Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-04 / 227. (3779.) szám

Csütörtökön kezdődött Amszterdamban Aljechin és Euwe világbajnoki párharca Harminc játszmában mérkőzik a két nagy ellenfél ■ Tíz hétig tart a sakkvilág legnagyobb eseménye ■ gazdasági -viszonyokinak volt a következmé­nye, hogy komoly veszedelemben ez a trónus soha nem forgott. Egyedül Bogodjuíbov tudta a szervezett német sakkédet segítségével kétizben is sorompóba szólítani ALjedhint, azonban ezek a mérkőzések nem állították különösen nehéz feladat elé a világbajnokot és igy a eakkvilág- ban is mérsékelt érdeklődésre találtak. Bogol- jiibov nagy tehetség, igazi őserö, nagy fantá­Euwe Aljechin tegmélióbb riválisa Közben múltak az évek és Aljechin kortár­sai elkoptak. Nimzovicsot emlegették megfele­lő ellenfélnek. A balti nagymester, az 1929. évi karlsbadi nagyverseny diadalmas hőse azon­ban sohasem volt erősebb Aljeohinnél, remény­ségeit és színes álmait pedig a sírba vitte. Tar- takower, dr. Vidma.r, Spielimann és a többi nagy­mester a 40—50-es korosztályból, szintén nem érték fel Aljeohint. A nyolc év tehát meglehe­tősen zavartalan volt a világbajnok számára. I Most azonban beértek a fiatalok. Beérett elsősorban a 33 éves dr. Euwe. Dr. Euwe másfél évtizede szerepel a sakkaré­nán. A háború utáni években a Hollandiában tar­tózkodó magyar nagymester, Maróczy Géza fedezte fel és ő is képezte ki. Húsz éves kora óta játszik nagyversenyeken és már első szereplései után is kivált a köze­pesek garnitúrájából. Most már mindig az elsők között van. Maróczy úgy Ítéli meg hogy fantáziája még nagyobb, mint az Aljechiné, stratégiája jobb, mint a Bogoljubové és egyenrangú a világ­bajnokéval. Amiben talán hátrányban van, az a technika, de ez a versenyjáték három eleme között a legkevésbé fontos. Mindenesetre Aljeohirmek most akad először nagyon komoly dolga 1927 óta. Korai az ered­mény jóslásába bocsátkozni. A papírforma sze­rint Aljechinnek valamivel több esélye van. A sajtónak adott hasábos interjúkban mindkét baj­nok magabizóan nyilatkozik. Aljechin határo­zottan, Euwe szerényebben, de éppen ezért sú­lyosabban nyilatkozik. A csillagjósoknak is nagy ázsiójuk van, s mert hollandusok, Euwe javára vizsgálják a csillagos égboltozatot. A verseny feltételei Egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy a 30 játszmára tervezett mérkőzés nagy küzde­lem lesz, a legnagyobb sakkesemény hosszú évek óta, mert méltó ellenfelek szállanak szem­be egymással a sakkélet legnagyobb elméért. • V. > Fiatalkorú gangszterek vild veszt-kalandjai Cseh- és Morvaországban | a vevők mind eltávoztak, s akkor rátáunadt az asszonyra, hogy adjon neki egy koronát. Rich- | térné kiutasította az üzletből, mire ziája van, de alaptermészetében benne rejlik a hazárdság és emellett technikája messze mö­götte marad az Aljechinénak. Aljechin fenntartás nélkül győzött és azon­kívül világbajnokságának nyolc esztendeje alatt nagyon sok versenyt is megnyert, a leg­többet imponáló stílusban, úgyhogy minden­kit meg tudott győzni méltóságának reális sakkbelli értékéről. Győztes az lesz, aki előbb ér el hat nyert játszmát. Ha 30 játszmában nem történik meg a döntés, a mérkőzést tovább folytatják. Hetenként háTom alkalommal játszanak, min­dig áz esti órákban. Egy-egy játékalkalom öt óra, ezalatt 40 lépés a kötelező. Minthogy ilyen súlyos játszmák 40 lépés alatt nem igen szok­tak befejeződni, számolni kell azzal, hogy egy- egy játszmát többszöri ülésen kell lebonyolíta­ni. így a verseny tartama minimálisan tíz hét, tehát az esztendő három hátralevő hónapjában fogja izgalomban tartani a sakkvilágot a világ- bajnoki mérkőzés. Euwe, a 33 éves egyetemi tanár — holland nemzeti hős Hollandiában lázas érdeklődéssel várják a mai kezdetet. Mindenki a mérkőzésről beszél. Az idegenből érkező sakkmesterek még a vámvizsgálat kellemetlenségeitől is megme­nekültek, amikor felmutatták a mérkőzést vezető bizottság igazolványát Dr. Euwe ép­pen olyan népszerű Hollandiában, mint ahogy Középeurópában Sárosit vagy Sindeűárt nem­zeti hősnek tartják. Nem kis mértékben sakk­beli érdemeinek köszönheti, hogy alig harminc éves korában egyetemi katedrát kapott, mint matematika-professzor. Cikkeiért horribilis tiszteletdijat fizetnek a hol­land lapok, s dr. Euwe nemcsak igen tekinté­lyes, hanem igen vagyonos ember is. Hollandiában ma mindenki az ő győzelmé­ben reménykedik. A mérkőzést szerdán este nyitotta meg dr. G. J. StoLemaler egyetemi tanár holland kultusz- miniszter a Carlton dísztermében. Ma, csütör­tökön délután hat órakor pedig a Carlton kü­lön termében az első játszmához ültek szembe az ellenfelek. Dr. Euwe oldalán Maróczy Géza, Aljechin mellett L and au holland mester a sze- kundánsok. És este tizenegy órakor már a sür- göuydrótok és antennák fogják a világba sugá­rozni az első játszma eredményét. Amszterdam, október 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Egész Hollandia láz­ban van, a lapok nem az olasz-aibesszin konflik­tussal foglalkoznak a legbehatóbban, hanem hasábos cikkekben számolnak be egy készülő másik nagy háborúról: dr. Aljechin és dr. Euwe világbajnoki mérkőzéséről. Az ellenfelek már megjelentek a küzdelem színhelyén, beköltöz­tek a Carlton-szállóban fenntartott lakosztá- lyuklba, itt vannak a szekundánsok is, azután pedig az érdeklődő sakkmesterek, a külföldi sajtó igen sok tudósítója és a Carlton halijá­ban napok óta csupán a készülő párviadal esé­lyeiről folyik a tárgyalás. Mérlegelik a szemben­álló felek esélyeit. Capablanca, a trónját vesztett fejedelem szkeptikus mosollyal járja végig a vitatkozó csoportokat, ő maga azonban nem nyilatkozik. A kubai világbajnoknak nem volt módjában, hogy revánsot kérjen a buenos-airesi veresé­gért, amit Aljechin 1927-ben mért rá. A saját fegyverét fordították vissza ellene, ő volt az, aki 1922-ben Londonban a nagy­mesterek konventikulumán megállapította a világbajnoki mérkőzések statútumát. Akko­riban erejének teljében volt és igyekezett jól körülbástyázni a Laskertől 1921-ben elhódí­tott trónust. Ezt úgy tudta legjobban elérni, hogy hallatlan anyagi feltételeket kötött ki: a kihívó félnek a mérkőzés előtt 10.000 dol­lárt kell deponálnia. Aljechin teljesítette ezt a feltételt, barátai és a mecénások összeadták az összeget é6 — Ca- paiblanoa elvesztette a világbajnoki címet. Azóta többször kísérletezett, kopogtatott itt és ott és közben nem vette észre a nagy tragédiát. Elmúlt feje felett az idő, uj és nagy tehetsé­gek jelentkeztek a sakkarénán, fiatalok, te­le tudással és ambícióval és Capablancát egy­re alacsonyabban kezdték jegyezni a rang­listán. A kubai olykor-olykor megjelent egy-egy ki­sebb szabású sakkversenyen, azonban gondo­san kerülte azokat, amelyeken Aljechin is ját­szott. Kezdetben voltak még sikerei, később aztán már az ilyen vegyes versenyeken sem volt első é6 ami azelőtt a legnagyobb szenzá­ció-számiba ment, itt és ott partikat kezdett ve­szíteni. A legutóbbi karácsonyi hastingsi ver­senyen kikapott Thomas angol bajnoktól és megverte a magyar Ligeti-Lilienthal is. A moszkvai erőpróbán pedig a fiatalok: Flo'hr és Botvinnik győztek, Capablancát pedig meg­előzte dr. Lasker és igy a 6akkvil ágban meg­erősödött a hit, hogy Lasker mindig nagyobb játékos volt, mint a kubai, a havannai vereség irreális volt és az idősek között ma is Lasker a legnagyobb. Capablanca azonban nem vesz tudomást a megváltozott időkről és megváltozott körül­ményekről, még mindig magát tartja a világ legnagyobb játékosának. Ezért van az a rejtélyes mosoly az ajkán, ezért jár-kel most is a detronizált uralkodó fölényes magatartásával az amszterdami Carlton hali­jában. Ezt a mérkőzést a helyszínén akarja tanulmányozni, megismerni a szembenállókat erősségükben és gyöngéikben, hogy aztán a tapasztalatokat adandó alkalommal a saját ja­vára értékesíthesse. A szakértők ranglistája A szakértők ranglistáján azonban Capablan­cát ma már csak az ötödik helyen jegyzik. Első Aljechin, második dr. Euwe, a harmadik és negyedik helyen a prágai Flohr és a moszkvai Botvinnik áll. Botvinnikot csak sakkbelileg érdekli a világ- bajnoki mérkőzés, ő egy ilyen ,,polgári“ címért és kedvtelésért egyelőre nem szállana síkra, legalább is addig nem, míg a szovjetsakk hiva­talos felfogása meg nem változik, ellenben a „kis44 Flohr már befutott és ő is szemlélője akar lenni a nagy harcnak. Dr. Euwe után már ő következik sorra, h.a ugyan módjában lesz neki a 10.000 dollárt összehoznia. öt éven át volt Capablanca a világbajnok, mindenesetre rövid lusztrum, ha meggondoljuk, hogy Steinitz három évtizeden, Lasker pedig harmincegy éven át uralkodott a sakk trónu­sán. Aljechin immár nyolcadik éve viseli a ^Champion chip of tite world“ büszke ciánét. A Prága, október 3. Ceská Kamenice község­ben tegnap amerikai stilü rablási kísérlet történt. A városi takarékpénztár helyiségébe egy rosszul öltözött fiatalember állított be. Revolvert rántott a pénztárnokra, akit lelövéssel fenyegetett meg, s háromezer koronát követelt A bankhivatalnokok meg­őrizték lélekjelenlétüket s telefonon ért esi­tették a rendőrséget. A fiatalember erre kiugrott az uccára s futásnak eredt. A rendőrök üldözőbe vették s a támadó, mii­kor látta, hogy a menekülés lehetetlen, revol­verével szivenlőtte magát. Mire a rendőrök utólérték, már halott volt. Iratainak átvizsgálásakor kiderült, hogy egy jő anyagi viszonyok közt élő polgár család tizenhétéves elzüllőtt fia. Egy „szépreményü“ ifjú Hasonló eset történt az északmorvaországd Rejdhartice községben. Richter Ernőné, kézi­munkakereskedőnő üzletében egy fiatalember gombot akart vásárolni. Addig válogatott, mig a fiatalember revolvert rántott s az asszonyt lelövéssel fenyegette meg. Richtemé, aki előrehaladott áldott állapotban van, annyira megrémült, hogy éles sikoltással eszméletlenül terült el a földön. A sikoltásra összeszaladtak a szomszédok s a menekülő tá­madót üldözőbe vették. A fiatalember ekkor megfordult s üldözői felé több lövést adott le, de egyik golyó sem talált. Tovább is akart lö­völdözni, de fegyvere csütörtököt mondott s ekkor üldözőinek sikerült elfogni. Átadták a csendőrségnek. Ott kiderült, hogy egész jó fo­gást csináltak. A fiatalember, aki alig tizephét- éves, hasonkoru társaival a vidéken több vak­merő betöréses rablást hajtott végre s több mint tizenhatezer korona készpénzt és körülbelül tizenegyezer korona értékű ékszert és egyéb holmit zsákmányolt. A hatóságok most a fiatal­korú bandita bünlistájának összeállításán dolgo­zik. fflU innaka lapok? „...A JÓAKARAT KIFEJEZÉSE.* A miniszterelnök lapjában, a VENKOV-ban dr, Ka/hánek szerkesztő vezető helyen „Mi lesz to vább“ cim alatt azt írja a népjóléti bizottság ha­tározatáról, hogy „az inkább csak a jóakarat kifejezője s a miunka súlypontja most a kormá­nyon van.44 A legaktuálisabb ügy az állami költ­ségvetés, melyről eddig még nagyon keveset tu­dunk. A miniszterelnök mondotta, hogy „leg­alább oly egyensúlyra törekszik a költségvetés, amely legjobban megközelíti a valóságot.44 Nincs kizárva, hogy a kormány a rendes költségvetés mellett beruházási költségvetést is beterjeszt. Már évek óta folynak rendkívüli beruházási mun­kálatok nemcsak a gazdasági újjászületés aka­dályainak elhárítása, hanem egyenesen a gazda­sági újjászületés előmozdítása érdekében. — Már tavaly jelentette be a miniszterelnök a költség­vetés deflációs vonalának feladatát. Ez a kije­lentés most is kötelező. Ebből következik, hogy a költségvetés esetleg magasabb lesz a tavalyi­nál; a hivatalnokok előlépése s uj munkaerők felvétele is indokolja az emelést, ami azonban csak jó hatással lesz az állam közgazdaságára, különösen ha a kamatlábat is leszállítják, ami az egész gazdasági életnek és az állami költség- vetésnek is nagy megkönnyebbülést hoz. Adóter­hek emelésére alig lehet gondolni. Ha a kamat­láb leszállításának kérdését e héten megoldanák, úgy ezzel a költségvetés összeállításának mun­kája is gyorsabban haladhatna. A NÁRODNI OSVOBOZENI vezércikkében nagyon sokra értékeli a népjóléti bizottsági ha­tározatot. A bizottság munkájából — irja a lap — megismertük a nyomor igazi képét, a munka- nélküliségről helyes fogalmat alkothatunk ma­gunknak; öerny belügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy további s újabb drágítás nem lesz. A bi­zottság állást foglalt az ál’áshalmozás ellen, j Mindez a nemzetgyűlés programja. Ezt azért j szükséges hangsúlyozni, mert egyes koalíciós la­pok is — igy az agrár, cseh néppárti sajtó — máris uj tervekkel jelentkeznek.. A népjóléti bi­zottság azonban jó utón van. Megadta a gazda­sági élet szabályozásának .programját s most már a végrehajtáshoz kell látni. AGRÁR-SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Bechyné miniszter, szociáldemokrata pártve­zér a PftITOMNOST legújabb számában az ag­rár-szocialista együttműködés kérdéséről egye­bek között ezeket irja: „Ahol a munkástömegek a földművegtömegekkel szenvedélyes harcba ke­rültek, mint Ausztriában, Lengyel- és Németor­szágban, ott mind a két csoport súlyos veresé­get szenvedett. És ebből a megismerésből fa­kadt politikánk. Nálunk e két összetevő részvé­tele nélkül demokratikus rezsim egyszerűen le­hetetlen volna. Az agrár- s munkásrétegek együttműködése nemcsak a kormány, hanem az álam szükséglete Í6 volt. És ma is szükséglet. Ez az együttműködés útját vágta nálunk a fasiz­mus fejlődésének oly időben, amikor mindenütt magasratört és amikor két államból is csak úgy özönlöttek felénk a fasiszta gondolatok. Igen, az utóbbi két évben más utakon is járhattunk volna. Miért nem? Járhattuk volna osztrák és németországi barátaink útját. Igenis, heves osz­tályharccal odasodorhattuk volna ez állam pol­gári és agrárpolitikáját, hogy a válságból való kivezetési útként csak egy megoldási módot lásson, az abszolutizmus valamelyik módját, a termelés jövedelmezőségének biztosítása érdeké­ben. Odasodorhattuk volna, hogy magának az ál­lamnak a létét is veszélyeztesse fasisztaféle kísér­lettel. De másként határoztunk s cselekedtünk. Állítom, hogy a rozs, melyért a gazda 70 koro­nát kapott, a fasiszta forradalom malmára haj­taná a vizet. Ha a dolgoknak szabad folyást en­gednénk, lehet, hogy a gabona olcsó volna, mint a balkán államokban, de a falu el volna fasizálva, el volna adósodva. Nem egyszer, százszor mon­dom, hogy a gazdák más utat kerestek volna. Mi a megegyezést előnyben részesítettük. Nem átallom beismerni, hogy bizonyos hibákat kö­vettünk el s ezeket ki kell még igazítani. De igenis állítom, hogy helyes a politikai irány, amelyben haladunk és hogy más választásunk nem volt, ha az egész világ földrengése idején országunknak legalább viszonylagos nyugalmat elérhető biztonságot s a jó fejlődés biztosítékát akartuk adni. Ellenzem az úgynevezett szocia­lista-kommunista frontot. Mit kínálnak e front indítványozói? Fényes demonstrációkat az uccá- kon, fényes politikai sztrájkokat az üzemekben. És azalatt ugyan ki fog uralkodni ez ország­ban? Ne mesélje nekem senki, hogy „ideiglene- sen“ uralkodhatik itt a burzsoázia. Engedjük ki kezünkből az együttkormányzást, engedjük, hogy mások ragadják magukhoz a hatalmat? De mi történik holnap? Milyen végzetes irányba indulnak a dolgok ezalatt? A demokratikus egy­ségfront mellett vagyok. Mert nálunk már nincs agrárválság. Vannak egyes agrárpolitikai kér­dések. Igen. De ez már nem olyan válság, ami­lyen régebben volt, két év előtt- Az ut nyitva áll. Ma az ipari termelés problémái vannak napi­renden. A szocializmus a mezőgazdasági válság kérdéseinek megoldásánál jól vált be. Beválik az agrárizmus is az ipari és kereskedelempolitikai kérdések megoldásánál? Ez a kérdés!4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom