Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-24 / 244. (3796.) szám

'PRX&M-.AYmAaRHÍ rlap 7 1935 október 24, csfttörtök. .nHlREK^ VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratlslava, Lő- rinckapu-ucca 17. IL (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. 4 többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, II. Panská uL. 12. III. E heti cstttörtOki KÉPES­MELLÉKLETÜNKET technikai okokból holnapi számunk­hoz mellékeljük — Meghalt Fiath Pál báró, a magyar felső- ház korelnöke. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Báró Fiath Pál felsőházi tag, a magyar felsőház korelnöke kedden este a veszp- rémmegyei Akát községben 83 esztendős korá­ban elhunyt. Báró Fiath Pál egyidőben Székes- fehérvár és Fehérvármegye főispánja volt. Fő­iskolai tanulmányait Pozsonyban végezte és itt nyert ügyvédi oklevelet is. — Keresztényszocialista szakszervezeti kongrcsz- szus lesz Reiclienbergben. Pozsonyi szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Csehszlovákia keresztény- szocialista szakszervezetei okt. 25—28-án orezágos kongresszust tartana^ Reiohenbergben. A kongresz- szuson a szlovenszkói és kárpátaljai keresztényszo­cialista szakszervezeteket U'hor Géza és Ványai István kassai titkár fogja képviselni. — Fajnor 60 éves. Dr. Fajnor Vladimír, a Bríinniben székelő legfelső birósá.g elnöke ma ünnepli hatvanadik születésnapjáét. Fajnor Sze- nicén született, a köz-ép iskoláit Königgrátz-ben, Ungairiseh-Hradischiban és Sopronban végezte, jogot Berlinben és Budapesten tanult. 1900-ban szerezte meg a jogi doktorátust a budapesti egyetemen s 1901 óta Zólyomban volt ügyvéd. 1918-ban zólyomi zsupánnak, 1919-ben a pozso­nyi tábla elnökének nevezték ki, 1922-ben a polgári jog magántanára lett a pozsonyi egye­temen s 1931 óta a legfelső bíróság első elnöke. — Dr. Kaján lesz a lipótvári fegyintézet uj igaz­gatója. Nyitrai munkatársunk jelenti: Jelentettük, hogy a lipótvári fegyintézet igazgatója, dr. Érrieky Jenő utazás közben hirtelen rosszul lett és meg­halt, mielőtt orvosi segítség érkezett volna. Az el­hunyt igazgató temetése szerdán ment végbe a po­zsonyi Szent András temetőben nagy részvét mel­lett. Az elhunyt fegyházigazgató 61éve6 volt és ja­nuár elsején kellett volna nyugdíjba mennie. Mint értesülünk, a fegyházigazgatói állásra dr. Kaján Ferenc bírósági tanácsost, a fegyház eddigi helyet­tes igazgatóját foják kinevezni. — A magyar nemzeti párt somorjai körzete november 7-én. foglalkozik a gabonamonopó­liummal. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtó- osztálya közli: A magyar nemzeti párt somorjai körzete november 7-én, csütörtökön délelőtt 10 óraikor a somorjai Meixner-féle vendéglőben gyűlést tart a gabonamonopóliummal kapcsola­tos sérelmek tárgyában. Ezúton értesítjük a kör­zeti választmány tagjait, hogy a gyűlésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. — Ujságirógyülés Pozsonyban. A Csehszlo­vákiai Magyar Újságírók Uniójának pozsonyi kerülete október 25-én, pénteken este Pozsony­ban a Park-kávéházban ülést tart. A tagok meg­jelenése kötelező (hivatalos). — Meghalt a Légióbank alapítója. Fran- tisek Sip légionista alezredes, a Légióbank nyugalmazott elnökigazgatója, Wittingau melletti birtokán tegnap meghalt. Az el­hunyt a bank első vezetőigazgatója volt. Holttestét szombaton reggel égetik el a prágai krematóriumban a pénteken délután megtartandó gyászszertartás után. — Halálozások. Lója Károly, a korompai külső állami népiskola nyugalmazott igazgatója hosszas szenvedés után hetvenéves korában Je- kelfalván elhunyt. A kiváló tanférfiu nagy ér­demeket szerzett az általa igazgatott iskola ki­bővítése és színvonalának emelése körül. 1925- ben ment nyugdíjba és azóta Jekelfalván élt tel­jes visszavonultságban. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Kilenc gyermeke és kiter­jedt család gyászolja. —- Kolozsváry Ödön nagymihályi kerékgyártómester 67 éves korában hirtelen elhunyt. A magyar társadalom egyik becsületes, egyenesjellemü tagja szállt vele sír­ba, aki a közéleti munkában is alaposan kivette részét. A régi megyebizottság tagja volt, majd az államfordulat után a községi képviselőtestü­letben mint, országos keresztényszodalistapárti tanácstag szerepelt és csak a legutóbbi időben mondott le mandátumáról magas kora miatt. Az iparostársadalom egyik tekintélyes vezetőjét vesztette el benne. A család gyászában az egész őslakos társadalom osztozkodik* Gölnicbánya, október 12. (Kiküldött munkatár­sunktól.) A szepességi iparvidékek közül, melyek már közel egy évtizede a munkanélküliség keser­ves bélyegét viselik a homlokukon, talán a Göl- nicvölgye az, amely a legjobban szenvedi a hely­zet súlyát. Margitfalvitól Szomolnokig — a Gölnic-folyó- val párhuzamosan futó gyönyörű utón szebbnél- szebb tájak : erdők, mezők és rétek, haragoszöld hegyek és hívogató völgyek váltakoznak a ter­mészeti panorámák olyan csodálatos filmszerűsé­gével, amely az utas számára felejthetetlenné teszi ezt a vidéket. Hát még akkor, amikor nem­csak a szép tájakban, hanem az üzemben lévő gyárakban, kohókban és bá­nyatelepekben is gyönyörködhetett az utas! Már a Gölnicvölgy bejáratánál a nagy' jekeífalusi mészégetővel kezdődött ezeknek az ipartelepeknek a sora, hogy azután folytatódjék a zakárfalvi bá­nyákkal, a gölnicbányai gyárakkal, a prakfalvi vasgyárral és Szomolnokon a dohánygyárral, a lemez- és vasbutorgyárral és a piritbányával ér­jen véget Ezeken kívül tiz gőzfürósz is volt a Gölnicvölgyben. Közel háromezer munkás kapott kenyeret a gölnlcvölgyl ipartelepeken, melyek közül ezidő- szerint csak a jekelfalvi mészégető, az egyik gölnicbányai gyár, a prakfalvi vasgyár, a szo- molnoki dohánygyár és a piritbánya dolgozik de ezek is erősen redukált üzemmel. A prakfalvi vasgyár például, amely ezelőtt egymaga három­százötven embert foglalkoztatott, most alig har­minc-negyven emberrel dolgozik időszakonként. És ugyanígy van vele a többi gyár is. Nem is be­szélve a bányaiparról, amely a szomolnoki pirit- bányát kivéve, teljesen megszűnt a Gölnlcvölgyében s az egyes bányatelepeken csak a karbantartási munkálatokat végzik néhány munkással. Szo­morú valóság ez, amely az emberek százainak és ezreinek sorsában érezteti hatását. A Gölnic­völgy szomorú gazdasági leromlásának legfőbb oka az, hogy ez a valamikor virágzó iparvidék majd teljes egészében a magyarországi piacból élt. A magyar piac hiánya: — ebben látja minden gölnievölgyi ember a mai bajok legfőbb okát. A Gölnicvölgy fővárosában A Gölnicvölgyével együtt hasonlóan szomorú soriéra jutott Gölnicbánya is : a festői szépségű völgy székvárosa. Tipikus szepességi bányaváros ez, ahol még mindig a régi szorgalmas munka emléke él a levegőben és az emberekbep, akik szintén egészen külön fajtája voltak mindig az országnak. Rendkívül szorgalmas, takarékos, be­csületes emberfajta ez ; az Anthonyak, a Fiachbarthok, a Walkók év­századok óta virágzó fajtája, amely a mai nehéz időkben is a helyén van. Azelőtt virágzó iparral dicsekedhetett ez a négyezer lakosú kis. gölnievölgyi város. Az Anthony-gyár, a Walkó Mihály és fia, Walkó Gábor és fiai, valamint a Walkó Emil láncgyárai messze földön keresett árut állí­tottak elő és a jólét szimbólumát jelentették ebben a város­kában. Nagyon fejlett asztalosipar és gőzfürész is volt azelőtt Gölnicbányán, ezeknek ma már csak Elrontott gyomor és az ezzel ősz, szefüggő bélzavarok, felfúvódás, kel­lemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás- láz, hányás, hasmenés vagy székszo­rulás eseteiben már egy pohár ter­mészetes „Ferenc József“ keserüviz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. A gyakorlati orvos- tudomány már régen megállapította, hogy a Ferenc József viz használata a túlsók evés és ivás káros követ­kezményeinél igazi jótétemény. az emlék© él. Helyesebben : a fűrésztelep még ma is vállal néha bérvágást, ha van. Az államfordu­lat előtt fémipari szakiskola is volt Gölnicbányán, amely kiváló kiképzést adott a távoli vidékekről is idesereglett növendékeinek. A forradalmak zűrzavarában azonban kirabolták az iskolát s elhordták egész berendezését. Az'is­kola megszűnt s az épületben ma állami hivata­lok, a csendőrség, a járásbíróság, adóhivatal van­nak elhelyezve. Gölnicbánya lakosságának túlnyomó többsége ma ia német. A legutóbbi néyftaimíálAa 49.69 százalék németséget mutatott ki. A városházán a tárgyalási nyelv a német s a vá­roskát most Dirner Rudolf városbiró vezeti köz- megelégedésre. Az anyagi helyzet azonban itt sem rózsásabb, mint a többi szepesi városban. Tizezer hold erdőbirtoka van Gölnicbányának és most mégis abba a helyzetbe került, hogy alig bírja fizetni a tisztviselőit. A tekintélyes erdőbirtok a mai piacnélküliségben alig jövedelmez valamit, a fát sokszor önkölt­ségi áron alul kénytelen eladni a város. Két esz­tendő óta kilencven százalékos pótadót vezettek be Göl- nícbányán, amely a többi szlovenszkói városhoz arányitva ugyan elég alacsony még, de a gölniciek ezt is ^sokalják és sokat panaszkodnak miatta. A „Vereinsbürgerschule" városa;.. A kis gölnievölgyi városka a fentebbi bajok mellett egy olyan iskolaügyi raritáesal is dicse­kedhetik, melynek egész Szlovenszkón nincsen párja. Egyesületi polgári iskolát, úgynevezett „Vereinsbürgerschule'M tartanak fenn a vá­roska lakosai a saját erejükből, amely, persze, a mai körülmények között erősen próbára van téve. Az iskolaegyesület körülbelül ötvenezer koronás évi költségvetéssel dolgozik, melyhez a város harmincezer koronával járul hozzá, a többit a tagok adják össze 6aját zsebükből. Az Homonna, októiber 23. A gabonatársaság három emeletes hatalmas terményraktárában tegnap dél­előtt mintegy harminc munkás dolgozott. Munka közben az egyik munkás arra lett figyelmes, hogy a raktár teteje borzalmas módon recsegni kezd Észrevételéről figyelmeztette munkástársait, akik abbahagyták a munkát s kivonultak a raktárból. Hrubovezky János ég Folenta József munkások nem vették komolyan a figyelmeztetést és bent marad­tak. Hmbovszky még egy zsákot akart fölvenni, hogy kivigye az udvarra, amikor borzalmas robajjal leszakadt a raktár teteje. A beszakadt tetőzet át­törte a raktár második és első emeletének gerendá­A zsolnai izraelita hitközség elnökének húszéves jubileumát ünnepelte. Tudósítónk jelen­ti: A zsolnai izraelita hitközség elnökének, dr Spierer Ignácnak húszéves működési jubileuma alkalmából díszközgyűlést tartott, amelyen lelep­lezték az elnök arcképét is. A díszközgyűlésen dr. Friedmann főrabbi, majd a Szent Egylet ne­vében Nüxnberg Henrik, az iskolaszék nevében dr. Márton Sándor, az ortodox hitközség nevében pedig dr. Braun Árpád üdvözölte a jubilánst. Dr. Spierer meghatottan mondott köszönetét. — Mnnkanélküli, mint becsületes megtaláló. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Sefcsik József kassai kőművesmester ma délben a Stefá- niknucca és a Srobár-ucca sarkán elveszítette pénztárcáját, amelyben 8575 korona volt. Azon­nal a rendőrségre sietett, hogy a tárca elvesztését bejelentse. Ugyanakkor már megjelent a rend­őrségen egy Freud Bohumil nevű munkanélküli, aki a tárcát megtalálta és átadta a tulajdonos­nak. A tárcában hiánytalanul megvolt a teljes összeg. A kőművesmester a becsületes megtalá- lóval>együtt távozott a rendőrségről és igy nincs hir arról, hogy Freud Bohumil megkapta-e a neki törvényesen járó jutalmat. — Lopást jelentett a csendőrségen, hogy ne kelljen fizetnie. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kerületi bíróság Rosenzweig Rubin kereskedő felet titélkezett, akit csalással vádolt az ügyészség. Rosenzweig a múlt év júniusában azt jelentette a sároskőszegi csendőrségen, hogy 2400 koronát tartalmazó pénztárcáját ellopták. A csendőrök gyanút fogtak, megmotozták a keres­kedőt és a kabátja bélésébe bevarrva megtalálták nála a 2400 koronát. Kiderült, hogy Rosenzweig az összeggel egy Afterguth Rubin nevű kereske­dőnek tartozott és azért jelentette be a lopást, hogy igy ne kelljen a pénzt a határidőre megfi­zetnie. A bíróság egyhónapi feltételes fogházra éc száz korona pénzbírságra ítélte Roseuzweigot, iskola tanítói alapfizetésüket, havi négyszáz ko­ronát, az egyesülettől kapják, a többit az állam fizeti, illetőleg egészíti ki a kellő összegre. En­nek a polgári iskolának száznegyven tanulója van ezidén s a tanítási nyelve természetesen né­met. A párhuzamos állami elemi iskola szlovák és német osztályai mo&t állanak különválasztás előtt, úgyhogy külön lesz Gölnicbányának német elemi iskolája és külön lesz egy kisebbségi szlo­vák iskolája. Külön igazgatóval és külön tanítói karral. Csak ide is ne szudétanémet tanítókat küldjenek majd, mert a Szepességen most általá­nos a baj, hogy amíg a szepességi fiatalság a legnagyobb nehézségek árán sem tud elhelyezkedni, addig az állások legtöbbjét mindenütt szudétanémetekkel töl­tik be. Úgy hallottuk, hogy erőteljes mozgalom van ki­alakulóban emiatt a Szepességen. Pedig a gölnievölgyi németségben eddig a leg­erőteljesebb szudétanémet propaganda sem tudott érdemlegesebb eredményt elérni. Egy-két község néhány emberétől eltekintve, a gölnievölgyi né­metségben erőteljesen él az érzés, hogy kisebbségi sorsa szoros összefüggésben áll a szlovenszkói kisebbségi magyarság sorsával s ez a meggyőződés hatja át életét minden vo­natkozásban. Talán azt is mondhatnék : a göl­nievölgyi német lakosság példátadóan a legkü- lönb ebben a tekintetben az egész Szepességen, mert tudja, hogy megérdemelt jobb sorsát C6ak az itteni magyarsággal kéz a kézben vereked- heti ki... (k. 8.) zatát s a gerendák, deszkák, valamint a raktár har­madik emeletén fölhalmozott termény a földszint­re zuhant. Az utolsó pillanatban kimenekült mun­kások azonnal hozzáláttak bentmaradt társaik meg­mentéséhez. Folenta Józsefet sikerült is csakhamar kihúzni a romok alól. Folenta szinte a csodával határos módon menekült meg s csupán kéztöréssel úszta meg a szerencsétlenséget, Hrubovszky Jánost azonban holtan húzták ki a gerendák alól. A helyszínére azonnal bizottság szállt ki annak megállapítására, hogy a különös szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. — Beszállították a pozsonyi ügyészségre a lábi vásári árusok támadóit. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi államügyészség foghá­zába beszállítottak egy négytagú rablóbandát. Kiing József és Bohumií, Horváth Pál, Bartalszky Cirill húsz éves munkáslegényeket azzal vádol­ják, hogy szeptember 25-re virradó éjszaka Láb község és Detrekőkarcsa között az országúton megtámadták Stinkl János és Valentovics Ferenc vásári árusokat és agyba-főbe verték őket. A le­gények a lábi vásáron ott forgolódtak Stinkl sátra körül. Megfigyelték, hogy Stinkl, aki cukrot árult a vásárosoknak, mintegy 240 koronát szedett be. Az elvetemült utonállók ezt a pénzt akarták elra­bolni a szerencsétlen vásárostól. A pénzt nem ta­lálták meg, elleniben a két vásárost félholtra ver­ték. — Elítéltek két kommunistát. Kassai szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A kassai felsőbíró­ságon ma tárgyalták Kókai Kálmán és nyolc társa bünperét, akik Csonkatelek községben két évvel ezelőtt újból megindították a betiltott if­júmunkás-egyesület működését. A kerületi biróság annakidején valamennyi vádlottat fölmentette, a felsőbiróság ezzel szemben Kókai Kálmánt és egyik társát másfélhónapi feltétlen fogházra ítélte. A többi vádlottra vonatkozó fölmentő Ítéletet a felsőbiróság helybenhagyta. — Nagy tűz őrsujfalun. Komáromi tudósí­tónk jelenti: Mlináriik György gazdasági épülete őrsujfalun eddig ismeretien oknál fogva ki­gyulladt. A tüzet a gazdaság személyzete vette észre 6 azonnal hozzálátott az oltásihoz. A tető fazsindelyes volt, azonkívül a padláson na­gyobb mennyiségű takarmány volt, igy hama­rosan nagy lánggal égett és segítségül kellett hívni a komáromi tűzoltókat, akik motorfecs­kendőjükkel étkeztek meg. Kigyulladt a szom­szédos lakóház teteje is. Az égő épületből sike­rült az állatok nagyrészét kimenteni, de a bor­jak bennégtek. A tüzet csak órák múlva sike­rült eloltani. A ház tulajdonosa a tűz alikalmá- val nem tartózkodott otthon. Összedőli a gabonatársaság háromemeletes homonnai raktára Egy munkás meghalt Mesélnek a szepesi városok ... A munkanélküliség völgyében Gölnicbányának tízezer hold erdeje van, de alig tudja fizetni tisztviselőit

Next

/
Oldalképek
Tartalom