Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-05 / 228. (3780.) szám

«H5 2 A test edzésére és /5S!p erősödésére / \ (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA reformereknek. Gömbös Gyula reformpro­grammal lépett a magyar nyilvánosság elé, olyan reformokkal, amelyeknek végered­ményben jelentős változásokat kell hozniok a magyar társadalmi, a magyar gazdasági, sőt a magyar politikai életben. Nem állít­juk, nem is tudhatjuk elbírálni, hogy ezek­nek a reformoknak mindegyike azonnal cél­ba talált s meghozta a kívánt eredményt. Vannak azonban jelek és vannak szimpto- mák, amelyekből fel lehet állítani a diagnó­zist: Gömbös reformmozgalma megindított egy olyan erjedést, amely a magyar társa­dalomban rejlő összes aktív erők felszaba­dítására fog vezetni. S ha e három év alatt semmiféle kézzelfogható pozitívumra nem tudna rámutatni a Gömbös-kormány, maga az a tény, hogy kaput nyitott a reformkor- szaknak, hogy a szociális gondolkodást he­lyezte a túlságosan jogászi magyar élet- szemlélet középpontjába, a nagy magyar kormányok sorába emeli. De ennél jóval többet tett, főleg általános európai szem­pontból, -— mért bebizonyította, hogy áz enyhébb, a barátságosabb ut, a mérséklet és megfontolás útja is járható a nemzeti refor­merek számára és semmivel se visz mesz- szebb az az ut, melyet a diktatúra gőzhen­gere gyalult simára, mint az, amelyet a parlamentarizmus, a szabad sajtó és a párt- politika néha tüskés, de mindig mérsékelő és ösztönző sövénye szegélyez. ■K • . ,.k ‘ V.v O' - • v -yy v : . a; r-\ Amikor Gömbös átvette hivatalát, Magyar- országon statárium volt és bankzárlát, «*“ tehát úgy politikai, mint gazdasági téren szinte dikta­tórikus állapotok küszöbén állott az ország, s Gömbös reformprogramjának megvalósítása köz­ben a közszabadságok előtt megnyitott minden tisztességes utat s a kiváltságok felburjánzásá­nak is úgy tüdott határtSZábni, hogy ettől a sza­badság eszméje soha nem szenvedett csorbát. Magyarország gazdasági helyzete e három év alatt jelentősen megjavult. Gömbös a tegnap még türelmetlenül topOrzékoló és szélsőséges politikai irányok felé kacsintgató fiatalságot bevöíita a nemzeti reformmunkába, a gazdaproblémák fo­kozatos megoldásához azonnal hozzálátott, s a telepítéssel és földreformmal szemben tegnap még aggályoskodó konzervatív rétegeket meg­nyerte a gondolatnak s azok, akik tegnap még szkeptikusan figyelték egy kis lelkes csoport fáradozásait, őszinte hívéül szegődtek a mozga­lomnak. Magyarországon nem volt szükség ga­bonamonopóliumra ahhoz, hogy a gazdatérsa- dalom érdekei megfelelő védelemre találjanak: é pár exellence agrárországban a Gömbös-kor­mány hivatalbalépése előtt 1932 őszén 7 pengő 25 fillér volt a büza áta, tegrtapelőtt a kormány- balépési jubileum napján 16 pengő 85 fillér volt a búza legmagasabb árjegyzése. A banktőke és ipari tőke befolyása nem szűnt meg természetesen, de korlátozódott, aminek a dolgozó tömegek semmiképpen sem szenvedték kárát. A magyar kormány a nemzeti munkásszövetségekbe szeretné tö­möríteni a munkásságot, de nem jut eszébe, hogy erőszakos módszerekkel lépjen fel a nemzetközi alapon álló szakszervezetekkel szemben, a magyar munkás pedig nem egy­szer adta ünnepélyes tanujelét annak, hogy közel érzi magához ezt a népi alapon nyug­vó kormányrendszert. Gömbös Gyula tehát elmondhatja magáról, hogy a korszerű nem­zeti és szociális eszmékből sokat megvalósí­tott, vagy legalább is határozott lépéseket tett azon az utón, amelyet a nemzeti és szo­ciális ideológiák jelölnek ki a korszerű po­litikus számára, — anélkül, hogy egy rend­szer fanatikusává szegődött volna, anélkül, hogy a végleges módszerek vagy szélsősé­ges elvek szóhoz