Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-21 / 217. (3769.) szám
2 1935 szeptember 21, szombat. Mussolini döntése előtt Páris, szeptember 20. Laval francia miniszterelnök és külügyminiszter pénteken Genfből visszautazott Párisba, hogy szombaton részt vegyen a minisztertanács ülésén, amelyen Lebrun köztársasági elnök fog d* J.XWUVIO niszterelnök és külügyminiszter pénteken Genfből visszautazott Párisba, hogy szombaton részt vegyen a minisztertanács ülésén, amelyen Lebrun köztársasági dnök fog d| kenésére iHU i í HP® és edzésére nökölni. Az ülést Rambouillet-ben, a köztársasági elnök nyaralóhelyén tartják meg. Laval a jövő hét dején visszatér Genfbe. Párisban nem táplálnak illúziókat afölött, hogy Mussolini az ötös bizottság javaslatait elfogadja. Ezzel szemben Abesszínia bizonyára dfogadja a javaslatokat. Rómában ugyancsak biztosra veszik Mussolini visszautasítását. Ennek ellenére Olaszország a jövőben is mindent elkövet, hogy a konfliktust Keletafrikára lokalizálja és kikerülje az európai bonyodalmakat. Az Echo de Paris szerint néhány napon belül föltétlenül sor kerül a fasiszta haderő teljes mozgósítására. Genfi körökben a következő fejleményeket várják : Mussolini október elején megtámadja Abesszíniát, mire a népszövetségi tanács azonnal összeül és a népszövetségi alkotmány 15. cikkelyében leszögezett eljárást foganatosítja. Olaszország erre kilép a népszövetségből. A tanács Anglia javaslatára a lehető leggyorsabban szankciókat határoz el, de e megtorlási intézkedések kezdetben kizárólag pénzügyi és gazdasági jel- legüek lesznek és nem katonaiak. Steed a Figaro londoni munkatársának kijelentette, hogy Anglia zártan Hoare külügyminiszter genfi beszéde mögött áll. Anglia őszintén az általános biztonság elveinek betartását követeli és ki akarja küszöbölni a háborút a politikai eszközök sorából. Párisi kombinációk Páris, szeptember 20. A francia lapok továbbra is sötét pesszimizmussal tekintenek a jövő dé. A félhivatalos Pétit Párisién abban reménykedik, hogy az afrikai konfliktust sikerül lokalizálni és a Földközi-tengeren nem kerül olasz—angol összeütközésre sor. A lap szerint, bármily sötét a hdyzet, az európai béke ebben a pillanatban nincs veszedelemben. A Figaro elégtétellel állapítja meg, hogy Mussolini nem utasította vissza azonnal a genfi javaslatokat, hanem többnapos vizsgálat tárgyává tette azokat. Ez a körülmény mindenesetre kedvező elő- jdnek tekinthető. A Petit Journal kifejezi azt a reményét, hogy Anglia nem alkalmaz katonai szankciókat, mert az ilyen szankciók a háborút jelentenék. A lap szerint Németország az általános bonyodalmat arra használná föl, hogy meglepetésszerűen végrehajtsa Ausztria csatlakozását. Franciaország álláspontja világos: békét, békét, minden áron békét. Görögország nehéz helyzete Athén, szeptember 20. Az országban nagy a nyugtalanság, mert a lakosság azon a véleményen van, hogy a Földközi-tengeri olasz-angol háború esetén Görögország sem maradhat semleges. Az athéni tőzsde máris nyugtalanul reagált a különböző hírekre. Számos értékpapír zuhanó tendenciát mutat. A Promotheus nevű olasz motoroshajó Tarén túriból jövet befutott Argostolion kikötőjébe. Kikötését azzal indokolta, hogy a viharban kénytden volt a legközelebbi kikötőt felkeresni. A görögök Argostolion- ban nem fogadták el a Urát, amin a hajó legénysége élelmiszert akart vásárolni. Ugyanakkor, amikor a görögök nehézségeket okoznak az olaszoknak, megengedik, hogy az angol repülőgépek Görögország fölött Egyiptomba repüljenek, A közeli napokban tiz angol bombavető repül Görögország fölött Alexandriába. Ha Aloisi elutazik... Genf, szeptember 20. Aloisi báró olasz delegátus egydőre Genfben tartózkodik. Ha Aloisi Rómába utazik, akkor az általános vélemény szerint nem tér többé, vissza és az elutazás Olaszország Genffel való szakítását fogja jelen- teni. Csökken az olasz aranykészlet Milánó, szeptember 20. Az Olasz Bank arany- készlete augusztus 31-től szeptember 10-ig újból csökkent, még pedig 4.70 milliárd líráról 4.56 milliárdra. A valutatartalék 438 millióról 432-re esett vissza. A váltók 3.95 milliárdról 4.05-re emelkedtek, a lombard 2.10-ről 2.30-ra, a bankjegyforgalom 14.04-ről 14.23 milliárd lírára emelkedett. A képviselőház és a szenátus október 15-én kezdi őszi munkáját? Prága, szeptember 20. Parlamenti körökben szerzett értesülése iák szerint a képviselőiház és szenátus első őszi üléseit valószínűleg október 15-ére hívják össze. Az első ülés napirendjén az elnökségek végleges megválasztása szerepel. Ismeretes ugyanis, hogy az ailkotmánytörvény szerint az újonnan választott kéipviselőház és a szenátus első, alakuló ülésén az elnökséget ideiglenesen választja meg s a végleges választást egy hóna.p lefolyása után ejtik meg. Az adott esetben már teljes negyed év múlt el az ideiglenes választástól. Még ugyanazon az ülésen, vagy valamely rákövetkező napon tartandó ülésen beterjesztik az állami költségvetést s azt nyomban munkák a veszi a képviselőházi költségvetési bizottság. Az elnökségek végleges megválasztásánál semmi nagyobb esemény nem várható: az alakuló üléséken ideiglenesen megválasztott elnököket és álelnökiöket végleg is megválasztják. Vagyis a képviselőházban Bradác, a szenátusban dr. Soukup marad az elnök. Mindössze az a kérdéses, hogy az alelnökségek kérdésében milyen álláspontra fog helyezkedni a szlovák néppárt. Bradáí elhagyta a szanatóriumot Ismeretes, hogy Bradác Bobumir képviselőNéró és a VII. b. Irta: Komlós A1 adár (ii) . — S aztán, ha jól tudom, hiszen minden tanárnak van valami gúnyneve, ebben nincs semmi... ha jól tudom, önt Nérónak nevezték, — jegyzi meg Mérey, majd látva Perényi arcának eltorzulását, hozzáteszi: — Bocsásson meg, hogy a gúnynevét idézem... De nem egészen világos előttem, miért neveznek Nérónak valakit, aki oly nagyon szereti a növendékeit. — Azt méltóztatnak talán hinni, hogy Néró mindjárt gyűlölettel kezdte? -— felelt Perényi. Korábbi bénító szorongása megszűnt s . ideges élénkség lépett helyére. — Biztos vagyok benne, hogy eleinte nagyon is szerette az alattvalóit, talán jobban, mint bármely más római császár. Sőt gyilkolni is csak azért gyilkolt, mert nagyon szeretett... mert fájt neki, hogy nem szerették! Szívesen bocsájtkozott volna hosszabb eszmecserébe a zsarnok lélektanáról, amelyet meggyőződése szerint a közvélemény túlságosan felületesen fog fel s félreért. Az utóbbi időben sokat gondolkozott a tirannusok pszichológiájáról, Suetonius császár életrajzait is elolvasta. Rájött, hogy minden tanár igazságos és jó embernek hiszi magát, — még Burckhardt is! — s azzal a szándékkal kezdi pályáját, hogy megértőbb és jobb ember lesz, mint az Ő egykori tanárai voltak. Mind ... S ime ... Mérey látható érdeklődéssel hallgatta, felkönyökölt az Íróasztalra, két tenyerébe fogta vékony arcát, előredőlt, úgy figyelt. De Perényi lassan megzavarodik, majd elakad ajkán a szó, amint Mérey arcába tekint. Ez az elváltozott... méltóságteljes merevsége kezd leolvadni s valami mohó kíváncsiság ragyog le róla. % '* — Csak folytassa, tanár ur, nagyon érdekes, — mondja. Papírlapot tart a kezében s fél aze— Regény — mét hunyorogva hol erre, hol Perényire irányítja, aki nyugtalankodni kezd. — A rajz nem tehetségtelen, — mondja aztán, majd rögtön bocsánatkérőlég: —- Persze, szemtelenség ilyet rajzolni, igazán hallatlan . .. Ha egy gimnazista lánynak tehetsége van a karika- tura-rajzolásohz, ezt ne a tanárai rovására gyakorolja. De pusztán művészi szempontból . . . Az urak látták már? — nyújt egy kitépett irkalapot a két igazgató felé. Perényi vörös arccal, némán, mint egy uj inzultust, tűri, hogy a három ur látszólag felháborodva, de mégsem leplezhető kárörömmel mulat az aljas karikatúrán. Őt ábrázolja ez, kopaszon, eltorzított koponyaformával. Egy német-, órán vette el annak idején Décsytől a rajzot, amelyre úgy lett figyelmessé, hogy magyarázat közben feltűnt neki Décsy szomszédainak kitartó vihogása. Kiderült, hogy az előadás jegyzésének ürügye alatt Décsy gúnyrajzokat készített róla. Alá is akart Írni valamit, de csak addig jutott, hogy „Per..mikor a rajzot ki kellett adnia kezéből. — Tanár ur mit csinált, mikor rajzot elcsípte? — kérdezte Koch. Perényi újból maga előtt látta a jelenetet: a rajtakapott Décsyt, amint ott áll a pad közepén, kezei tétován, sután mozognak a pádon s copfos babaarca, mely a tizpercben még csillogott a kicsikkel való ugrándozás közben, most komikusán ijedtre válik, talán főleg attól, hogy kis száját kinyitotta és tátva felejtette. A helyzet rettentő volta ellenére is — és minden szemben világosan tükrözött a katasztrófa tudata — volt valami ellenállhatatlanul kémikus az egészben. Neki magának, úgy érezte, akkor, lefutott arcából a vér, visszasétált a dobogóra s arra gondolt, hogy nem is igaz az egész, kollégák meséltek neki ilyen esetekről,, ez is valaki mással tör-, tént meg, nem ve’le ... de ugyanakkor mégis tudta azt is, hogy neki is tennie kell most valamit ... — Csak annyit mondtam Décsynek, — felelte Koch kérdésére: „A következményekről majd értesülni fog, most hagyja el a termet". És mintha semmi sem történt volna, folytattam az előadást, óra után pedig jelentést tettem az esetről Knöpf- ler igazgató urnák. S még emlékszik... hangja, mikor az idézett szavakat kimondta, inkább csendesebb, mint hangosabb volt a szokottnál s olyan nyugodt, — igaz, erőltetetten nyugodt, — mintha meg sem lepődött volna... Décsy mintha csak akkor eszmélt volna fel tréfája jelentőségére, szeme kissé átnedvesedett, meghajtotta a fejét s az ajtó felé indult... ő pedig a halálos csendben, amely a padok fölé telepedett, visszament a dobogóra s leült a katedra mögé, mert hirtelen fárasztónak kezdte érezni az állást, az óra hátralévő részén különben szerencsére nagyon nyugodtan viselkedett, még örült is, hogy olyan könnyen veszi az esetet... néha észrevette ugyan, hogy mondatai összegubancolódnak, nem tudja rendesen befejezni őket, de előadás közben egyre csillapította magát: csak nem gondolni a dologra, csak nem beszélni róla, nyugalom, nem történt semmi... s még pár másodperccel csengetés után is beszélt: „Wilhelm Teli"... •— Mikor készült voltaképpen ez a rajz? — kérdezte Mérey. — Úgy értem a kérdést, hogy jóval a végső botrány kitörése előtt, vagy... — ősszel, november elején, — felelt Perényi. — Jóval a... az eset előtt. Ezzel kezdődött minden. Addig én igen jó viszonyban voltam a tanítványaimmal és a kollégáimmal egyaránt... ezt mindenki igazolhatja. — Ezzel kezdődött? — kiáltott fel meglepődve Dékány. — De hát hogyan? ... Akkor a rajz és a következményei között feltűnő aránytalanság ... —- Akkor ... akkor eszméltem fel, hogy... — fázott és vacogott s minden erejét össze kellett szednie, hogy kimondhassa a szavakat. — Hogy talán nem szeretnek a tanítványaim ... — És ezzel a felismeréssel kezdődött? — ismételte nyomatékosan Mérey. I házi elnök juliüe viége óta betegen feküdt * I prága—ipodoli szanatóriumiban trombózis mirttfo s később szlivgyengeség is fellépett nála. B'/fr* dác képviselőházi elmölk állapota annyira já* vult,, hogy a kezelő orvosai a szanatóriumból elbocsátották. Bradác vidéki birtokára utazott, ahol még néhánythetee utókorát tart. Hacsak valami visszaesés nem lép föl, úgy Bradác október vége felé teljesen gyógyultan tér vissza munkahelyére. A minisztertanács ülése Prága, szeptember 20. A minisztertanács a nyári szünet után ma délután tartotta első ülését, melyen az állami költségvetés globális számainak megállapításával foglalkoztak. Lapzártakor a minisztertanács ülése még tart s hivatalos jelentést csak a késő esti órákban adnak ki. Keményitőszindikátusról tárgyal a minisztertanács Lapzártakor jelentik: A minisztertanács mindenekelőtt a folyó adminisztratív ügyek egész hosszú sorát tárgyalta le s jóváhagyta az egyes minisztériumok nyár folyamán tett intézkedéseit. Meghallgatta a minisztertanács a gazdasági miniszterek s a politikai miniszterek kollégiumainak jelentéseit az egy hete tartó megbeszélések és tárgyalások eredményéről. Ezekből különösen fontos a politikai minisztereknek a kormány és a nemzetgyűlés őszi munkaprogramjának összeállítására vonatkozó tárgyalása, mely munkaprogramban első helyen az állami költségvetés, második helyen a pénzügyi program áll. A pénzügyi program felöleli az ön- kormányzati testületek szanálásáról szóló törvénynovellában feltételezett fedezeti javaslatokat. A gazdasági miniszterek kollégiuma a keményítő-szindikátus megalakításáról tárgyal. KssasssisHasaarasanB Lemondott a spanyol kormány Madrid, szeptember 20. Lerroux spanyol miniszterelnök a köztársasági elnöknek benyújtotta az összbormány lemondását. Az elnök pénteken délután megkezte a tárgyalásokat a pártok vezetőivel, A kormány bukását a tengerészeti és a mezőgazdasági miniszter lemondása okozta, mert a két agrárpárti politikus nem egyezett bele a miniszterek számának korlátozásába. Az általános vélemény szerint Lerroux a közeli napokiban uj kormányt alakit. MWIBMBMBHBWIIIIBMMBBBMBMM—MWi Ezzel, — s most hirtelen úgy érezte, hogy mégis jó tullennie ezen a vallomáson, amit eddig nem tett meg senki előtt. Csak azon csodálkozott, hogy az urak oly nyugodtan néznek rá* mintha semmi rendkívülit nem hallottak volna... s ami legkülönösebb, neki magának is úgy rémlik hirtelen, hogy vallomásában nem is volt semmi rendkívüli... Igaz, nem is ez volt rendkívüli, hanem ami ezután következett,.. s borzadva gondol arra, miképpen fogja elmondani, hogy nem bírta legyőzni magát és a legnevetségesebb módon harcolt a lányok visszahóditásá- ért... hiszen sejtette ő, hogy ostobaság uniformisba öltöznie, vagy éppen parókát vásárolnia és nem egyszer szégyelte és megvetette magát az eféle kísérletekért... de minden hasztalan volt... Egyizben szegény Glas is engedelmet kért tőle, hogy elkísérhesse s megkísérelte felvilágosítani ... ő kikérte magának a beavatkozást, mire Glas dadogva kért bocsánatot. Minden hasztalan volt: mihelyt felmerült benne egy uj hódító ötlet, végre kellett hajtania. Mérey arca most már nem a merev, méltóság- teljes hivatalnoké, inkább a kopóé, mikor vadat szimatol. Állkapcsa szinte előrenyulik. Ajkait összeszoritva, hosszan, tűnődve néz Perényire, akinek titka e percben a rábízott feladatnál is jobban izgatja. Dékány' feljegyez valamit az előtte levő papirosra. Végül Mérey megszólalt: — Egyelőre köszönöm, tanár ur. Most a kollégái közül fogunk egy-két hölgyet és urat kihallgatni. Tanár urra valószínűleg csak holnap kerül újra sor. Mikor Perényi mögött, aki zavartan és kivörösödve áll fel s meg van győződve, hogy ostobán viselkedett s minden szava egy-egy baklövés volt, becsukódik az ajtó, Koch gúnyosan dörmögi: — Ugylátszlk, a tanárok, akik szeretik a tanítványaikat, parókát hordanak, — nem gondolja, méltóságos uram? Mérey némám mosolyog .., (Folytatjuk.)]
