Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-20 / 241. (3793.) szám

1935 október 20, vasárnap 'PI»:<^MAG^RmRIAR 13 Szlovén szkói magyar írók fölvonulása Budapesten Prága, október 19. A szlovenszkói ma­gyar irodalom tiz kötettel indul rohamra Budapesten. A Franklin-Társulat kiadásá­ban jelennek meg a szlovenszkói irók, név­szerinti Jankovics Marcell, Darkó István, Neubauer Pál, Reményi József, Sáfár Kata­lin, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Tamás Mihály. Ezek egy-egy önálló 'könyvvel (Neubauer kétkötetes regénnyel) jutnak szóhoz, mig a kilencedik kötet a szlovenszkói magyar elbeszélők novella- gyüjteménye. Ami az erdélyi magyar írók­nál már rég megszokott dolog, az nóvum a szlovenszkóiaknál, akik a magyar fővá­rosban eleddig nem jelentek meg korpora- tive az irodalmi fórumon és Budapest kö­zönsége számára jóformán ismeretlenek. A Franklin-Társulat úgy válogatta ki a kö­teteket, hogy azok a szlovenszkói magyar életet mutassák be és a jelenlegi kiadások időrendi sorrendje nem jelent kritikát és le­záró összegezést, hanem kezdetet, amely­nek folytatása lesz. A folytatás pedig azt jelenti, hogy azok a szlovenszkói magyar irók, akik most nem juthattak szóhoz, a jö­vőben ugyancsak helyet kapjanak az egye­temes magyar irodalomban. Jankovics Marcell „Hangok a távolból'* cimmel jelenteti meg a maga kötetét, mely­ben a világ minden tájékáról úti emlékeket gyűjt egybe: költőileg felfogott és átélt tá­voli világokat. Jankovics előkelő írói egyé­nisége és stílusa biztosítéka a könyv kiváló kvalitásának. A nagyrészt olaszországi uti- emlékeket a meglátó iró lelke és ragyogó stílusa formálja egységes egésszé. Darkó István: „Égő csipkebokor**. Egy sajóvidéki gazdag legény kerül a városi urinép közé és csalódásokon, kiábrándulá­sokon keresztül jut el sorsa megismerésé­hez és magyar hivatásának tudatához. A Tátrában kerül össze a szlovenszkói élet különböző alakjaival és a természetesen adódó konfliktusok során tisztán és érthe­tőn mutatkozik meg előttünk a falusi em­ber érzés- és gondolatvilága. Darkó leegy­szerűsödött, meleg stílusban mondja el a történetet, hogy alakjai annál plasztiku- sabban domborodjanak ki. Neubauer Pál: „Mi közöm hozzá?" A Nyugaton már jelentős sikereket elért ma­gyar iró ezzel a regényével ■ jelentkezik először az egyetemes magyar szépiroda­lomban. Könyvének igazi értéke az, amit Neubauer külföldi tanulmányaiból hozott magával: európaiságának köszönheti az iró, hogy igy tudja megmutatni a háború utáni embernek, az önmagában és a kultú­rában csalódott embernek vívódó lelkét. Aj háború rémségein, az orosz forradalmon, j az inflációs Berlin képtelen zűrzavarain ve-j zet keresztüli bennünket a regény, a hősej eszmékkel száll harcba, lesüllyed a bűnbe, j de végre magára marad és ekkor megtalál-! ja igazi helyét a jelenlegi élet. káoszából j menekülten. A háború utáni zűrzavaros! korszak filozófiai riportázsánaik nevezhető ez a regény. Reményi József: „Szerelmesek voltak", A kiváló magyar iró, akit nemrégiben ün­nepélyes keretek között avatott tiszteletbe-! li doktorrá a szegedi egyetem és aki cleve­landi egyetemi tanár, voltaképen régen is­mert nevet szerzett magának az egyetemes magyar irodalomban. Reményi szloven­szkói származású és igy joggal számit a szlovenszkói magyar irók közé. Uj regé-J nyében az Amerikában élő „második ma-| gyár nemzedéket" mutatja be, amely még tud magyarul és magában hordja fajtájá­nak tulajdonságait, de már az újvilág gon­dolkodásában, ízlésében nőtt fel. Elkerül­hetetlen az összeütközés köztük és apáik között, amelynek izzó hangulatából bonta­kozik ki az érdekes történet. Ez a történet a nagy tőzsdekrach idejében játszik és egy fiatal szerelmes pár küzdelmét mutatja a munkanélküliség fizikai és erkölcsi nyomo­ra ellen. Sáfár Katalin: „Mégsem történt semmi". Szlovenszkón is alig ismert uj írónő mutat­kozik be e könyvben egyszerre az égési, magyar közönség