Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-31 / 249. (3801.) Második kiadás

1935 október 31, csütörtök. 3 Szent-lvány: Csak egy ut vezet a biztos emelkedéshez: a nemzeti alapon folyó politika A magyar nemzeti párt elnöki tanácsának ülése Tátraszéplakon Szent-lvány kifejtette az uj nacionalizmus kisebbségi programiét Járóit szerint a nemzeti politika közelebb hozza egymáshoz a szlovént zkói népeket ■ A párt Giliert delegálja Szlovenszkö országos választmányába Tátraszéplak, október 30. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa október 27-én és 28-án Tátraszéplakon ülésezett. A tanácskozásokat dr. Törköly József szenátor, a párt országos po­litikai elnöke vezette. A két napon át tartott üléseken az elnöki tanács tagjai teljes számban jelentek meg. Az elnöki megnyitó után Szent- lvány József pártvezér nagyobb beszédet mon­dott, amelyet az egész magyar kisebbségi életre kiható és céltmutató tartalma miatt az alábbiak­ban egész terjedelmében közlünk: Szent-lvány programadása — A folyó év tavaszán tartott választások bizonyságát szolgáltatták annak — kezdte a pártelnök —, hogy a nemzeti eszme hódítása a magyarság soraiban is nagy lépésekkel halad előre. Bizonyságot szolgáltattak ezek a válasz­tások arra, hogy a magyar nemzeti párt meg­alakítása a mi kisebbségi életünknek föltétien szükséglete volt s hogy a magyar nemzeti esz­me szellemében való munka nem maradt hatás nélkül. Büszkeséggel és megelégedéssel állapí­tom meg, hogy a nemzeti alapnak elfogadása, a nemzeti alapnak a politikánk és kisebbség­szervezésünk egész munkájának élére való he­lyezése nemcsak nemzeti kisebbségünk, hanem általános magyar szempontból is jelentőséggel bir. A magyar nemzeti párt által hirdetett ma­gyar nacionalizmus eszméi uttörőek voltak és most, mikor tíz esztendővel vagyunk előbb­re, azt mondhatjuk, hogy az idő nekünk adott igazat, mert ma már a nemzeti öntudatban rejlő eléven erő fölismerése mindenütt bekövetkezett. — A magyar nemzeti párt a választások óta Is erőteljes munkát végez a nemzetvédelem min­den területén. Úgy az országos központ, mint a vidéki irodák állandó munkája azt eredményezi, hogy mindig többen és többen keresnek föl ben­nünket, hogy a mi zászlónk alatt találják meg jogaik védelmét és teljesítsék nemzeti köte­lességüket Bizonyság ez arra, hogy a nemzeti eszme ujra- kelésében megvan a szükséges lendület és ez által pártunk jövendő fejlődése biztosítva van. A magyar egységespárt gontfo'ata — Megállapítható, hogy pártunk alakulása alkalmával elfogadott alapeszménk, a ,.Magyar Egységes Párt“ követelése elemi erővel tör föl és a magyarság különböző társadalmi rétegeiből mindnagyobb tömegek nyilatkoznak meg mel­lette. Valóság és igaz tehát az a meggyőződé­sünk, hogy egyedül a nemzeti gondolat képes lerombolni azokat a válaszfalakat, amelyeket a felekezeti és foglalkozásbeli különbségek emel­nek soraink közé. Változatlanul állunk eredeti programunk ál­láspontján. Változatlanul törekszünk a cseh­szlovákiai magyar nemzet politikai egysége felé. Természetes azonban, hogy figyelembe vesszük a tényleges helyzetet, azt, hogy a magyarság soraiban az országos keresztény- szocialista párt számottevő magyar tömeget képvisel. Tiszteletben tartjuk a keresztény­szocialista párt függetlenségét és önállóságát, ugyanezt követeljük magunk