról kell gondoskodni a be­ruházási munkálatok céljaira. Az inségakciókat a kormány még nem tárgyalta, de ez a kérdés is nagyon rövidesen sorra kerül. A burgonya- behozatal kérdését a kormány akkor rendezi, ha majd ismerni fogja a belföldi termés vég­leges eredményét. Cáfolják az oszfrik-oémet tárgyalások hírét Páris, október 1. Az Excelsior szenzációs cik­ket közölt, amely szerint Hitler és Ausztria kö­zött kiegyezési tárgyalások folynak. Hitler a következőket ígérte Ausztriának: 1. megszünteti az ezermárkás határzárat, 2. osztrák területen beszünteti a nemzeti szocialista propagandát, 3. garantálja Ausztria területi függetlenségét. Ez­zel szemben a következő követeléseket állította föl: 1. az osztrák nemzeti szocialistáknak meg­engedik, hogy belépjenek a hazafias frontba, 2. a nemzeti szocialista párt képviselői helyet kap­nak az osztrák kormányban, 3. az úgynevezett osztrák probléma irányelveit megváltoztatják és Bécs ezentúl Berlinnek megfelelő külpolitikát követ. Hivatalos osztrák helyről ma délben a leg­határozottabban megcáfolják az Excelsior hí­reit s azokat utolsó szóig légből kapott kom­binációknak nevezik. Németország és Auszt­ria között semmiféle ilyesféle tárgyalásokra nem került sor. Srobár egyetemi katedrát kap. A hiveatalos lap közlése szerint a köztársasági elnök Srobár Lőrinc volt agrárpárti szenátort a pozsonyi egyetemen a szociális orvostan cimzete-s rend­kívüli tanárává nevezte ki. Srobár már a té:li szemeszterben megkezdi előadásait. Hir szerint Srobárt rövidesen rendes tanárrá nevezik ki. Az Iparosok és kereskedők követelései a kassai manileszláciés nagygyűlésen (19) — Aztán, az incidens után kezdődött a máso­dik korszak, amikor, sajnos... — folytatta Fürst. — Ezt tessék elmondani! Arra vagyunk ki­váncsiak, hogy ez hogy történt? — Mondta Mé­rey. — Hát. kérem, — fogott bele tétován Fürst, s megint húzódozni kezdett. — De nekem na­gyon kinos . . . végre is kollégámról van szó. — Hiába, ez kötelesség, nagysád! — szólt erélyesen Knöpfler. Fürst az erőszaknak ismét engedett, Knöpfler megszólalása végét vetette habozásának. Régi tanár létére drukkolva állt igazgatója előtt, mint gyerekkorában a felnőttek előtt, úgy érezte, hogy ennek mindig résen álló ravaszsága előtt átlátszóvá és semmivé válik . .. Knöpfler, aki vendéglátó voltának megfelelően egy lépésnyire igazgató-kollégái mögött teljes csendben figyelt, most felállt s az íróasztalról cigarettadobozt vett elő, hogy megkínálja az urakat. — Tessék, uraim! — mondta. Mérey engedelmet kért a rágyújtásra Fürst- től, aki el volt bájolva az udvariasságtól s várt, míg a férfiak rágyújtottak. Csak mikor a négy cigarettavég parázslani kezdett, fogott újra az elbeszélésbe: — Mikor, mondom, Perényi az incidens fé­nyénél rájött, hogy az osztály kezd kicsúszni a kezéből, elkezdett harcolni a lányok szerel­méért. Tudnunk kell azonban, hogy meglehető­sen introvertált típus, akinek nincs egészséges viszonya a valósághoz ... s igy szerény véle­ményem szerint egyik hibát a másik után kö­vette el. Knöpfler újból helyeslőén bólintott. — Például, csak ami véletlenül eszembe jut, —• folytatta Fürst. — Hiszen nem mondom, csu­pa ártalmatlan dolog talán, de azért . .. Miután például Faragó monoklit viselt, egy hét múlva ő is monoklit kezdett hordani.. . Bocsánatot kérek, amiket itt elmondok, nem titkok, amik­ről csak én tudnék... azazhogy nyílt titkok s szájról-szájra jártak az iskolában . . . igazán nem kellett kérdezősködni utánok. —• Ne tessék védekezni, kérem. Én egyene­sen dicséretesnek tartom, ha az osztályfőnök "’etesen tájékozva van az osztálya dolgairól, —hangzott el Mérey ajkáról az első elismerés. — Csak tessék folytatni! Nagyon érdekes. Fürst megigazította székét s látszott, hogy hosszabb előadásba akar kezdeni: —■ Egyszer a lányok egy nyomdai levonatot mutattak nekem a tizpercben, amit Perényi a VII. b.-ben felejtett. Egy cikkének a nyomdai levonata volt, tele titokzatos jelekkel és javítá­sokkal. Már nem emlékszem, miről szólt a cikk, azt hiszem, a Philológiai Szemlében kellett meg­jelennie s rengeteg lapalatti jegyzet volt benne. Perényi magával vitte a levonatot az osztályba, mintha egy pillanatra sem adhatna ki a kezéből ily fontos és értékes okmányt, de csodálatos­képpen óra végén véletlenül mégis ott felejtet­te a katedrán. Én nem is mondom, hogy szán­dékosan felejtette ott, s hogy tudtára akarta adni az osztálynak cikke megjelenését és hogy ... hogy is mondjam ... hogy őneki ilyen titokzatos műveletekkel van dolga, mint nyom­dai korrektúra s eféle... hiszen ezt nem tud­nám bizonyítani... s ha más tanárral történik a dolog, eszembe sem jut ilyen gyanú... De ebben az esetben ... Csak azt tudom, hogy mi­kor aztán a lányok levitték neki a levonatot a tanári szobába, roppantul meglepett arcot vá­gott, mint aki csak akkor jön rá hallatlan szó­rakozottságára s nem győzött hálálkodni, mint­ha csakugyan valami pótolhatatlan és nagyérté­kű okmányt mentettek volna meg az elkalló- dástól. — Valóban átlátszó eset, — mondta Mérey s a többi férfit is mintegy tanuul hiva körülné­zett: —- ez csakugyan világos, nemde? Az urak helyeslőén bólintottak s Fürst foly­tatta: — Aztán előadást tartott valahol. Igazán nem is jut minden az eszembe, amivel kísérletezett szegény ... A testületben mindenki kapott meg­hívót, az igazgató ur a köröző könyvben meg­hirdette a felső osztályok növendékei részé­re .. . középiskolai tanárnak érdemes, kérem, a külvilágban szerepelnie, mert az iskolai vissz­hang ezerszeressé növel minden sikert. — A kudarcot nem? — kérdezte Koch. — Azt is .. . Hol is tartottam? Á igen ... Ha jól emlékszem, Perényi az Argirus-mondáról be­szélt ... Az úgy van, az ember pontosan érzi, ki az, aki megköveteli, hogy elmenjünk az elő­adására s ki az, aki nem törődik az ilyesmivel. Hát ha van valaki, aki elvárja, hogy az ember megjelenjék az előadásán és halálosan megsértő­dik, ha elmulasztottuk meghallgatni, az bizony Perényi. Én véletlenül nem tudtam ugyan el­menni, de hallottam, hogy majdnem az egész testület ott volt, s akik nem mentünk is el, mind előre exkuzáltuk magunkat. Biztos vagyok ben­ne, hogy felirta magának azokat, akik sem el nem mentek, sem ki nem mentették magukat.. . azok részére nem lesz soha bünbocsánat... De meg vagyok győződve arról is, hogy Perényi igazában nem a tudományos világ s nem is a testület kedvéért tartotta az előadást, hanem a VII. b. kedvéért. S kérem, a VII. b. nem ment el! Az alsóbb osztályok, amelyekben taxiit, még kivonultak, de a VII. b. szirtié tüntetőleg távol­maradt. Nem tudom, diogy történt, összebeszél­tek-e, dé nem volt ott az osztályból Senki. Mint­ha csak összeesküdtek volna. — Elég szemtelenség volt az osztálytól! — szólt közbe erélyesen Dékány. — Igen, nekem is ez volt a véleményem — mondta Fürst. — Meg is mostam másnap né­hány lánynak a fejét. — És Perényi? — kérdezte Mérey. — Nem szólt egy szót sem s egy kis időre ab- , bahagyta a kísérleteit., — Milyen kitűnő szeme van önnek! — lel­kesedett Mérey, majd a két igazgató felé for­dult: — S az az érdekes, mind azt hisszük, hogy láthatatlanok vagyunk, a mi fejünkbe nem lát bele senki, holott ime, sokkal jobban belelátunk egymásba, mint ahogy legrosszabb perceinkben is gondoljuk ... — s nem lehetett tudni, vájjon nem virágnyelven elmondott üzenet volt-e ez az ellenzékieskedni kezdő két igazgató felé. — Ó, kérem — szerénykedett Fürst, — Peré­nyi egészében oly átlátszó eset! Sajnos, a gye­rekek is mind tisztában vannak vele. Az irodában a cigarettafüsttől és a tikkadt déli melegtől egyre nehezebb lett a levegő. Mé­rey kérésére kinyitották az ablakokat. — A gyerekeknek igen éles szemük van, ké­rem, — elmélkedett Knöpfler. — Igen, s,a tanár oly fontos személy az éle­tükben, — folytatta Fürst, — hogyne figyelnék meg! A gyerekek észrevették például, hogy Pe­rényi tavaiy újból készülni kezdett az óráira hiszen mindnyájan készülünk, ez természetes, de ez más , . . Perényi olyan dikciókat kezdett tar­tani a VII. b.-ben, hogy látszott: ez is a hadjá­rathoz tartozik, a régi tekintélyéért küzd. Egy­szer aztán egy gyerek óravégén félénken meg­tapsolta. Perényi erre megállt a katedrán s mo­solyogva igy szólt: „Nono, gyerekek . . . nem vagyunk színházban". A következő órán persze már az egész osztály tapsolt. Ettől kezdve ál­landósult a dolog s akadtak csintalan gyerekek, akik már az osztályba való belépéskor is össze­verték a tenyerüket. Mikor kiment, természete­sen kinevették. — Hiszen ez csakugyan tiszta örült, állapítot­ta meg magában Dékány, s megkérdezte: — És ő nem látta, hogy tréfát űznek vele? — Mindenki látta, csak ő nem. Koch most már nem tudta türtőztetni magát: — De ha mindenki látta, miért tűrték? Kis­asszony, például, aki jóban volt a gyerekekkel, miért nem világosította fel őket, hogy rut dolgot müveinek? Hiszen egy tanártársuk méltóságáról, sőt magának a tanári állásnak a tekintélyéről volt szó! ... Nem beszélve a gyerekeknek a lel­ki érdekeiről. Hol marad akkor az iskola nevelő munkája? 9 (Folytatjuk.) Néró és aVII. b. Irta: Komiós Aladár — Regény —

Next

/
Oldalképek
Tartalom