Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-10 / 207. (3759.) szám
2 ^R&GAI-A^AGfeliR-HlKLaP 1935 szeptember 10» hadd* A lengyelországi választásokon a választók kétharmada nem járult az urnákhoz A vasárnapi parlamenti választások feltűnő eredménye ■ ■ Az ellenzék bojkottjának Sikere ■ • Lemond Slawek miniszterelnök? Varsód szeptember 9. A lengyel parlament tegnapi választásainak eredményéről ellentétes hirek érkeznek* Mig a kormány hivatalos jelen' tése szerint a választások nagy részvétel • mellett rendben és nyugalomban zajlottak le, addig az ellenzék köreiből azt jelentik, hogy a lengyel nép a szavazástól való tartózkodással töntetett az uj lengyel választási törvény ellen, amely az ellenzék érvényesítését csaknem lehetetlenné teszi* A francia és az angol lapok megállapítják, hogy az eredmény érdekes áttekintést nyújt a kormánytöbbség csökkenése fölött* Az ellenzéki pártok, főleg az ukránok, a szélső jobboldali nemzeti szocialisták, szélső baloldali kommunisták, szocialisták és a legtöbb zsidó párt bojkottot hirdtettek s igy történt, hogy a vidéken a lakosságnak alig 20—30 százaléka, a fővárosban pedig negyven százaléka szavazott le. Ezt jelenti a csehszlovák távirati iroda is* A választások napján különböző helyen több súlyos összeütközésre került a sor. A Pózén melletti Vitkorovkában a rendőrök számos tüntetőt, többnyire a nemzeti demokrata párt ifjúsági osztályának tagjait letartóztatták és a börtönbe kisérték. Útközben a többi nacionalista lesből rálőtt a rendőrökre és kettőt megsebesített közülük. A rendőrök azonnal feleltek a tüzelésre és két tüntetőt agyonlőttek. A varsói vajdaság területén fekvő Kolovieszi községben a nemzeti demokrata párt tagjai feldúlták a választási helyiséget. A rombolás után a nemzeti demokraták és a megerősített rendőrjárőr között heves tűzharcra került a sor s a rendőrök egy támadót a helyszínén agyonlőttek. Számos választási helyiségben tegnap az ellenzéki pártok támadásai következtében nem sikerült befejezni a szavazást, úgyhogy a munkát hétfőn folytatni kellett. Brombergben és Brzeznicában ismeretlen tettesek bombát dobtak a választási helyiségekbe. A bombák nem okoztak ugyan kárt emberéletben, de az anyagi kár óriási, A legtöbb községben, ahol tüntetésre került a sor, a rendőrök az ellenzéki pártok számos agitátorát letartóztatták. Állítólag ezer személyt vettek őrizetbe ilyen alapon. Az országban a közvélemény a választásokat nyugtalan érdeklődéssel figyelte s nem lehetetlen, hogy az eredmény messzemenő politikai következményekkel jár. Mint ismeretes, S?lawek ezredes miniszter- elnök követelte leginkább a választási reformot, mert bizott abban, hogy a lakosság egységesen a kormány mögött sorakozik föl. A kudarc következtében Szlawek valószínűleg kénytelen lesz lemondani s az uj kormány igyekezni fog Prága, szeptember 9. Az agrárpárthoz közelálló Sloveneké Národné Noviny írja: „A ruszinszkói országos képviselőtestület alakuló ülését a legközelebbi napokban hívják össze. Az ülésen megválasztják a hattagú országos választmányt A választmány tagjai a követPrága, szeptember 9. A vasárnap Budapesten lezajlott Ferencváros—Sparta futballmérkőzés előtt a rendező budapesti egyesület a Csehszlovákiából tömegesen megjelent nézőkre való tekintettel merő udvariasságból hangszórókon közvetítette előbb a csehszlovák, majd a magyar himnusz dallamait. A csehszlovák himnusz második, szlovák része azonban elmaradt Ez a nyilvánvaló tévedés, amely külföldön, igy tavaly Rómában a világbajnokságokon is többizben megtörtént, a prágai csehnyéívü sajtó egyik részében példátlanul éles magyarellenes támadásokra szók gáltatott okot. a balul sikerült választási reformot revízió alá venni s a régi rendszert visszaállítani, A kormány hétfő esti jelentése szerint Varsóban meg vannak elégedve az eredménnyel. Utalnak arra, hogy a kormány legtöbb jelöltje győzött és a nemzeti kisebbségek, különösen a németek támogatták irányzatát. Tiszta képet a választások eredményéről csak néhány nap múlva sikerül majd alkotni. kezők lesznek: Pittermann cseh, Ctefan ukrán, Kroó zsidó, Hermann vagy Fejér kommunisták, R. Vozáry magyar és Selzer vagy Kekus cseh nemzeti szocialisták. A ruszinszkói országos választmánynak tehát nem lesz ruszin nemzetiségű tagja/* Elől jár ebben a Poledni List, amely ellso oldalán feltűnő dmbetükke! provokációt emleget és vastagon szedett cikkében a közvélemény óriási felháborodásáról ir: „A verseny rendezői — írja egyebek közt — nem fogják nekünk bebeszélni, hogy nincs tudomásuk nemzeti himnuszunk második részéről. Ezt dhihettük az olaszoknak, amikor a világbajnokságokon elfelejtették eljátszani nemzeti himnuszunk szlovák részét, de a magyaroknak nem hihetjük el. A provokáló szándék nyilvánvaló/* A továbbiakban nyomatékos tiltakozást követel hivatalos részről és keHő elégtétel hiányában kétségesnek tartja a jövő vasárnap Prágában tartandó magyar—csehszlovák mérkőzés nyugodt lefolyását. A miniszterelnök lapja, a Veőer „A magyarok a sportot politikai provokációra használták fel“ dm alatt azt emlegeti, hogy ezrek jelenlétében megsértették a csehszlovák nemzetet. „A magyar revizionista provokátió — folytatja a Vecer cikke — szem- és fültanui voltak a magyar kormány megbízottai, a magyar közélet tényezői, s itt voltak Svájc, Ausztria, Hollandia és Németország sportreprezentánsai is. És mialatt a budapesti polgármester üdvözölte a Sparta-játékosokat, már forogni kezdett a hanglemez, amely revizionista hangokat hallatott. Ekkor a 8000 csehszlovákiai vendég fölemelte lobogócskáit, hogy köszöntse a csehszlovák himnuszt, de ennek csak első részét játszották el. A revizionizmus undok gondolata visszaélt céljai érdekében a sporttal is.” Hasonló szellemben ir a Národ, viszont ki kell emelnünk a Ceské Slovot és a Lidové Novi- nyt, amelyek rövid tudósításukban tisztán a tény regisztrálására szorítkoznak és nem kommentálják ellenséges hangon a budapesti sportegylet rendeződnek nyilvánvaló mulasztását. Hen'einák olcsó áron nem lépnek kormányba Prága, szeptember 9. A szudétanémet párt vasárnap Mahrisch-Schönbergben gyűlést tartott, amelyen mintegy hatezer ember vett részt. A hivatalok a felvonulást nem engedélyezték s igy az összejövetel a szakbizottságok üléseiben és a délután tartott népgyülésen érte el tetőfokát. A pártbizalmiak ülésén Sandner képviselő bejelentette, hogy a német munkások az uccára vonulnak ki, ha a kormány nem gondoskodik munkáról. Az agrárszakosztály ülésén a gazdaképviselők az állatmonopólium mellett foglaltak állást. A délutáni gyűlésen Henlein ötperces beszédet tartott, amelyen kérte a jelenlevőket, hogy tovább is tiszteljék meg pártját bizalmukkal. Hangoztatta, hogy számos cseh politikus követeli, hogy mozgalmát oszlassák fel, őt magát pedig rendőri felügyelet alá helyezzék. Sandner képviselő a kormány politikáját bírálta, majd dr. Sebekowsky a párt kormánybalépésé- nek lehetőségéről beszélt. Kijelentette, hogy az eszme elárulása volna, ha csekély engedményekért vállalnák a vezérek a kormány támogatását. Himnuszaffért szil a nacionalista cseh sajtó a budapesti kupamérkőzés kapcsán Ruszin tag nélkül marad a ruszinszkói országos választmány? (2) — Elég, ez nem készülés! — jelenti ki Peré- nyi ridegen s egy pillanatra boldog gyönyör tölti el. Az osztály rémült csendben figyeli. Perényi arca meg sem rezzen, a gyűlölet és a fájdalom felolvadhatatlan jégmaszkot borított, rá. Szemét, mely a felelők felé fordul, egy pillanatra sem irányítja a padok felé, ezzel is azt fejezve ki, hogy szempillantásra sem méltatja az osztályt, igaz, most nincs is szükség a lányok ellenőrzésére, olyan csönd van, hogy egy moccanást is meg lehetne hallani. Most Lovászy Évit kérdezi, még türelmetlenebbül és ingerültebben, mint az előbb. Lovászy még harmadikba járt, mikor egyszer egy tizpercben néhányadmagával nagy- nevetve tárgyalt valamit a folyosón. Perényi odasétált s mosolyogva megkérdezte, min mulatnak olyan jól.. Az egyik, mindjárt mesélni is kezdte: „Tegnap kirándultam a Hüvösvölgybe, turósxétest vittem magammal és ...” Ekkor Lovászy meglökte: „Ne mondd el!” s szürke szeme nedvesen csillogott a tanár felé. Perényi úgy érezte, mintha leütötték volna. Nyilvánvalóan ártatlan históriáról volt szó. amit nyugodtan elmondhattak volna, de Lovászy fontoskodásból és a tanárok iránti idegenkedésből elhallgattatta barátnőjét. Azóta Perényi gyűlölte. Egy hónap múlva a kislány véletlenül gyengén felelt németből — s mikor Perényi kipirosodva, magából kikelve, kiabálva <összeszidta, az osztályban senki, szegény Lovászy maga sem sejtette, hogy miért haragszik úgy rá a tanár ur... Azóta négy év telt el s Percnyiben, ha Lovászy kedvesen csillogó szemébe, gyerekes arcába néz, ma is felszáll s felébreszti a régi haragot a régi emlék ... — Helyremehetnek! — n*»ndja yégül, és az l osztály szeme előtt s inkább tüntetve, mint titkolózva ir be három négyest a noteszébe. Miközben a lapok fölé hajolva keresi a neveket, érzi, hogy arcán most meglátszhat a fájdalom. Nem bánja, jól van ez is, vegyék tudomásul, akikben van még egy kis jóérzés, hogy igenis fájdalmat okoztak neki, aki pedig ezt egyáltalán nem érdemelte meg! S a szívtelen, durva teremtés most is nyugodt egykedvűséggel ül a pádban, s ha vannak rossz percei, legföljebb a kellemetlen következményektől való féltében van, nem pedig, mintha megbánta volna a gyáva és alávaló inzultust. Közben uj áldozatok után kutat. Deáky Vili? Világosan látja az arcán, hogy nem készült mára, de valami mégis visszatartja attól, hogy az osztály legjobb tanulóját leleplezze. Kell. hogy maradjon az osztályban egy mintagyerek, a Deáky-legenda lerombolása oly destrukció volna, ami után talán teljes káosz és anarchia következnék . .. — Kohn Judit! — szélit fel egy nevet, és most noteszéből feltekintve észreveszi, hogy Hodlik Márta a szomszédjához hatol és súg neki valamit. — Ki az osztályból! — kiált reá. Hodlik sírva áll fel helyéről s kétségbeesetten s kezeit tördelve könyörög, hogy bocsásson meg a tanár ur, őt még soha, soha igy meg nem szé- gyenitették. Végignéz a padsorokon; a beesett, fáradt arcokon egyetlen kívánság: csak már vége volna ennek a lidércnyomásnak! Erdős Alice szeme riadt esdekléssel, várakozva tűz felé. Perényi már-már hajlik is, érzi, hogy túlságosan kegyetlen s talán olyan sebet üt ezen a valóban szorgalmas és jóviseletü lányon, ami egy életen át nem fog behegedni, — de eszébejut, hogy egy hónappal ezelőtt találkozott vele a Muzeum- köruton, amint Faragó Auréllal sétált... Erre : az emlékre újból megsajdul a seb... Még csak az kellene — válik rideggé megint —, mindjárt az első héten megpuhuljon hazug lánykönnyek hatása alatt, hisz ez uj módszerének teljes kudarcát jelentené, nem, nem, itt most nem szabad engedni, s újból üvölt: — Nem értette? Ki az osztályból! Azonnal! Úgy áll az osztály fölött, mint egy félelmetes felleg, amelyből minden percben lecsap recsegve egy mennykő. Mikor magyarázni kezd, kellemetlenül tapasztalja, hogy beszélő rutinja még mindig nem tért vissza, összegubancolódó mondatait nem képes helyesen befejezni, olykor kénytelen újrakezdeni némelyiket... s mindennek tetejébe most még ez a fegyelmi is... A mosolygós képű, pisze Erdős az első padban csendes, szomorú szemmel néz rá s részvét és együttérzés ég tekintetében. Negyedikbe járt, mikor Perényi egyszer azt mondta neki véletlenül: „Üljön le, kedves”. A tanár ur rég elfeledte e megszólítást, de Erdős azóta. állhatatosan imádja. Mikor Perényi észreveszi Erdőst, az egyetlen együttérző tekintetet az oasztályban, megmozdul benne a szinész, aki legmélyebb fájdalmaiban sem hagyja el az embert, s feléje nem a gyilkos és kegyetlen, hanem a megbántott fájdalmas nézését fordítja... Óra végén sem körül, sem hátra nem tekint s kisiet az osztályból, mint aki a legszorosabb értelemben kötelező munkáját elvégezve, semmiféle kapcsolatot nem tűr maga és növendékei közt. A lányok a cakkot visszasimitják a fejükre — a cakkviseletet egyedül Néró szereti a tanári karban s Burckhardt Irénnek lesz órája, aki viszont csak a sima frizurát szívleli. Mily jó volna, ha külsejük egyéb vonatkozásokban is ily könnyen és gyorsan átalakítható lenne, ha például Perényi óráin karcsú és szőke lehetne az ember, Burckhardt Irén óráin viszont telt, akár formátlan; sajnos, ez lehetetlen ... A többi osztályok tanulói már jókedvűen rohannak a folyosóról az udvarra. Perényi mereven s maga elé nézve lépeget közöttük. Hát ime, győzött: sikerült teljesen lefojtania a szeretetét, sikerült teljesen ridegnek lennie. Maga sem tudja, miért oly szomorú... Az egyik lány majdnem beleütközött. Gyors tekintetet vetett a tanárra, aztán rohanni akart tovább. Perényi haragos gúnnyal meghajtotta fejét a lány előtt ás rákiáltott! — Jóreggelt kívánok! A lány vérigvörösödve meghajtotta magát és dadogott valamit. — Majd én megtanítom magukat! — szólt utána Perényi. Egy kolléganője ment el mellette a folyosón, barátságosan egy tanuló vállára téve kezét, ahogy pajtások szoktak sétálni egymással. A lány kissé zavartan, de megtisztelten lépegetett. Perényi utálattal fordult el kolléganőjétől. „Undok pozőr!" — gondolta. Hirtelen eszébejutott a fegyelmi s ekkor ráeszmélt, hogy ez a német óra alatt is, mikor pedig ideje sem volt rágondolni, állandóan rajtafeküdt, mint egy nyomasztó, sötét árnyék. 2. Knöpfler ideges buzgólkodással sürgőit az urak körül. Már előző nap, amint a főigazgatóság közölte vele a fegyelmi bizottság érkezését* éber pedagógiai ösztönével, amely egész működését jellemezte s amely miatt annyi dicséretben részesült, azonnal kiegészítette az iskola szivar- és italkészletét. Neki magának ugyan semmi öröme nem volt az ivásban: szegény sváb szülei állandóan óvták a bortól és pálinkától valaha, magának kellett rájönnie, hogy az ital kedvelése s a velejáró kötelező kedélyesség egyiké a titkos jeleknek, amelyekről az úri társaság tagjai felismerik egymást; lelkében a poharazást, mint aféle úri dolgot, az értelemfölöttinek járó tisztelet övezte, akárcsak „korszerű” szólamokat, amelyeket szintén mint az előkelők szokásait vette át. — Parancsoljanak, urak, parancsoljanak! — istelte s a kis asztalra mutatott, amelyen két konyakos üveg körül négy stampelli várakozott. Hatalmas, magas termetével ide-oda ugrált, széles koponyája, melyen fölfelé fésült sárgásfehér, rövid, puha haj csillogott, hol itt, hol ott villant meg. A hérom ur, mindnyájan sötét uccai ruhában, egyelőre ide-oda nézdegélt az irodában. Mérey, a minisztérium kiküldöttje, a falon függő élet- nagyságú arcképekre mutatott: ^Folytatjuk. Néró és aVII.b. Irta: IC omlós Aladár — Regény —
