Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-27 / 247. (3799.) szám
12 BagsarMEBBi «wwr*'ia 1935 október 27, vasárnap* Társadalmi Elet # A kassai Keresztény Társadalmi Kör csütörtökön rendezte meg szezonnyitó kulturestjét, melyet szépszámú közönség hallgatott végig. A nivós műsort a kör elnökének, Gombos Józsefnek megnyitó szavai vezették be, melyekkel felhívta a közönség figyelmét a kör kulturmunkájának támogatására, majd bejelentette, hogy az est műsorát II. Rákóczi Ferenc emlékének szentelik. Ezután dr. Feley Lóránd nyugalmazott tanár tartott előadást II. Rákóczi Ferencről, akit újszerű történelmi megvilágításba helyezett. Az értékes előadás után Schmotzerné-TarcaU Mária két ku- nuckorabeli verset szavalt el a fejedelemről nagy sikerrel, majd Stoffán Rózsi magyar nótákat énekelt Stoffán Magda, zongorakiséretével. A műsort Listyák Jenő, a kör irodalmi szakosztályi elnökének zárószavai rekesztették be. — Választási utóhang Ruszinszkóból. A „Vecerni .Ceské Slovo“ ruszinszkói tudósítója a követ-1 kezö kuriózus esetről számol be: A választások után a Beregszász közelében levő Tiszaujlak községben nagyon sok kettétépett húszkoronás bankjegy került forgalomba. A bankjegyek közepén I voltak kettészakítva és összeragasztva. A sojj egy- j formán csszetépett bankjegy végül is na'ry feltü- \ nést keltett és sokan kíváncsiskodtak eredetük felől. Végül is kiderült, hogy a község egyik gazdag polgára kettétépett huszokoronásokat osztaga'ott a választók között a választás idején s kijelentette, hogy csak akkor kapják meg a huszkoronás másik felét, ha a választáson az ő általa támogatott párt fog győzni. Minthogy ez igy is lett, a hus-'k vonások másik felét is megkapták a szavazók. így került Tiszaujlakon forgalomba a eok kettészakított huszkoronás. — Szerencsés kimenetelű vonatösszeütkö" j zés a székesfehérvári állomáson. Székesfehérvárról íáviratozzák: A budapesti személyvonat ma hajnalban a székesfehérvári állomás úgynevezett kisérő határán belül ^ álló tehervonatszerelvénybe ütközött, illetve a szerelvény utolsó kocsiját nagyobb erővel súrolta. A személyvonat mozdonya fölborult és magával rántotta a szerkocsit is. Valóságos csoda folytán a mozdony roncsai alól szinte teljesen sértetlenül emelték ki a mozdonyvezetőt és a fűtőt. Az utasoknak az ijedtségen kívül egyéb bajuk nem történt. — A 33. osztálysorsjáfék V. osztályának mai búzásán nyeiüek: 20.000 koronát: 11.683, 50.018 99.110. — 10 000 koronát 5 403, 18.772, 40.5P3 45.635. — 5.000 koronát : 2154, 5909, 9032, 13.423 15.764, 15.783. 16.557, 23 221, 31.071, 33.115, 33.166. 37.821, 38.104. 38.306, 40.528, 41 523, 44.350, 46.069 54.107, 66.661, 67.788, 69.068, 77.345, 83.592, 92.265, 95.379, 101.056. 103.093, 104.587 105.283. — 2.000 koronát: 277, 801, 1338, 3182. 8219, 4100, 5960, 6824, 10.959, 14.366, 16.642, 16.701. 17.825, 21.003 22.598, 24.380, 25.017 26.752, 27.981, 29.141, 20.823. 34.354, 38.052 . 40.043, 42 613 42 620, 42.675, 45.082, 52.763, 56.507, 57.218. 60.445! 62.732, 63.124, 64.670, 65.726, 69.807, 75.305, 76.494, 77.572 78.320, 81.887. 82.877, 83.819, 84.541, 85.283, 86.647, 86.790, 93.467, 93 878, 95.110. 95.388, 97.145 97.667, 98.002! 98.432, 100.973, 102.414, 107.478, stb. (Felelősség'nélkül.) Vegyen állami jótékonysági sorsjegyet! Jlót&s vtfjdscrsjéijifek Icaphaíák | „ n bajikJJyzht JeW/ieA.és JÍcl | £örinrAapu a 17 | TT'-iiiVlniirliifTlrffl* *ii II i"*1? iiiiiiiimiiiU 1 TmamuTaw—nM — Felakasztotta magát egy lévai fuvaros. Lévai tudósítónk jelenti: Várady Lajos 50 évos lévai fuvaros szőlőjében felakasztotta magát — Önként jelentkezett egy katonaczökevérty. Zsolnai tudósítónk jelenti: Annakidején megírtuk, hogy Kuni József, az 1. számú rózsahegyi vadászezred katonája, röviddel bevonulása után megszökött ezredétől. A szökött katona, akinek kézreköntésére körözőlevelet bocsátottak ki, most önként visszatért ezredéhez. Kurilt ileartóztaták és megindították ellene az eljárást. — Gyerkeket gázolt az autó. Nagyszőllősi tudósitónk jelenti: Tegnapelőtt délután egy ismeretlen rendszámú auterelütötte Vékony József hatéves nagyszőllősi fiúcskát, amint a gyermek a főuccán keresztül akart szaladni. A kisfiút súlyos állapotban a kórházba szállították. Felépüléséhez kevés a remény. xx A véletlen sokszor zavart okoz az étkezdék üzemében. Avagy nem kellemetlen megle- petés-e, ha a törzsasztal kedélyes beszélgetésének kellős közepén kialszik a villany? Mindenki bosszankodik. A .vendégek haragszanak és elhagyják a helyiséget Oly étkezdékben, ahol nagy a forgalom, ilyenkor bizony az is meges- hetik, hogy némely vendég fizetés nélkül távozik. Az óvatos tulajdonos tehát már előre gondoskodik róla, hogy helyiségei egyes részein gyertyák legyenek készenlétben, amelyeket ilyen esetben rögtön meggyujtanak és igy várják ki, mig az áram újra működik. Étkezdék, korcsmák, kávéházak részére szükség esetén ilyen világítási céloknak nagyon jól megfelelnek az Apollo gyertyák, melyek világosak, nincs szaguk és nem lobognak. SzmHÁzKöxrWKukTORA. Arany János nyomdokain és Széchenyi széfemében fölbecsülhetetlen értékű, nagy munkát végzett Balogh Jenő tizenöt év alatt a Magyar Akadémia főtitkári Íróasztalánál Egy nagy magyar étet méltatása Budapest, október 26. (Budapesti szeríkes'ztő- ségünktől.) A Magyar Tudományos Akadémia vezetésében október elején nagy változás ment végbe: Balogh Jenő főtitkár távozott állásából. Már a múlt esztendőben vissza akart vonulni, akkor azonban még olyan súlyos feladatok elvégzése volt hátra, hogy az Akadémia az ő tapasztalatait, bölcsességét, hihetetlen ügybuzgalmát nem nélkülözhette. Kérlelték, hogy maradjon, mert ezt az Akadémia és az egyetemes magyar tudományos élet érdekei kívánják és hogy ezekről a. nagy értékekről volt szó, az akkor hetven éves Balogh Jenő lemondott a pihenés, a nyugalom kecsegtető napjairól és tovább Is teljes erejével irányította azt a komplikált ügykört, amelynek minden szála az Akadémia főtitkári helyiségeiben, az ő kezében szaladt ősz szó. Mert nem volt olyan nagy és kis ügye a magyar tudományos élet vezető intézményének, amely ne az ő kezén ment volna keresztül, amelyet nem ő intézett volna el. Tizenöt hosszú ■esztendőn keresztül egyforma buzgalommal, hozzáértéssel és odaadással. És most, hogy hajlott kora miatt közéleti működésének egyik területéről visszavonulni kényszerült, távozásának körülményei igazán jellemzőek az ő puritán, a mai vLágban szinte egyedülálló egyéniségére. Balogh Jenő távozásáról megemlékeztek a lapok, meg fog emlékezni az Akadémia, amelynek életében a központi fújtató szerepét töltötte be, de az ünnepel tetősnek az a szokványos harsonás hangja, amely egy-egy ilyen személyi változást kisér, ez alkalommal elmaradt. Elmaradt, mert Balogh Jenő egész közéleti pályája alatt kitért az ünnepel tetős elől. A Prágai Magyar Hírlap olyasóközönsége számára intejut szerettünk volna szerezni és ezért az Akadémia üléséről szóló hiradás megjelenése után felmentünk a főtitkári hivatalba, hátha szerencsénk lesz és beszélgetést folytathatunk majd a távozó főtitkárral. Másfél esztendővel ezelőtt a főtitkári helyiségben egyórás beszélgetést folytathattunk vele. A Prágai Magyar Hírlap számára adott interjút arról a munkáról, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége a nemzetközi fórumokon végzett és végez, hogy a magyar tudományos könyvek, kiadványok kivitelét az utódállamok területére Lehetővé tegye. Az interjú akkoriban meg is jelent a P. M, H. hasábjain, ügy gondoltuk, hogy ennek a kapcsolatnak a révén talán most is sikerül a távozó főtitkárral beszélgetést kieszközölnünk. Balogh Jenőt azonban nem találtuk a hivatalában. Munkatársai azt mondották, hogy vidékre utazott. De hogy hová, azt semmiképpen el nem akarták árulni Kifejtettem jövetelem célját, eme azt felelték, hogy a kegyelmes ur éppen azért utazott vidékre, hogy az újságírók ostroma elől kitérjen. Be kellett látnom, hogy minden erőfeszítésem hiábavaló, be kell érnem féleredménnyel. A titkári hivatalban alkalmazott munkatársait kezdtem faggatni, de bizony nem sok eredményre jutottam. Harap ófog óval sem lehet egyikből- másikból valamit kicsikarni. Azt a tanácsot kaptam, hogy akadémiai aimanacihokiből és- lexikonokból böngésszem ki azokat az adatokat, amikre szükségem van. Végre azzal az érvvel állottam elő, hogy a Prágai Magyar Hírlap a szloveuszkói és ruszinszkói magyar közönség lapja. A magyarországi o vaspközönség ismeri Balogh Jenő működését, egyéniségét, de a szlo- venszkói és ruszinszkói magyarokkal példaadás okából meg kell ismertetnünk az ő működését. Mert Balogh Jenő élete és közéleti működése minden vonatkozásban példaadó. Ez hatott. A szigorú elutasító hang megenyhült és informátorom, miután biztosítékot kapott, hogy neve nem kerül ki a nyilvánosság elé, beszélni kezdett. — Az akadémiai titoknak,ok. 1870-től főtitkárok, sorában Balogh Jenő a nyolcadik volt. Döbrentei Gábor, Toldy Ferenc, Szalay László, Arany János, Fraknói Vilmos, Szily Kálmán, Heinrich Gusztáv voltak az elődei. Balogh Jenőt 1920-ban választották meg főtitkárnak. A legnehezebb .időben vette át hivatalát. A nagy összeomlás az ország minden intézményében éreztette hatását igy az Akadémia életében is. Mindent elölről kellett kezdeni. Uj életet teremteni. És hogy ez sikerült, hogy az Akadémia ma újból azt a helyet foglalja el Magyarország és a nemzetközi tudományos élet területén, mint annak előtte, az nem utolsó sorban a távozó főtitkár érdeme. — Balogh Jenő hivatását a szó szoros értelmében a legnagyobb idealizmussal fogta fel. Sokat hangoztatott jelszava volt: „Mindent az Akadémiáért és semmit az Aka- démiától.“ í Ez nemcsak elv volt nála, hanem ennek az elv- I íek minden következményét levonta a maga .személyére és működésére vonatkozóan. Semmiféle fizetést nem fogadott el, csupán havi egy aranypengő főtitkári fizetést vett. fel, hogy ezzel a virtuális fizetéssel dokumentálja az akadémiai főtitkárok mindenkori jogát. Az akadémiai főtitkárnak illetményei közé tartozik a természetbeni * lakás az Akadémia épület ebem. Hét éveD át ezt sem vette igénybe, csak 1927-ben költözött az Akadémia épületébe, amikor az Akadémia megkapta a Vigyázó- vagyont és az azzal járó sok gond és vesződség miatt a főtitkárnak állandóan kéznél kellett lennie. De a lakást sem vette ingyen igénybe. Megfizette azt a lakbért, amit egy ötödik kerületbeli négyszobás lakásért fizetni szoktak. — Egész munkaerejét, minden idejét az Akadémia ügyeinek szentelte. Télen-nyáron hajnalban kelt és már reggel ott volt a főtitkári hivatalban. Minden levelet ő olvasott át, minden ügyben ő adta ki az utasításokat, az üléseket ő készítette elő, az Akadémia vagyoni ügyeinek tárgyalásait ő vezette, mindenkinek rendelkezésére állt, soha nem utasított vissza senkit, aki az Akadémiával kapcsolatban valami ügyben hozzá fordult, reggel hat órától éjjel tizenegyig szakadatlanul dolgozott az Akadémiáért. És sohasem azért, hogy ebből anyagi vagy erkölcsi hasznot lásson. Kínos gonddal kerülte, hogy munkáját a nyilvánosság előtt észrevétes- sék és őt ünnepeljék A sajtó számára szóló kommünikéket hozzá kellett beadni és csak az ő cenzúrája után adhattuk át a Lapoknak. Gyakran megtörtént, hogy ezekbe a kommünikékbe be kellett vennünk a nevét, ilyenkor szó nélkül kihúzta és valami mással pótolta a reá vonatkozó mondatot. A múlt esztendőben nagy titokban az ő ünnepaltetését készítette elő az Akadémia. Egy összes ülésen akartaik megemlékezni születésének hetvenedik fordulójáról. Amikor megneszdte a készülő merényletet, eltűnt az ülésről és sehogyan sem tudták előkeri- teni. Hegedűs Lóránt a maga különös, furcsa, de találó és szellemes humorával egyszer igy nyilatkozott: „Jó, hogy itt van Balogh. Jenő bácsi közöttünk, mert legalább egy református szentünk is van.“ — A kötelesiS'égteljcsitiés mértékében áll az ő nagysága. Minden, ami a kultúra és a magyarság kérdésével összeforrott, lelkes munkást talált benne. Csak természetes, hogy az Akadémia vezetőségében egyike volt azoknak, akik emberfő,lötát munkát végeztek, hogy lehetővé tegyék az Akadémia tudományos kiadványainak eljuttatását az utódállamokban élő magyarsághoz. / — Büszke volt arra, hogy a Pázmány Péter- tudományegyetemen a büntetőjognak volt. a tanára, de még inkább büszke volt, hogy Arany János utóda lehetett a főtitkári székiben. Nagy Arany-rajongó volt. Aranynak egész költészetét betéve ismerte és nem adódott olyan helyzet, amelyben egy-egy találó Arany-citátumot fel ne használt volna. Arany iránti rajongása vezette abban a munkájában is, amellyel az Akadémián egy Aranyszoba létesítését előkészítette. Nemsokára a Vörösmarty-szoba mellett az Arany-relikviákat magában foglaló Aranyszoba fogja hirdetni a halhatatlan költő örök dicsőségét. — Tizenöt évig végezte ezt a nagy munkát, amely bizony egy fiatal szervezet munkabírását :s felemésztette volna. Nem csoda, hogy kifáradt. Különösen a V igy ázó - vág y ónnal együttjáró sok gond, pereskedés viselte meg. Az Akadémián kívül álló el sem tudja képzelni, hogy milyen fáradságos dolog az Akadémia költség- vetését előkészíteni, amikor például tekintetbe kell venni a gabona árának változását Amikor 1933 végén Dókus Ernő, a magyarországi református egyház főgondnoka tragikus körülmények között meghalt, öt választották meg az egyház fogondnokának. Másfél év alatt be kellett látnia, hogy a főtitkári és a főgondnoki munkakör egymás mellett meg nem fér.' Mind a kettő egész embert kíván. Mint egyházának hű fia és mint olyan férfi, aki a szociális problémákkal behatóan foglalkozik, most, már egyházának ügyelt akarja irányítani, ezért hagyja ott, a főtitkári széket. — A közéletben a magyar nép jobb megélhetéséért, jobb szociális viszonyokért küzdött mindvégig. A felsőháziban többször emelte fel a szavát szociális kérdésekben és legutóbb Győrvármegye közgyűlésén mondott, feltűnést keltő beszédet. „Semmiféle luxuskiadást nem szabad megtűrni ebben az országban, — mondotta — de olyan embernek sem szabad lennie, aki nyomorban él.“ — Működésének minden mozzanata megfelel nagy tanítómestere, Széchenyi 6zeMernének : magas ideálokat szolgálni, de törekedni t „Jenek az eszméknek gyakorlati megvalósítására. Munkája tehát nem légüres térben mozgott, hanem a gyakorlati idealizmus az élet- szemlélete. Azért szereti az Akadémiát is any- nyira, mert annak a Széchenyinek az alkotása, aki a magyarság előbbre vitele érdekében irt, gondolkodott, főleg azonban cselekedett. (*) Magdal ént a „Masaryk-fénykcpek" magyar kiadása. A ..Masaryk-fenyképek" cimü nagyszabású mü a cseh és német kiadás után most magyar nyelven is megjelent. A magyar kiadáshoz is K. Capek irta a bevezetést. Érdekes és értékes Írásában a nagy cseh iró kiemeli a mü célját. A könyv egyedülálló dekumentáris ismeret- forrás a • köztársasági elnök közelebbi és közvetlen megismeréséhez. A könyv 96 oldalas mélynyomása mellékletet tartalmaz; pillanatfelvételek, egyes mozzanatok az államfő forradalomuíáni életéből. Nincs könyv, amely oly közelről tudná bemutatni Masaryk elnököt, mint ez a mü. Mindegyik kép a fényképezés egy-egy műalkotása. A szöveget Donner Pál fordította magyarra. A fordítás kifogástalan. A nagyalakú, egészvászonba kötött mü ára 75 korona. Megjelent az ,,Orbis“ kiadóvállalatnál (Prága XII., Fochova 62.) (*) A bécsi állami opera énekkarának hangversenye Pozsonyban. Tudósítónk jelenti: A bécsi állami opera világhírű énekkara csütörtökön, október 31-én este fél 8 órakor a öómtemplomban Grossmann Ferdinánd karnagy művészi vezetése mellett és Zika Zdenkának, a bécsi állami opera- művésznőjének közreműködésével hangversenyt ad. A több mint 100 tagból álló énekkar már évek hosszú sora óta a bécsi állami operában való működésén kivtil önálló hangversenyeket is rendez. A hangverseny műsora is rendkívül szép és itt legnagyobbrészt még elő nem adott müvekből van összeállítva. Előadásra kerül: Palestrina, Lotti, Hiindel, Mozart, Haydn. Bruckner. Schubert, Brahms, Dvorák, Korányi és Janeőek müvei. Jegyek olcsó árban (10, 8, 6 és 4 korona) elővételben kaphatók Stampfel könyvkereskedésében, Mihály-ucca 4. sz. alatt. — A Szent Mártonhoz címzett egyházi zeneegyesület összes tagjai a szokott kedvezményt vehetik igénybe.
