Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-08 / 230. (3782.) szám

8 ___ 19 35 október 8, kedd* Szir>HÁzKön^vK.ai>TCiRA .......... Bu dapesti színházak Uj gyógyforrásra bukkanlak Túróéban Zsolna, október 7. (Saját tudósitó rnktól.) A Tu- rócszentmárton melletti Mosóc községben egy ottani földműves kapálás közben meleg forrás­ra bukkant. Jelentést tett a község elöljárósá­gának, mely a bőségesen felbugyogó forrás vi­zét megvizsgáltatta. A tudományos vizsgálat eredménye igen biztató. A viz eszerint 32 fok meleg és gyógyító erejű. A legközelebbi időben szakértők és érdeklődő tőkepénzesek érkeznek Mosóéra és az újabb vizsgálat eredményétől függ, hogy a községben a gyógyvíz kihasználá­sára felépül-e egy uj szlovenszkói fürdő. xx Pihik Matyi cigányprímás a Flóra-borozó­ban játszik. Praha-Vinohrady. Fochova 121. — Autószerencsétlenségek Pozsonyban. Po­zsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Csizmadia Gyula 35 esztendős szentgyörgyi lakos tegnap teherautójával beleszaladt egy mustot szállító kocsiba. A kocsin Barinek Mátyás főrévi fuva­ros és Kubinszky János szőlömüves ült. Mind­ketten a lovak közé zuhantak és súlyos sérülé­seket szenvedtek. Csizmadia Gyulát letartóztat­ták, mert a vizsgálat megállapította, hogy ittas Volt, amikor teherautóját nekivezette a mustos­szekérnek. — Richter Béla Dobrovics-ucca 3. szám alatti mechanikus vasárnap este 10 órakor a Radlinsky-uton motorkerékpárjával fölborult. Richter súlyos agyrázkódást szenvedett. Egy .városi rendőr talált rá, aki beszállittatta a kór­házba. Kihallgatni még nem lehetett. xx Szakorvosi kozmetikai készítmények dr. Föl­des bőrgyógyász-venerológus laboratóriumából. Arcápoló hormonkrémek, szeplőkrémek, hajszesz, arcviz, púder, rúzs stb. Kaphatók gyógyszertá­rakban, drogériákban, szaküzletekben. Főlera­kat „MODERNA". Kosice, Srobárova 18. A BOLYAIAK. Miklós Jenő háromfdvonásos drámája a Nemzeti Szinházban. Budapest, október 7. Nobilis és szép elhatá­rozása volt dr. Németh Antalnak, a budapesti Nemzeti Szinház igazgatójának, hogy első évad­ját Miklós Jenőnek, a korán elköltözött finom, halkszavu költőnek és Írónak poszthumusz da­rabjával, „A Bolyaiak“-kal nyitotta meg. Ne­künk, Csehszlovákiába szakadt magyaroknak, külön öröm és megható élmény ez a bemutató, mert Miklós Jenőt Szlovenszkó — a nyitrai táj — adta a magyar irodalomnak. Csoda-e, ha szeretettel, elismeréssel és — elnézéssel állunk ezzel a müvei szemben, amelyben a szerző a magyar lángész kietlen és reménytelen sorsát és küzdelmét akarta megrajzolni? Hogy ez ma­radéktalanul nem sikerült, ennek az az oka, hogy Miklós Jenő elsősorban költő volt, líri­kus és nem drámairó. És ezért van, hogy a drá­ma elhalványul és helyette a lírának zsállyasza- gu illatával telik meg a színpad. Az ember ön­feledten szíja és leheli magába ezt az üde illa­tot és szinte megfeledkezik róla, hogy a szín­padon nem látja,, nem érzi a drámát, amelyet a két Bolyai — apa és fiú — egymást marcan­goló, kegyetlen, helyenként a gyűlölet paroxiz- musáig fokozódó harca és a zseniális fiúnak i tragikus bukása jelent. Szomorú magyar sors, amely mintha sohasem múlnék el ennek a sok megpróbáltatáson keresztülment nemzetnek a feje felől! MINDENKI LÉPIK EGYET, Balázs Sándornak Mikszáth Kálmán elbeszélé­séből írott háromfelvonásós vigjátéka a Magyar Szinházban. A „nagy palóc", aki világéletében a szlovák atyafiaknak, a sárosi dzsentrinek, a jó palócok­nak, a szepesi gavalléroknak emelt ércnél ma­radandóbb emléket, „Mindeki lépik egyet" cimü elbeszélésében leruccant Erdélybe és megírta Apró István csizmadiamester uram és Apró Ka­tica szívderítő humorral és kedves érzelgősség­gel teljes történetét. Ez a történet tudvalévőén arról szól, hogy Apró uram és Katica leánya egyet „lépik" felfelé, mig Kolosy, a közéleti po- tentátum és a nagyhatalmú bankigazgató egyet „lépik" lefelé, hogy végül szerelemben és bol­dogságban egyesülhessenek a fiatalok. Ezt a történetet a novella hangulatának lehető meg­tartásával, néhány részletnek a megváltoztatá­sával vagy elhagyásával és egy uj alaknak (Gyéressynének) a megteremtésével viszi szín­padra Balázs Sándor dramatizálása. Persze, az ilyen munka, különösen, ha Mikszáth-müről van szó, nagy felelősséget és munkát ró a fel­dolgozóra, mert folyvást előtte és felette áll az iró zsenije, amelyhez hozzányúlnia avatatlan kézzel nem szabad. Balázs legnagyobb dicsére­tére szóljon, hogy igyekezett a halhatalan iró szelleméhez és csillámló humorához hűnek ma­radni, s igy nagyobb baj nélkül átmentett min­dent, ami Mikszáthé és illő szerénységgel tol­dotta meg és egészítette ki a történetet a maga mondanivalójával. így azután nem is történt semmi baj és lett Mikszáth gyönyörű novellájá­ból épkézláb darab. Az elbeszélés annyira is­meretes, hogy nem látom szükségét a tartalom elmondásának. Elegendő annak a megállapítá­sa, hogy a Magyar Szinház előadása, amelyet Horváth Árpád igen szépen és nagy körültekin­téssel rendezett, az egész vonalon érvényrejut- tatta Mikszáth elbeszélő művészetét és humorá­nak minden aranyos derűjét. Rózsahegyi Kálmán játssza Apró István ura­mat, a régi idők patinázott mesteremberét, ra­gyogó humorral és — ahol sor kerül rá — erős drámai kitöréssel. Mellette és vele a Nemzeti Szinház másik „számüzöttje", Cs. Aczél Ilona is fellép a darabban. Gyéressyné alakját viszi a színpadra sok kedves közvetetlenséggel és át­éléssel. Katica szerepében uj színésznő, Sennyei Vera, mutatkozott be igen előnyösen. Fia­tal, szép jelenség és igen szépen beszél. Kovács Terus, Hajmássy Miklós, Boros Géza (remekel egy vigéc alakjában), Su­gár Lajos, Pethes Ferenc (két kabinetalaki- tás), a nagyon jó Földényi László, Bacsányi Paula és Vándory Gusztáv egészítik ki a na­gyon jól játszó együttest. A darab a szombati bemutatón szép sikert aratott. * A budapesti színházi krónikához tartozik még annak a megemlítése, hogy pénteken meg- nyilt a Fővárosi Operettszinházból Fővárosi Or­feummá alakított nemzetközi szórakozóhely. Viszont a Royal Orfeumból Royal Színházzá előléptetett uj szinház első előadását tartotta. Erich Kástner regényéből, „Három amber a hóban" címmel zenés vígjátékot irt Róbert Neu- ner, amelyet Andai Ernő adaptált magyar szín­re, Ezt mutatta be az uj szinház. Végül, hogy a sor teljes legyen, a Bethlen-téri Szinház egy jiddisből átdolgozott vígjátékot prezentált „Csodarabbi" címen. ZÓLYOMI DEZSŐ. — Egy nap alatt két párbajt vívott egy szombathelyi ügyvéd. Szombathelyről jelentik: Vasárnap érdekes kettős párbajt vívott a szom­bathelyi társadalmi élet egyik ismert alakja, dr. Pitid oh János ügyvéd. Az ügyvéd a dél­előtti órákban Weliich János szolgabiróval kardpárbajt vivott. A párbaj során mindket­ten több vágást kaptak. Pitlioh János sebeit az orvosok leragasztották és az ügyvéd igy jelent- meg délután egy újabb párbajon, amely már sokkal súlyosabb feltételű volt. Ez alka­lommal ellenfele Kirchknopf Ernő kőszegi mérnök volt, akivel pmtplygoárbajt vivott két­szeri golyóváltássá]. Az ügyvédnek ez ptdbbji .párbaja sebesülés nélkül- végződött. xx Autogummik legolcsóbb eladása nagy . en­gedménnyel Autoservice Spira. Kosice, Flórián­éba 6. — Telefon 20 62. Speciális javitómühely, nagy alkatrészraktár. Bosch-Varta-Service, hen­gerköszörülés speciális gépen (10) n j. T. Adams: Amerika eposza. James Trus- low Adams. Amerika legnagyobb történésze régi, híres amerik-ai családiból származik. Két őse — John Adams és J. Quincy Adams — az Egyesült 'Államok elnöke volt. mig mások mint diplomaták, lelkészek és professzorok vették ki a részüket az Újvilág felépítéséből. Maga James Truslow Adams biil-háns egyetemi karrierje után hosszabb ideig Európában s a Távol Keleten élt, hogy aztán újra amerikai egyetemeken tanítson. Amerika Eposza az egész világ történetírásának szenzációja volt megjelenésekor, rövid idő alatt tizenegy ország­ban, három földrészen a legnagyobb könyvsikerek közé emelkedett. Adams főmű-vében nemcsak az Egyesült Államok világbirodalommá fejlődésének izgalmas, emberi és igaz époszát kelti életre, ha­nem utat jelöl a modern történetírásnak, amikor az emberiség életének voltaképpeni hatóerőit hang­súlyozza ki, nagy gazdasági, lélektani, társadalmi folyamatokat boncol és emberek, emberfajták, vidé­kek történetét -kelti életre politikusok és hadvezé­rek ténykedései helyett. Végtelenül sokrétű és át­fogó tekintetű, ezért tudja a száraz „adat-történet­írás” helyett az élet teljességét adni. Stil-usa finom, lebilincselő és friss. — a magyar olvasó Adams-ban nemcsak Örténészt és gondolkodót, hanem ktünö írót is fog megismerni. Amerika Eposza a buda­pesti At-henaeum 2S koronás történelmi sorozatá­nak legújabb kötete. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Menyország a földön. Róbert Stolz operettje Hajmássy Ilonával és Hermann Thimiggel. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Jennie Gerhardt. Theodor Dreiser regényének filmváltozata. A NYUGATSZLQVENSZKÓ1 MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKU JVÁROTT: Kedd: Szépségkirálynő. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Kedd: A szépségkirálynő. Operett. Szerda este: János vitéz. Kaceób Pongrác hal­hatatlan daljátéka. Az előadás jövedelmét a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Unió­jának szociális alapja javára fordítják. Miklós drámájában nemcsak a Bolyaiak tra­gédiáját, hanem Erdély életét is meg akarta festeni a tizenkilencedik század első négy év­tizedében. Ezt a mozgalmas, a nemzet jövőjére messze kiható időszakot, amelynek levegője te­lítve volt az elkövetkező történelmi események szikráival. A dráma azonban nem eleveníti meg a kort. A történés ideje csupán a keret, amely­ben a két Bolyai, Farkas és a fia, János drámája lejátszódik. Úgy tudjuk, hogy Miklós Jenő ezt a darabját nem fejezhette be s igy a kritikának határt szab egyrészt a kegyelet az elköltözött iró iránt, másrészt az elismerés az átdolgozóval és befejezővel szemben, amiért munkájával le­hetővé tette, hogy a darab szinrekerülhessen. Hogy ebből a darabból mégsem lett dráma, an­nak legfőbb öka, hogy — nézetünk szerint — a két Bolyai élete, féltékenysége, közös szerel­me, összetűzése és összeroppanása nem a rival­da fényébe való. Ezt érezhette maga a szerző is, mert lehetően elkerüli a drámai összeütközé­seket és ha a történet során már nem térhet ki előlük, a végén mindig egy-egy lírai hangulat­ban oldja fel azokat. Ebben azután mesterit alkot. A két Bolyai heves, majdnem tettlegességre vetemedő összetűzése a második felvonásban, amikor a fiú mint valami nekivadult kos rohan neki az apának, hogy a végén sírva boruljon egymás nyakába a két ember, a legragyogóbb jelenetek egyike. Igaz, hogy Odry ( az apa) és Kiss Ferenc (a fiú) olyan magávalragadó erő­vel játsza meg ezt a jelenetet, hogy utána per­cekig tombol a taps. Vagy az a jelenet, amikor az öreg megkéri fia számára Teleki Anna (Tas- nády Ilona) kezét és Anna nem-et mond, — az a gyönyörű példázat a két szívről, amelyet Tasnády Ilona az átélés gyönyörével mond el, — a legszebb, a legtökéletesebb és a legzengőbb líra, ami csak igaz költő lelkében teremhet meg és amit csak a legszebb álmok álmodója szólal­tathat meg. Vagy Rózáinak (Somogyi Erzsi), ennek a kis cselédkének, erűnek a rozmaring­szálnak a süvegestánc során elmondott vallomá­sa, milyen ragyogó és tündöklő líra! Ezekért a jelenetekért, amelyek bőségesen kárpótolnak a dráma hiányaiért, a lírának ezért a jóillatu ki­virágzásáért volt érdemes a halott költőnek meg­adni azt az elismerést, amelyet az életben nem kaphatott meg már csak azért sem, mert ami­lyen szerény és csendes volt, nem is kereste. A Nemzeti Szinház rendezésben és diszlete- zésben egyaránt szép és a kor hangulatát vissza­varázsoló előadásban hozta színre ezt az igen sok szereplőt (a szinlap ötven személyt sorol fel) foglalkoztató darabot! Különösen szép és megkapó a harmadik felvonás díszlete, amelyik a pusztulásnak indult domáldi szőlőt ábrázolja egy szeles, borús tavaszelői délutánon. A már említett négy szereplőn kívül, akik körül a da­rab tulajdonképpen lejátszódik, meg kell még emlékeznünk Könyves Tóth Erzsi (Déryné- Széppataki Róza), D. Ligeti Juliska, T. Halmi Margit, Olty Magda, Kürti József, Tapolczai Gyula, Vaszary Piroska, Szörényi Éva, Bartos Gyula, Pethő Attila (Wesselényi Miklós báró) és Tímár József szerepléséről, akik legjobb te­hetségűikkel munkálkodtak a siker érdekében. (*) Hóman Bálint kultuszminiszter a magyar Nemzeti Szinház hivatásáról. Budapestről je­lentik: A „Bolyayuk” bemutatója előtt a buda­pesti Nemzeti Színház társulati ülésén nagy beszédet mondott Hóman Bálint kultuszminisz­ter. Többek között rámutatott arra, hogy a Nemzeti Színház nem iizl-eti vállalkozás, hanem nagy áldozatokkal fenntartott művelődési in­tézmény. A nemzetnevelés egyik főtényezője ez a szinház, a magyar nyelv ápolója és mint ilyen, a nemzeti játékszín százados eszményé­től soha egy percre sem tágíthat. A Nemzeti Szinház művészeinek pályája, mondotta a mi­niszter, nem kenyérkereseti pálya, hanem ma­gasztos hivatás. (*) Az első Gyöngyösbokréta-előadás Po­zsonyban. Pozsonyból írják: Október 13-án, vasárnap délelőtt %11 órakor mutatkozik be az 50 tagú komáromszentpéteri Gyöngyösbok- réta a pozsonyi közönségnek a Vigadó nagy­termében. A szereplők a magyar falu ősi szo­kásait mutatják be színpadon, azonkívül régi magyar nótákat énekelnek és táncokat lejte­nek cigányzene kísérettel. Jegyek az előadás­ra 3—20 koronás árban kaphatók elővételben a. Seifert-cégnél (Goethe-u. 5., szemben a szín­házzal). Az előadást a Toldy Kör rendezi. (*) Mi a „nagy szerelem** és mi nem az? Bu­dapestről írják: Molnár legújabb darabjának, a „Nagy szerelemének próbái serényen folynak a budapesti Vígszínházban. „Szerintem nagy szerelem az, — mondja Darvas Lili a színpa­don, — aminek nincs magyarázata s nincs más öröme, mint az áldozat, a többi, az mind csak kis szerelem.” Tarnay Ernő mondja az uj M.oil- nár-darabrólj hogy életizü, meleghangú vígjá­ték és hősnőjének szomorú története van. Ez szinte drámai szerep a darabban. A többi alak és a színpadi játék mégis vígjátéki. Ez is ere­deti Molnár-vonás: egyetlen komoly szereplő egy vígjátékban. A főhősnő meg van róla győ­ződve, hogy az embereket meg lehet változtat­ni és az életet irányítani lehet. A darab bebi­zonyítja, hogy nem lehet és ez a téma. A téma ■nagyon időszerű. A négy díszletet Vörös Pál tervezte. Előkelő és finom a kegyelmes asszony szalonja, amelyben az első felvonásvég intim hármas jelenete játszódik. (*) Háborús témájú a legújabb magyar film. Budapestről jelentik: Székely István, a kitűnő magyar rendező uj magyar filmet rendez Buda­pesten, amelynek címe „Csak egy éjszakára”. Hőse három bácskai fíu és témája a világhábo­rú. Székely a film befejezése után visszautazik Londonba, ahol több film forgatására szerződ­tették. (*) Október húszadikára befejezik Bulla Elma első filmjét. Budapestről jelentik: A Hunnia filmgyár két uj műtermét összekapcsolták cs Vincze Márton tervei szerint felépítették a. ve­lencei Lido Excelisior hoteljének pontos belső mását. Itt folytatják az uj Bolváry-film felvé­teleit, amelynek külső fölvételei Velencében készültek. Bulla Elma első filmjét, amelynek férfiiföszerepét Fröhtich Gusztáv játsza, Bői­vé ry október 20-ra befejezi. (*) Hubay Jenő dalt irt Zerkovitz szövegére. Budapestről jelentik: Hubay Jenő uj dalt szer­zett, amelynek cime „Megértés”. A dal szöve­gét Zerkovitz Béla irta. Zerkovitz elmondotta, “hogyan történt az eset. Hubay meghívta, a nyáron mosóéi birtokára és ott sétálgattak, ha- lászgattak és esténként zenéltek. Zerkovitz a kastély csendjében irt néhány verset. Ezek kö­zött volt a „Megértés” cimü is, amely Hubay- nak nagyon megtetszett. Mikor letelt a vendég­ség ideje, kedélyes vacsorán búcsúztak el Zer- kovitzék Hubayéktó.1. Ekkor Hubay elkérte a verset azzal, hogy még egyszer el akarja olvas­ni. Másnap reggel a búcsúzáénál Hubay nagy csokrot nyújtott át Zerkovitz feleségének, Zer- kovitznak pedig egy kézzel Írott kottapapirt. Mi­kor az egész ház aludt, Hubay megzenésítette Zerkovitz versét. A dalt Németh Mária fogja énekelni a budapesti Zeneakadémia Hrnbay- ünnepségén. (*) A magyar zeneköltészeí ünnepe lesz a János vitéz szerdai felújítása a kassai szinház­ban. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Jelen­tettük ismételten, hogy a kassai magyar szín­ház október 9-én, szerdán este felújítja Kacsóh Pongrác nagyszerű daljátékát, a János vitézt s hogy az előadás jövedelmét a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának szociális alapja javára adományozza. Ez a szerdai felújítás te­hát ismét mindenképpen kiemelkedő eseménye lesz az őszi kassai magyar eziniszezónnak, hi­szen egyrészt a János vitéz, amely egyik leg­szebb alkotása a magyar zenekÖltészetnek, ré­gen nem került már színre Kassán, másrészt pedig az előadás jövedelme szociális célt szol­gál, melyet a színházlátogató közönség bizo­nyára teljes megértéssel vesz tudomásul. A Já­nos vitéz szerdai felújítása minden bizonnyal a leghangulatosabb és leglelkesebb keretek kö­zött fog lefolyni s erről az előadásról nem sza­bad hiányoznia senkinek sem, akinek a szivé­ben csak csöppnyi szeretet is él a magyar zene­költészet, a magyar muzsika iránt. Az est si­kerét a kitűnő együttes játéka is biztosítani fogja. Putnik Bálint a János vitézt. Gábor Mara Puskát, Szenczy Mária a francia király- leányt, Ács Rózsi a gonosz mostohát, Szirmay Vilmos a francia királyt játsza és egyformán járul hozzá ahhoz, hogy a szerdai előadás sike­re teljes legyen. Külön kell kiemelnünk ebből, az együttesből Marossy Lajos, a szinház volt tagjának vendégszereplését, aki Bagó híres szerepét fogja játszani. Marossy Lajosnak ez volt egyik legkitűnőbb szerepe s ezúttal is pom­pás alakítást fog benne nyújtani. Azonkívül kibővített zenekar s szép díszletek is biztosít­ják a szerdai előadás méltó keretét s éppen ezért a kassai és kassavidéki közönség közül senkinek sem szabad elmaradnia erről az elő­adásról, amely bizonyára egy nagyon lelkes és nagyon szép színházi est élményével fog szolgálni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom