Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-27 / 247. (3799.) szám

■ ^amattsam ú*. gg ...... aa^ajg!MMjBaMgB^(i^Mjg^M 1935 oKtóber 27, vaflárnap. Irta: Kosztolányi Dezső „Haszontalan" — hallom az uecán s egy öregurat látok, aki egy kisfiút korhol, mert véletlenül megdobta labdájával Én pedig elkapom a szót, mint kisfiú a labdát, ide-oda forgatom, játszóim velő. Haszontalan, haszon­talan. Mit is jelent ez? Eredetileg nyilván csak annyit, hogy a befektetés meddő, hogy valami nem éri meg a pénzt, hogy teljesen haszon nélkül való. Ez a szűk jelentés azon­ban azóta kitágult, a szigorú, tárgyilagos- anyagias megállapítás majdnem kedélyes feddéssé és be edzéssé enyhült, átcsuszamlott a lelki élet mozgékonyabb területére s most' körülbelül csak annyi, hogy az illető pajkos, dévaj, huncut, kedvesen-csin tálán semmire­kellő, megbízhatatlan és gyermekes ingyené­lő, de nem annyi, hogy nem hajt hasznot. Ha valakiről ma azt akarnám mondani, hogy csakugyan semmi haszon sincs belőle, akkor nem is alkalmazhatom ezt a szót, mely az értelmet teljesen födi, hanem bonyolult kerü­lőkkel kellene körülírnom. Megint elcsodál­kozom, milyen nagyszerűen rugétkony, milyen emberien tökéletlen-tökéletes hangszer a nyelv. Minden szó egy-egy billentyű. Meg­ütjük, de nem maga a hang fejezi ki gondola­tainkat és érzéseinket, hanem a mellék- zöngék, melyek egyre táguló körökben köze­lítik meg lelkünket. * Esti Kornél múltkor ezt mondta nekem: — Tudod, hogy diákkoromban Arabellát szerettem. Egy sötét télen szülei elzárták előlem s nem láthattam többé sehol és soha egyetlen másodpercre sem. Kétségbeesetten kóvályogtam ide-oda. Fejemben hervadni, haldoklani kezdett a képe. Isszonyu volt ez, barátaim. Bármit, tettem, nem tudtam elkép­zelni a csodálatos arcot. Ettől oly düh rohamo­kat kaptam, mint az, aki azt érzi, hogy tulaj­don teste lassanként megbénul s idegei nem közvetítik a parancsot azoknak az izmoknak, melyeket egy életen át mozgattak. Fényképei­hez menekültem. De ezek se csillapították gyötrelmemet. A fénykép a végtelen életből egy véletlen, egy esetleges mozzanatot rögzit meg. Ennélfogva a fénykép nem is eszme, hanem rögeszme. Trillió fénykép együttvéve sem ér föl a valóság egyetlen rezzenetével. Lehetetlennek tartottam, hogy én az eszem­mel ne diadalmaskodjam az ostoba földi tör­vényeken. Ekkor, már birhatatlan szenvedé­semben, tanulmányozni kezdtem a fénytant, a tükrözést, a beesési és visszaverődési szöget, a fénytörést, a fénysarkitást és fényelhajlást, a tükörképet és a valódi képet s hónapok szívós, lázas munkája árán a domború és ho­morú tükrök elmés váltogatásával és a violán- tuli sugarak bekapcsolásával végre sikerült oly tükröt szerkesztenem, mely megoldotta a helyzetet. Külsőleg egyszerű kézitükör volt. De ha beletekintettem, nem a saját arcomat láttam — nem ezt az unalmas arcot, a busa homlokával és kócos hajával — hanem az ő evyedülva’ó arcát, még pedig elevenen, abban a helyzetben, amelyben volt, egy fáj­dalommal vagy mosollyal, komolyan vagy tréfásan úszva a tükör ezüst fölszinén. Talál­mányom bizonyára korszakalkotó tudományos íö’fedezés volt, mely egyszerre forradalmosi- toita az egész fénytant s bizonyára óriási üzleti értéket is jelenthetett. Én azonban nem törődtem ezzel. Használtam és nem beszéltem róla senkinek. Valahányszor elővettem ott­hon. az uccán, a villamosban, megjelent benne Arabella. Később egy másik ilven tükröt is .készítettem s elküldtem neiki. ő is csak engem látott benne, ha föléie hatolt. Évekig éltünk igv az ötödik kiterjedésben, a lehetetlenség délibábos országában, a tükörben találkozva és bámultuk egymást, mint megfordított Nárcissok. Ékszer reggel aztán észrevettem hogy a tükörben ismét saiát arcom jelent meg. Ö is ezt észlelte. Va’ami sugártörési hiba történt? Nem tudom Valószínűbb, hogy már nem szerettük egymást. * Amikor Kedves kutyámat elütötte a gép­kocsi s vérébe fagyva, beszállították a kórház­be, megemlékeztem a nyilvánosság előtt róla. Olvasóimtól sok-sok levelet kaptam, melyben vigasztaltak, tanácsokkal láttak el. Meg­nyugtathatom őkel, hogy azóta a beteg fölépült s egy idegrázkódáson kívül a szó szo­ros értelmében kutyabaja. Ha gépkocsit 'lát, visszatorpan, a fülét hátra csapja, leül. Vagyis •most már egészen korszerű kutya. Úgy tisz­teli ezt a szörnyet, mint valaha az őserdő kutyája a tigrist és az oroszlánt. Egyébként újabban még egy levél érkezett, mely nem nekem szólt, hanem lakásomra címezve egye-1 nesen neki: „Kedves kutyának." Tűnődtem, | mit tegyek ezzel a levéllel. Végül elhatároz-? tam, hogy mivel a címzett nem tud olvasni,! kinyitom és az ő nevében köszönöm meg az| ismeretlen szives figyelmét, mivel a címzett* írni se tud. Bocsánatot kérek ezért. Életem-1 ben először sértettem meg 1— kénytelenség-| bői — a levéltitkot.. Puha fészek a kősziklán Látogatás a hereikei református árvaházban Nyaralótelep lesz Béreikéből B e r e t k e október hó. A Pelsőc—tornaijai vonaton utazva senki nem hinné, hogy Gömör- panyittól oldalt, nyugatnak, távolról alig mu­tató halmok és lankák között egy kis paradicsom bújik meg, tele tájszépségekkel, melegszívű ma­gyarokkal, két templommal, melyek közelsége már kifelé is jólesőn hirdeti a felekezeti békes­séget, s a falu fölött egy magas szikla ormára épült puha fészekkel, melyet az emberbaráti szeretet bélelt ki a maga jóságával otthonvesztett árvák, az élet legszenvedőbb kis számüzöttei számára. Hogy teli a Beretky-kuriábát a szereleí háza Itt, a Murány patak fölött verőfényes, száraz, tisztalevegőjü magasságban áll az egykori ősi Beretky-kuria, melyet 1928-ban L. Tornallyay Margit egy létesítendő református országos ár­vaház céljaira igazi fejedelmi gesztussal átenge­dett s hogy az intézmény fennállását anyagiak­kal is biztosítsa, 100.000 koronás nagyszerű alapítvánnyal tet­te lehetővé már 1929-ben az árvaház megnyi­tását. Novemberben már 19 kis árva mindennapos imája szállt az égre a kősziklán épült puha fé­szekből, hálát adva sorsuk változásáért s áldást kérve a nemeslelkü nagyasszonyra, kinek arc­képe most hófehér és tündér-tiszta hálószobács- kájuk faláról sugározza rájuk a szeretetet, az arckép eredetije pedig állandó és kimeríthetetlen áldozatkészséggel támogatja a fejlődésnek in­dult intézményt. A jó szivek állal teremleit otthon A többit elvégezte a hívek áldozatkészsége, az ország minden tájáról. Az alapitó hölgy Evé­re, Tornallyay Zoltán egyházkerületi főgondnok és néhai Kós István ny. tanító tiz-tizezer koro­nával, az egyházmegye református papjai és ta­nítói évi hozzájárulásokkal, maga a létesítést kimondó egyházmegyei közgyűlés rögtönös gyűjtésből 50.000 koronával, számosán 1000— 1000 koronás alapítványokkal járultak a Szere­tet Házának felszereléséhez, Pálóczi Czinke István püspök vallásiam kézikönyveinek jöve­delmét és kiadási jogát adta oda, ami máig közel 40.000 koronát jövedelmezett. Az árvaház iro­dájában fekszik egy „Aranykönyv", benne fel­jegyezve mindazok neve és adománya, akik. bár a legcsekélyebb pénz- vagy természetbeni ado­mánnyal járultak az árvaház létesítéséhez és fentartásához. Nehéz ezrektől fillérekig, . értékes berendezési anyagtól pár kilós élelemig minden a hála egyforma mértékével van nyilvántartva az Aranykönyvben. Számozott perzselyek füg­genek szerte az országban. A nagyszelmenciek már Írtak a napokban, hogy nagy templomi per­selyük helyett másikat kérnek, mert tele van, túlcsordul rajta az adakozó szeretet... András- sy Manó gróf egykori betléri hadikórháza vas­ágyait adta oda az árvaház hálószobái számá­ra, egy betegségéből felépült egyháztag: Szeke­res Piroska háziszöttest himezett ki nevével s ajánló szavakkal az árvák otthonának. Egy monstruózus nagy láda ezerkétszáz pompás tö­rülközőt őriz, mind szeretetadomány, falusi Pénelopék kezemunkája, hófehér, erős, puha. A nagyszerűen felszerelt árvaházban alig van, amit I venni kellett, az egész ország református társa- j dalma szinte elborította adományaival a meg­nyíló otthont, melyben az idén 25 gyermek nyer elhelyezést Az árvaház belseje Az egykori nemes kúria sziklatalajon, déli fekvéssel, verőfényben és jó levegőben dúskálva emelkedik a falu fölött, feledhetetlen szép kilá­tással a Sajó völgyére s le messzi délnek egé­szen a Bükk és Mátra kék kontúrjáig. Fiuk és lányok hálószobái, diakonissza szobák, elkülö­níthető betegszoba, iroda, előcsarnok, mellék- helyiségek, sziklába vájt kitűnő pince és egy hosszú tornác van fedele alatt, körülötte öt ce­ment- tartály gyűjti az esővizet, -— egyenkint száz vödör — 1000 liter űrtartalommal — tűz­veszély esetére s öntözésre. A tornác sarkán I függ Egry Ferenc remek kis harangja, melyet az árvaháznak ajánló körirattal öntött. Ennek hangja a kis árvák legkedvesebb muzsikája, ez hívogatja őket az étkezéshez. Kuriózuma az épü­letnek a fiuk hálószobája, melyben valaha egy természetes mivoltában maradt óriási sziklatömb terpeszkedett. A régi Beretky-kuriának ez volt a konyhája s ott a sziklát befedték egy hatalmas asztallal, aztán nem törődtek vele. Az árvaház átalakításánál a sziklát a beretkei kőművesek dinamittal. apránként kirobbantották, anélkül, hogy a helyiségben legkisebb kár esett volna. I Egy kisebbik épületben van- az ebédlő, a konyha, kamra, cselédszoba, mosókonyhák. Ép­pen ebéd idején látogattunk be. A kis árvák párolgó tányérkáik előtt állva buzgó zsoltárba kezdtek, majd rövid imát mondtak s jó étvággyal ültek ízletes ebédjükhöz, melynek illata „Teréz néni" konyhaművészetét dicsérte s bizony a mi orrunkat is megcsiklandozta. Az árvák iskolája Az árvaház épülete alatt, a Murány patak | sziklaoldalába robbantott talajon áll a beretkei református iskola, Tornallyay Zoltán kerületi fögondnok építészmérnöki tudásának és stílus- érzékének dokumentuma. Egészséges, verőfé­nyes, igazi céljának megfelelő épület, tágas, le­vegős tantermekkel. Benne két lelkes, nagytu- dásu és meleg szivü pedagógus: Gérecz Lajos igazgató-tanitó — egyben az árvaház helyettes igazgatója — és Bodzássy Jolán tanítónő mű­velik a fiatal lelkeket, ezidén száztizet. A leendő nyaralótelep El kell még mondanunk, hogy a Murány-pa- tak áttörése. —* mellyel Beretke mellett vadre­gényes szép sziklaszoroson a Sajó felé siet, — turisztikai szépségekben oly gazdag, változatos és elgyönyörködtető, hogy nem tudjuk eléggé ajánlani felkeresését minden természetkedvelő- nek. Nem hiába itt táborozott a rimaszombati magyar cserkészcsapat e nyáron, kevés tábor­hely lehet szebb és kedvezőbb annál, mely itt a Murány nagy, homokos, pázsitos kanyarodó­jában, a „Masa" hallgatag, ősi romjainál nyí­lik és kínálkozik pompás strandolásra, napozás­ra, fürdésre, csónakázásra, sziklaturákra, erdei bolyongásokra s mindenre, ami a fáradt ember testét-lelkét nyáridőn felüditi. A terep minden forgalomtól félreesik, bár a faluból igen köny- nyen hozzáférhető, éppen ezért ideális pihenő és üdülő tájék. Az árvaház gondnoksága fel is ismerte az itt rejlő nagyszerű adottságot s ter­vezi, hogy nyaranta az árvaház épületét nyaralók és üdülők számára rendezi be, akiknek ott csen­des, egészséges, tiszta helyiségeket s olcsó, jó ellátást ad. Jövő nyárra a terv valósággá lesz s akik a környéket s az árvaházat láttuk, előre irigyeljük azokat, akik itt fogják kipihenni mun­kaévüket. Az árvaház növendékei Más. örvendetes fejlődést jelentő tervei is vannak az árvaház gondnokságának: rövidesen varróiskolát, kisebb cipész-, asztalos- és könyv­kötő-műhelyeket fognak felállítani, ezekben a kis árvák majd szakkiképzést nyernek s az in­tézetből távozásukkor már maguk kenyerén él­hetnek. Az árvaház csak iskolaköteles gyerme­keket vesz fel. A nagyobbakat iparosoknál, üz­letekben helyezi el. A legkiválóbbakat tovább taníttatja. Volt gondozottaival állandó össze­köttetést tart fenn, sorsukat szerető figyelemmel kiséri s összeköttetései révén segítségükre van. Az egyik végzett növendék: Végh Marika ta- nitónőképzőbe készül s most első részese egy uj csere-akciónak. Marika éppen ottlétünk idején pakkolt s másnap utazott vele Gérecz igazgató bácsi a liptószentmiklósi szlovák evangélikus árvaházba, szlovák szóra, ahonnan egy vele egykorú kis szlovák árva jön Beretkére magyar Beretkei látnivalók Sok a látnivaló a nagy történelmi múltú falu­ban is, okmányok már 1427-ben említik a nevét! Házain szépen díszített oromfalak mondják az évszámokat, a Murány patak mellett most szor­galmasan csattog a tiloló és békésen pereg mel­léje az asszonyok — mondókája. Gyönyörű mű­emlék az árvaházalapiíó nagyasszony: L. Tor­nallyay Margit utolsó kúriája, benne műkincsek, ősi, családi portrék, török és olasz föld ritka emlékei között láttunk egy fakó fényképet, fehér hajkoszorus, jóságos nemes arcot s megtudjuk róla. hogy ez a vértanú Damjanich özvegye, a kastélynak egykoron gyakori dédelgetett ven­dége ... Az ebédlő falán három Beretky-generáció arcképei. Egyik kicsi lányt ábrázol. Mikor férj­hez ment, ezüstpatkóval patkóit négyesfogat vitte át a falun s úgy dukált akkor, hogy a pat­kók felettébb lazán legyenek csak felverve s a lovak a falun végig sorra elveszítsék. El is ve­szítették becsülettel s a tizenhat ezüst patkó Be­retke népét gazdagította. Kedves történet, a múltak stílusában csillogó, pompázó virtuskodás a jóléttel. De vájjon hány ezüstpatkóval ér fel a kis árvák háza, ott a me­redek szírien, magasabban a templomnál is? Mintha azt szimbolizálná: a templomban az Igét hirdetik, az árvaház pedig maga a testté vált Ige, maga a cselekvő, éltető szeretet. NYIRESI-TICHY KÁLMÁN. — 86 millió koronát kérnek a világ leg­értékesebb bélyegéért. Londonból jelentik: Október 30-án Londonban fogják elárverezni a világ legértékesebb bélyegét. Egy 1856-ból szármasó Brit Guinea-i bélyegről van szó, melyet 1872-ben fedeztek fel egy iskolásfiu- nál. A bélyeg hosszú vándorlás után 1922-ben Ferrari báré kezéhez került. Tőle Hiúd hí­res bélyeggyűjtő vette meg. Hind halála után az értékes bélyeggyüjtemeny özvegyére szállt, aki a gyűjteményt a Brit Guinea-i bélyeg ki­vételével 130 ezer fontért eladta. Ez a leg­értékesebb példány most kerül árverésre s az özvegy 300 ezer fontsterlingen alul. ami 36 millió koronának felel meg, nem hajlandó eladni a bélyeget. Óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Mosice Üveg — porcellán — villany csillárok! llllllltlllllllllllllllll!llllll!l)lll!!lllllll!l!lllll|lll!lllll!!ll!IHIIllll<llllllllllllilillllllllll!ll!llllllllllllllllll|||||l!lllll!llllll!llllllí1lilllllllllllll!lílll Modern képkeretezés, üvegezés lllll!llilll!lllllllllll!l!III!!llll!!ll!IIIIIIIIIIIIIIIIU!l||||||lllllllllllllll!!!llll!lllllll!lllllllllllll!llltllllillilli!litllllllllllf!!l!l!l||!H!llllllllll!il!l!llíll Telefon 2423 Alapítva 1833

Next

/
Oldalképek
Tartalom