juthattak volna program­jában. Gömbös hároméves működése alkal­mából, általános éürópai szempontból, szükségesnek tartottuk ezt feljegyezni. ^k\:gaiAWAarh ittLAP 1935 október 5, szombat. Suvich rejtélyes távirata a népszövetséghez TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Genf, október 4. A népszövetségi titkár­ság délben a következő táviratot kapta Suvichtói: „Van szerencsém utalni az abessziniai kormány október 2-iki táviratára. E távirat szerint az olasz csapatok a Moussa hegytől délre az aoussai szultánságban átlépték a határt. Az olasz kormány tisztelettel közli, hogy eltekintve attól a ténytől, hogy ezen a vidéken Eritrea és az aoussai szultánság határa nincs megállapítva, semmiféle olasz háborús akcióra nem került sor. Az abesz- sziniai hír tehát alaptalan. Suvich." Ugyanakkor az abessziniai külügyminisz­ter is uj távirattal fordult a népszövetségi tanácsihoz és az ölasz kormány tegnapi jegyzékére felelve a következőket állapítot­ta meg: „Az abessziniai kormány tudomásul ve­szi, hogy Olaszország elismeri felelősségét az Agane tartományban történt betörésért és két nyílt város bombázásáért, amely al­kalommal gyermekek és asszonyok haltak meg és bomba zuhant a vöröskeresztes zászlóval láthatóan ellátott kórházra is. Az olasz kormány e cselekedetet szükségesnek mutatkozó védekezési rendszabályként ál­lítja be és azzal indokolja meg, hogy az abessziniai csapatok 30 kilométerre vissza­vonultak a határtól* Mig Abesszínia 1934 december óta állan­dóan követeli a döntőbírósági eljárást és az ellentét békés szabályozását, addig Olasz­ország 1934 augusztusában kezdett csapat- és hádianyagszállitásaival, valamint a há­borús előkészületek meggyorsításával a népszövetségi tárgyalások alatt, bebizonyí­totta háborús szándékát. Olaszország vala­mennyi békés javaslatot visszautasított éi ma megkezdi nyíltan hangoztatott hadjára­tát a lefegyverzett Abesszínia ellen. A nyílt és brutális olasz támadás ellenére, amely Abesszíniát területének védelmére kénysze­ríti, a császári kormány ezennel megújítja kívánságát a népszövetségi tanáccsal a nép- szövetségi paktum szellemében való együtt­működésre. Hérouy," Az olaszok kimagyarázzák a légi támadásokat időjárás lehetetlenné tette, hogy az olasz gépek támadást intézzenek Add is Ab óba ellen." De Bono felhívása a bensiülSttekhez Róma, október 4. A Meseagero asitn&fai je­lentése szerint az olasz csapatok teljes létszám­ban átlépték a Mareb folyót ée megálltak azok­ban az erős állásokban, amelyek uralkodnak az aduai fénsik fölött. A keletafrikai olasz hadsereg parancsnoka, de Bono tábornok. Az északról jövő támadást ő vezeti. De Boho felhívást intézett a lakossághoz és kö­zölte, hogy az olaszok azért nyomulnak elő, hogy a nyomorgó lakosságnak segítséget hoz­zanak. Az abessziniai csapatokat összevonják, hogy Az újságírók els< Addis Abeba, október 4. A harctéren és az Abesszínia belsejében időző ujságirók elküld­ték első hadi tudósításaikat lapjaiknak. Az Uni­ted Press munkatársa szerint pénteken hajnalban a fronton i9mét kiújult a hadi tevékenység. Né­hány jelentéktelen élőcsatározásoft kivíil, na- gyobbarányu esemény nem történt. Később az északkeleti fronton újból heves összeütközésekre került a sor, amelyek állító­lag nagyobb vérveszteséget követeltek, mint a tegnapi harcok. A hadjárat jellege továbbra is az előőrscsatá- rózás ülarad. Az olaszok aZ abessziniaiaktól kiürített határvidékan könnyen nyomultak előre, de amint szabályos abessziniai sorkatonaságra bukkantak, nem folytathatták útjukat. Az abesz- sziniaiak lövészárkokat készítettek és biztos fe­dezékben fogadták az olasz támadást. Az eddig közölt veszteséglisták kivétel nélkül becslések és kombinációk. Illetékes körök egyáltalán nem tudják megmondani, hogy ed­dig milyenek Voltak á veszteségek. A harc véres jellegéré abból lehet következtet­ni, högy az abessziníáiak kitűnő lövészék, áz olaszok pedig a legmodernebb hadi gépekkel vannak fölszerelve és golyózáporaikat óriási se­bességgel -küldik az abessziniaiakra. Az első napon az ólaszok nem tudták elfoglalni Adig- ratót, vagy Ádüát. Ras Kabada tábornok .parancsnoksága alatt el­lentámadást intézzenek az olaszok ellen Muea Ali hegy közelében. Az olasz csapatokat ezen a vidéken állítólag járványok lepték el. A küzdelem ugyanolyan jelleget ölt, mint a Gran Chaco-vidék gyilkw háborújáé. Az au&sai ütközetek kizárólag elöőmharcok voti tak, de h o Inap-h o in apu tán szabályos csatára kerülhet a sót az ellenséges gyalogság között. Motorizált egységeket az olaszok ezen a vidé­ken nem vonultattak fel Abesszínia „hadi kincse’* Az abessziniai „hadi kincset" csak a háború kitörése után bocsátották a hadsereg rendelke­zésére. E kincs alapját az olasz hadisarc alkot­ja, amelyet az olaszok 1896-ban az adum vere­ség után fizettek Abesszíniának. A hadisarc 11 millió líra volt. Ehhez kell számítani Menelik hátrahagyott vagyonát, valamint Sajditu csá­szárné örökségét és Haile Szelaszie vagyonát, úgyhogy a hadi kincs értéke 20—25 millió Má­ria Terézia-tallérra becsülhető. haditudósitásai dióállomás közeiében lévő szállodát fogják bom­bázni. Az újságírók a hegyekben akarták tölteni az éjszakát, de amikor két teherkocsival ki akar­tak menni a városból, a rendőrség megállította őket és megtiltotta nekik, hogy elhagyják Addis Abébát. Van Engert amerikai ügyvivő óriási amerikai zászlót küldött annak a szállodának, amelyben amerikai ujságirók laknak, nehogy az olasz re épülők ezt az épületet bombázzák. A déli fröníról egyelőre nem érkezett jelentés Addis Abebaba. A hatóságok bevallják, hogy ma­gük sem tudják, mi történt Ogaden vidékén, s vájjon az olaszok élőnyomulnak-e. Az olasz i!§¥8* mm ytatoSft @3 Addis Abeba, október 4. Az olasz követség közli, hogy még nem kérte útlevelének kikézbesí­tését és nem is kaptá meg az útleveleket. A kö­vetség nem tudja, hogy mikor hagyja el Abesszí­nia fővárosát, Az olasz diplomaták és hivatalno­kok csak fegyveres őrök társaságában hagyhatják el a követség épületét. Japán semleges marad Tokió, október 4. A japán kabinett ma foglal­kozott a keietafrikai helyzettel. Hirota külügy­miniszter szerint semmi ók sincs árrá, hogy Ja­pán föladja seml-ggességét. Japán müidénósetré katonái megfigyelőt küld az olasz—abeeszinai frontra. Addig* amíg a népszövetség nem foglal állást a paktum 16. pontjához és nem foga-nato-. sít rendszabályokat, Japán sem nyilatkozik arról, hogy mit szándékozik tenni. Róma, október 4* A késő éjszakai órákban illetékes olasz körök a következők éppen állítják ibé a hátaimé üti abessziniai várösök légi boin- bázáSáfták tényét: „Cía.fiö nrnisztef pafáncsnöksága Alatt egy olasz légi osztag felderítő repülést végzett Adna irányálba,n. Amikor a repülőgépek a lövészár­kok fölé érkeztek, az abessziniaiak heves fegy­ver- és gépfegyverbiizzel fogadták őket. Az ola­szok bombákkal válaszoltak. Az abesszinialak érte légelhérltó ágyukkal lőtték az olasz gépekre. Az olaszok megállapították, hogy a tüzérségi tűz az adnál erődből érkézéit, miié áz erődöt is bombázták. A ftégus a népszövetséghez távira­tot küldött, amelyben közölté, högy az olaszok első célpontja a vöröskerceztkóiház volt. Ez a hir alaptalan." Az olasz jelentéssel ellentétben a Reuter- iro­da Add:s Abé'bából a következőket jelénti: „Mig az aduai helyőrség az olasz légi táma­dás alfttt a városon kívül táborozott* a bombák a Városban többnyire csak asszo­nyokat és gyermekeket öltek meg. Az olasz gépek a bombavetések közben alacso­nyan repültek. Aduálban egyetlen légelháfitó ágyú sincsen." Az abessziniai külügyminisztérium a követ­kező jelentést küldte Genfibe Adna bombázásá­ról: *,Az első támadást hajnalban négy repülő­gép hajtotta végre. Az első bomba a vöröske- reeztkónházra esett. A második támadás tiz óra­kor következett be két repülőgéppel. A rossz Az olaszok ezemmelláthatóan Adigrát tartják a stratégiailag íegforitösább pontnak és ézt a váróét akarják elfoglalni, mielőtt Aduát be­vennék. Az abPRáziniálak természetesen kihasználják pom­pás helyismereteiket és komitácsi-harcmodoruk megnehezíti az olaszok előnyomulását. Hivatalos jelentés szerint az Agamé vidéken dtiló liarő méretei felbecsülhetetlenek. Annyi bi­zonyos, hogy az ütközetben csak kisszámú abesz- sziniai katona vesz részt. Az addisabebai jelentés szerint a benszülöttek bárriulatrfttaéltó hősiesség­gel tartották pozícióikat. Éjfél tájban Addis Abébából hadianyaggal megrakott teherkocsik indultak á hafetérre. Addis Abebában az elmült éjszaka mély csend uralkodott, Az olasz követséget őrző csapatokat reggel sem rendelték vissza, úgyhogy az olasz diplomaták a szó szoros értelmében möZdültli sem tudnak. A lakosság a légi támadástól fél, de addig, amig az olasz követ el nem utazott, bombázásra aligha kerül sor. öt külföldi újságíró tegnap este el akarta hagyni a várost, mert attól félt, hogy az olasz repülőgépek elsőnek a rá­Négerek és olaszok Newyork, október 4. Haarlemben, New- york néger kerületében az olasz előnyomu­lás hiféré nagy nyugtalanság támadt. A rendőrség ötszáz tüntetőt letartóztatott, kő-* Zöttük négy négert, - akik megkísérelték, hogy behatoljanak az olasz üzletekbe. Letartóztatták Charles Linaust is, a ttiii­A keietafrikai Háború és Csehszlovákia Prága, október 4. A Csehszlovák agrárpárt szélesebb körű elnöksége ülést tartott, amelyen Maíypetr miniszterelnök részletes bészáiftolőí {ár­tott a bel- és külpolitikai helyzetről. Malypéír különösen részletesen ismertette a külpolitikai helyzetet s mint értesülünk, ama szilárd meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a keletafrikai háború Keletafrikára lesz visszaszorítható és hogy az hém terjed át Európára. A ma délután tartandó minisztertanács egyik legfontosabb pontja — mint a külügyminiszté­riumhoz közelálló körökből értesülünk — Benes külügyminiszternek részletes jelentése a külpoli­tikai helyzetről. A külügyminiszteri beszámoló — értesüléseink szerint — ugyancsak ama reményé­nek ad kifejezést, hogy a háborús konfliktus Európára nem terjed át, Benes külügyminiszter holnap vagy legkésőbb vaSáfnap Indul Genfbe a népszövetségi tanács tárgyalásaira. csatája Newyorkban tetés megszervezőjét, aki abesszin zászló­val kezében rontott be az olasz lakások­ba. A veszélyeztetett uccákba nagy rendőri ké­szültséget vezényeltek ki. Állítólag a nége­rek bizottságot szerveztek, amely pénzt gyűjt Abesszínia számára. AZ ÉSZAKABESSZINIAI harctér Térképe Az olaszok első támadása Assabból indult ki a Mussá Ali hegység irányában. A legújabb hírek szerint az olasz hadsereg összpontosí­tott támadása Adua ellen irányül* Bföoklyn egyik népiskolájában órákig tartó verekedésre került a sor az olasz és a néger gyermekek között. Ezer szülő csak­hamar beavatkozott a verekedésbe, amely­nek csak a rendőrség tudott véget vetni. A legaktívabban a kommunisták visel­kednek, akik a Madison Square Gardenben nagy tiltakozó gyűlést tartottak. Egy Brown nevű néger beszédet mondott Olasz­ország ellen és fölszólította a munkásokat, hogy ne engedjék elindulni az Olaszország­ba menő hajókat és tüntessenek az olasz; konzulátus dőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom