Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-12 / 209. (3761.) szám

2

1935 szeptember 12, csütörtök.

A népszövetség ülése

nürnbergi pártnap megnyitásán, amit nem ege-1 szén értünk. Hitler nem maga mondta el beszédét, hanem a nyilatkozatot felolvasták. Miért nem beszél a diktátor? A hangos szereptől való tartózkodás megerősíti a betegségről elterjedt híreket, pedig egyetlen diktátor sem engedheti meg magának a betegség fényűzését. Az uralkodáshoz a szellemi energia mellett hozzátartozik a testi tökéletesség is. Lám, Massolini tizenöt év óta sohasem volt beteg, mindig megjelent és mindig beszélt. Négy órát aludt s tizennyolc órát dolgozott évekig, mindennap, délelőtt sportolt, vagy órákig állt a cséplőgép szájánál s a testével dolgozott, mint a legteherbiróbb munkás. S este ráért hegedülni. -— A diktátor nem lehet beteg. Kíváncsian várjuk a nürnbergi pártnapot, amelynek lefolyása feleletet adhat a világ minden részén felmerült aggályokra.

*

A negyedik esemény a kínos várakozástól megmerevedett genfi légkörben történt. Ma , délelőtt az ülésen fölállt Anglia külügyminisztere s a legnagyobb gyarmatbirodalom képvi- ^ selőjo kijelentette, hogy a gyarmati értékeket 1 a mainál igazságosabb módon kell elosztani az ipari államok között. A bejelentés nem annyira a gyarmatokért viaskodó Olaszország szem- . pontjából érdekes, hanem Németországéból, amely előtt az elmúlt években elzárták a gyarmati terményeket. Most genfi ankét fog az 1 Igazságos elosztás föltételeivel foglalkozni, j vájjon mi lesz az eredmény? Hoare bejelenti- ( seben rokonszenves, hogy Anglia teszi, az az ( Anglia, amelynek az ..igazságos elosztás" esetén elsősorban kell áldozatot hoznia. De az sem lehetetlen, hogy Nagybritannia a manap- 1 éág eladhatatlan és tulböeégben termelt nyers- * anyagjaitól kivan megszabadulni az „igazságos elo6ztáe“-saL Egy.re.megy. Az angol javaslat ismét csak Anglia diplomáciai presztízsét erősíti s ugyanolyan jó lépés Olaszország, mint Németország felé. A háborút talán el lehet ha- £ 1 asztam, ha hónapokig tárgyalások folynak az 1 ..igazságos elosztás" föltételeiről. Mussolinin * múlik, vájjon elfogadja-e az uj megoldási mó- 1 dót a tultömött és expanzióra szoruló népek t gazdasági életének rendezésére és biztosítása- 5 ra, avagy többre becsüli a fegyverrel való j gyarmatszerzést, mint- a gyarmati nyerstermé- I nyék igazságos elosztását. A tervet .valószínű- 1 lég csak Németországban üdvözlik majd öröm- < mel — 6 talán ez lesz a birodalom Genfbe való * visszatérésének elösegitője —, mert a'németek egyetlen, bánata, hogy nincs nyersanyagaik, amit más népeknél jobban és olcsóbban földolgozhatnának.

TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON,

pitja meg s véleménye szerint a francia-angol együttműködésnek legfőbb oka az, hogy a genfi helyzet óróról-órára kritikusabbá válik.

Az Echo de Paris valószínűnek tartja, hogy Hoare Róma csökönyössége következtében ki fogja jelenteni, hogy a békekisérletek ideje elmúlt és a népszövetség az olasz magatartásra való tekintet nélkül dönt. Ebben az esetben az ötös bizottság azonnal megkezdené jelentésének kidolgozását, amely természetesen elitélné az olasz álláspontot és szankciós javaslatokat tenne. Ez volna a népszövetség történelmének legsúlyosabb és legsorsszerübb pillanata. A delegátusok meggyőződése szerint békés döntés egyáltalán nem várható s a népszövetség tagjai már készülhetnek a pillanatra, amikor felelősségük tudatában határozniok kell a háború és béke sorsáról.

Laval optimizmusa

Laval mindent megtett, ami erejében állt, hogy a súlyos döntést fölöslegessé tegye. Sikerült újabb határidőt kierőszakolnia, amely alatt még egy kísérlet történik Olaszország álláspontjának megváltoztatására, A francia külügyminiszter újabb kompromisszumos javaslatot dolgoz ki és kiszélesíti a párisi konferencia territoriális és gazdasági ajánlatait. Mussolini csökönyössége mellett azonban az sem bizonyos, hogy ezt a javaslatot az olaszok elfogadják.

Az abessziniai császárné megzavart rádióbeszéde

London,, szeptember 11. Az abessziniai császárné az amerikai National Broadcasting Co révén kedden este rádióbeszédet akart intézni Amerika és Anglia közönségéhez. Értelmes szavak helyett azonban a két kontinens csak értelmetlen zörejt hallott. A Daily Telegraphban az amerikai rádiótársaság szakértői megállapítják, hogy a zavar nem volt. légköri természetű, hanem mesterségesen okozták. A háború folyamán gyakran tettek ilyen módon lehetetlenné drótnélküli táviróleadásokat. A szakértők nem tudják, hogy honnan zavarták meg a leadást.

Nem készül német-olasz szövetség

Róma, szeptember 11. Hivatalos körökben erélyesen cáfolják azt a Genfben elterjedt hirt,

amely szerint az olasz kormány javaslatot tett a német kormánynak a német-olasz támadást kizáró szerződés megkötésére.

De Olaszország 10 millió embert mozgásit

Róma, szeptember 11. A Popolo d'Italia ma közli, hogy Olaszország háború esetén tiz millió embert mozgósíthat. A fasiszta párt próbamoz- gósitásánál ugyanennyi ember vonul be az

egyes központokba. Négymillió olasz katonailag teljesen ki van képezve, ehhez kell számítani a

Beregszász, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) A beregszászi tanfelügyelőség a beregszászi római katolikus elemi iskola vidékről bejáró növendékeit ki akarja szorítani az iskolából és az érdekelt szülőket felszólította, hogy

gyermekeiket vegyék ki s írassák be községük iskolájába,

A szülők természetesen a leghatározottabban tiltakoztak a fölszálitáti óllen és küldöttségileg keresték el a tarui'elügyelőséget, kérve a sérelmes intézkedés visszavonását. A szülők küldöttségének Hu8naj Igor tanfelügyelő kijelentette, hogy

csak oly esetekben áll el utasítása teljesítésének követelésétől, ha az eddig vidékről bejárd gyermeket Beregszászon helyezik e! szállásra.

A vidéki szülőkkel-hasonló helyzetbe kerültek az állami tisztviselők és tanítók is, akik gyermekeiket a katolikus iskolába Íratták be. Az állami-. tisztviselőknek és tanítóknak bizalmas utón adták tudtál, hogy nem illő dolog gyermekeiket felekezeti iskolába járatni. A tanfelügyelőség intézkedésének hírére Or- tutay Jenő görögkatolikus főesperes, az országos keresztényszocialista párt tartománygyüléei

2.100.000 dopolavoristát, a fasiszta párt 1 millió

850.000 tagját, a 657.000 fiatal fasisztát, 66.000 egyetemi fasisztát, a közhivatalnokok 250.000 fasiszta tagját és az asszonyszervezetek 400.000 tagját.

Minisztertanács Londonban

London, szeptember 11. A miniszter-bizottság szerdán délután két órakor a Downing- streeten ülést tartott. A megbeszélésen részt vett Baldwin miniszterelnök és MacDonald miniszter vezetése alatt a kormány valamennyi Londonban lévő tagja.

képvi&elője személyesen interveniált az ungvári országos hivatal iskolaügyi referátusán és arra nézve tudakozódott, vájjon a beregszászi tanfel- ügyelőségnek a nagy kedvelte égnek örvendő beregszászi római katolikus iskola elnéptelenitését célzó törekvése az is’kolaügyi referátus intencióinak megfelel-e, s vájjon van-e olyan törvényes rendelkezés, amely eltiltaná a szülőket, hogy gyermeküket a helyi iskola helyett máshol járassák iskolába, s hogy állatni tisztviselőknek és tanítóknak ildomtalan volna gyermekükét felekezeti iskolába járatni. Az iskolaügyi' reforá- tuson természetesen kijelentették, hogy nincsen törvényes akadály annak, hogy vidéki szülők Beregszászon járassák iskolába gyermeküket és az állami tisztviselők és tanítók is szabadon választhatják meg azt az iskolát, ahová gyermeküket he akarják íratni.

Ortutay Jenő főesperes, tartomdnygyülési képviselő intervenciója tisztázta a helyzetet és a vidéki szülők aggodalom nélkül küldik gyermekeiket a beregszászi római katolikus iskolába, ahová Ők maguk is jártak és ahol generációkat neveltek fel tudásban és Istenfélelemben falujuk rendes, dolgos polgárává.

— hk. —

Az ungvári iskolai referátus

dezavuálta Husnaj tanfelügyelőt

A referátus nem lát törvényes alapot a vidéki bejáró tanulóknak a beregszászi iskolából való kiszorítására

Knöpfler csak egy-két pillanatnyi zavart esz- mélkedés után kapott észbe, hogy a méltóságos ur bizonyára Percnyit gondolja.

— Ó igen — felelte, — már nyolctól órája van.

—- Hogyan, hát még tanít a történtek után? — kérdezte Koch magas és állandóan fátyolos hangján s előrehajolt.

Knöpfler résztvevő arcot öltött, majd így szólt:

— Természetesen itt egészen lehetetlenné válik a helyzete s ebben az iskolában semmiesetre sem maradhat tovább, ha ugyan egyáltalában maradhat még valahol . . . Azonban május második felében vagyunk, méltóságos uram, s pedagógiailag úgyszólván lehetetlen, hogy most két héttel az iskolai év befejezése előtt uj tanár vegye át az osztályt, vagy vigye a nyolcadik osztályt érettségire. '

Knöpfler részvéte természetesen épugy puszta ellesett izommunka volt, mint a nevetése. Rég képtelen volt arra, hogy bármire is őszinte érzéssel válaszoljon.

Dékány helyeselt:

— A növendékeket az uj. t.anár nem tudná osztályozni, az érettségin pedig a legnagyobb tragédiák állanának elő, ha a növendékeket nem ismerő tanárok osztanák ki a tételeket.

— Persze, ha év elején, akár félév táján történik ez a szomorú incidens — folytatta Knöpf- ler, — Perényit semmi sem menthette volna meg az azonnali felfüggesztéstől. így kénytelen voltam érintkezésbe lépni a főigazgatósággal s a kényszerhelyzetre való tekintettel kérni, hogy egyelőre tekintsenek el ettál. Az intézetnek legkellemetlenebb a dolog, aehát. ..

Igazán nem értem, — mondta Dékány,

Néró és aVII.b.

Irta: Komlós Aladár — Regény —

1 aki szerette erélyes kijelentésekkel emelni lelki méreteit s klasszikus filológus lévén kedvelte a cicerói formákat, — hogy egy érett és müveit férfi hogyan veszíthette el annyira az önuralmát . . .

— Nagyon helyes intézkedés volt — jegyezte meg Mérey, — igazán nagyon helyes.

Kocbot, aki az egyetemen Knöpfler évtársa volt, ingerelni kezdte a sok dicséret.

— Igazán kínos lehet,..— szólt, —- miko- ~~ összes újságok turkálni kezdenek egy iskola dolgaiban, mint ezúttal.

— Szerintem ki kell vetni magunk közül azt az embert — erélyeskedett ismét Dékány, — aki az amúgy is meglehetősen ellenséges közvélemény előtt ennyire kompromittálja a tanári társadalmat.

— Bizony, félek, hogy... — Mérey abbahagyta a mondatot s egy pillanatig maga elé nézett. — Az a baj, hogy a miniszter is kénytelen volt foglalkozni a botránnyal. Növeli az eset súlyosságát, hogy' az incidens egyik hősének, Décsy doktornak nagybátyja helyettes államtitkár.

Knöpfler hunyorogni kezdett. A közlés kellemetlenül érintette. Ezt ügyetlenség volt elárulni. A két kolléga még félre találja majd érteni az affér körüli viselkedését. Koch valóban élénken felkapta a fejét, mint aki már szimatol valamit:

3.

A tízórai szünetben már az egész iskola tudta, hogy megérkezett a bizottság, amely megvizsgálja a Perényi-ügyet. A kollégák, előre értesülvén 1 a bizottság jöveteléről, mind a jobbik'ruhájukban jöttek az. iskolába, arra számítva, hogy Mérey esetleg kiváncsi lesz. a testületre és bemu- táttafja magának a tanárokat. Mégis mindenki

I igyekezett úgy tenni, mintha semmit sem tudna a rendkívüli eseményről. A testületben ugyanis a tapintat idővel azt a különös formát öltötte, hogy nem illett tudomást szerezni arról, ami egymással az iskolában vagy azon kívül történik, ha csak valami sablonos gratulációra vagy kon- doleálásra nem adódott kötelező alkalom, — ezeket viszont a világért nem lett volna szabad elmulasztani. Akik fiúiskolából kerültek az intézethez, eleinte meglepődve és kellemetlenül észlelték a fagyos temperaturát, amely a testületben uralkodott: mig rá nem jöttek, hogy kollégáik roppant érzékenysége mellett — amelynek okait azonban már csak igen kevesen vallották be önmaguknak; is — a közvetlenebb és emberibb érintkezési mód állandó súlyos összeütközéseket okozna. Látták, hogy évekre szóló haragok születnek abból, ha két latintanár vitatkozni kezd, hogy kell-e dolgozatíráskor figyelmeztetni a 1 tanulókat az előforduló latinos szerkezetekre : vagy sem, egyik-másik személyes sérelmet, szaktudása és érdektelensége kétségbevonását látja abban, ha kollégái más tankönyvet óhajtanak bevezetni, mint amely mellett ő kardoskodott, az osztályfőnökök feszült viszonyban vannak az osztályukban tanító tanárokkal, s a legfontosabb ügyeket alig merik megbeszélni velük, mert tapasztalatból tudják, hogy összeveszés a vége, ha, bár szertartásosan udvarias formában is, megkockáztatják a kérést, hogy csöngetés után ne tartsák a gyerekeket a teremben. Ehhez járul, hogy Knöpfler személye a testületet három pártra osztja, amelyek jóformán csak szolgálati!ag érintkeznek egymással: a kis kormánypártra, a valamivel nagyobb nyílt ellenzékre, ezenkívül a semlegesek* és titkos ellenzékiek pártjára, amely a kormánypárttal megvetésből, az ellenzékkel . pedig Knöpfler bosszújától való félelméből kerüli az érintkezést. A tanári szobában egyesek most is nyugodtan dolgozatot javítanak, csöppet sem bánva, mi fog történni Perén^rivel, mások a következő órára készülnek, vagy a levelezésüket intézik, s csak két kis csoport, suttog halkan és titkolózva valamiről a teremben.

Percnyi tétován áll meg az ajtó mellett és sértett, gőgös fájdalommal érzi, milyen egyedül van kollégái között. Klausek az egyetlen férfi, akivel,

I jobb viszonyban van, persze most sincs idebenn. Dr. Gellén Katicát, aki közömbösen kötöget a sarokban, egy pillantással üdvözli, amit senki- sem vesz észre... Végignéz a hosszú termen, amelynek fő bútordarabja, a zöld posztóval bevont patkóalaku, igen hosszú asztal körül ül a testület, a falak mentén szekrények, egyik a tanárok fiókjait foglalja magában, másikban a dolgozatfüzeteket tartják, a többiekben lexikonok, szótárak és folyóiratok vannak. A legfeltűnőbb helyen itt is a volt miniszterelnök életnagyságu arcképe lóg, amelyekből Knöpfler két-két példányt rendelt annakidején: másutt a tanári kar tablója s az elhunyt vagy áthelyezett kollégák kisebb fényképe csüng. Amint véletlenül a jobb sarokba pillant, azonnal elkapja szemét, mert Faragó Aurél is ott áll egy kis csoport közepén. Valósággal rosszullét környezi, ha életuntságot affektáló, monoklis pofáját és merev eleganciáját maga előtt látja. Nem érti, egyáltalán nem érti, hogy nem veszik észre az emberek,. milyen majom!.. ., Tiz óra, minden pillanatban hívhatják a bizottság elé. Idegességében öt-hat meddő kísérletet tesz öngyújtójával, mig végre sikerül rágyújtania, aztán szótlanul füstöl maga elé.

Gellén Katica néha lopva feléje les. Most már látja, hogy hibát követett el, mikor nem figyelmeztette ... nem ébresztette fel- idejekorán . .. Igaz, Zoltánnal nem lehetett beszélni ezekről a dolgokról, de neki mégis meg kellett volna kísérelnie ... Mi lesz már most velük?, ..

Glas kolléga, egy alacsony, vézna termetű, őszhaju férfi, aki az egész idő alatt rendíthetetlen s szinte tüntető hűséggel kitartott mellette, odalép Percnyihez: :

•— Meglátod, nem lesz semmi baj... még csak az kéne! — biztatja halkan. — Cdas kiválóan képzett filológus, de különös álomvilágban él: szerelmes a pisze Erdősbe, akit nem ismer személyesen, s mivel ez köztudomás szerint Percnyiért rajong, a deresedé fejű, finom arcélü kis agglegény szerelméből a szerencsés kollégának is jut valami. Perényi kényszeredetten mosolyog $ a biztatás csak természetesen arra .jó, hogy felriassza elszunnyadó szorongását. Maga sem tudja egészen pontosan, hogy mitől fél. A valószínű

(Folytatjuk.)