Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-01 / 224. (3776.) szám
1935 október 1, kedd. ^a?y°gó napsütésben, közel százezer hivő jelenlétében nyílt meg a XXVI. magyar Katolikus Nagygyűlés Serédi hercegprímás, Angelo Roita nuncius, József királyi herceg és Bangha Béla beszélt ,,a gyermekiről a szabad ég alatt tartott, nagyszabású megnyitó ülésen Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Pázmány Péter tudományegyetem háromszázéves jubileuma ünnepségéhez szinte átmenet nélkül kapcsolódott a XXVI. Katolikus Nagygyűlés, az a lélekemelő megmozdulás, amely szinte megrendítő módon juttatja kifejezésre az egyre erősbbödő katolikus öntudatot. A magyar főváros utolsó szeptemberi vasárnapja a nagygyűlés jegyében állt és mindenkire lenyűgöző hatással volt az az impozáns felvonulás, amelyben az Ecclesia militans a maga egyesületeinek szinte katonailag fegyelmezett csapatait hömpölyögtette' végig az uccákon és térségeken, zászlókkal, az ének viharával, az egyházi és világi előkelőségek egész galériájával. A katolikus nagygyűlés ma már nem pusztán demonstráció és propaganda, hanem a társadalomra kiható megmozdulás, amely belenyúl a nemzet és a társadalom’ sorsdöntő erői közé, kiragadja a legaktuálisabb kérdést, a centrumba állítja azt és a probléma megoldására, előbbvitelére fegyverbe szólítja a katolikus tömegeket. Mig az elmúlt évben a családi élet kérdései állottak a nagygyűlés tengelyében, addig az idén mintegy logikus továbbépítésül a gyermek életsorsa került a magyar katolikus tömegek elé. A katolikus öntudat e hatalmas táborozásán egyre nagyobb és nagyobb tömegek gyűlnek össze. Szombaton és vasárnap reggel csak úgy ontották a keresztes vonatok a közeli és távoli vidék katolikusait.. A nagygyűlés ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt folyt le, de már szombaton megkezdődött a katolikus munka. Délelőtt a szociális missziótársulat tartotta közgyűlését, amelyen dr. Haász István tábori püspök mondott beszédet a Szociális Missziótársulat feladatairól és munkájáról, mig Liber Endre alpolgármester a hatósági és társadalmi szociális munkáról beszélt. Délután 3—4 között a vasárnapi gyűlés színhelyén a Regnum Marianum cserkész- csapat adott hangversenyt. Félnégy órakor a katolikus írók és hírlapírók egyesülete megkoszorúzta Pázmány Péter szobrát. Iván Mihály tartott emlékbeszédet a nagy egy- h,ázférfiuról. Négy órakor az Iparcsarnok előtti téren a Katolikus Leányegyesület diszgyülése kezdődött. Nyolcezer leány vonult fel zászlók alatt, az emelvényen Serédi biboros-hercegprimás, Glattfelder Csanádi, Virágh pécsi püspök, Magdolna királyi hercegnő, Mészáros érseki helytartó, Sik Sándor egyetemi tanár és még több kitűnőség helyezkedett el. Stadler Lajos székesfehérvári püspök nagyhatású beszédben állította a leányifjuság elé követendő példának Szent Erzsébet alakját. A püspök felszólítására a 8000 főnyi leánysereg egy emberként állott fel helyéről és szavalókórusszerüen tett fogadalmat, hogy azoknak az eszméknek szolgálatába áll, amelyeknek hirdetője az Ac- tio Catholica. Az ifjúság felajánlása után Serédi hercegprímás főpásztori áldást adott. A Katolikus írók és Hírlapírók Pázmány Egyesülete délután ötkor dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök elnökletével vitaestét rendezett a zugsajtóról. A hallgatóság sorában megjelent dr. Antal István államtitkár, sajtófőnök is. Dr. Tóth László, a Nemzeti Újság szerkesztője megjelölte a vita kereteit. A vita azt a célt szolgálta, hogy az álhir- lapirót és a zsaroló zugsajtót kiirtsák a közéletből. A vitában értékes felszólalások hangzottak el. Fél hatkor a Katolikus Népszövetség megkoszorúzta gróf Zichy Nándor szobrát. Az ünnepi aktuson megjelent a Zichy-csa- lád több tagja. Az ünnepi beszédet Széchenyi György gróf országgyűlési képviselő mondotta. Délután hatkor a főváros minden részéről zászlók alatt hatalmas férfitömegek vonultak az Iparcsarnok elé: a Credo-egyesü- letek, amelyek Serédi biboros-hercegprimás, Rótt Nándor veszprémi püspök és P. Böhle Kornél országos elnök vezetésével nagygyűlést tartottak. Szombaton este háromnegyed hétkor megszólalt Magyarország minden harangja, annak hirdetéséül, hogy a XXVI. katolikus nagygyűlés kezdetét vette. Hét órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Katolikus Népszövetség tartotta diszgyülését dr. Czettler Jenő egyetemi tanár elnöklésével. Serédi biboros-hercegprimás mondott ünnepi beszédet. Ugyancsak hét órakor a Szalézi Munkatársak Egyesülete is gyűlést tartott Hanauer István váci püspök elnökletével. A nagygyűlés ünnepélyes megnyitása Gömbös a rádióban beszélni fog kormányelnök- lége harmadik évfordulóján Budapest, szeptember 30. (Budapesti szer* kesztőségünk telefonjelentése.) A Reggel értesülése szerint Gömbös kormányelnökségének három esztendős jubileuma alkalmával rendezendő ünnepségek keretében azt is tervezik, hogy a miniszterelnök hároméves kormányzásának eredményeit rádióbeszédben fogja ismertetni. Gömbös Gyula miniszterelnök ez alkalommal a külföldi magyarok számára politikamentes beszédet tartana és hogy azt az Amerikában élő magyarok is meghallhassák, rádióbeszédét éjjel fogja elmondani. Vasárnap délelőtt ragyogó napsütés árasztotta fénykévéit a magyar fővárosra és már kilenc óra tájban óriási tömegekben hömpölygőit az ünneplő nép a Városliget felé. Az Iparcsarnok előtti térség pazar díszben várta a megnyitó ünnepség közönségét. A teret kétszeres kordon fogja körül, a belső kordon az ülőhelyeket és a fenntartott helyeket választja el az állók tömegétől. Az egyházi és világi előkelőségek egész sora érkezik gyors egymásutánban a főkapu elé, mig a csoportokat és magánosokat a két oldalkapun engedik be. A főkapunál a zöldsapkás Emericana-diákok sorfala áll, ezután mi- nistránsgyerekek piros díszbe öltözötten várnak a bejárati ut mentén, majd karinges kispapok sora következik, egészen a szökőkutig, amelynek vizsugarain a szivárvány minden színében verődik vissza a ragyogó napsugár. A rendezők ideális gyorsasággal helyezik el a sűrűn érkezőket és háromnegyed tíz óra tájban már helyén van mindenki. A hatvanezres tömeg nyugodt, áhitatos csendben várja az ünnepélyes megnyitást. Fényes főpapi ruhák, szerzetesek, apácák öltözetei, katonai uniformisok tarkítják az ünneplőbe öltözött tömeget s a rendőrök aranyozott és ezüstözött sisakjáról vakítva verődik vissza a napsugár. Impozáns látvány a hatalmas misztérium -emelvény, amely az Iparcsarnok előtt emelkedik. Két dobogója van. Az allsó jobboldalén a szerzetesrendek főnökei helyezkednek cl. Ax egyszerű ferencrendi barna csuha mellett a premontreiek ragyogó fehér reverendája és kék selyemöve, a pálosok fehér csuhája, a ciszterek fehér reverendája az elől és hátul végigfutó fekete skapuiáreval szinpomp<|p látvány, de hasonlóan az egyházi pompa teljes- 'gében ragyog a baloldal is, ahol a szerzetes- kökkel szemben a prelátuso1- helyezkedtek eL Reverendájuk felett hatalmas csipkeszegéllyel diszitett karing, rajta lila körgallér, a fejükön pedig lila-selyem birétum. A felső dobogó baloldalán, a prelátusok fölött helyezkednek el a sorban érkező püspökök, szemben velük a királyi hercegi család tagjai, a komány képviselői, a főpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek, a tábornoki kar diszegyenruhába öltözött tagjai. A dobogó felett, az egész hatalmas építménynek mintegy megkoszorúzásául baldachin áll és ez alatt oltár. Ezen fogja Serédi hercegprímás a szentmisét celebrálni. A misztérium-emelvény mindkét oldalán hatalmas fehértornyok, rajtuk a krisztusi görög monogram XP betűi és a hangszóró tölcsérek, oldalt pedig haranglábak, amelyeken négy vadonatúj rézharang függ. Kevéssel tiz előtt felhangzik az emelvény mögött elhelyezett államvasuti fúvós zenekar ünnepi köszöntője, száznál több kürt harsog dia- d: melódiát, megkondu'nz!: a harangok és az emelvényen megjelenik Angelo Rótta nun- cius r-,vár alakja. Barátságos integetéssel köszönti a magyar főpapokat és küztük foglal helyet. A filmoperatör szorgalmasan forgatja gépét, hogy a szinpom- pás képet a heti híradó számára megörökítse. A köszöntő újból felharsan, Innitzer bécsi bi- boroshercegérsek lép a dobogóra és püspök-kollégái között helyezkedik el. Pár percnyi szünet után ragyogó felvonulással közeledik az emelvény felé dr. Serédi Jusztinián bíboros, Magyar- ország hercegprímása. Elől a ministránsgyerekek hosszú sora, aztán a karinges kispapok, majd a kisérő papság s a bíboros előtt az érseki helynök viszi az apostoli keresztet. Serédi hercegprímás teljes bibornoki díszben, lassú léptekkel közeledik, hermelingalléros bibornoki köpenyének uszályát magasran- gu egyházi férfiak emelik. A bíboros jobbra- balra áldást oszt s most felhangzik az ötszáz- tagú ldspapi kórus, amelyet a fúvós zenekar kisér. Dr. Koudela Gézának megrázó ,,Christus Vincit, Christus regnat, Christus imperat“-ja teremt mélységes ünnepi hangulatot. A kiséret a dobogó alján helyezkedik el, a bíboros az asz- szisztáló főpapokkal felmegy a baldachin alá, ahol a misére öltöztetik fel, mialatt a kórus dr. Koudela „Ecce Sacerdos magnus“-át énekli. Serédi bíboros az oltár lépcsőjére térdepel és a Veni Sanctét intonálja, majd megkezdődik a csöndes mise, amely alatt a kórus és az egybe- gyült hatalmas tömeg régi magyar egyházi énekeket énekel. Serédi: A Megváltó örök életünk távlatába állította a gyermeket Szentmise után nyomban megkezdődik a diszgyülés. A felső dobogó közepére helyezett diszasztal mellett helyezkedik el a biboros-hercegprimás, a pápai nuncius és az előadók, köztük vitéz József főherceg tábornagy. Felhangzik a pápai himnusz, majd Serédi hercegprímás mondja el ünnepi megnyitó beszédét. — Isteni rendelés az, hogy egyik generáció a másik életét folytassa a földön, — mondotta. Ebből a célból az Isteni Gondviselés elrendelté és szabályozta a házasságot, amelynek gyümölcse a gyermek. A Megváltó örök életünk távlatába állította a gyermeket, amikor azt mondtat „Ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek, nem juttok be a mennyek országába." Gyermek formájában szállt le a földre, hogy a tiszta gyermeki szeretet és engedelmesség példáját adja. Az Egyház a keresztségben megszenteli és igazi célja felé irányítja a gyermeket. Az Egyház mindig arra törekszik, hogy a gyermek az isteni kegyelem állapotában maradjon. Ezért rendelte el 25 évvel ezelőtt a pápa, hogy a gyermekek gyakran egyék az élet kenyerét. A Megváltó és az Egyház jajt mond azokra, akik a gyermek életét lehetetlenné teszik, a gyermeket megbotránkoztatják, vele szemben igazságtalanok és őt nem Krisztus szellemében nevelik otthon és az iskolában, az elemitől az e /etemig. A hercegprímás azután megemlékezett a jubiláló Pázmány Péter tudományegyetemről, azután a vendégeket üdvözölte. Különösen meleg szavakkal köszöntötte német nyelven Becs biboros-hercegérsekét, aki részt- vesz a megnyitó ünnepségen és az eucharisztikus körmeneten is, hogy példájával mutassa a nemzetek együttes munkájának szükségességét Krisztus szegemében, j l | Olaszul köszöntötte a nundust, aztán a : I püspöki kart, a kormány és a főváros képviselőit s a királyi hercegi család tagjait üdvözölte, s végül latinul felkérte Rótta nundust üdvözlő beszédének elmondására. > Angelo Rótta thébai érsek, pápai nuncius mélyhatásu latin üdvözlő beszédet mondott. 1 Temperamentumos, olaszos kiejtésű latinsága a ■ klasszikusok izét ébresztette. — A Megváltó minden ember iránt mélységes szeretettől lángol, — mondotta többek között, — mégis különös szeretettel viselkedik a gyer- i mek iránt. A gyermekek ártatlansága, velük szü- i letett kedvessége, tehetsége, törékenysége ön- ; ként vonzza mindazoknak szivét, akik nem durvák és romlottak. -Krisztus előtt nem volt rejtve, 1 mily sok veszélynek van kitéve a gyermekség nem csupán fizikai, de főleg erkölcsi és vallásos életében, ezért úgy példájával, mint komoly intelmeivel tanít, hogy miként kell a gyermekeket körülvennünk. Prófétai szemmel előrelátta az eljövendő tévedéseket s ezektől óvni akart. Ezért szól XI. Pius pápa 1929 december 31-én kelt enciklikájában oly nagy bölcsességgel az ifjúság keresztény neveléséről. Ezért dicséretre- méltó, hogy a magyar Katolikus Akció a nagygyűlésen és az egész évben minden törekvését ily nagyfontosságu tárgyra irányítja. A Szent Atya enciklikája az Egyház magna chartája s mindenben megfelel a nemes magyar nemzet hagyományainak, Végezetül a nuncius a pápa áldását közölte a nagygyűléssel. A pápai nundus nagy lelkesedést kiváltó beszéde után vitéz József tábornagy, királyi herceg mondott mélyhatásu. súlyos életigazságokban gazdag beszédet az egyház szerepéről a gyermekvédelemben. B. Bangha Béla jézustársasági házfőnök volt jaz utolsó szónok, A magyar egyházi szónokok
