Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-08 / 206. (3758.) szám
1 sjj túk^vUtUJu o, VatiHi nhpi VWMUU'i * LHUtAK nlKJOHir, . Közgaz e>a . Elmélet és! gyakorlat (—uyei) Prága, szeptember 7. Noha az idén nem rolt holtszezon s 3. legforróbb nyár idején fontosabbnál fontosabb gazdasági intézkedéseket foganatosítottak, a tulajdonképpeni uj szezon megindulását az a tény jelenti, hogy megjelent a hivatalos ter- mésberslésjelentés. Ez a becslés még nem végleges, de lényeges eltolódásoktól már nem lehet tartani. A statisztikai hivatal adatait pénteken ismertettük olvasóinkkal e ezekből az adatokból megállapíthatjuk, hogy a gabonatermés nem sikerült olyan kiválónak, amilyentől a Gabonatársaság félt és nem lett olyan gyönge, amilyent a monopólium jogával fölruházott társaság kívánt. Jó közepes termés, van, de ez is elég ahhoz, hogy a Gabonatársaságnak megfájduljon a feje, mert immár bizonyos, hogy ebből a gazdasági esztendőből is tekintélyes készletekkel megyünk majd ál a jövő gazdasági évbe I csöppet sem nevezhető pesszimisztikusnak az az állítás, hogy a Gabonatársaság raktáraiban Jövő nyáron 80.000 vagon gabona lesz s ez a mennyiség pedig hozzávetőleg 1500 millió koronás értéket jelent. előzetes tervgazdaságból és az előzetes intézkedések sorából áll. A változatlan fogyasztás esetén az ár emelkedését a termelés korlátozása idézi elő. A termelés korlátozását pedig törvénnyel, rendelettel és más módon lehet elérni. Roosevelt például a jutalomrendszer alkalmazásával érte el a búza vetésterületének korlátozását és ezzel a buza árának fölemelését. Hogy melyik rendszer jobb, az vita tárgyát alkotja, de annyi bizonyos, hogy az ár funkciós kapcsolatban marad ugv a fogyasztással, mint a termeléssel és nem lehet megváltoztatni az árat a fogyasztás vagy a termelés vagy mind a kettő szabályozása nélkül. Az ár megváltoztatása tervgazdaságot előfeltételez vagy tervgazdaságot idéz elő, a tervgazdasági intézkedések pedig nem foganatosíthatók tetszés szerinti mértékben és mennyiségben a mai gazdasági rendszer gyökeres megmászásának veszélye nélkül^ Az irányított gazdasági intézkedések utján van egy határpont, amelyet nem lehet átlépni s nem biztos, hogy a tervgazdasági intézkedések foganatosítása során simán lehessen megállni. Kívánatos, hogy az illetékes tényezők ezt a további intézkedéseik foganatosítása idején ne hagyják figyelmen kívül. Trapl bejelentette a kamatláb leszállítását Valószínű, hogy a Gabonatársaság jövőre is megtalálja a módját annak, hogy a gabonát a fogyasz- - tokkal fölvásároltassa) kérdés azonban, hogy a meg- rendszabályozott malomipar olyan tőkeerős fesz-e még, hogy ezt a horribilis összeget előteremtse.' Nem devalválják a koronát ■ Nem lesz bankjegy- szaporítás ■ A pénzügyminiszter nyilatkozata az időszerű gazdasági és pénzügyi kérdésekről A gabonamonopólinm egyre bonyolultabb helyzetet teremt. A feladat olyan egyszerűnek látszott, amikor a kormány elhatározta, hogy a mezőgazda- sági termelés jövedelmezőségének helyreállítása érdekében a gabona árát fölemeli és a gabonakereskedelmet monopolizálja. A terv realizálása során azonban kitűnt, hogy a kérdés nem ilyen egyszerű és az ár fölemelése az intézkedések egész sorát vonja maga ntán és a szó szoros értelmében tervgazdaságot involvál. Az általánosan ismert tradicionális közgazdasági törvény szerint a javak árát a kereslet és a kínálat határozza meg, a modern közgazdasági tudomány ezzel szemben ezt a tételt olyképpen fogalmazza, hogy az ár, valamint a fogyasztás és a termelés között funkciós kapcsolat van. A középen van a® ár, az egyik oldalon áll a fogyasztás s a másik oldalon a termelés. Ha emelkedik a fogyasztás, akkor ennek következtében emelkedik az ár és a termelés, ba viszont csökken a fogyasztás, akkor visszamegy ngy az Ár, mint a termelés. Viszont azonban minden ár egy bizonyos fogyasztásnak és egy bizonyos termelésnek felel meg. Az ár az indiyidualfsztikns gazdasági rendszerben a szabad versenyből -ered. EngliS tanár, a jegybank kormányzója most meS* jelent gazdasági tanulmányában azt állítja, ha az államhatalom valamelyik áru árát „áthelyezi** arról a színvonalról, amelyen a szabad verseny esetében állna, az áthelyezési szükségszerűen tervgazdaságot von maga után, amennyiben számos olyan további gazdasági intézkedést szül, amelyek mindegyike magán viseli a tervszerűség jellegét. A gabonamonopólium a gabona árát fölemelte arról a nívóról, amelyen a monopóliumot megelőző szabad versenyben állt. Az ár, a fogyasztás és a termelés között funkciós kapcsolat van, az áremelés tehát a fogyasztás csökkenését és a termelés emelkedését eredményezte. Ezt az elméletet tények igazolják: a gabonafogyasztás (a liszt és a kenyér fogyasztása) a gabonamonopólium bevezetése óta két«égbcvonhatat!ánul visszament és a gabona vetési területe emelkedett. A fogyasztás további csökkenésének megakadályozása érdekében a kormány kénytelen volt a liszt árát maximálni és a termelés emelkedésének meggátlására a vetési területek szabályozása vált szükségessé. Aránylag a legjobb ára a búzának van, tehát logikus, hogy a búzával bevetett területek nagysága emelkedett a legjobban és ezért viszont elsősorban a buza vetésterületének nyolc százalékkal való redukcióját kellett elrendelni. A gabonakereskedelem monopolizálása idején szó sem volt a lisztkereskedelem megkötéséről, de csakhamar kitűnt, hogy a liszt sem maradhat szabadkereskedelmi cikk. Maximálni kellett a liszt árát. Ármaximálás esetén csak akkor lehet a fogyasztás Igényeit kielégíteni, ha a termelés rentabilitása is biztosítva van, különben nincsen értelme a termelésnek és nem akad, aki kielégítse a piac szükségletét. A malomipari termelésnek rentabilitása érdekében kontingentálni kellett a produkciót, hányadékrendszert kellett életbeléptetni és revízió alá kellett venni a régi készleteket alkotó gabona árára vonatkozó határozatokat, amennyiben le kellett szállítani az ógabonának a monopólium jogával fölruházott társasig által szinte törvényes erővel megállapított árait. Az árak leszállítása tényleges veszteséget s nem csak elmaradt hasznot jelent a Gabonátársaságnak, amely konstrukciója folytán nem viselheti el ezt a veszteséget s kénytelen azt másra áthárítani. De kire? A fogyasztót a maximális ár védi, tehát nem marad más hátra, mint az, hogy a veszteséget szolidarisztikus alapon az állam fedezze, vagy hogy módot találjon a veszteségnek újabb áthárítására. Ez pedig újabb terv- gazdasági Intézkedés foganatosítását jelenti. A gabonamonopólium esetében a kormány, mint az államhatalom birtokosa az árat közvetlen intézkedéssel változtatta meg s ez az intézkedés bizonyos értelemben tervgazdasí jt vont maga után. Az ár befolyásolásának, illetve megváltoztatásának van azonban egy közvetett módja is, ei pedig Prága, szeptember 7. Dr. Trapl pénzügy- - miniszter ma délután megtekintette a prágai mántavásárt, ahol az időszerű gazdasági és pénzügyi kérdésekről nyilatkozott. A miniszter nyilatkozatában megállapította, hogy a csehszlovákiai áruk külföldi elhelyezése nehézkesen folyik, noha a csehszlovákiai cikkek minősége igen jó és a cikkek ára nemzetközi viszonylatban versenyképes. Ezzel kapcsolatban megállapította a miniszter, hogy a csehszlovák korona értékcsökkentése beváltotta a hozzáfűzött reményeket, amennyiben kiküszöbölte a korona belföldi és külföldi vásárlóereje közötti diszparitást és a devalvációt nem követte a belföldi árak drágulása. A fizetések és a munka bérek mai alacsony színvonala mellett a belföldi piac árainak emelkedése rendkívül érzékeny következményekkel járna. Az utóbbi időben néhány élelmiszer megdrágult s a drágulási folyamat általánosan ismert reflexhatást keltett. Nem lesz újabb devalváció — Ha a csehszlovák koronát ismét devalválnák, — mondotta a miniszter — akikor elkerülhetetlenné válna az általános áremelkedés s ez túlságosan nagy áldozat lenne az elérhető eredményekhez képest. Megállapítást nyert, hogy a kivitel csökkenésének oka csak igen kis mértékben rejlik az áruk magas árában s az exportnehézségek lényege abban van, hogy Csehszlovákia legfontosabb kereskedelmi partnerei számára a saját kereskedelmi és fizetési mérlege egyensúlyának biztosítása a vezető szempont. — Ezenkívül egyéb gazdaságpolitikai szempontok irányítják a partnerállamok politikáját. Ilyen körülmények közepette rendkívüli intézkedésektől sem lehet csodát várni. — Fölvevő piacokat csak újabb egyezmények révén lehet szerezni s az árucsereforgalom lebonyolításához megfelelő hitelalapokat kell teremteni. — A behozatali tilalmak rendszere nem vált be, amit a legjobban az a tapasztalat bizonyít, hogy a behozatali prohibició károsan befolyásolja a kivitelt. A mezőgazdaság és a gyáripar kőzfitri ellentét következménye — A helyzetet hátrányosan befolyásolja a mezőgazdaság és a gyáripar közötti ellentét is. Agrár részről fokozni óhajtják a mezőgazdasági termelést és helyre akarják állítani annak jövedelmezőségét. Sajnálatos, hogy a termelés fokozódása ama javakban észlelhető, amelyek importja révén régebben a csehszlovákiai exportipar kiviteli piacokra tett szert. Egyszerűsíteni kell az állami adminisztrációt — A külpolitikai piacokat ismét hozzáférhetővé kell tenni. E cél érdekében szerződések és egyezmények révén szorosabbra kell fűzni a nemzetközi kéréskédolmi kapcsolatokat. Ezen a téren az állami intézményekre ie nagy feladat vár, mert elsősorban a kereskerelempoli^kai rezsim adminisztrációját kell leegyszerűsíteni. Az állami intézmények adminisztrációja még mindig nehézkes. Az utóbbi időben fölmerült az az óhaj, hogy a kivitel elősegítése érdekében a kormány külkereskedelmi hivatalt szervezzen. Ezt a tervet már csak azért sem lehet helyeselni, mert az uj hivatal működése még jobban komplikálná az amúgy is bonyolult állami adminisztrációt. „Bankópréssel nem lehet a nemzeti vagyont gyarapítani*' — A nemzeti vagyon forrása a gazdasági termelés jövedelme. Mesterséges eszközökkel nemzeti vagyont képezni nem lehet, legkevésbé lehet a nemzeti vagyont a bankóprés működtetése révén gyarapítani. Ezért el kell utasítani a bank- jegyszaporitás iránti óhajt. Leszállítják a kamatlábat — A gazdasági élet érdekében olcsóbbá kell tenni a hitelt s le kell szállítani a kamatlábat. Immár módomban áll a nyilvánossággal közölni, hogy a kormány a kamatláb leszállításának ügyét tervszerűen készíti elő. — A gazdasági helyzet tartós javulása érdekében — folytatta a miniszter — ügyelni kell arra, hogy az állam pénzügyi gazdálkodásában rend legyen és a pénzügyi mérleg egyensúlyban legyen. Ezenkívül igen fontos állami feladat az invesztíciós munkálatok számának szaporítása. Trapl miniszter végül megállapította, hogy a pénzpiac helyzete az utóbbi időben javult, de. normális tőkeképződésre még hosszú ideig nem lehet remény. VETŐMAG. PECENADY nemes BUZA. Államilag elismert kiváló nemesítés.— Rozsamentes erős szalmáju. Üszögmentes nagy kalászu. — Sikérdús óriási termés hozamú. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban. Posta: Velké-Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 25% nemesitési felár. — Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. Lanyhult a tőzsdeindex Prága, szeptember 7. A hetek óta tartó hossz, mely helyenként viharos jelleget vett föl, a nemzetközi tőzsdéken elült. A tőzsdeközönség már nyugodtahban Ítéli meg a politikai helyzetet és nem tart attól, hogy a háborús veszély időszerűvé válhat. Az utóbbi időben nemzetközi viszonylatban erősen emelkedett a hadfelszerelési ipar értékeinek árfolyama s az emelkedő irányzat átterjedt a prágai értéktőzsdére is. Prágában az ideges hangulatot az amiatti nyugtalanság is fokozta, hogy a bankjegyszaporitásnak refláció alakjában történő végrehajtása céljából igen komolynak hitt körökben heves agitáció folyt s ugyanakkor mozgalom indult a csehszlovák korona újabb devalvációja érdekében. Mind a két akció lekerült a napirendről. Illetékes helyen kijelentették, hogy a bankjegy- szaporitás kérdése szóba sem kerülhet 5 ugyancsak nem lehet szó a mai viszonyok közepette a csehszlovák korona újabb értékcsökkentéséről sem. A nyilatkozat lecsillapította a kedélyeket s a tőzsdeközönség nem verte föl az amúgy is tulmagasra emelkedett árfolyamokat. A prágai értéktőzsde szilárd irányzatát lanyha irányzat váltotta fel s nyereségrealizálások következtében a2 árfolyamok jobbára visszamentek. A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a prágai értéktőzsde tőzsdeindexe az elmúlt héten a következőképpen alakult: Államkölc5Önök építési sorsjegy nélkül 102 ezer (előző héten 101.719), valamennyi beruházási érték indexe 98.564 (97.800), belföldi bankok 100.881 (100.881), ipari és szállítási értékek 98.771 (100.253), a teljes tőzsdeindex 98 ezer 080 (99.073), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexszáma 73.369 ( 73.315), valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 5.082 (5.108), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású ál- lamkölcsönök átlagos rentabilitása 4.980 (5.004), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 3.287 (3.291). Az ipari részvények indexének analízise: cukorgyárak 71.470 (72 ezer 360), élelmiszeripar 104.049 (105.379), vegyi ipar 152.589 (155.929), sörgyárak 90.249 (92.162), építési ipar 80.898 (78.636), gépgyárak 81.880 (86.227), szövőipar 53.323 (53.518), szénbányák 96.936 (97.271), fémipar 85.767 (88.996), az ipari és a szállítási értékek együttes indexszáma 98.471 (100.253), Ötvenkétezer vagonra rúg a látható gabonakészletek mennyisége Prága, szeptember 7. A Gabonatársaság augusztus 15-iki kelettel ma közzétett kimutatása szerint a monopólium jogával fölruházott társaság összesen 181.500 vágón gabonát vásárolt és ezzel egyidejűén 132.000 vágón gabonát adott el. A látható gabonakészletek mennyisége tehát 52.000 vagont tesz ki. A kimutatás vágó nos tételekben a következő adatokat tartalmazza: Vétel Eladás Készlet buza 73.947 40.884 31.418 rozs 38.676 26.056 10.146 árpa 41.808 37.633 3.655 zab 21.955 12.673 6.855 kukorica 4.824 4.486 149 (A cukorkivitel adatai.) Augusztus folyamán Csehszlovákiából 10.687 tonna cukrot exportáltak külföldre. A tavalyi év azonos szakában a cukor- kivitel mennyisége 10.513 tonnát tett ki. A kivitel főképpen a délkeleti irányban fekvő államok felé irányult. Trieszten keresztül 3799 (tavaly 1012 tonna) került kivitelre. Görögországban közvetlen útvonalon 1940 (2974) tonna ment és Svájcba 1674 (1018) tonna cukrot szállítottak. A Hamburgon keresztül menő kivitel mennyisége a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt 3638 tonnáról 1454 tonnára ment vissza. Angliába 507 (464) és Iroszágba. 231 (98) tonna cukrot exportáltak. A többi importállamba csak jeelntéktelen mennyiségű cukrot szállítottak. A oukorkampány 11 hónapja során a cukor- kivitel teljes mennyisége az előző kampány azonos szakában exportált 151.329 tonnával szemben. 210.206 tonnára emelkedett (Gyöngült a font.) A mai prágai devizapiacán az angol font 0.225 koronával gyöngült. Buenos Aires 2, Stockholm 1, Alexandria 0.25. Helsingfors 0.125 és Lisszabon 0.125 koronával ment vissza. Berlin 0.50 és Zürich 0.25 koronával megszilárdult. A valutapiacon az osztrák sohilling 0.50 koronát vesztett árfolyamértékéből. A magyar pengő árfolyama nem változott. * (Prágában folytatják az osztrák—csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat.) Az ismételten félbeszakított osztrák—csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat, amint jelentettük, rövidesen ismét folytatják. Az osztrák kereskedelmi kormány most közölte a csehszlovák kormánnyal, hogy a tárgyalások helyének megválasztását a csehszlovák kormányra bízza. Jólinformált helyen szerzett értesülések szerint a tárgyalások szeptember második felébon Prágában indulnak meg.
