Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-27 / 222. (3774.) szám

TI^<M*Mag^ARH1R1íAP eljárás csődje fölött és csatlakozott az elnök indítványához. Abesszíniát Havariate követ és Jézé ügy­véd képviselte a tanácsban. A tizenhármas bizottság, amelynek Olaszországon kívül va­lamennyi tanácstag a tagja, még ma meg­kezdi munkáját. A 15. cikkely A népszövetségi paktum 15. cikkelyének 3. és 4. szakasza a nemzetközi konfliktusok- bán alkalmazandó békéltető eljárásról szól. A 3. szakasz azt vázolja, hogy mit kell tenni, ha a békités nem sikerül, a 4. szakasz azt, hogy mit kell tenni sikertelenség esetén. A tanács az olasz—abessziniai konfliktus je­lenlegi tárgyalásainál a 4. szakasz alapján fog dolgozni. A 4. szakasz értelmében a'ta­nács egyhangúlag, vagy többséggel elfoga­dott határozatot hoz, amely vázoija a vita részleteit és megismétli a javaslatokat, ame­lyeket a konfliktus elintézésére a legmegfe­lelőbbeknek tart. A javaslat egyhangú elfo­gadásánál a népszövetség tagjainak meg van tiltva, hogy hadat viseljenek az ellen az érdekelt fél ellen, aki elfogadja a javas­latot, többségi határozatnál a tagok azt cse- Iekedhetik, amit a jog és az igazság érdeké­ben szükségesnek tartanak. Ha tehát a ta­nács egyhangúan elfogadja a javaslatot, ak­kor Olaszországnak tilos megtámadnia Abessziniát, a népszövetségnek azt a tagját, amely ugyancsak magáévá teszi a tanács javaslatait. Az ötös bizottság eddig a pak­tum 15. cikkelyének 3. szakasza szerint mű­ködött. Az általános vélemény szerint az olasz—abessziniai konfliktus nem kerül a népszövetség plénuma elé. A ma újonnan alakult 13-as bizottság első pozitív határo­zata kimondta, hogy a népszövetségi alkot­mány 15. cikkelye a kcletafrikai konfliktus­ban szeptember 4. óta érvényben van. Hz ansoi és ho’tínd hajós- társaságok bojkoitáiják a a szuezi csatornát London, szeptember 26. Számos angol ha­józási társaság a szuezi csatorna bojkottjá­val fenyegetőzik. E hajóstársaságok gőzösei eddig a szuezi csatonán át hajóztak kelet felé, de most Afrika körül akarják megtenni az Indiába és Ausztráliába vezető utat, mert a háborús veszedelem következtében a há­borús rizikó elleni biztosítási dijak a szuezi csatornán át való hajózásnál annyira emel­kedtek, hogy a társaságok nem viselhetik többé a nagy anyagi megterhelést. A Prince Line és a Silver Line máris elhatározták, hogy gőzöseiket Afrika körül küldik Auszt­ráliába. Singapore, szeptember 26. A királyi né­metalföldi gőzhajózási társaság elhatározta, hogy hajóit, amelyek eddig a szuezi csator­nán át közlekedtek, a magas biztosítási di­jak miatt Afrika körül irányítják a holland gyarmatokra. Anglia várakozó állásponton London, szeptember 26. A lapok óriási érdeklődéssel várták a népszövetségi tanács mai tárgyalásának eredményét. Döntő jelen­tőségű tény, hogy a keletafrikai konfliktust ezentúl a népszövetségi paktum 15. cikkelye alapján tárgyalják, azaz a legszigorúbb mó­don, ami a népszövetség rendelkezésére áll. Az általános vélemény szerint a jelentés megszövegezése egy hétig fog tartani, mert időközben a tanács ismét megkísérli, hogy Olaszországgal tárgyaljon. Ha nem követ­kezik be uj fordulat, tikkor a krízis legköze­lebbi etappja a jövő hét végére várható. Az olasz követeléseket a Times lehetet­lennek tartja. A Daily Telegraph szerint az olaszok céljaikat nem tudják logikusan meg­indokolni. A lapok egyöntetűen visszautasít­ják az olasz kívánságokat. Csak október utolsó hetében fi! össze a képviselőházi Késik az Őszi politikai idény megkezdése • A cseh nép­párt interpellációja az agrárpárt lovasszerve.ele ellen Prága, szeptefnber 26. A Národní Listy bel­politikai jelentései között azt Írja, hogy a képviselőház és a szenátus összehivása csak október utolsó hetére várható, vagyis közvetlenül az állami ünnep előtt. Éppen ezért már most bizonyosra vehető, hogy az állami költségvetés tárgyalására megint ke­vés idő lesz s igy azt gyors ütemben kell majd tárgyalni. Összehívják a kéev seSöház népjóléti bizottságát A képviselőház népjóléti bizottságát október 1-én, kedden 9 órakor ülést tart s befejezi a munkanélküliségről s a dolgozók gazdasági hely­zetéről megkez' itát. Az alválasztmány tár­gyalásairól Ti 'pviselő terjeszt be jelen­tést. A cseh né* ’erpeliáctóia A múlt hetekben a , párti lapok nyomán röviden közöltük, hogy az agrárpárt érdekkö­rébe tartozó falusi lovasegyesületeket katonai karabélyokkal szerelték föl. A cseh néppárti sajtó emiatt ismételten bírálta a belügyminisz­tert s a Miőura-párti Ludová Politika méltatlan­kodva kérdi, hogy a közbiztonsági hivatalok miért tűrik, hogy a polgárok bejelentés nélkül és fegyvertartási engedély nélkül katonai fegy­vert tartsanak. A Polední List Micura lapjából ezeket idézi: — A belügyminisztériumnak meg kellene fon­tolnia, hogy a falusi lovasegyletek felfegyverzé­sével esetleges későbbi Összecsapások feltételei megvannak, mint az például a szomszédos Ausztriában történt és az ilyen felszerelt mellék- hadsereg keresztezheti a köztársasági rendes hadsereg érdekeit. A lap végül bejelenti, hogy a cseh néppárti képviselők interpellálni fognak a parlamentben a falusi gazdalovasság felfegyverzése tárgyá­ban, mert az agrárkörök ama védekezése, hogy a karabélyok kimustrált ócska karabélyok, nem vehető tudomásul. A mmm\\ egyesülés eren marad A cseh nemzeti egyesülés , —.máf-Stfíbrny pártja) Prágában nagy népgyülést rendezett. A szónokok azt hangoztatták, hogy a párt ha­tározottan ellenzékben marad s kormánybalépé- séről senkivel nem tárgyal. Neías miniszter ufabb expozét mond a népjóléti bizottságban Prága, szeptember 26. A népjóléti bizottság tizenegyes választmányának mai üléséről a kö­vetkező hivatalos jelentést adták ki: A népjóléti bizottság tizenegyes választmá­nyának mai ülésén Tuöny képviselő jelentést tett az egyes határozati javaslatokról. Az albi­zottság oly határozati javaslatot fogadott el, Néró és aVII.b. Irta: K omlós Aladár (16) Most már Merev is velük nevetett. Az ügy mulatságosabb, mint remélte. Egy kínos bot­rány adataira számított, s ime, egy furcsa re­gény-alakra bukkan .., Vagy ezt találná min­den fegyelmi mögött? — Perényi helyzete az idén kezdett romlani, mikor vetélytársat kapott — folytatta Knöpfler. Maga is szinte csak most eszmélt rá, hogy va­lóban, Perényi még egy évvel ezelőtt egészen használható tanár volt, furcsaságai mellett is, s csaknem máról-holnapra tört ki rajta az öregség és a féltékenység őrülete... s úgy látszik, való­ban a pofon robbantotta ki, amit Décsy Magdi­tól kapott először. Ezt azonban természetesen elhallgatta s tovább beszélt: — Igen, mikor Fa­ragó Aurél jött. . . Különben őt is kihallgatják az urak. Az imádók átpártoltak Percnyitől az uj tanárhoz, mint ahogy valaha a régi favorittól Perényihez szegődtek. Ugyanaz a sors teljese­dett be rajta, mint az elődjén ... Ettől kezdve szegény Perényi hiába erőlködött, hogy megtart­sa vagy visszahódítsa a híveit... hasztalan. Egyszer például... ezt el kell mondanom ... — székét közelebb tolta az asztalhoz s élénken elő­rehajolt. összehuzódó szemei csillogásán látni lehetett, hogy mulatságos történet elmondására készül.— Egyszer tiszti uniformisban jött be az iskolába. Még ez is az ősszel történt, egy szép őszi délelőtt. Úgy volt, hogy én lenéztem az ud­varra a tanári szoba egyik ablakából, mikor a tízórai szünetben egy főhadnagy jelent meg a sikátor kijáratában s kardját csörtetve az udvar­ra tartott. Hát ki volt más, mint Perényi! El le­het gondolni, milyen pompás színház volt a lá­nyoknak, nagy rivalgással vették őt körül s ne­ki csak ez kellett. A ralién néhány érem fitye­gett, a lányok kíváncsian, meg hogy nagyobb — Regény — legyen a színház, megtapogatták az érmeket és a szalagokat s az egyik megkérdezte, kihuzhat- ja-e a kardját. Ezt Perényi nem engedte, azt mondta, hogy megvágnák magukat vele, de nagy kérlelésre kihúzta a kardot maga s felemel­te a levegőbe. Az udvaron persze megszűnt minden rend. Mintha most is látnám, ahogy ott áll az udvar közepén, körülötte száz, kétszáz kapkodó, ordítozó, nevetgélő kislány, s ő kipi­rulva emeli a levegőbe kardját. Sugárzott az ar­ca, érezte, hogy sikere van, amit különben én is megállapítottam onnan, hogy a férfikollégák aznap csupa epe voltak, ha Perényi került szó­ba... Még szerencse, hogy nem tudták a dol­got Perényinek utánacsinálni — mondta moso­lyogva —, ő az egyetlen tartalékos tiszt a tes­tületben , .. Persze, uniformisban adta le aznap az óráit is és mint másnap hallottam, minden osztályban akadt egy-egy gyerek, aki, hogy ne legyén felelés, valamit kérdezett tőle a háború­ról s akkor az egész óra azzal telt el, hogy a harctéri élményeiről beszélt. — Szörnyű — mondta Dékány —, szörnyű! Az ilyen embert kórházba kell küldeni!, nem iskolába ereszteni! — Igazad van, barátom. Csak én mint igaz­gató, tudod, nem akarom, hogy... sokkal pu­hább ember vagyok, kérlek!... Efce meggyőző­désem, hogy igazad van, — felelt Knöpfler s balkezét a homloka elé emelve jelezte, hogy újabban kétségei vannak Perényi szellemi épsé­ge tekintetében. Mérey mosolygott, de feszült érdeklődéssel fi­gyelt. Az öregedő férfi problémája, gondolta, a helyzet tiszta ... de a betegség ezúttal nem min­dennapi tüneteket termel... egész érdekes bo­lond! ■üMBBrHTTTrT'HWin*M'MnwCTTrrriTnrwwMMrrnrrTi n—nwirr—rni — És a Décsy-eset? — kérdezte Koch. — Kérlek — felelt Knöpfler —, ha Perényi okos ember, nem veszi észre. Egy tapasztalt és higgadt tanár igy tett volna. — Vannak esetek — vélekedett Koch, — hű­kor lehetetlen. — No jó, nem bánom, — felelt Knöpfler, — bár nem tudom, hogy ez olyan eset volt-e. De Perényi ragaszkodott ahhoz, hogy a konferen­cia elé kell vinni. .. azt sem sokalta volna, ha büntetésül felakasztjuk azt a gyereket. .. Én csak megismételhetem, hogy Décsy Magda jeles tanuló, akinek viselete ellen nem volt soha ki­fogás, s én nem tudtam volna helyeselni, ha egy meggondolatlan diákcsinyért mindjárt, Isten­tudja, milyen rendszabályokat alkalmazunk ve­le szemben. — Osztom a véleményét, Igazgató ur, — szólt Mérey olyan hangon, hogy Koch egyelőre nem akarta tovább firtatni az ügyet, bár egyre hatá­rozottabban szimatolta, hogy Perényi ellen igaz­ságtalanság készül. Érezte, hogy a fojtott inge­rültség a gyomrára megy s bosszankodott, hogy szerepet vállalt a bizottságban. Mindig robban­ni tudott volna, ha igazságtalan hajszát látott valahol, — nem annyira elvi álláspontból, mint inkább idegállapota miatt, mondjuk, gyomor­bájból. Knöpfler megnézte az óráját: féltizenkettőt mutatott. — Meg fognak engedni, uraim, — mondta, — igazán legfőbb ideje, hogy tízóraizzunk. Csengetett, az iskolaszolgával behozatta az előre elkészített uzsonnát, különböző felvágot­takat, kenyeret és sört. A szomszédos irodából egy fiatal tanárnő lépett be s miután bemutat­kozott, maga is segített a kisasztal megtérítésé­ben. Egyik szekrényből tányérok, evőeszkö­zök és poharak kerültek elő. Közben az urak felálltak s a szoba közepén állva cigarettáztak. Knöpfler szivarral és cigarettával kínálta őket. 8. A sonka és a sör oly kitűnő volt, hogy az el­ső kortyok és falatok után azonnal megjött az étvágyuk s egy-egy másodpercre még a rang­1935 szeptember 27, péntek* I amely Tayerle, Tuőny, Petr és Taub képviselők indítványára támaszkodik. Ezzel elintézték a bizottság többi tagja által előterjesztett határo­zati javaslatokat is. A szűkszavú hivatalos jelentéshez meg kell jegyeznünk, hogy Tuőny képviselő, a tizenegyes választmány előadója még ma sem készítette el a népjóléti bizottság október elsején tartandó teljes ülése elé beterjesztendő határozati javaslatot. Egyelőre csak annyi bizonyos, mint már tegnap is jelentettük, hogy a határozati javaslatból az agrárpárt kívánságára kimarad az állatbehozatal és a burgonya vámmentes behozatalára vonatkozó köve­telés. Az október elsején tartandó népjóléti bizott­sági ülésen résztvesz dr. Cerny belügyminiszter és Necas népjóléti miniszter. Neőas miniszter válaszolni fog a vita folyamán felhozott kérdé­sekre. A Rarsarin-pótkontinsens kérdését még nem készí­tették elfiaminUztertanáct ülésére Prága, szeptember 2 . A minisztertanács szo­kásos pénteki ülése — egyes cseh lapok jelen­tése szerint is — holnap elmarad. Ennek oka az, hogy á kormány a jövő évi állami költség­vetést még nem készítette el annyira, hogy azt a minisztertanács jóváhagyhatná. Nem való­színű, hogy a költségvetést a jövő héten ese­dékes minisztertanácsra elkósz’tenék. Az egyik prágai kőnyomatos jelentése alap­ján közöltük, hogy az idei müzsirkontiogenst 1500 vagonnal megtoldják. Agrárkörökből szer­zett értesüléseik szerint ezt a hirt a szocialisták dobták a közvéle­ménybe s ez egyelőre még nagyon kevéssé indokolt. Az agrárok ugyanis átlátják, hogy a müzsirkontingenst föl kell emelni, 1500 va­gonról azonban hallani sem akarna^. E kérdés egyébként aLakilag sinc6 még előké­szítve s nagyon kérdéses, hogy a jövő héten esedékes minisztertanács foglaikozhatik-e a müzsir- kontingens felemelésével. Politikai munka csak Benes hazaérkezése után E hét folyamán a miniszteri szakkolégiumok sem tartottak konferenciákat, vagyis belpolitikai munkában jelentősebb haladás nem történt. Ál­talános az a nézet, hogy a kormány meg akarja várni BeneS külügyminiszter Prágába érkezését, a minisztertanács meghallgatja a külügyminiszter jelentését s csak azután lát alapos munkához. különbségeikről is megfeledkeztek. Knöpfler kü­lönösen nagy élvezettel evett; az evés volt az egyetlen érzéki élvezet, amelyben nemcsak mint a társadalom tagja, hanem mint magánember is őszinte gyönyörűséget talált, s ha a fegyelmi bi­zottság nem lett volna jelen, már rég hozzáfo­gott volna a villásreggelihez. — Kitűnő ez a sör, — mondta Dékány. — Honnan hozatod? — A szomszédból, egy vendéglőből. — Valóban pompás, — ismerte el Mérey is. De bocsássanak meg, hogy egy pillanatra még visszatérek az esetünkre: a hallottak után nem értem egészen, hogyan jutott Perényi a Néró névhez. — Ha jól tudom, — válaszolt Knöpfler —, nemrég kapta ezt a nevet. Hiszen előbb, mon­dom, csöppet sem volt szigorú tanár. De mikor imádói kezdtek elszökdösni tőle, dühében és bosszújában kegyetlenkedni kezdett velük és ... Hogy a gyerekek miért ép a Néró nevet válasz­tották, azaz, hogy milyen körülmények közt bukkantak rá erre a névre, azt persze bajos vol­na kiderítem... De azt hiszem, a név nem rossz. Ha eleinte talán nem is talált, Perényi ma már belenőtt a névbe. — Hja, tudvalevőleg a természet utánozza a művészetet, —t idézte Wildeot Mérey. Reggel még hivatalnokként jelent meg a tárgyaláson s most már mint magánembert is érdekli az eset. Szerelmi és hiúsági harcok, gyereklányok és öregedő emberek küzdelmei egymásért és egy­más ellen . ., alvó ösztönök ébrednek fel s nyúj­tózkodnak benne, miközben a Perényi-botrány háttere kibontakozik előtte ... Koch óvatosan és csak keveset evett, a sört meg éppen csak megizlelte. Mint megjegyezte, az ebédjének már igy is vége, gyomra nem bir el ennyi táplálkozást. Uzsonna közben diák- csínyekre terelődött a társalgás. Mindegyikük tudott egy-egy merész és érdekes esetet, melyet jóizüen nevetve mondtak el, ha saját fiatalkoruk­ból emlékeztek rá, és megbotránkozással, ha az utóbbi időben szereztek róla tudomást. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom