Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-18 / 239. (3791.) szám

s

1935 október 1S, pCotdk*

Budapesten elárverezik Erzsébet királyné könyvtárát?

Budapest, október 17. Erzsébet királyné könyvtárát imost hozták át Londonból Budapestre egy muzeumköruti nagy könyvkeres- fcedésbe. Azonnal megindult a nagy érdeklődés a királyné kedvenc könyvei iránt. A 'Lantos-könyvesbolt második emeleti termében bosszú asztalokon nyugszanak a pompás, bársonyba, selyembe és bőrbe kötött hatalmas albumok és fóliánsok. A szinte föl'becsül- betelten történelmi értékek sorában sok raa- gyarvonatkozásu mii és darab van. Magyar nyelven Írott munkák is vannak közöttük, mert a királyné szerette a magyar Írásokat. A munkák gyönyörű tokjai mind nagy művészettel készült alkotások. Kék bársonyon, ezüst koszorúdisz, másikon régi Ötvös müvek gótikus ornamentikája, majd selyem, zománc és ékkő pompázik egyeseken.

Az egyik asztalon piros selyembársony- táblán hatalmas tok, a széleit arany bronzr keret boritja, zománcos magyar címer fölött szinaranyból a királyi korona, a tokban Liszt Ferenc Koronázási miséjének partitúrája, amelyet 1867-ben adtak elő először. Odébb egy emlékalbunn ad pompás hátteret az ovális ezüstveretnek. Egy koszorúról egy húros líra függ alá. Az egyik tokban magyar népdalok gyűjteménye van. Itt van a Kaiser- albnm is. amely világhírű. A triesztiek gyönyörű vitorlás jachtot ajándékoztak a királynőnek és erről a jachtról pompás albumot készítettek. Az albumban beonfoglaltatik az 1í8őj&-ban épült hajó pontos leírása, afevarell- ben megfestett képe és berendezése. A másik tokkban az alcsuti templom leírása és képe. Erzsébet királyné a híres és jellegzetes magyar festményeket könyvtára számára le- íényképeztette.

Nagy utat tett meg 18Ö8, Erzsébet királyné tragikus halála óta ez a közel száz könyv és album. A Hatbsburg-családnak később, az államfordulat után áruba kellett bocsátani a hagyatékot, hogy a személyzet nyugdijalapijáí kiegészithessék. Angliába került a hagyaték, amelyet egy londoni világhírű antikvárius vásárolt meg és onnan került vissza Budapestre. Most arról van szó, hogy november elején aukcióra bocsátják ezeket a műkincseket, mert egyelőre nincs senki, aki teljes egészében megvásárolná őket. Londonban a minap igen rövid idő alatt százezer font gyűlt össze, amely összeggel egv angol történelmi értékű kincset mentenek meg. Lehet, hogy Magyarországon is lesznek olyan gazdagok,

akik megmentik a bibliofil szempontból is igen nagy értékkel biró hagyatékot

(*) Óriási érdeklődés előzi meg a nyitrai Mécs—Kálix estet. Nyitrai munkatársunk jelenti: Mint ismeretes, a SzMKE nyitrai csoportja október 19-én nagyszabású kultnrestet rendez, melynek eseménye Mécs László és Kálix Jenő szereplése. Mécs László saját verseiből ad elő, mig a nyitrai származású Kálix Jenő. a külföldön is nagynevű zongoraművész három műsor- számmal szerepel. Rajtuk kívül a SzMKE férfikara Szőke József karnagy vezetésével több ulüdalt és népdalt énekel, A jegyek elővételi árusítása tegnap kezdődött meg és már az első nap elfogyott a jegyek nagyrésze.

(*) Nagysikerű bucsuelőadással ért véget az őszi, kassai magyar sziniszezón, Kassai szerkesztőségünk jelenti: Kedden este tartotta a kassai magyar színház az őszi szezon bucsuelőadását, melynek műsorára az „Érik a buzakalász" című operettet tűzte ki. A bucsuelőadást — amint tegnap már jelentettük -— pótszékes, zsúfolt ház nézte végig és a közönség sok szeretettél, hosz- szan ünnepelte a kárpátaljai városokba távozó színészeket. A bucsuelőadás szereplői közül különösen Szenczy Mária, Várady Pál, Putnik Bálint és Némethy Zoltán arattak megérdemelt sikert, de kijutott az ünneplésből bőven a többi szereplőnek, Gábor Marának, Ács Rózsinak, Némethy Rózsinak, Szirmai Vilmosnak, Thuró- czy Gyulának. Ross Józsefnek, Farkas Pálnak és a többieknek is. A hangulatos, meleg bucsuest után március 16-ig bezárultak a kassai magyar színház kapui.

(*) Az uj magyar vonósnégyes nagysikerű bemutatkozása Budapesten, Budapestről jelentik: Végh Sándor-Szervánszky Péter-Koromzay Dénes és Palotay Vilmos kitűnő vonósnégyes együttesének bemutatkozása a budapesti Zeneművészeti Főiskola hangversenytermében nagy zenei eseményszámba ment. A négy kiváló fiatal muzsikus — koruk együttesen sem haladja túl a 90 esztendőt — az elmúlt tél folyamán szövetkezett elsősorban azzal a célkitűzéssel, hogy az uj magyar kamarazenét művelje. Első nagy sikerüket a prágai nemzetközi zenekongresszuson aratták, amelyről annak idején a P. M. H. részletesen beszámolt. Budapesti bemutatkozásuk tanúságot tett arról, hogy játékuk máris kiegyenlített, felfogásuk harmonikusan simul egybe, technikai készségük egyaránt kifogástalan, sőt, — ami régibb kvartetteknél is érdemszámba megy, — vibrációjuk is egyforma. Kodály, Mozart és Beethoven szerzeményei voltak azok a próbakövek, amelyekkel bebizonyították igaz művészetük értékét. Osztatlan, meleg sikerük volt.

(30)

Perényi felelni akart. „Egyáltalán nem akarom többé büntetni", lebegett a nyelvén, mert eszébe ötlött tegnapi elhatározása, hogy megalkuszik a Décsy-Knöpfler erőcsoporttal. Talán most célozhatna béke-készségére

__ vagy jobb lesz

né

gyszemközt megalkudni?.. . Koch, aki haragos .választ olvasott le arcáról, a szemével intett neki, hogy hallgasson. Dékány komoran lesütötte a szemét, legalább azzal zárva ki magát a pakliból, hogy tüntetőén nem vesz részt a megbeszélésben sem. Koch azonban folytatta:

— Kérem, én is teljesen osztom a méltóságos ta felfogását. Ha Décsy Magda bocsánatot kért tanár úrtól, s esetleg, mondjuk, az édesanyja is bejött az iskolába s elnézését kérte, akkor tanár t»r igazán beérheti ennyi elégtétellel.

Perényi megérezte, hogy Koah az ő pártján Van.

— De mindez nem történt meg! — kiáltotta. <— Décsy Magda apja valóban bejött ugyan annak idején az iskolába és hosszasan tárgyalt Kn.öpfler igazgató úrral, aki a beszélgetés idejére, mint utóbb hallottam, kulccsal bezárta az ajtót ... de az nem jutott eszébe a városatya urnák, hogy a sértett tanárt is felkeresse.

— Hm, — mondta erre újból jelentőséggel Koch és Méreyre függesztette tekintetét. Ez élesen és türelmetlenül szólt:

— Kissé többet foglalkoznak, uraim, ezzel a régi esettel, mint amennyire ez érdekelhet bennünket. Hogy az iskola tanári kara hogyan látta jónak elintézni a kérdéses incidenst, az a f.a- jxstri kar dolga és semmi értelmét sem látom* de

a jogunkat is kétségbevonom ahhoz, hogy mi felülbíráljuk a testület és Knöpfler igazgató ur bizonyára nagyon jól megfontolt intézkedéseit. — Majd olyan határozottsággal, amely nem tűrt ellentmondást, hozzátette: — Gyerünk tovább, uraim! Uj kérdést kérek!

Mivel pedig a két igazgató hallgatott, mindjárt folytatta:

— Nekem mindjárt van is egy kérdésem, bár ez sem lesz jelentős. — Közelebb emelte arcához az előtte levő jegyzeteket. — Tanár ur, ha jól vagyunk informálva, körülbelül tavasz elején jött rá, hogy ... kísérletei a népszerűség visszahóditására, nem sikerültek . .. kérem, nevezzük meg talán még pontosabban a dolgokat: hogy az osztály .. . megtévesztő játékot üz tanár ur jóhiszeműségével. Hogy jött erre rá, tanár ur?

Perényi megszégyenülten érzi, milyen meztelenül, leleplezve áll egész élete . . . s mégis, Isten tudja, miért, megkönnyebbülve néz körül. Egy pillanatig nem felel, mintha haboznék, hogy válaszoljon-e a kérdésre, aztán igy szólt:

— Névtelen levelet kaptam, hogy . . . hogy az osztály csúfot üz belőlem és hogy ne tűrjem tovább. Máig sem tudom, ki irta ... az biztos, hogy valaki a VII. b.-ből.

Mennyit töprengett rajta, ki az a híve az osz- ! tályban, aki azokat a névtelen szerelmesleveleket Írja neki! Hol ezt, hol azt a lányt vette gyanúba az osztályból, s akkor egy időre kedvesebb volt az illető növendékhez, aki persze nem is sejthette, minek köszöni Néró hirtelen kegyeit ... mig Petényi be nem látta, hogy teyes

(*) Nagy sikert aratott a Magyar Filmiroda első filmje, a „Halló Budapest", Budapestről jelentik: Szerdán este mutatták be ünnepélyes külsőségek között a magyar kormányzó jelenlétében a Magyar Filmiroda műtermében készült első filmet, a „Halló Budapestet". A film írói: K. Halász Gyula, Kristóff Károly, Békeffy László és Mihályi István. A film hatásos és mulatságos jelenetekben mutatja be a budapesti rádió belső életét és ennek keretében felvonultatja a mikrofon nagy magyar csillagait. Az általános tetszést aratott történet középpontjában Bársony Rózsi és Kabos Gyula kitűnő alakítása áll. Mellettük a magyar zeneművészet legkitűnőbbjei: Hubav Jenő, Dohnányi Ernő, Németh Mária, Gyenge Anna stb, szerepelnek ének- és zeneszámokkal, A filmet Székely István és Vajda László rendezte, a zenét Fényes Szabolcs írta, mindhárman elismerésre méltó munkát végeztek.

(*) Újból1 előadják a zsigárdi gyerme" kék a „János vitéz"-t. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Értesülésünk szerint a zsigárdi gyermekegyüttes október 27-én újból előadja a „János vitéz"-! éspedig Zsigár- don :a forgószinpadon. Az előkészületek Munka Jenőné vezetésével már lázasan foíynak. Zsigárd utón Léván, Érsekujvá- rott és Komáromban készülnek előadni a zsigárdiak a János vitézt. — Kovács Pisti, Kukoricza Jancsi megszemélyesítője már gimnazista lett: az érsekujvári magyar gimnázium első osztályába jár.

(*) A FÓRUM építészeti és művészeti folyóirat

9. száma a szokott érdekes és gazdag- tartalommal jelent meg. A csehszlovákiai krematóriumok ismertetésén kívül az építészeti rész még egy érdekes közleményt hoz Ravmond A. építész japán építkezéseiről. A tartalomból a következő cikkeket emeljük ki: Urzidil Johannes értekezését Capek József festőről. Marschutz Leó és Re- wald John „Cézanne és a Jas de Bmffa,n“ tanulmányát, LiebscbeT J. szobrász ismertetését. Külön figyelmet érdemel a folyóirat kitűnő művészeti hírszolgálata. A nemzetközi nagy kiállitások ismertetésének sorozatában e füzetben az amszterdami Rembrandt-kiállitásról találunk képes cikket dr. Heppner A. tollából, továbbá Brogyányi Kálmán „Üti jegyzeteit11, melyekben a szerző a párisi és brüsszeli kiállításokkal foglalkozik. Bécsi és budapesti levelek és bőséges -híranyag egészitik ki a tartalmas, szép kiállítású számot. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal: Pozsony, Mihály-ucca 2., II. em.

(*) Korda Sándor hetvenezer fontos filnrpályázata. Londonból jelentik: Az elmúlt napokban csaknem az összes nagy angol lapokban filmpá- lyáz-at jelent meg. A pályázat keretében 70.000 fontot osztanak szét. A pályázatot a London Film Produktkm nevében Korda Sándor irta ki. Az ötlet Kordától ered s minden dicséretet megérdemel. A pályázóknak a következő érdekes kérdésekre kell felelniük: Jobb lett-e az angol film

az utolsó öt esztendőben? Melyik angol film tetszett a legjobban? Unalmas-e az a film, amelyben csak szerelem van? A film csak szórakozást jelentsen-e, vagy legyen-e komolyabb, gondolkezáera késztető tartalmas is? Brdekli-e önt a

jövőbelátó mefiéjü film? Kik azok az írók. akiknek müvét szívesen látná filmen? Akar-e színes filmet? Mégjegyzi-e a film rendezőzéhek és a film- produkció vezetőjének a nevét jg? Kosztümös vagy modern filmet akar-e? Amerikai vagy angol film teszik-e jobban? Akar-e Bhakespcare- müvet filmen látni?: Ha igen. akkor Shakespeare melyik müvét? Kik a kedvenc filmezinészei, ftlrn- szinósznői? — Ez a pályázat eldönti majd azt, hogy a közönség mit akar e Korda majd ilyen filmeket készít. Biztos, hogy ezekkel a filmekkel még nagyobb sikere desz. 70.000 fontból valóban nagy filmet lehet elkészíteni, de ez a pályázat céljára szánt summa nem lesz elveszett -pénz.

(*) Faragó Márta leszerződött az Iván-íársu- lathoz. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Faragó Márta, a tehetséges, fiatal kassai színésznő, október 16-tól ismét leszerződött Iván Sándor szín- társulatához. Faragó Márta néhány esztendővel ezelőtt mint az Iván-társulat tagja került Kassára, ahol férjhez ment s házassága miatt otthagyta a színpadot. Most ismét visszatér régi sikerei színhelyére.

(*) Rákosi Szidi gyengélkedik — állapota kielégítő. Budapestről jelentik: Rákosi Szidi egy idő óta a budapesti Siesta-szanatórium lakója, ahol a magyar színészet nagyasszonyát a legnagyobb gonddal ápolják. Kezelőorvosa kijelentése szerint a nagyasszony állapota kielégítő, s magas kora ellenére sem ad közvetlen aggodalomra okot.

(*) Televízióban szerepelt egy magyar énekesnő. Budapestről jelentik: Somogyi Olga, az ismert dalénekesnő párisi rádiószereplése után Brüsszelben énekelt. Ott érte a világkiállítás televíziós adóállomásának meghívása. A távolbalátóban francia és magyar dalokat énekelt tanárnőjének, Somogyi Adrienne-nek kíséretével.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA:

VÁROSI:

Péntek, szombat, vasárnap, okt. 18—20-áig: Roberta — táncoló tündérek. Szombat, vasárnap népelőadásban:

Paganini.

Hétfő, kedd, szerda, okt. 21 —33-ig:

Don Juan utolsó szerelme.

Csütörtöktől kezdve Gusztáv Fröhlich és Láda Baarová, együttes vigjáíékslágere: Hadnagy ur Bobby.

Világszenzáció a VÁROSI MOZGÓBAN:

Kedd. szerda, csütörtök, okt. 23~—?Ű-Ig, este csak Mí7 és U9 órai előadások keretében fellép dr. Ali Mirza Káhn, a rejtelmes mágikus hindu fakir. Műsorán: telepátia, szug- geszció és fakirizmus.

BIO RÁDIÓ:

Péntek, szombat, vasárnap:

A pokolhajó.

Szombat, vasárnap népelőadásban: Masíroznak a katonák.

Hétfő, kedd:

Zoro és Huru a leánynevelő intézetben.

HE3SS2HBI

irányban tapogatózott s akkor elejtette a lányt, egy másik tanuló kedvéért.

— A levél azt is előre tudtomra adta -— folytatta —, hogy a másnapi órámon megint csokrot fogok kapni. S úgy is volt

__mire én aztán elvettem a kedvüket, hogy__S másnap helye

slő levelet kapott a névtelentől. De ezt már elhallgatta a bizottság előtt s azt is, hogy a levél közlése szerint a lányok többsége most már Faragó Aurélba szerelmes... Vájjon ki lehet? A levelei mind nyomtatott nagy betűvel Írva, hogy ne ismerhessen rá... a szöveg néha meglepő érettségre vall, máskor meg egészen gyerekes ... az aláírás: „Boszorkán y".

•— Igen, szólt Mérey, — tudom, kissé erélyes volt tanár ur.

— Természetesen, — felelt Perényi s emlékszik, hogy már az előző napról jókora ingerültséget hozott magával az osztályba, mert. észrevette, hogy egy viccére valaki gúnyosan oda- sugta a szomszédjának: „Milyen szellemes!"

Csoda, hogy még akkor türtőztetni tudta magát __S aztán, mikor a csokrot kezébe vette és

elő

relépett az osztály felé, a második pádon a következő szavakat pillantotta meg bevésve: „Édes Aurél." Akkor aztán kirobbant... •—

Természetesen. Azt hiszem, megérdemelték!

— Csodálatos ez — szól a kis Dékány —, érthetetlen ez, kérem. A növendékek azelőtt szerették tanár urat, ön meg pláne ... hogy is mondjam . . . kedvelje őket, ugy-e? S ime ...-— Hja, kérlek, főnök és alárendelt közt szeretet.. . -— válaszol Koch s legyint —, pláne, ha a helyzetet még a nagy korkülönbség is súlyosbítja, mint a tanár és diák közt... Reménytelen, majdnem reménytelen, uraim ...

Perényi meggyőződéssel bólint. Hisz* ezek okos emberek! .. . S amint visszagondol az osztályaihoz való viszonyára, egyszerre úgy tűnik fel neki, hogy sötétben, teljes vaksötétségben élt együtt velük . . . egy oldalon ő, a másik oldalon a lányok... és sötétben keresték egymást, egymásfelé ftyulkálva és hadonászva kezükkel .,, s egyik nem látta a másik arcát

nem is sejtették, kit hogyan találnak . . . Tanár és diák oly messze vannak egymástól, mint a Mars-lakók a Földtől.

Mérey figyelmesen nézi egy könyv kötési táblájának hátsó részét, igy juttatva kifejezésre, hogy nem óhajt nyilatkozni a kérdésről, majd hirtelen újból felveti a szemét és váratlant kérdez:

— Ha az uraknak még mindig nincs kérdésük, nekem megint van egy ... Ne vegye rossz- néven, tanár ur, ne tekintse indiszkréciónak ... hogy volt... mesélje el már nekünk, hogy is volt azzal a parókával.

Perényi mereven bámul Méreyre s nem jön ki hang a száján.

— Hát, kérem, majd segítünk, — mondja Mc- rey. — Mikor Is jutott eszébe ... azazhogy mikor Jött először parókában az iskolába?

Ó, ezek azt hiszik, hogy az egyugyanazon a napon történt, az ötlet és a megvalósítása... — gondolja gúnyosan Perényi. — Ha tudnák, mennyi idő telt el és mennyi belső tusa ment végbe közben benne! Hogy megütődött maga is az ősszel, mikor a kopasz trafikos először fogadta parókában őt. De az megmagyarázta. „Miért csodálkozik úgy, tanár ur? Ha a harctéren elvesztettem volna a féllábamat, s most mülábat hordanék helyette, azt természetesnek és jogosnak tartaná. Hát a paróka nem épolyan protézis. Én a háborúban nem ápolhattam a Kőbőrömét, jogom van hozzá, hogy most álhajiai pótoljam fürtjeimet." Először ezen az okoskodáson is mosolygott, de aztán belátta, hogy n rokkant századosnak igazsága van. S ha ő nem is hozhatja a háborúval összefüggésbe haja kihullását, a protézis nemcsak a hadirokkantak joga, általános emberi jog! S csakhamar irigyen kezdte nézegetni a daliás termetű trafikost, aki elé- gülten simogatta dús fekete frizuráját. Végül elkérte tőle a paróka-készitö címét. . .

— A karácsonyi szünet utáni nap mentem először álhajjal az iskolába, — felelt végül a kérdésre.

jpPo^iaiiáji

Néró és aVILL

Irta: Komlós Aladár — Regény —