előtt. A regény egy szüo- venszkói jó családból származó, tulérzé- keny leány konfliktusát tárja elénk. A leány a berlini egyetemre kerül és hiába akar elmerülni tanulmányaiba, a világváros szele és az erotika megcsapta serdülő lel­két. A régi nevelés és a világváros forró­sága kél harcra benne ... Nem történik semmi, csak egy leány jutott el a bizonyos-‘ ság útjára. Ezt az utat érdemes vele kö­vetni, mert tökéletes ábrázoló készséggel és lélekbelátással tárja elénk az írónő. Szenes Piroska: „Egyszer élünk". A szlovenszkói származású és Szlovenszkón élő írónő neve már rég hozzátartozik az egységes magyar irodalomhoz. Eddig is Budapesten megjelent kötetei és elbeszélé­sei széles körökben tették népszerűvé, kü­lönösen a női olvasók körében. Uj köny- vében^budapesti történetet ad, amelyben egy diákleány és egy diák kerülnek egymás mellé az egyetemen, két különböző társa­dalmi rétegből származó lélök, akikből a legerősebb szerelem sem irthatja ki a lé­lekben és vérben lévő ellentétet. A regény a mai ifjúság legaktuálisabb problémáját tárja elénk, éppen ezért igen nagy érdek­lődésre tarthat számot. Szombathy Viktor: „A zöld hegyek bal­ladája". Az izeshangu riporter és publi­cista ismét regényre tellő, érdekes történe­tet ád, amely egyben nagyvilági és szlo­venszkói. A kis szlovenszkói városba meg­érkezik a híres filmmágnás, a város szülöt­te. Az „éhes város** elevenedik meg előt­tünk, mindenki vagyonról és hírnévről áb­rándozik és mindenki a nagyember sikeré­ben akar sütkérezni. A helyi „kultúra" és társadalom képviselői vetekesznek barátsá­gáért és amikor az Amerikába szakadt honfi visszatér uj hazájába, nem kiséri más, csak a szerelem, amelyet hazájában ismert meg. A kisvárosi élet mesteri ábrázolójá­nak és egy jóindulatú, lélekbelátó művész­nek érdekes alkotása ez a regény. Tamás Mihály: „Két part közt fut a viz“. A Budapesten is jólismert- szlovenszkói iró az államfordulat lelket átalakító, izgalmas levegőjét viszi bele ebbe a könyvbe meste­ri tudással. Az intelligens meglátás semmit sem vesz el abból a forrongásból, amelyet az idők változása hoz és az iró jellemző ereje, nyugalma és elbeszélőkészsége ér- dekfeszitő és értékes regénnyé formálja a sorsdöntő korszak történését. Szlovenszkói magyar elbeszélők. Hu­szonöt szlovenszkói és kárpátáljai magyar iró szerepel ebben a kötetben kisebb elbe­széléssel, olyan irók, akik a sorozat meg­jelenése idején nem rendelkeztek egész kö­tetre való kézirattal, vagy akik technikai okokból csak később kerülhetnek sorra ön­álló kötettel. Az értékes és színes gyűjte­mény elé Szvatkó Pál irt tárgyilagos és vi­lágos bevezetést a szlovenszkói magyar irodaiam fejlődéséről és mai helyzetéről. Úgy a bevezetés, mint a tartalom rávilágít arra, hogy a szlovenszkói irodalom — lát­szólagos ellentétessége ellenére is — egy- séges irodalom, a kisebbségi magyarok iro­dalma, azoknak a magyaroknak művészi megnyilatkozása, akik meg akarják és meg is tudják találni helyüket a népek és idők sodrában. A kötetben szereplő irók névso­ra a következő: Szvatkó Pál, Ásguthy Er­zsébet, Dallos István, Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Földes György, Jaczkó Olga, Kovács Endre, Morva y Gyu­la, Neubauer Pál, Nyiresi-Tichy Kálmán, Palotai Boris, Rácz Pál, Sándor Imre, Se- besi Ernő, Sellyéi József, Szabó Béla, Sze­nes Piroska, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, T. Zsadányi Má­ria. Wimberger Anna és Zerda'helyi József. (*) Nagy érdeklődés nyilvánul meg Császár István rövidesen megjelenő történelmi regénye iránt. Amint már ismételten megírtuk, Császár István pozsonyi újságíró és iró a közelmúlt hetek­ben fejezte be ..Hanyatló zászló alatt“ cimü, nagy­szabású történelmi regényét, amely a világháború előtti utolsó békeévektől napjainkig bonyolítja cselekményét. Bőven szerepel benne Pozsony, Csallóköz, Mátyusföld, Érsekújvár, stb., de kitér a cselekménnyel összefüggően a háború egyes ki­emelkedő részleteire is, továbbá 1918-as év máso­dik részének emlékezetes történelmi eseményeire, továbbá az itteni magyarság társadalmi és kul­turális küzdelmeire és a kenyérkérdésre, A könyv megjelenését úgy Szlovenszkón, mint Szloven­szkón kivül nagy várakozás előzi meg. A szerző saját kiadásában jelenteti meg munkáját. A szen­zációs irodalmi eseménynek Ígérkező könyvre előjegyezni lehet a szerző cimén (Császár István, Bratislava-Pozsony, Ferenciek-tere 7.) Előjegyzés­ben a könyv ára 30 korona. A könyv megrende­lésére előjegyzéseket szívesen továbbit a Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége is. (*) Rökk Marika első filmjének nagy berlini sikere. Berlinből jelentik: A „Könnyű lovasság11- nak, Rökk Marika első nagy filmjének most volt a bemutatója Berlinben. Az előadás párját ritkító sikert hozott a magyar filmsztárnak. A zsúfo­lásig telt nézőtér a végén . tizenkétszer hívta függöny elé Rökk Marikát, mikor pedig a szín­padon csárdást táncolt, a közönség tombolt és alig akarta elhagyni a színházat .A német sajtó egyhangúlag a legnagyobb lelkesedéssel ir a magyar művésznőről. Csodalánynak nevezi és a Lokalanzeiger azt Írja, hogy egyetemes tehetség, aki az artistaságtól kezdve egészen a színművé­szeiig mindent tud. Rökk Marika a bemutató után Budapestre utazott, mert Mezőhegyesen most kezdik nagy filmjének külső fölvételeit. A Magyar Minerva most megjelent októberi száma ismét méltóan sorakozik az eddigi füzetekhez. A 36 oldalas 8. szám a közelgő halottak napja alkalmából ve­zető helyen közli Farkas Gejzának ,,Dies irae-* című alkalmi Írását. A szorosan vett tudományos részből Nagy Barnának „A művészetek és a de­mokrácia11 cimü értekezését és Tamás Lajosnak a lévai Gyöngyösbokréta jelentőségét méltató kis tanulmányát kell még kiemelnünk. Szombathy Viktor, Reményi József és Farkas István „Min dolgoznak Íróink címen ebben a számban to­vább folytatják a megkezdett intervju-sorozatot. amely annál értékesebb, mert a Franklin-Társulat kiadásában éppen a napokban láttak napvilágot szlovenszkói és ruszinszkói Íróink könyvkiad­ványai. Útleírást az amerikai William Beebe tol­lából hoz a Magyar Minerva. A szorosan vett szépirodalmi részben messze kimagaslik W. Wimberger Annának „Az Örök- ség“ cimü nemes vereti! novellája. Kívüle Be- rényi János és Takáts Gyula Írtak még elbeszé­léseket a Magyar Minervába, mig Tamás Lajos és Bakóczi Károly költeményekkel — utóbbi egy Rainer Maria Rilkedorditással — szerepelnek a folyóirat hasábjain. Igen gazdag ezúttal a könyv­rovat is. Itt Vájlok Sándor Babits Mihály európai irodalomtörténetének második kötetével és Lede- rer Emmának egyetemes művelődéstörténetével foglalkozik, mig W. Wimberger Anna Bakóczi Királynak német lírai antológiáját, Tamás Lajos pedig a Kassai Kazinczy Szövetkezet legújabb könyvkiadványát, Szabó Pálnak „Anyaföld“ cimü regényét méltatja. A változatos filmrovatban W. Wimberger Anna az elmúlt hónap filmesemény'.n- ről számol be s érdekes megjegyzéseket fűz a „Feltámadás11 és a „Mata Hari“ előadásához. A havonként megjelenő folyóirat előfizetési ára félévre 15, egy évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucea 1.) kívánságra az Lizám­tól kezdve küldi meg a folyóiratot és készséggel mellékel csekklapot is. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a Steiner-. Starnpfel- és Szent József- könyvkereskedésben, valamint Weiss M. újság- üzletében kaphatók. (*) Prágai filmbemutatók. „Abesszinia 1935.“ Nemrég mutatták be Prágában Mittelholzer svájci rendező abesszíniái filmjét, a most bemutatott film pedig Riklinek, az Ufa. egyik neves rendező­jének Abesszíniáról készült filmje. Ez sokkal ala­posabb és aktuálisabb, mint. az első abessziniai film volt. Látszik ugyan a tendencia, hogy a négust és az abesszin ügyet szimpatikussá tegye a közönség előtt, de ez diszkréten és főként eti- ópiai kulturmomentumok kihangsulyozásával te­szi. A propaganda nem kellemetlen, nem föltűnő és viszont a közönség alaposan megismeri Abesz- eziniát, Addis Abebát, a császár udvartartását, szóval mindent, ami ma aktuális. — „Pygmalion.‘‘ A mozilátogatók régi vágya volt, hogy a moziban olyat lássanak, amit csak színházban élvezhet a közönség. A német Engel rendezőinek ez nagyrészt sikerült, mondhatni, hogy kamaradarabot terem­tett a filmben, amely szinház és film között zök­kenés nélküli átmenetet képez. Dramaturgiai szem­pontból a nehéz témát, amellyel eddig tulajdon­képpen csak Bernard Shaw birkózott meg telje­sen. igen szerencsésen dolgozta fel. Shaw nem rövidül meg semmiben és a filmből még a híres darab szociális és társadalomkritikai tendenciája is kiviláglik. Az együttes minden szereplője kabi- netalakitást nyújt, — „Az orvos11. Aki Kingsley híres darabját nem ismeri és csak hallott róla, az nem lesz teljesen kielégítve, ha ezt a filmet meg­nézi. A film ugyan simított a darab egyes hibáin és eltüntetett zökkenéseket, viszont a filmren­dezés kénytelen volt olyan dolgokat elhagyni, amelyek nélkül a darab elsekélyesedik. Boleslav- sky rendező mindazonáltal jól oldotta meg fel­adatát és ha talán a filmben tulkeveset beszélnek és a párbeszédek nem egészen sikerültek, vi­gasztaló monumentum, hogy felesleges és zavaró zenei aláfestés nem rontja a hatást. Az együttes kitűnő. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA; Minden asszonyt szeretek! Kiepura nagysikerű filmujdonsága. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Pygmalion. G. B. Shaw első filmje. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Szombat, vasárnap népelőadásban: Paganini. Hétfő, kedd, szerda, okt. 21—23-ig: Don Juan utolsó szerelme. Csütörtöktől kezdve Gusztáv Fröhlich és Li- da Baarová, együttes vigjátéKslágere: Hadnagy ur Bobby. Világszenzáció a VÁROSI MOZGÓBAN: Kedd, szerda, csütörtök, okt. 23—25-ig, este csak Vil és kí9 órai előadások keretében fellép dr. Ali Mirz-a Kálin, a rejtelmes mági­kus hindu fakir. Műsorán: telepátia, szug­geszció és fakirizmus. BIO RÁDIÓ: Szombat, vasárnap népelőadásban: Masíroznak a katonák. Hétfő, kedd: Zoro és Huru a leánynevelő intézetben. (*) A kassai Kazinczy Társaság tudományos előadása. Tudósitónk jelenti: A kassai Kazinczy Társaság nyolcadik tudományos előadását. hét­főn, október 21-én tartja meg saját helyiségé­ben (Kovács-ucca 10, I. em.). Az előadás tár­gya: A gazdasági élet és ezzel együtt a kapita­lizmus válsága. Előadó Gömöry János. Belépés díjtalan. (*) Kerner Jenő halála. Jelentettük, hogy Kerner Jenő karmester és zeneszerző, a buda­pesti Városi Szinház és Király Szinház volt ki­váló zenei vezetője váratlanul elhunyt 54 éves korában. Pozsonyban, Kassán és Rimaszom­batban is jól ismerték. Az államfordulat utáni években 1920-tól 1924-ig Faragó Ödön színtár­sulatánál működött. Pályafutását Szegeden kezd­te, katonakarmester volt, mint Lehár, ő is irt operetteket. Kassán színre is került két operett­je nagy sikerrel. Szlovenszkói ismerősei köré­ben Kerner Jenő halála mély részvétet keltett. Szlovenszkói tartózkodása alatt felesége, Han­tos Irma a színtársulat naivája volt. Később el­vált tőle és éppen most akart másodszor házas­ságot kötni. (*) Hangverseny a pozsonyi téli segély javára. Pozsonyból írják: A pozsonyi Evangélikus Nő- 3gylet október 20-án, vasárnap este fél 8 órai kez­dettel a Tolstoj-u. 1. szám alatt Wolf—Loewe- zen-eestélyt rendez John Elemér zenetanár közre­működésével. Jegyek Holderer és Sudek papir- kereskedésekben és este a pénztárnál. (*) A betiltott Dante. Berlinből jelentik: A né­met cenzúra betiltotta annak a filmnek a bemuta- tását, amely Dante „Isteni színjáték1* cimü müve alapján Hollywoodban készült. A cenzúra a t,Pokol11 jeleneteinek megfilmesítését kifogásolta. RÖKK MARIKA LÓHÁTON a napokban Berlinben elkészült első filmjében, a „Könnyű lovasságban"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom