Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-17 / 238. (3790.) Második kiadás
í': ! Elkobzás mán második Kiadás 14 oldal ára K« 1.20 (3790) szám • Csütörtök • 1935 október 17 Elkobzás mán második kiadás 14 oldal ára K« 1.20 XIV. évf. 238. (3790) szám • Csütörtök • 1935 október 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11,, Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. % • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHft. I A katonai kiadások és az adózó polgár A nemzetvédelmi miniszter nagy hadügyi expozét mondott Erődítményeket épít Csehszlovákia Nachnik expozéjának refrénje: pénz, pénz, pénz ... (d) A kormány, amely annyi fölhatalmazásnak van a birtokában, hogy naponta gyárthatná a törvényerejű rendeleteket, a nyár óta sem maga nem lépett elő munka- programmal, sem a parlamenttel nem végeztetett munkát. Ma végre megszólalt a kormány legfiatalabb, vagy hogy stílszerűen a katonai kifejezések keretében maradjunk: a legsnájdigabb tagja és hatalmas munkaprogramról adott ízelítőt. A katonai beruházások nagy programját mutatta be a képviselőház nemzetvédelmi bizottságában. Mindjárt a beszéd elhangzása pillanatában megállapíthatjuk, hogy ez a munka- program sokkal több, mint amennyire a- szokásos évi keretek közt vártunk. Persze, ennek megfelelőleg sokkal több munkaalkalmat is jelent, mint amennyit a munka- nélküliek reméltek, de sokkal több kiadást is, mint amennyire a mostani gazdasági viszonyok közt számíthattunk volna. Az rendjén van, ha a nemzetvédelmi miniszter belátja a nemzetközi helyzet komolyságát és megállapítja, hogy szükség van bizonyos katonai intézkedések megtételére, ami alatt a haditermelés megszervezéséről szóló törvényjavaslatot, az ifjúság katonai előképzését, az anyagbeszerzés fokozását, egyes fegyvernemek kiépítését s legfőképen az erődépitést érti. A nemzet- védelmi miniszter nagyon helyesen katonai szemüvegen keresztül nézi az eseményeket és eihez képest katonai nézőszögből vázolja föl a sürgős teendőket is. A polgár például nagyon emlékezetében tartja Bismarcknak ama szavait, hogy a háború voltaképen a békebeli politikának más eszközökkel való folytatása ! t . f i Prága, október 16. Machnik nemzetvédelmi miniszter a képviselőház véderő bizottságában terjedelmes expozét mondott. A törvényhozási tennivalók között Maohnik miniszter elsősorban az. államvédelmi törvényt emli- tette, melyre mozgósításkor és háború idején különösen nagy szükség van. A tervezett törvény igen terjedelmes mii s különösen 1. a legfelső államvédelmi tanács szervezetére, 2. a mozgósítási és háborús ipari termelés szervezetére, B. megfelelő számú polgári személynek a nemzetvédelmi szolgálatba való állítására terjed ki. Ezenkívül a törvény célja a hadsereg dologi szükségleteinek biztosítása, 5. a lakosság védelme a gazdasági nehézségek ellen háború idején s 6. a csend és rend biztosítása, az élet és vagyon biztosítása. Egy másik fontos törvényjavaslat a véderőre való nevelésről szól. Ennek hármas célja: 1. a hazafias érzés fejlesztése, a polgári rend propagálása és öntudatos polgárok nevelése, akik mindenkor, mindenkivel szemben készek védeni a hont, 2. a testi képességek fejlesztése a lehető legnagyobb testi teljesítmények érdekében s 3. a katonai gyakorlatok elemeinek elsajátítása. A javaslatot a minisztérium már elkészítette s azt rövidesen tárcaközi észrevételezési eljárásnak adja át. E javaslattal a minisztérium más államok mintájára a köteles véderő nevelést akarja meghonosítani. E törvény végrehajtásába bevonják az összes iskolát, a testnevelő s népművelési egyesületeket. Kevés és gyengén fizetett tényleges tiszt A kétéves katonai szolgálati idő bevezetése lehetővé tette az eddig meglevő katonai alakulatok kibővítését s uj alakulatok létesítését, igy különösen a harcászati trén és a táviró zászlóaljak megszervezését. Éppen most fejeződött be a hadsereg átszervezésének egyik fejezete a hadtestekre való osztással és a hadtestparancsnokok kinevezésével. A tényleges szolgálatot végző legénység számának növelése számos személyügyi, pénzügyi és elszállásolási kérdést vetett fel. Erősen érezhető a tényleges tisztek elégtelen száma, ami a hadsereg egyik égető problémája. A mai tiszti létszámmal — mondotta a miniszter — lehetetlen kielégítően megoldani a reánk váró problémákat. A tartalékos tiszték aktiválási akciója nem segített a hiányon. A tényleges tisztek létszámát okvetlen emelni kell. Ezzel kapcsolatban szóvá kell tenni a tényleges tisztek nyomasztó pénzügyi helyzetét. A katonatisztek fizetésének kérdését végleg meg kell oldani. A továbbszolgáló altisztek intézménye jól vált be. Szakaszvezetők s alacsonyabb rangbeliek is elvégzik az őrmesterek s alacsonyabb parancsnokok tennivalóját is. A 12 hónapos katonai szolgálat idején 14 ezer altiszt kellett, a kétéves szolgálat idején elég kevesebb is. A továbbszolgáló altisztek elhelyezkedését biztosítani kell arra az időre, amikor a polgári életbe visszatérnek. A tényleges szolgálati idő meghosszabbítása nagy nehézségekbe ütközik az elszállásolás terén. A történelmi országokban a viszonyok valamivel kedvezőbbek, mint Szlovenszkón és Ruszinszkóban. Az 1922. évi 164. számú törvény szerint a katonai igazgatás törleszti a városnak a laktanya- építési költségeiket, ha a város a saját vagyonából építi föl a kaszárnyát. Az általános válság s az önkormányzati testületek pénzügyi nehézségei miatt uj laktanyák építése nehezen megy. A szolgálati idő felemelésének pénzügyi következményei A szolgálati idő meghosszabbításának pénzügyi következményei is vannak. A miniszter ezekről szószerint a következőket mondotta: —- Huszonnégyhónapos tényleges szolgálatnál tiz hónappal hosszabb ideig marad a katonaságnál egy egész évfolyam. Ha a tizennégyhónapos katonai szolgálat idején a legénység létszáma naponként átlag 88 ezer volt, úgy 1936-ban a teljes huszonnégyhónapos szolgálat idején a napi átlagos létszám 144.876, vagyis 56.753 személlyel több. A legénység számának növelése automatikusan magával hozza a nemzetvédelmi költségvetés emelését,, éspedig főleg azokban a kiadási tételekben, melyek a legénység létszámával függnek össze, így a zsold, az élelmezés, a ruházat, a fölszerelés és az egészségügy tételei. A kiadások e növekedése a szolgálati idő meghosszabbításának következtében állott elő, amivel a katonai igazgatás költségvetésének összeállításáról szóló törvény is számolt. A nemzetvédelmi minisztérium kiadásainak emelése tehát magátólértetődő s arról többet beszélni nem szükséges. Ezenkívül a dologi szükségletek is meg fognak nőni, mert az uj alakulatokat uj anyaggal kell fölszerelni. Különösen fontos, hogy 1936-ban a hadsereg lóállományát legalább ötven százalékkal kell megszapori- tani. A kiképzésnél használt anyagot is ki keli egészíteni. Mindezekre a dolgokra megfelelő összegeket kell a költségvetésben fölvenni. A szolgálati idő meghosszabbítása folytán a kiképzés is alaposabb lesz. így a tartalékos tisztek tanfolyamát tizenkét hónapra emelték. A kiképzés útjában álló akadályok között a miniszter a gyakorlóterek hiányát említi. Kiképzőtáborcxk Szlovenszkón Detrekővár- alján, Korecky Vrchen és Lestyben, Ruszinszkóban Raihón vannak. Ezenkívül Ho- monnán most akarnak építeni. Minderre meg kell adni a szükséges pénzügyi fedezetet. A katonai lövőtexek ellátása sem elégséges. A hadsereg nevelése Takarékossági okokból meg kellett rövidíteni a fegyvergyakorlatokat és a legidősebb évfolyambelieknek el is engedték. A nagy záróhadgyakorlatokat több csoportban tartották. ■— A miniszter a továbbiakban részletesen elmondja az idei nyári és őszi hadgyakorlatok eseményeit, de csak azt, amit az újságokból már eddig is tudtunk. A hadgyakorlatok szükségességét azzal indokolja, hogy a magasabb parancsnokságok térkép mellett sohasem szerezhetik meg azt a gyakorlatot, v amit kint a szabadban szereznek. A katonai iskolaügyre szánt költségvetési ősz- szegek elégtelenek. Feltétlenül egy épületben kellene egyesíteni a hadi főiskolát, az intendan- tura-főiskolát, a magasabb parancsnokok számára szervezett tanfolyamot és a hadtestparancsnokok tanfolyamát. Evégett Prágában a volt kadettiskolát kellene szabaddá tenni. A máhrisch-trübaui katonai internátussal egyEz azonban nem annyira Machniik nemzetvédelmi minisztertől, hanem a kormánykoalíció külpolitikai irányának a szomszédok felé való fordulásától függ. És ez az, amit a mai időkben a legnagyobb várakozással óhajt az egyszerű polgár, aki pénzzel és vérrel adózik az államnak* i ' ' í i í » • - / . . I
