Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-17 / 238. (3790.) Második kiadás
1935 október 17, csütörtök. Jankovics Marcell élesen visszautasítja a prágai soviniszta lapok vádaskodásait Mit mondott dr. Jankovics Marcell a budapesti sajtóteán a szlovenszkói magyar kultúra helyzetéről és mit hallott meg ebből a Národni Politika és az A-Zet szemfüles riportere! Prága, október 16. A közeli napokban Budapesten két irodalmi estet rendeznek, amelyeken szlovenszkói és erdélyi magyar írók fognak bemutatkozni a magyarországi irodalompártoló közönségnek. Ilyen előadásokat az erdélyi irók már nem egyszer rendeztek Budapesten óriási erkölcsi siker mellett s szereplésüknek a nemzetközi kulturkapcsolat kiépitése szempontjából talán az volt a legértékesebb mozzanata, hogy rendezésük úgyszólván a budapesti román követség védnöksége alatt állt. A most tervezett előadások hasonló kultur- közeledési célt szolgálnak, de a prágai sajtóban máris két disszonáns hang előzi meg a szlovenszkói irók budapesti bemutatkozását. Két prágai lap, az A—Zet és a Národni Politika heves támadást intéz dr. Jankovics Mar- cel, a kiváló pozsonyi Író, a Toldy Kör és a SzMKE elnöke ellen abból az alkalomból, hogy Budapesten nyilatkozott a szlovenszkói magyar irodalom viszonyairól és kilátásairól s nyilatkozatával kapcsolatban bizonyos magyarországi lapok kedvezőtlen kritikát gyakoroltak a csehszlovákiai viszonyok fölött. A két lap a budapesti sajtó kommentárját Jankovics- nak tulajdonítja és ,,Izgatással" vádolja meg. A Národni Politika egyebek között ezt irja: — Az a körülmény, hogy a magyarok nem mesterei a propagandának, itt' is bebizonyosodott. A magyarok vadsága és szenvedélyessége idő előtt megszólalt s itt megmutatkozott az egész kezdeményezés lólába. Bebizonyosodott, hogy a kultúra Itt is csődöt mond, mert az akadémiai est célja megrögzötten ellenséges. Az újságírók számára teát adtak, amelyen Jankovics Író is nyilatkozatot tett. Jankovics megtámadta szlovákjainkat, nevezetesen az irodalmi és kulturális szlovákságot és pedig olyan hallatlan módon, hogy az a dolgokkal ismerős magyarok között is ellenszenvet váltott ki. Szlovenszkón, szerinte, a magyar költő meg van ölve, üldözik, cenzúrázzák és börtönzik. A régi magyar költők az ottani könyvtárakban csak a legszerényebb válogatásban létezhetnek. A régi híres „magyar énekeket" állítólag szlovákul éneklik. Mindezt azért mondotta el, hogy rámutasson a csehszlovák talajnak magyarok szempontjából való szomorú voltára és hogy — ismét izgasson. “ Az A—Zet „Szlovenszkói irók Budapesten magyar nyelven izgatnak" címen ezeket irja Jankovics megnyilatkozásáról: — A magyar lapok közlése szerint dr. Jankovics egyebek között azt mondotta az újságíróknak, hogy Szlovenszkón a magyar irodalmi életnek nincsenek meg a fejlődési feltételei és hogy ezért valamennyi szlovenszkói magyar iró csak Budapest felé tekint. A cseh cenzúra állítólag állandóan betiltással fenyegeti a magyar lapokat s nem engedi meg, hogy Mikszáth, Jókai s néhány egyébb, a csehek kegyébe jutott iró müvein kívül értékes magyar irodalmi müvek Szlovenszkóra juthassanak. Szerinte ősrégi magyar nótákat szlovák szöveggel énekelnek és tagadják e dalok magyar eredetét.. Jankovics ehhez hasonló fejtegetéseit a magyar sajtó alaposan kihasználta köztársaságunk ellen. Budapesten ezeket irja Jankovics Marcell igazi nyilatkozata E laptámadásokkal kapcsolatiban telefonon fölkerestük dr. Jankovics Marcellt, aki az esetről a következő fökvilágositást adta: — Igaz az, hogy a budapesti lapok munka-, társai felkerestek alkalmi budapesti tartózkodásom alatt, hogy a szlovenszkói irodaiam fejlődése iránt érdeklődjenek. E budapesti utam célja egyebek között az is volt, hogy a csehszlovák követséget meghívjam a szlovenszkói irók előadói estjére. Hogy azután a budapesti újságok milyen cikkeket jelentettek meg, azt én nem tudom és azokra semmi befolyásom nem volt. Tény azonban, hogy minden hozzámfordailó tudósítónak előbb kijelentettem, hogy semmi oly kérdésre, amely politikát érintene, választ nem adok, sőt. nagyon kérek mindenkit, hogy ne érintsen semmi kérdést, amely a politikát, jelesül a kisebbségi ügyet súrolja. Merem állítani, hogy minden nyilatkozatom a legkorrektebb volt és hogy csak a rosszindulat találhat azokban kivetni valót. Tény, hogy érdeklődtek a kisebbségi magyar irodalom fejlődése iránt. Az is tény, hogy erre azt mondtam: ez az irodalom nem fejlődhet virágzóvá, mert a szlovenszkói magyarság pártok és irányok szerint tagozódik. Hiányzik az irodalomnak megfelelő értékmérő. Mert természetes dolog, hogy a krízis és elszegényedés a könyvolvasók számiát csökkenti, mert régi időkben a tehetségek a központ felé törekedtek, ma a szétszórtan élő magyarság nem tudott még központot találni és teremteni. Természetesen a munka- és alkotókedvet fokozni fogja, hogyha a szlovenszkói magyar irók könyveit Magyarországon is olvashatják. — Tény, hogy valaki a jelenlevők közül — nevét nem tudom, mert nem ismerem — említette, hogy a magyar nóták szlovák dalokként szerepelnek. Erre azt válaszoltam, hogy ezt nekem éppen egy szlovák nagynevű zeneszerző magyarázta meg. Tudniillik különösen régi évszázados melódiák utat találtak az egy földön élő különböző nemzetiségek leikébe és csak az ütemek alakultak át, maga a melódia több nemzet közös kincsévé váll — Az is tény, hogy megkérdezték, hogy milyen lapok járhatnak át a határon, mire azt feleltem, hogy a Népszaván, a Magyar Hírlapon és az Újságon kivül újabban Az Est is jöhet, ami örvendetes megértés jele. — Tény, hogy fölemlítettem, hogy Mikszáth és Jókai Írásai tankönyvekben is szerepelnek. De csodálkozom azon, hogy ez kinek okozhatott felháborodást — Arra a kérdésre, hogy miért nem közeledik a magyar kisebbségi irodalom a cseh irodalomhoz vagy a szlovák írókhoz, azt válaszoltam, hogy a közeledésnek csak őszintén örülnénk, természetesen a közeledést csak akkor kezdtetjük, ha senki nem kételkedik szándékunk tisztaságában. Szerény nézetem szerint legcélszerűbbnek tartanám a közeledést azáltal keresni, hogy az uj Az oláhcsertészi véres lakodalom ügye a beregszászi bíróság előtt Tíz hónapra Ítélték a bosszúálló vetéiytársaf, aki felvágta a fiatal féri hasát szlovák irodalom legjobb darabjai kiváló magyar fordításokban megtalálnák az utat nemcsak a magyar kisebbséghez, hanem a másutt élő magyar közönséghez is. Mert az alkotásokban nyilvánuló értékek és szépségek az embereket csak összehozhatják s nem választhatják el. A majdnem szószerint reprodukált nyilatkozataimnak célja csakis összhang teremtése volt. Tehát bármi agitációs élt azoknak csak az tulajdoníthat, aki e becsületes szavakat átformálta, ha nem értette, vagy célzatosan megmásította. * Azt hisszük, hogy az objektív olvasó részére nem kell kommentár annak megvilágítására, hogy itt a két prágai lap vetette el a sulykot. A kultúra nevében vissza kell utasítanunk azt a gyermekes gyanusitgatást, hogy ha egy magyar iró valamit mond és azt a sajtó esetleg pontatlanul vagy elferdítve adja vissza, altkor az íróra nyomban látatlanul izgatást fogjanak rá. Még elitélendőbb az az általánosítás, ahogy az A—Zet járt el, amikor Jankovics mellett a budapesti est egyik felolvasójaképpen Neubauer Pált, a Prágai Magyar Hirlap munkatársát említi meg 8 cikkének címében rá is ráfogja az izgatás vádját, mondván: „Szlovenszkói magyar irók a köztársaság ellen izgatnak Budapesten". Azt hisz- szük, csak öreg nénikék álmoskönyvében, de nem a napilapban volna a helye ilyen gondolatnak: „Budapesten novellát felolvasni: izgatás a csehszlovák köztársaság ellen". De különben is Budapesten novellát felolvasni nemcsak joga a Csehszlovákiában élő magyar Írónak, hanem egyenesen kötelessége is, mert hiszen magasabb kulturális szempontból a csehszlovák államnak sem lehet érdeke, hogy egy itt! élő kisebbség mereven elzárkózzék a nyelvtest- j vérei szellemi életétől és végkép kivonja magát j a magyar kulturközösségből. Az egyik vádaskodó lap is megállapítja, hogy a kultúrának politikai ellentétek fölött népek közeledését és ba- rátkozását kell szogálnia. Hogyan képzeli el ugyanez a lap ennek a szerintünk is nemes programnak megvalósulását, ha a legszerényebb és legtermészetesebb közeledési mozdulatokra is hisztérikusan izgatást kiált? Radnai érsek temetése Sümeg, október 16. Radnai Farkas címzetes érsek, volt besztercebányai püspök holttestét mára virradó éjjel a sümegi plébánia-templomban ravatalozták föl s ma délelőtt volt a gyászmise és a temetés igen nagyszámú gyászoló közönség részvétele mellett. Az engesztelő szentmise-áldozatot dr. Rótt Nándor veszprémi megyéspüspök mutatta be. A püspökök temetésénél szokásos ötös felold ozást dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök, Simon György prépost, Kauzly Dezső nagyprépost és Landberger János nagyváradi nagyprépost adta meg a szertartást végző dr. Rótt püspökkel egyetemben. A szertartás és a gyászmise után a koporsót a temetőbe vitték és itt újabb beszentelés után kriptában helyezték el végső nyugalomra. A temetési szertartáson az egyházmegye mintegy ötven papja vett részt és a vármegye is képviseltette magát. Beregszász, október 16. (Saját tudósítónktól.) Az idei farsangban tartotta esküvőjét az oláh- csertészi Lévák Mihály, aki unokatestvére, Lévák László volt menyasszonyát jegyezte el és vezette oltárhoz. Lévák László kegyetlen bosz- szura készült és elhatározta, hogy csúffá teszi, megférfiatlanitja unokatestvérét, aki elcsábította menyasszonyát. Az esküvő után hatalmas késsel felfegyverezve megjelent a lakodalmas háznál és ott pár pohár pálinka elfogyasztása után nagyhangon rátámadt a fiatal férjre és szidalmazni kezdte. Majd kirántotta kését és hatalmas lendülettel Mihály altestébe döfve pengéjét, végig hasította annak egész hasát. A vér láttára összecsapott az egész lakodalmas nép. A László-pártiak fütykösökkel támadtak a Mihály híveire és csak úgy csattogott a sok koponya az ütések alatt. Az általános verekedésben a Kapitány-fivérek vezettek, akik különösen a Vavrinec-testvéreket hagyták alaposan helyben. A csatatérré vált lakodalmas házból hanyat- homlok menekültek az asszonyok, lányok és öregek, magára hagyva a vérbeborult fiatal férjet és a duhajkodó legényeket, akiket azután a csendőrök tettek ártalmatlanná. A felmetszett hasú, újdonsült férjet súlyos sebével vonaton beszállították a beregszászi kórházba, a késeid Lévák Lászlót és a duhaj legényeket pedig a fogházba. Lévák Mihály három hónapig nyomta a kórházi ágyat, mig végre hazatérhetett asz- szonyához, de régi erejét és egészségét elvesztette. A hasfelmetsző Lévák Mihály és társai bűnügyében tegnap tartott tárgyalást a beregszászi kerületi bíróság, mely az orvosi szakvélemény alapján a késelő unokatestvért tizhavi börtönnel sújtotta, a Kapitány-fivéreket pedig egy- egyhavi fogházra ítélte. Nem lesz szorosabb együttműködés a szocialista és kommunista internacionálék közt Prága, október 16. A Práro Lidu közli a második munkásinternacionále határozatát a kommunista internácionálóval való együttműködése dolgában. A határozatból kitűnik, hogy a kommunista internacinále négy tagját bízta meg a szocialista internacionáléval való tárgyalásra, azonban a szocialista intemacio- nále elutasítja ezt a tárgyalást, mert Anglia, Csehszlovákia^ Hollandia, Svédország és Dáma szocialista pártjai nem járultak hozzá a kommunistákkal való közös akciókhoz. A második internacionále végrehajtó bizottsága ennek ellenére fölhatalmazta elnökét és titkárát arra, hogy a háború és a fasizmus elleni akció összpontosítása érdekében, amikor szükségesnek látják, tárgyalásokat folytathassanak minden oly munkásszervezetettel, amely a háború és a fasizmus ellen dolgozik.! — Huszonötéves tanítói jubileum. Komáromi tudósítónk jelenti: Iván Károly, az ekecsi református iskola igazgató-tanítója most ünnepelte 25 éves tanítói jubileumát. Tanítványai és a község lakosai szép ünnepséget rendeztek tiszteletére ez alkalomból. Iván Károly, aki mint tehetséges festőművész Komáromban is nagy sikereket aratott, a SzMKE kulturmunkájából is alaposan kiveszi részét. Az ünnepséget istentisztelet vezette be, amelyen Galambos Zoltán komáromi református lelkész költői beszédben üdvözölte a jubilánst, majd a megtartott közgyűlésen Nagy Sándor egyházmegyei főgondnoík köszöntötte elsőnek az érdemes tanférfiut az egyházmegye nevében. A helyi presbitérium nevében Beke Kálmán ekecsi református lelkész, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítótestület nevében Kovács Alajos elnök, a komáromi tanitókerület nevében Wánkay László, a tanítványok nevében László Leníke és Szabó Emília, a volt tanítványok nevében pedig Tóth Mihály kisgazda tartott beszédet. Az . ekecsi református nőegylet és a tantestület nevében Koroknay Emília tanítónő, a római katolikus tantestület nevében Bors Ábrahám tanító, a SzMKE nevében Galgóczy Antal, végül Pethes Béla, Osz- tényi József és Iványi Ferenc köszöntötték az ünnepeltet. Nagyon kedves volt a tizenhattagu leánykórus, amelyet az ünnepelt leánya tanított be szép énekre. Az ünnepséget követő közebéden az üdvözlőiratokat olvasták fel. — A tizenötödik büntetés: tizenöthavi börtön. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Rolbovszky Irén 25 éves cselédleány bűnügyét tárgyalta tegnap a kerületi bíróság, akit lopással és csalással vádolt az Ügyészség. Rolbovszky Irént eddig tizennégyizben ítélték el különböző bűncselekményekért és egyizben az esküdtbiróság is elitélte gyermekgyilkosságért. Most tizenötödször tizenöthónapi börtönre ítélte a bíróság kétrendbeli csalás és négyrendbeli lopás büntette címén. Az államügyész súlyosbításért fellebbezett, de fellebbezett az elitéit is. 0 ^ \HMMiak Rájön idővel mindenki, hogy elavult lámpái meg- károsítják. Kisebb áramfo- a gyasztás mellett sokkal jobb 8 fényt ad az uj kitűnő 3 TUNGSRAM „D" Dupla- / spirállámpa. M Takarékos ember jó lámpája jfr TUNGSRAM ,£>" f DUPLASPIRÁLLÁMPA.^^