részére, de programunk sarkalatos elvét: a nemzeti egy­séget mindenekfölött szolgálni óhajtjuk. Allásfogla'ás a közös politikai nagybizottság mellett — Parlamenti közös klubunk elhatározta a szlovenszkói és kárpátaljai nemzeti kisebbségek politikai nagybizottságának megalakítását. Ez irányban konkrét javaslatokkal fog a pártokhoz fordulni. Magunk részéről a legnagyobb ügyszeretettel állunk a kisebbségi pártközi szerv mellé. An­nak támogatását magyar lelkűnkből folyó kö­telességünknek tartjuk és meggyőződésünk, hogy ebből az együttesből úgy a magyarság, mint más, ebben a szervben helyet foglaló kisebbségek politikája előnyöket fog huzni. És bizonyos, hogy a nemzetvédelem erőteljesebb és hathatósabb kialakulásához fog vezetni ez a megmozdulás. — Pártunk politikájának irányát ezentúl is a kormányzat kritikai szemlélete fogja jellemezni és mint ellenzék fogjuk a magyar kisebbség sor­sának javítását célzó munkát végezni. Az ui kisebbségi nacionalizmus programja — Pártunk elnöki tanácsának ülése jelentősé­gében messze fölülmúlja a szokásos pártgyülé- seket. Ez alkalommal programot adunk a ma­gyar nemzeti eszme köré sorakozó magyar népnek. — Programot adunk, amely megismerteti a nemzeti öntudat erejét és megtanítja, miként vértezheti föl magát a nemzeti öntudat vértjével a magyar ember a nemzetellenes támadásokkal szemben. Megmutatja a magyar nemzeti politi­ka célkitűzéseit, föladatát és eszközeit. Ez a programadás egyben a megujhodó eszme kimű­velésének egyik állomása. zösség érzetéből folyó összefogása, egysége s kiemelése a partikuláris jellegű felekezeti, vagy osztálygondolkodásból. A nemzeti gondolat csak egyetlen össze­fogást ismer el: a nemzet összes tagjainak egységes politikai szervezetét, — Mert ha igaz az a tétel, hogy a nemzeti hovátartozandóság szabja meg elsősorban és csaknem kizárólagosan az ember szellemi és anyagi életét, akkor csak egy ut vezet a biztos emelkedéshez: és pedig a nemzeti alapon folyó politika, a nem­zeti alapon való társadalomszervezés, a nem­zeti lélcknevelés, a nemzeti gondolkodás. — Mi mindenek fölé a magyar nemzeti esz­mét helyezzük, hogy nemzeti öntudatot nevel­jünk és felemelt fővel követeljük nemzeti jogain­kat és áldozatos lélekkel teljesítjük felismert nemzeti kötelességeinket. A nemzeti eszmék követőit nacionalistáknak nevezik. Mi naciona­listák vagyunk izig-vérig. Hirdetjük az uj ma­gyar nacionalizmust és magyarázzuk azt. A régi és ui nacionalizmus közti különbség — A nacionalizmus zászlaját sokan használ­ták fel a nemzeti eszmétől távoleső, sőt azzal ellentétes közjogi, gazdasági, kulturális és szo­ciális politika elfedésére. De a nacionalizmus értelmezése más volt három-négy évtizeddel ez­előtt. — A régi nacionalizmusokat a sovinizmus, az imperializmus, a militarizmus, gazdasági vonat­kozásban pedig a liberalizmus („aki birja, az marja" közgazdaság) jellemezte. Ezenkívül ép­pen a gazdasági berendezés folytán bizonyos osztályok privilegizálása, mások elhanyagolása is megfért a nacionalista programokban. — A régi nacionalizmusokba belenőtt tartal­mat hánytorgatják fel a nemzetköziek, vagy azok, akik a nemzeti eszmék fölé vagy mellé más eszméket helyeznek. Az uj magyar nacionalizmus nem ismeri a sovinizmust, szabad nemzetek társaságában akar önmaga részére egyenrangú, testvérhez illő életet. Az uj magyar nacionalizmus nem imperialista, mert nem akar más népeket meg­hódítani. Az uj magyar nacionalizmus elveti a liberalizmust a gazdasági életben és nem en­gedi a kizsákmányolást, ellene fordul a nem­zetközi nagy töke túlkapásainak, a kartellek­nek és a nemzeti organizmuson keresztül a nemzet minden tagjára kiterjedő szociális gon­doskodást, valóságos népjólétet akar. Az uj magyar nacionalizmus nem ismer kiváltságos osztályokat, hanem a nemzet egyetemét öleli fel és fogadja magába, — Mi tehát a végkövetkeztetés? — Az, hogy az uj magyar nacionalizmus a nemzet belső megszervezését kívánja, hogy mel­léje állhasson minden magyarnak, ha még oly kicsiny és ha még oly nagy is és hogy nemzeti kötelességének teljesítését követelje minden magyartól. Előttem vannak és ostorozom őket, akik félrehuzódnak és a nemzeti társadalom szervezésében nem vesznek részt, mert az ké­nyelmetlen, mert az nem hajt közvetlen hasz­not, mert beleütközik valami korlátba, melyet jog és igazság ellenére állítottak, — akik ma­gyar létükre nem magyar iskolába járatják gyer­mekeiket, — és igy tovább. — A megujhodó magyar nemzeti eszme győ­zelme meg fogja hozni gyümölcseit és biztos fe­delet húz a kisebbségi magyar családok feje fölfi. — Ez a győzelem elkövetkezik, fanatikus bit­tel hiszünk benne, mert az eszme világos, egy­szerű és emberi. Jaross a magyarság és a testvérnemzetek viszonyáról Attól függ a sorsom, melyik nemzethez tar­tozom és nem attól, vájjon katolikus, protes­táns vagyok-e, vagy munkás, gazda, iparos stb. osztály tagja. — Ebből folyik, hogy magyar ember csak a nemzeti gondolatban találhatja meg a szellemi és anyagi életének javítására alkalmas eszmei és gyakorlati programot. Az intemacionális és fele- kezetek és osztályok szerint való csoportosulás hívei közvetve a nemzet széttagolásának és erői meggyöngitésének szolgálatában állanak, legfő- képen azonban elhomályosítják a nemzet fönn­maradását egyedül biztosítani képes nemzeti öntudatot. A nemzeti gondolat átfogó jelentősége — Mi az a nemzeti gondolat? Magyarázom. A nemzet tagjainak a sorskö­A pártvezér nagyjelentőségű beszédéhez első­nek Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke szól hozzá és a következőket mondotta: — Amikor a Szent-lvány József által elmon­dott politikai nyilatkozathoz hozzászólok, már elöljáróban ki kell jelentenem, hogy annak eszmemenetével és elveivel a magyar nemzeti párt minden tagja azonosítja magát. Úgy vélem azonban, hogy szükséges a párt megnyilatkozása olyan vonatkozásban is, mely érinti álláspontunkat a Szlovenszkót és Kárpát­alját lakó többi nemzettel való együttélés kér­désében. — Mindkét országban laknak rajtunk kívül szlovákok, ruszinok és németek, akik nemzeti fejlődésüket nem a mi életérdekeink terhére kí­vánják biztosítani, hanem a velünk való testvé­riség kapcsolatán keresztül mellettünk keresik ér nem ellenünkre. Vannak földrajzi vonatko­zások és reálpolitikai gondolatok, melyek ezt a helyzetet meghatározzák. Az a nemzeti gondolat, melyet a magyar nemzeti párt magának vall s mely egyedül korszerű és mindenkivel szemben védhető, nem ellentétes ezeknek a nemzeteknek a tö­rekvéseivel. — Nem ellentétes azért, mert a modern nacionalizmus csak a saját belső nemzeti értékeknek kifejlődését szolgálja és kizárólag a nemzet ezen erőinek gyarapításán keresztül kívánja a nemzet minden tagjának kijáró becsületes életfeltételeket. Ez a nacio­nalizmus nem imperializmus és nem interven- donizmus, mert azonos életjogokat kíván biztosítani minden nemzet fiának. — A szlovenszkói és kárpátaljai magyar nem­zeti gondolat nem burkolható be sem az osztály­szintézis, sem a világnézeti eszme semlegesítő köpenyével, az ilyesmi nem volna magyar ér­dek és nem lehet azon németek érdeke, akik a velünk való gazdasági sorsközösség felismeré­sén keresztül hajlandók azonos célokért velünk karöltve dolgozni. — A szlovenszkói és kárpátaljai embertípus nem egységes típus többé, hanem széjjelbomlott és széjjelbomlóban van magyar, szlovák, ruszin és német nemzeti jellegű egyedekké. Ezek azonban nem lesznek egymás ellenfelei akkor, ha meg is telnek az uj nacionalizmus eszmevilágával, mert ez a nacionalizmus a belső nemzeti értékek kapcsolatát hozza létre s az igy létesült nemzeti egységek becsületes, harmónikaa munkapárhuzamát teremti meg. — így értelmezzük ml a nemzeti álláspontot s igy van joga azt értelmezni minden kultur- nemzetnek, amely elérte azt a fejlődési fokot, mikor a nép ösztönös szervezetéből öntudatos nemzetté vált. Mi már régen elértük ezt a fejlő­dési rangot, élni is akarunk rangunkkal. Ez az élniakarásunk és öntudatunk azonban nem le­het ellentétes más nemzetek becsületes életjogai­val. — Ezt üzenjük azon nemzetek fiainak, akik a jövőben a szlovenszkói és kárpátaljai sors­közösségen keresztül velünk együtt hajlandók dolgozni. Az elnöki tanács határozatai Az elhangzott beszédek után mélyreható vita indult meg, amelynek során dr. Giller János, dr. Holota János, dr. Kmoskó Béla, Nitsch Andor, dr. Szilassy Béla, Koczor Gyula, Füssy Kál­mán, Kontsek György, Fodor Jenő, dr. Vuko- vich István és dr. Salkovszky Jenő értékes hoz­zászólásaikkal járultak hozzá az elnöki tanács egységes álláspontjának kidomboritásához. Azután az elnöki tanács egyhangúlag tudo­másul vette a parlamenti klub kezdeményezé­sét, hogy az országos keresztényszocialista párttal és a szepesi németek pártjával való együttműködést egy közös politikai bizottság alakításával intézményessé tc''ri. Az elnöki tanács egyhangúlag kimondta, hogy a tartó- mánygyülési választmányi tagsági helyet dr« Giller János tartománygyülési képviselő ré­szére biztosítja az országos keresztényszocia­lista párttal való megállapodás alapján. Az elnöki tanács másnap folytatta üléseit és sorrendben legelőször részletes formában fog­lalkozott a párt szervezeti szabályzatának mó­dosító javaslatával, amely összhangban a párt osztályfölötti politikai elvével, a szervezeti szabályzat korszerű módosítását tette szükségessé. Részletes vita után, amelyben az elnöki tanács tagjai valamennyien résztvet- tek, elfogadták az adminisztratív elnökség mó­dosító javaslatait. Ugyancsak beható és minden részletre kiható tanácskozás folyt le a párt munkaprogramja fö­lött. Az elnöki tanács végül foglalkozott a most meginduló parlamenti költségvetési vita anya­gának előkészítésével, amelyben a párt tör­vényhozói minden alkalmat meg fognak ragadni a magyarság érdekeinek védelmére, A két napig tartó elnöki tanácsülésen — fe- kintettel a tárgyalás alá kerülő ü<‘T-"~1- fontos­ságára —- a párt valamennyi törvényhozója tartománygyülési képviselője résztvett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom