Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-15 / 236. (3788.) szám
^i^gai7V\a(Aar.hiklab 1935 október 15, kedd, Vasárnap megkezdődött a pártok küzdelme a budapesti déli és a debreceni mandátumokért Gömbös miniszterelnök és Lázár ígaztágiigyminitzíer Debrecenben, Hóman Budapesten mondott nagy beszédet ■ Wolff, Rassay és Sigray Gömböst kritizálja Budapest, október 14. (Budapesti szer- kegztőségünlk telefonjelentése.) Mint isme- retes, a közigazgatási bíróság megsemmisítette a budapesti déli kerületi és a debreceni választásokat. Miután mindkét kerületben már kiírták a választásokat, most vasárnap mind Budapesten, mind Debrecenben megkezdték az agitációs nagygyűlések tartását. Debrecenben a nemzeti egység pártjánalk hivatalos jelöltje, Lázár Andor igazságügyminiszter tartott programbeszédet, s a nép- gyűlésen hosszabb beszédet mondott Gömbös Gyula miniszterelnök is, — mig Budapest déli (kerületében a nemzeti egység pártján kívül valamennyi párt tartott agitációs gyűléseket. Debrecenben Lázár Andor igazságügyminiszter kijelentette, hogy az uj választáson Debrecen nemcsak képviselőt választ, hanem egyúttal választ az alkotó munka és a meddő kritika között is. A legfontosabb föladatnak a gazdasági kérdések megoldását tartja. Gömbös Gyula debreceni beszéde Utána Gömbös Gyula miniszterelnök mondott nagy beszédet. Kijelentette, hogy a három év előtt kiadott nemzeti munkaterv ma is változatlanul érvényben van. Az ellenzékről is szólt néhány szót s hangoztatta, hogy az ellenzékiek semmi pozitívumot nem tudnak ellene fölhozni, sőt programját is helyeslik.' Kérdi tehát, hogy miért nem csatlakoznak hozzá? Beszéde további során kijelentette, hogy nem diktatúrát, hanem az igazi nemzeti szolidaritást keresi és a független Magyarországot akarja megvalósítani. Az ellenzőknek a titkos választójogot illető követelése szerinte nem őszinte, hanem csupán egyes pártocskák akarnak általa érvényesülni. A nemzeti egység pártját ő politikai eszköznek szervezte meg és nem hadseregnek. A külpolitikáról szólva aggodalmának adott kifejezést, hogy a béke szelleme veszélyeztetve van. Kívánatosnak tartaná, ha a népszövetség a nagy európai kérdésekben az összesség és nem egyes hataT mi csoportok érdekei szerint járna el. Ha a népszövetség teljesíteni akarja hivatását — úgymond —, akkor tárgyilagosnak kell lennie. Ezután a gazdasági és belpolitikai dolgokról szólt. Kijelentette, hogy a Duna-Tisza közének s a Nagyalföldnek erdősítését és öntözését s a Tisza - csatorna építését a legközelebbi jövőben megkezdi a kormány az inségmunkások fölhasználásával. Gömbös hive annak, hogy a magyar vidéki gócpontok nemcsak közigazgatási gócpontok, hanem a magyar kultúra és a magyar szellemiség gócpontjai is legyenek. Decentralizált magyar életre kell gondolni, amelyet nagy gondolat tart össze. A népgyülést hatszázteritékes közebéd követte, amelyen Kozma Miklós belügyminiszter mondott pohárköszöntőt. Wolffék a zsidók ellen Budapesten a nemzeti egység pártja öt gyűlést tartott vasárnap. A fölszólalók között volt dr. Hóman Bálint kultuszminiszter is, aki történelmi valóságnak mondotta a NEP-mozgalmat, amely nem tűri a régimódi pártpolitikai lukszust. Kijelentette, hogy a liberalizmus történeti szerepet töltött ugyan be, de újabban a szociális gondolkodás tör előre, amely az összesség érdekeit szolgálja, nempedig az egyén érvényesülését. A kereszténypárt is több gyűlést tartott Budapest déli kerületében. Föltűnő volt dr. Wolff Károly beszéde, aki hangoztatta, hogy kizárólag a keresztényekre kíván támaszkodni s azért nem mehet együtt Gömbössel, mert a miniszterelnök a gazdasági életben tűri az idegen uralmat. Nem hive az egypárt-rendszernek. Majd a szabadkőműveseiket és a legitimistákat támadta s azt mondotta, hogy a királykérdést csak a nemzet egyeteme oldhatja meg. Követelte a bank- és hitelrendszer megváltoztatását. Beszédének éle láthatólag a zsidók ellen irányult. Több kereszténypárti szónok hasonló szellemben beszélt. Valamennyien támadták a miniszterelnököt, de egyúttal kijelentették, hogy programjuk az övével azonos, csupán azt kifogásolják, hogy Gömbös a gazdasági életben hagyja a zsidókat uralmon lenni. Rassay ét Sigray Gömböt e len Rassayék is több gyűlést tartottak vasárnap Budapesten. Rassay a kormány külpolitikáját bírálta és kijelentette, hogy Magyarország soha még olyan kritikus helyzetben nem volt külpolitikai tekintetben, mint.ma. A magyar romantikus külpolitika következtében —• úgymond - ez a nemzet soha még olyan elszigetelve nem állott az egész világon, mint ezekben a súlyos időkben. Gróf Sigray Antal a legitimisták gyűlésén Gömbös miniszterelnök személyét támadta, majd kijelentette hogy a szövetségesekhez való hűség mindig a magyar nemzet egyik legkiválóbb tulajdonsága volt, de továbbmenően — úgymond — nem szabad semmiféle kalandos vállalkozásba bocsátkozni. Helytelenítette Gömbös berlini útját, vagy legalább is az időpont megválasztását. A keresztény ellenzék is tartott vasárnap népgyülést, amelyen Friedrich István mondott nagyobb beszédet. A komáromszentpéteri Gyöngyösbokréta fényes sikere Pozsonyban 1 A rendőrség nem engedélyezte dr. Janhovics Mércét és Kossányi József beszédét Pozsony, október 14. (Pozsonyi szerkesz' őszünktől.) Vasárnap délelőtt tizenegy órakor Gyöngyié bokréta-előadás volt a pozonyi Vigadó nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltött az érdek űd i közönség. A pozsonyi Gyöngyösboki éta-.1 őad ás ke relében a komáromszentpéteri népművészek nu -it ták be művészetüket a közönségnek. Az előadás természetesen nem volt olyan monumentális, mnt a lévai, de viszont az egyes részletek élesebben és hatásosabban jöttek ki. Tekintettel arra, hogy a rendőrség nem engedé lyeate dr. Jankovics Marcell és Kossányi József beszédét, tizenegy órakor a tulajdonképpeni Gyön- gyösbokréta-müsor első számával, a „Vőfélj bemondókéval" vette kezdetét az előadás. Gerencséri Sán dór gazda ékes rigmusokban köszönti a lakodalmas vendégeket. A színpad jobb sarkában hosszú asztal nyújtózik el, vele szemben Sárközi Gyula szent- péteri cigányprímás és bandája foglal helyet. Ho- lecz János talpraesett bormonológgal várja a vendégeket. Igazi szinészvér van ebben az egyszerű falusi emberben, olyan magabiztosan jár-kel a színpadon, mintha világéletében ott járkált volna, pedig tulajdonképpen most mutatják be a szentpére- i riek először nagyobb nyilvánosság előtt müv'szetü- ket. Majd mesérkeznek a lakoda:inasok, a vő'egé- nyes ház vendégei a menyasszonyért mennek, a násznagyok pedig szállás kérnék a menyassz ny családjának házában. Pócs Ignác hozza a „szekurá- oiós könyvet", az okmányra borosfiaskó aljával ütik rá a pecsétet, ami után a vénasszony^k testületé Gerendás Károlynéval az élén mecGelenik és ela/lja a menyasszony régi ágyát, mert hiszen n m lesz már rá többé szüksége. A rendkívül mulatság s vásár után kedves táncjelenet következik, régi magyar baktató csárdást lejtenek. A tánc u'ái Gaja- báes Klári virágmondókát mond és rozmaringot oszt szét a lakodalmas vendégek között, a virágb’l azonban bőven jut a közönségnek is. A nászna y- uramék tréfás válasza u'án ismét tánc k' e k z !-, amit a lányok ..kulcsos kaáocsal" k zűrben le Jenek végig. A tánc után a násznép a ternp o ba vonul, majd pedig kezdetét veszi a tulajdonkénéin lakodalom. Gerencséri Sándor és Gerendás Ignác vőfélyek és násznagyok, Pócs Ignác és Igar Vilmos mókás jóízű mondókáikkal, Mihály bácsi pedig régi történetekkel szórakoztatja a vendégsereget. Nagyon szép jelenet az úgynevezett menyasszonytánc. amit Holér Erzsiké, a menyasszony, fején drszes menyasszonyi koszorúval a vendégsereg valamennyi férfi-tagjával ellejt, — közben a vőlegény, Szabó Vilmos feszülten figyeli, hogy mikor keveredik a táncolok közé az úgynevezett „csúnya menyasz- szony (Bálint Sándor), nehogy tévedésből őt kérje föl, mert akkor az egész falu kikacagná. A me-nyece- kejelviények bemutatása után a sallai kettős majd az árgyilus-tánc következett égő gyertyákkal, végül pedig egy verbunkás, amit csak férfiak táncol'ak. Az előadáson a pozsonyi magyar társadalom sz:- ne-java részt vett, jelenvolt a közönség soraiban du\ Bartók László magyar királyi konzul, dr. Koper- niczky Ferenc prépost, dr. Jankovics Marcell, a Toldy Kör elnöke, Végh Ferenc kanonok, dr. Aixin- ger László pártigazgató és mér sokan mások. Az előadás különb^: a Toldy Körnek nemcsak szép erkölcsi, hanem jelentős anyagi sikert is hozott. Előadás után a Toldy Kör helyiségeiben a szen+p'te i művészeket megvendégelték, má-'d végJr 1ták őket Pozsony város nevezetességein, az esti vonattal pedig hazautaztak. Rimaszombat a Középszlovenszkói Villamossági Társaságtól igyekszik pénzt szerezni a Rima szabályozásához Ha a tárgyalások eredményre vetetnek, a város visszavonja a Stredoval szembeni panaszát ••• Rimaszombat, október i4. (Saját tudósítónktól.) A városi képviselőtestület pénteken délután tartotta rendes ülését, amelynek legfontosabb pontját a Rima-szabályozás ügye és az ezzel kaprso'atcs Sztredo-ügy elintézése képezte. A hatmilliós folyószabályozás megkezdésére már elkészültek a műszaki tervek és csupán a város húsz százalékos hozzájárulásának biztosítása hiányik. Az ötéves munka- tervet az országos hivatal mindaddig neon engedélyezi, amig Rimaszombat az egymilliós hozzájárulási költséget elő nem teremti, ügy volt, hogy a pozsonyi városi takarékpénztár losonci fiókja folyósít kölcsönt, de a pozsonyi központ másként határozott. Ugyancsak eredménytelen volt a központi nyugdíjintézetnél történt intervenció is. A város már valamennyi birtokának eladására gondolt, de ezekre sincs vevő. így vetődött fel a terv, hogy a Sztre- dóval létesítsenek uj megállapodást, amelynek negyven éves részletfizetés feltételével adták át a városi villanytelepet. Az akkoriban kötött szerződést dr. Törköly József szenátor és társai panasszal támadták meg, de ez a panasz öt év óta elintézetlenül fefözik a legfelső közigazgatási bíróságnál. Most a város hajlandó volna a panaszt visszavonni, ha a Sztredo azonnal kifizetné az egymillió részletet, vagy legalább is oly összeget, hogy a szabályozási munkálatokat azonnal megkezdhessék. Dr. Eszenyi Gyula városbiró bejelentette, hogy a tárgyalások folynak és amennyiben azok döntő stádiumba jutnak, úgy azonnal rendkívüli közgyűlést fog egybehívni. Ezenkívül a gimnáziumi építkezés ügyében közölték, hogy a város 50.^00 darab ingyen tég'át és ezenkívül 200.000 darab téglát 160 koronás rezsiárban bocsát az építkezés rendelkezésére azzal a kikötéssel, hogy a munkálatoknál elsősorban rimaszombati vállalkozók és munkások alkalmazandók. A munkábizto&i'tó pénztár épületének kérdése is tárgyalásra került. A betegsegélvző pénztár nyilvános fürdővel, paTkkal és tisztviselői teleppel egybekötött központi székház építését vette tervbe 1,200.000 -korona költséggel és e célra a város ingyen telket szavazott meg a rimatamásfalai utón. Izgatott eszmecsere indult, meg a sportte’ep körüli legújabb anomáliák tárgyában is. Ezt az ügyet a jogügyi bizottság elé utalták. Szélső ellenzéki harcot jelent be Frank nemzeti szocialista képviselő Prága, október 14. A sziudétanémet párt vasárnap Traiutenauban népgyülést tartott, amelyen Honiéin pártvezér is résztvett. A. gyűlés főszónoka, Frank képviselő bejelentette, hogy a szudétanémet törvényhozók •klubja mindent elkövet annak érdekében, hogy a szudétartémet kérdést miég ez ősszel a nemzetgyűlésben dűlőre vigye s ennek érdekében a törvényihozók nem riadnak vissza a legszélsőségesebb lépésektől sem. Illetékes helyen azt az információt nyertük, -hogy a legszélsőségesebb lépésen a szudéta- német párt szükség szerint a törvényhozásból való kivonulást is gondolja. A pozsonyi magyar reálgimnérom csak két év múlva körözhet át végeg a Kecske-utcába, mert n ncs pénz az ép tkezésre Pozsony, október 14. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Az állami magyar reálgimnázium szülői társulata választmányi ülést tartott, amelyen Vermes Sam-u nyug. alispán elnökölt. Lencsó Vilmos igazgató ismertette a Kecske-uecai régi bírósági épületbe való áthelyezés részleteit és bemutatta az épület átalakítási terveit. Az állam- ügyészség és a fogház május 1-ig köteles elköltözni az épületből. A régi fogházat lebontják, helyébe nagy tornatermet építenek, amelyet a reálgimnázium és a tanítóképző intézet közösen fog -használni. Az uj épületben a legjobb esetben csak 1937 szept mber elsején, de 1 h t égés, hogy csak 1938 folyamán indulhat meg valamennyi növendék számára a tanítás. Az első két osztály már három-négy hét múlva átköltözhet. n e:t már a'padokat is meTvemlelték. ,V végleges álkö'fzés legnagyobb aka ’á ya. hogy • a teijes átépítésbe sziiks g s 1 3Ü3.0CJ korona összeg még nem is szerep J az állami költség- vetésben. Egyelőre legalább 2110.000 korona beállítása volna szükséges, hogy a legsürgősebb munkálatokat megkezdhessék. A szülői választmány négytagú bizottságot \vá- lasztott, amely a kérdést állandóan felszínen fogja tartani és memorandumban fogja sürgetni a minisztériumokban, hogy az épületet minél előbb, lehetőleg már 1936 őszén teljesen adják át uj hivatásának és az e célra szükséges összeget vegyék fe.l a költségvetésbe. A négytagú bizottság tagjai: Vermes Samu, Lencsó Vilmos, dr. To- masohek László és Arkauer István. A választmány ez-után áttért az ülés többi tárgypontjának tárgyalására. Kifogás merült fel az ellen, hogy az intézet pedellusa nem tud magyarul. Lencsó igazgató közölte, hogy a pedellus csak ideiglenesen van alkalmazva, az állás végleges betöltésénél pedig figyelemmel lesz arra. hogy az uj pedellus az államnyelv mellett a magyar nyelvet is jól bírja. Az ülés este nyolc órákor véget ért. É juv r 350 sí Ma iira emel e a város raó^cfó! Érsekújvár, október 14. (Saját tudósítónktól.) Érsekújvár város 1936-os főköltségvetése elkészült és azt a városi tánács és a pénzügyi bizottság már le is tárgyalta. A költségvetésben legfeltűnőbb, hogy a rendes költségvetés hiányát — a 200 százalékos házbéradón kívül — ezúttal 350 százalékos pótadóval kivánjálk fedezni. A házbéradó nem változott, a kereseti, föld- és egyéb adók után a pótadókulcsot 40 százalékkal kívánják fölemelni. A reindies költségvetés szükségleteit a jövő év-re 6,850.575 koronáiban állapították meg, -ehhez még a rendkívüli (aligha megvalósítható) költségvetés 5,507.672 koronás szükséglete számítható. A rendes költségvetés hiánya 2,213.565 korona. Ezt a hiányt elsősorban pótadókkal fedezik. A tervezet szerint az előirányzott pótadó-fedezet 1,422.683 korona lenne, ami után még mindig 793.722 korona fedezetlen hiány van. Ennek a hiánynak fedezetére Érsekújvár a város-szanálási törvény alapján a kiegyenlítési alapból segélyt kér s egyúttal kéri, hogy a város adósságainak kamatterhét egészben vagy résziben vegye át az ország. A tanács csütörtöki ülésén dr. Holota János városbiró egyórás expozét tartott, amelyben rámutatott arra, hogy a 250 százalékos pótadó fentartásával csak a legnagyobb takarékosság mellett lehetne gazdálkodni és törülni kellene minden kutlurális terhet, csökkenteni a világi-* tást és beszüntetni a szubvenciókat, városi házak, utak, járdák javításéról le kellene mondani* amellett a város elesne a szanálási segélytől* amelyet a törvény csak 350 százalékos pótaddS kivetése uíftn tesz lehetővé. A tanács a városbiró érveinek hatása alatt egyhangúlag elfogadta a költségvetést és hozzájárult ahhoz, hogy a* 1936-os évben 350 százalékos legyen a pótadó. f?Ő!
