Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-10 / 207. (3759.) szám

^ I XIV. évf. 207. (3759) szám • Kedd • 1935 szeptember 10 Előfizetési én évente 300. félévre 150, negyed* évre 76, hevonta 26 Ké., külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 KC. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K<„ vasárnap 2.- KI* A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská slicel2, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ullce 12, III. emelet • • TELEFON) 303-11. • • sQrqönvcim hírlap, prahr A genfi közgyűlés (sp) Prága, szeptember 9. A közgyűlésnek távolról sincs annyi ha­talma, mint a tanácsnak. A közgyűlésre el­jönnek a delegátusok, elmondják remekbe szabott beszédeiket, melyek a Briand-ok és Apponyiak eltűnése óta valahogy halavá- nyaboak, mint előbb voltak, elbeszélgetnek a folyolsókon és az uccákon, elnézegetik a Mont Blanc-ot a tó partjáról, otthagynak néhány milliót a genfi szállodásoknál és vendéglősöknél, s hazamennek, mint haza­megy szép emlékekkel lelkében minden de­legátus, aki résztvesz egy-egy európai kon­gresszuson, az idegenforgalmi érzék legna­gyobb vívmányain, valamelyik szokásos kongresszuson, akár a bélyeggyűjtők, akár a varázsvesszősök, akár a gomböntők ren­dezik. A sajtó szelíd gúnnyal és kedélyes­kedve szokott beszámolni a népszövetség közgyűléseiről, — az idén nem akaródzik a kedélyeskedés. A dolog méltóságteljesebb vonalakat kapott. Szentebb, mint előbb volt. A népszövetségről másképp gondolkozik a kontinens apraja-nagyja, mint tiz évvel ezelőtt. Nem győzzük hangoztatni : valami ala­kulóban van, valami uj, ami. ha kitalálják, nagyobb és korszakalkotóbb lesz. mint a repülőgép és a rádió felfedezése. Uj poli­tikai módszer, uj eszköz, uj elintézési mód. A kérdés, amire gyakorlatilag felelni óhaj­tanak Genfben, a következőképpen hang­zik : elképzelhető-e, hogy két nemzet vi­szályát a népszövetség mindkét fél megelé­gedésére kiküszöbölje, bármily véres és életre-halálra menő a viszály, bármennyire mélyítik gazdasági létérdekek, területi aspi­rációk, s a nemzeti büszkeség mindenre el­szánt motívumai. A békés utón történő meg­oldás kísérletei folynak a tanácsban, s a közgyűlésen megjelent személyiségek mél­tóságteljesen segédkeznek a nagy munká­nál. Egyre nagyobbak és merészebbek a feladatok, amire a népszövetség vállalkozik. Tényleg úgy nő az uj találmány, ahogy a technika felfedezései érlelődnek, tökélete­sednek : előbb csak húsz méter magasra tu­dott emelkedni a törékeny és bizonytalan repülőgép, később százra és ezerre, s ma óriásrepülőgépek szelik a levegőt tökéletes biztonsággal és szinte kiküszöbölik a ne­hézkes és lassú földi közlekedési eszközö­ket. A népszövetség uj módszere, amely a háborút óhajtja fölöslegessé tenni, ugyanígy tökéletesedik, erősödik. Előbb csak apró konfliktusokat sikerült elintézni, jelentékte­len dolgokat, később már merészebb felada­tokra válalkozott az uj eljárás, mint Bleriot a csatorna átrepülésére : a Saar-konfliktust is megoldotta, sőt a jugoszláv—magyar konfliktust is, s most már óriási fába vágta fejszéjét az olasz—abessziniai viszálynál, olyan dologba, amiből népszövetség nélkül föltétlenül háború keletkezik, esetleg világ­háború. A kísérlet annyira merésznek látszik, hogy a sikerben alig tudunk bízni. De va; lamikor józan ember abban sem hihetett, hogy a repülés utópiája valóra válik, s ma mégis magátólértetődőnek vesszük a hajdan lemosolygott „bolond" felfedezők találmá­nyait, a nehezen induló, félszeg és bizony­talan kísérletezések sikerét. Az elmúlt napok tanácstárgyalásai mintha közéledést terem­tettek volna az ellenfelek között s a világ ámulatára kompromisszum körvonalai bon­takoznak ki a genfi láthatáron. A tervezett megoldás valóban úgy hat. mint Kolumbusz ünnepélyes megnyitás Genfben A népszövetségi közgyűlés Benest választotta elnökévé De Valera visszavonta felütését - Ötvennégy szavazat közül Benes negyvenki encet kapott - A csehszlovák külügyminiszter beszéde Genf, szeptember 9. A genfi tanácsépü- letben ma délelőtt fél tizenegykor általános érdeklődés mellett megnyitották a népszö­vetség tizenhatodik közgyűlését. A legtöbb európai állam külügyminiszterét küldte az idén különösen fontosnak és mozgalmasnak ígérkező összejövetelre. Laval tegnap visz- szautazott Párisba néhány napra s egyelőre Herriot és Paul Boncour képviseli Francia- országot a plénumban. Ruiz Guinazu argentínai tanácselnök nagy beszéddel nyitotta meg az értekezletet. Megemlékezett arról, hogy a délamerikai népek egyre növekvő bizalommal nézik a népszövetség munkáját, miután a Chaco- konfliktust sikerült eredményesen befejezni. A tanács elnöke utalt a Saar-prpbléma sze­rencsés megoldására, amely ugyancsak a népszövetség érdeme volt. A sikerek mellett azonban vannak jelenségek, amelyek aggo­dalomra adnak okot. Szomorú például, hogy egy nagy bírod lom a felmondási idő letelte után éppen most hagyja el a népszövet-éget. A lefegyverzés problémáját nem sikerült megoldani. Tavasszal a népszövetségi ta­nács kénytelen volt ünnepélyes felhívásban figyelmeztetni az európai hatalmakat a szer­ződések betartásának fontosságára. Ma pe­dig rendkívül veszedelmes konfliktussal fog­lalkozik a tanács. Az argentínai tanácsel­nök beszédét a népszövetség békefeladatai­nak felvázolásával fejezte be. A titkos dip­lomácia ellen nyilatkozott s véleménye sze­rint a népszövetséget a világ legfelsőbb poli­tikai fórumává kell kiépíteni, amely egye­dül alkalmas a népek közötti jóviszony biz­tosítására. A delegátusok kötelessége, hogy éppen a jelenlegi nehéz helyzetben tudatá­ban legyenek feladatuk nagyságának és je­lentőségének. Benest megválásaiéit A delegátusok teljhatalmának megvizsgá­lása után a közgyűlés elnökének megválasz­tására került sor. A delegátusok államaik sor­rendjében járultak az urnához. A szavazás befejezése után a tanácselnök kihirdette az eredményt, amely szerint a népszövetség ti­zenhatodik közgyűlésének elnökévé ellenje­lölt nélkül dr. Benes Eduárdot, Csehszlo­vákia külügyminiszterét választották. A le­adott 54 szavazatból Benes 49-et kapott. Szavazás előtt ismeretessé vált, hogy de Va­lera jelölését visszavonta, úgyhogy az egyetlen jelölt a csehszlovák külügyminisz­ter maradt. Az eredményt a plénum hosz- szantartó tapssal vette tudomásul s néhá' v delegátus személyesen gratulált Benesnek. Az uj elnök ezután megtartotta szokásos beszédét, amelyben a népszövetség felada­tairól és eddigi eredményeiről nyilatkozott. Banes blsik a Mbontakoxárban A beszéd elején Benes megköszönte a meg­tiszteltetést, amelyben részesült s utalt arra, hogy a kitüntetés tulajdonképen nem őt, ha­nem országát éri. Csehszlovákia állandóan hii volt a népszövetségi politikához és hü marad a jövőben is. Benes ezután utalt a világhely­zet nehézségeire és arra buzdította a népszö­vetség tagjait, hogy kíséreljék meg nyugal­mukkal és hidegvérükkel, jóakaratukkal és bé- külékeny szellemükkel a népszövetség nagy ideáljához való hűséggel és odaadással megol­dani a különböző konfliktusokat. Csak igy si­kerül megóvni a világot az összeomlástól és a katasztrófától és a háború utáni világot tény­leg paeifizálni. Benes egyéni véleménye szerint mindez nem haladja meg a népszövetség lehe­tőségeit. Az elmúlt évben számos nehézséggel küzdött az intézmény és valamennyit sikerült legyőzni. A gyülekezet nagy tapssal fogadta Benes szavait, majd a plénum megválasztotta az uj bizottságokat. Ez alkalommal hat bizottság helyett csak ötöt választottak, mert a hatodi­kat, a lefegyverzési bizottságot az általános nemzetközi lefegyverzési konferencia pótolja. Újabb közeledés BJItien és GöiabSs Budapest, szeptember 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Egyes hétfő reggeli lapok arról adnak hirt, hogy gróf Bethlen István ismert legutóbbi nyilatkozata alapján a kormánypárt több vezető tagja tárgyalásokat kezdett Bethlen környezeté­hez tartozó politikusokkal abból a célból, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és gróf Bethlen István között helyreállítsák az együttműködést a nézeteltérések okainak kiküszöbölésével. Gróf Bethlen István leg­utóbbi nyilatkozata ugyanis a lapok szerint a kormány felé sok tekintetben megértést mutat. Magyar belpolitikai körökben nagy érdeklődéssel várják a tárgyalások ered­ményét. tojása, s ha elkészül, tökéletes munkát je­lent. Az uj politikai módszer főkövetel­ménye az, hogy a megoldást mindenkire nézve elfogadhatóvá tegye. Laval az olasz- abessziníai konfliktus esetében a nemzet­közi rendőrség megszervezésével óhajtja elérni ezt a célit. Ha az olasz hadsereget „nemzetközi rendőrséginek nevezik ki, amely segít az abessziniai császárnak az ország belső rendje megszilárdításánál és az olaszok mellé angol és francia rendőrök kerülnek, akkor tényleg olyan eredmény érhető el, amely mindenkit kielégít. A né- gus elfogadhatja a terveit, mert szuverénitá- sát nem sértik meg, sőt megsegítik a fel­kelő törzsek megfékezésénél, s pénzt bo-r csátanak rendelkezésére a reformok végre­hajtására. Az olaszok elfogadhatják, mert bevonulhatnak Abesszíniába, megkapják a kívánt gazdasági előnyöket és nyugodtan gyarmatosíthatnak. Abesszíniából amolyan félautonóm Egyiptom válna, szuverén ál­lam külföldi fenhatóság alatt, a négus vál­lalná Fuad király szerepét, az olaszok az angolokét, az országot felvirágoztatná a külföldi tőke, az örök belviszályok meg­szűnnének,, a vad vidékeken fellázadó kényurakat a máhdihoz hasonlóan levernék az olaszok, ami üdvös volna a császár szem­pontjából, de az olasz fegyverek vágyva- vágyott dicsősége szempontjából is. Az an­gol rendőrök megszállhatnák a Tana-tó kör­nyékét, a franciák a vasútvonalat, — végül mindenki megkapná a magáét. Nem utolsó­sorban az abessziniai és az olasz nép is : a katonáknak nem kellene elesniök Abesz- színia forró homokján. , , ­Jól jár az olasz, a négus, az abessziniai. az angol, s nem tör ki a háború. Eszményibb megoldás elképzelhetetlen. Az egyetlen kérdés, megvalósitható-e a terv. A népszö­vetségi közgyűlés feládata, hogy erkölcsi erejével nyomást gyakoroljon az érdekelt felekre és a létező és jónak elfogadott ter­vet rájuk kényszerítse. E feladatot a tanács nem végezheti el. De ötven nemzet szava, ötven nemzet határozott kívánsága és rá­beszélése ellenállhatatlan fegyver, s éppen a közgyűlés erkölcsi ereje az, ami előmoz­díthatja a tanácsban kidolgozott és minden oldalról lemért javaslat érvényesülését. A kompromisszum olyan, hogy senkit sem sért meg, mindenkinek előnyére szolgál. Fáj­dalom nélkül elfogadhatja akárki. — miért ne fogadná el ? Látni fogjuk, elég nyoma­tékosan tud-e viselkedni a' közgyűlés, eléggé alátámasztja-e a tanács munkáját. Ha . igen, a népszövetséget és a békét men­tette meg, ha nem. jövőre ismét félváll­ról bánik a világ a közgyűléssel, de a gúny már maróbb lesz. s a kedélyeskedés ha­raggá változik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom