Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-06 / 204. (3756.) szám

•nyq]n9nx4Bq E ^uaz J9t9u uiypiA WJW ‘scii b »isx •uosryXu e igs ^Xuósoad 9f s ‘uosyjzsj; b jjoqB4 J9*gx •^BJBpBin jyq S9| jBAyqsnd ‘jbiej 9f £33 iqau 3U9^j ir>i!W Joqqu auuaui 9u J4?m ‘iqiq jsoui 4ff lujojopue^ •njBjfn^qoj. ‘ubajbi uu^nuspaja ^lozfug; ify'W) Vm ...................................................................................................................... qs yzoqjBABaq izs^q •3S b Saoi ip38u3 uieu SrjsaSuaXSAizs b Joq -iioB ‘U9qq9;as9 ubá'jo uasonoinq 69 uaq9J -áss qo39suau9K)U949ZS juzboijbjjjb pfBio |9q -91 [9jj9qis iysr?4yjj9 oqu9uosn4g £3oq ‘qil -9A £8n uoqqo4oq soXumuopnx ’9q?)s9) *49) -bzssia jniquBSSBi jaja zb ‘jjapzaq juSoqop JOqíll 9AJZS B/ÍJIiq B S3 9J9q l|9) UI3S 0J9d IQ ‘M9A B 9qj949 Béjliq B B|Zn£||BA!ZSBZSS!A I9A939s;;33s q9mzsaq pznAjjBAjzsjpA hasú jotqsfoinB ?)9jzs9qj3zs «ibjib zb^ oqgaqos •íug ioqqg •bnejiuu ip9S jíqaf qqaXftqawíf*! qau)9j9 zB jqqoj EXjnq b ‘jíozn£wBAj?« -iq ;j?a uapuini uiaupfBUi ipqfísé^ *£j«q ;j9)ina[9jq9zj9[9 A3a ipqpfl^o Bsyvejnnnq qauua oquauosnjg quagaq taqai 3J1919 JAU91919 íi^A qBujjoiBq b ‘ja qB}in|«nd uwu 3aui qajaAozsjfas b Bq 89 uba Bsizyj taq qBUjBjBq b Á'áoq MuBjiAiioziqaq nazaqaXXf lajjaiJ^sjq saqapj? 1 jyuBj zso^o oquauosnjg uosnzss943uoq iue|J9|9 szoqjaztuau V mpu;6dui |oqjn ajzs UD|4D|npzoiu y *aq9qi«l » q3)ini»q DBUUO ipzoqo BqjBlI B s qBjjojuyzs jyu^zs uadd? IPqB ‘I* BRJ3J 919'zsBq nsppaDagq A3bu ijbib dyZpind^j v DazaXuufiq qnui -azs b 8 wodBq iyqjBu sroiaÁSijhaui 3ip9d pujin ‘9 puttó aAifídaj uaqjiazaXujoq B uaqqa 8 JjBíjOA qyqojqiui ‘tinjapiq qqospq JUjtn ‘uaqpqjaj B uaqqg üliuaq aqoqfaj sguo| -gq UBq3yssB3Bui aa^ui OOSŐ ‘uadpSoiRdag :j9 t)opuoui ;o3|op saqapj? uaXi pjndaj jo8 ub £89 3«l9ZoqjBuoA ajjg pzaq luzaXuupq 8| qntuazs b Sf qoudBq íyq;yu sója ‘aqai ■azoq B qau|Rjaq qaaaquia jsojba upí-api syipzsBq Bq £8oq [npjojpia ubj^bao DLjlpÜ Sd SD|OZSD)|DUdZ9 •}Bq9zo;jBi ~\}Lzoq B JVZS9Jq9I»J 8 dBS3 ;ÍBZ OJZSEU ‘qof sqs^pQqpiu jbuuozb qjinzs^qozjafzsaA £8a *jnf9i9q 9q9A9qÁ'u9i B aqqa s laqiaj 9J9f®ajb zb lA[aq!IV *Bi£3y zb )9a ;9A9q£u9J qyinzs *9q v IP^iozs 3J9s9}zsajqa|oj qpjyfBAiB zb £I3uib ‘aq nojbjiuu jaqfittzsaq saqapj9 uBq -qodBU b ‘gazaq ípjyfBAiB qqo^ iqB ‘soajo tuopuoi £3g 'uoqjBsyinpuyiiq ua£u qtqaA qiiiauoj st 39suau9souajazs jozsqos ‘azsjag •qauzaq9|ui3 más ajiunuas ja33aj dBusyut 8 qBuzsytnjoi 6J 9jqo^a;zyq b i?s ‘Bjqy^ ‘qBDBSuoAjoq BZSsiA-azsso ‘qaiqaqiaj UBq-qnuny (3^9 jr^b ‘qaaaquia 39)«q qBuuBA 9)|d|nzsd>| >|9iDÍDA|y TftjfjosBAiojaq uiau UB]BH?£3a ;o3ys-9ZSJ91J5 zb £8oq ‘qaAuisajq ub£|ó usquozB qBqnXi v ’qBjqB BjfBjfn zb dBjB)80J MRzs9q I9q3aAR u9dd9qe;iOA •iB33ynAIRq b 93aA9j gyuzsBqia zb ubsouo^Aioj iq qipo^jasa )y noqospii£u b uaqaza s uba syii£u 9JdB 0002 A'3»^u)ib iuaquaJaiaui)azA3au upiqy^3»An ZB A8oq *i£uub azs8opqtui SBjifn zy 'SaAii -qBjqB zb juiui ‘ubÁjo uasaíjai AuBmjyiBÜ y 'qauzaq^aiaq )Buoa39| pjaqaAaazsa A3oq *inqi9UB ‘Típfjiso^ziq '^wzpHszs' 9puB[ -|p qa39Si£[aq b qoqB|qB )|nz89q |oq89An üaA'H zy '}o39A9[ b ub3buj ipa3ua|B qiAjatuE ‘ója qB||0|[|ip íyirBíiaAn ubA'iO ‘jujazaAaq «qjB|aoqB£8 B qauapzaq ;£ubuiipib| souo| -gq uoa'3bu UBqqBln3ai UBqSyzsJOBjouBjg U9||d 4Dzni|69| d 6dAQ)|D|qv •uba qBupdpd b 8tpad 9X0901 -9jrg£if-9puaqq9sz qq9saq9JJ9X9| y ’JiozoS -jo'p 3ia9 zsnq zs^aruj uiojpq uaA|9toB ‘óba 9pu9qq9sz uba'io AÍa uaqa£uauj9}rnA'3 qau -jqB ‘poA'ipitq zsbio zb BSOuopÍB|nj Opuaq -qasz qqp3pap3a[ b 9|uiJ9Z$ '9[9pu9qq9sz — qqpXyjpSai Jfp|iA B qiXiato £8oq ‘19-UB Hpzoq lepiBinrapi pjfnXXnoi bioobjj £8g ppu3)jqasz qqo6Djp6o| y •jpf-aouaq Xipaini zb ‘urtanjjáq y :ioBg - ■01:«qJti£o qq«3>Bp2B8^af b qiXjara £8oq lBqjn££) ‘a-popTix •\ovrl jLvnY aavovazvooai v •}9nm-10I319P zs^Joa zb B^uojja q«so ‘q-Bae^oq -sí zb ampája irainas ‘BqmXuB ‘pza^j — : 9189a ajqoq,-tq BjysB|B38Bj Bl'AtiBStapg -nyjnpp zsa^a j'iopoqsyojnp S9 BZBq jpzaqp [bjjo 989^; •dcaBioq9j psp zb ^azaia^ tnan qBoiiBg SD1Q0 SIN V •soajoSoj pydBd b Sápad ‘sanis bSoj ASa qatrp?^ stq 3-} b qtsyrn b — saqapjj — (izé^d'io p^dB9ap9 zb joqim ‘zsiff aaq^dto goXSuóa ’ A’Soq ‘zb pqaj ASog — :qBuqi9yrn b BCparoni otjatq £83 naiaa ior •[BUSOAJOSOJ b tp^iBm ^0 piára 'raop'np raaa ;zy — éf Vi Sipoira Sara — B[ag tpjaq - 9? 0^ — ■jq qw-ztíq jsora uadda iBoiBSojd'BZ A8a ‘fBf — BfpBSOJ ]B004B tU0ra0Z9 9qOBq ooa orva v VXQN •sopqnnK ‘(soa? gp) nyjof o#q|3 •q9l98894azs 89 q»!9fp9A }0|BH9 zb uiis9ifBdsi>| •qap9A 9|BA U9R9 D9|8| IBqoiBU? ZB IUZOOPH ■SO81OP U9JUIZS BqSDBAOI V »9ra| ssuj ps 9qo9q9p y ‘sopío] 194939 BqsOBlO V ‘1Z49 |Bzpq b BX|nq y '*9q9l SÍ 1090 S9IB4B dfíg inqi9Q |B|iy 900ABS1 ‘|3q9p|ö| b qy[iBqunuiS9ft ‘;9qui9q49| B qH9d|3 *DBq9q H9| quyzzoq q9npj ‘oaqoq tiyXu qupzzoq q9nn ‘0Bq9f ‘oBqzssoi qutjjiSag ‘qojBiyiBq qo|Bn? *V *q9|9rp9|9j 90 {9 Bqo§ J089UB4Bd d9Z8 B |Z9 j49Zg •q9|9A tuzouiq |0|B|iy ‘unspjpíd siq qoiytpni i9f ixvNOivny zv Naxassaaazs IVSVtfl XOSVADVN %ii- m —- m — 342 ­— 24T — Isién ékszere Irta Péter Rózsa. Nagyon messze, talán az Óperenciás ten­geren is túl, emelkedett egy hatalmas szik­la, amelyre nap soha nem sütött, virág nem nőtt rajta. Ennek a sziklának legmagasabb csúcsán aranykastélyt épített egy gazdag ember és itt élt kisleányával, Helgával. De a kis­leány mindig szomorúan, sóvárogva nézett ki az aranykastély ablakán Szeme örökké könnyes volt és soha nem nevetett. Pedig az édesapja az udvart ezüsttetővel vonta be és aranyporral szórta be az utat. — Oh, kisleányom, miért nem nevetsz soha? — kérdezte az apa. — hiszen ujjaid drágaköves gyűrűkkel ékesek, nyakadon nehéz aranyláncon kincset érő gyémánt ra­gyog?! — Szivemre nehezedik az aranylánc gyé­mántja, édesapám, és gyűrűimtől nem tu­dok játszani. Vedd hát tőlem vissza ezeket az ékszereket. — Hát nem tetszenek neked a csillogó kövek? Tudsz-e ragyogóbb ékszert a gyé­mántnál és melegebb fényt az arany fényé­nél? — Hallottam, édesapám, hogy van ezek­nél sokkal szebb ékszer. — Ha kívánod, megszerzem neked, bár­mennyit is kérnek érte, csak mosolyogni lássalak. — Hát akkor hozd le nekem, édesapám, a napot az égről, amely mireánk soha nem világit. Mert ha a jó Isten ékszerét megka­pom tőled, nem lesz többé sápadt az arcom és meglátod, nevetni is fogok tudni — Lehetetlent kívánsz, Helga, — felelte szomorúan az apa. — Nincsen a világon olyan ember, aki kívánságodat teljesíteni tudná. — De igen, van! — szólott hirtelen egy hang és a gazdag ember meglepődve nézett hátra. Öszszakállu ember állott vele szemben. — Eljöttem — folyttá az ember —, hogy kisleányod kívánságát teljositfiem* — Esztelen beszéd, amiket mondasz —• felelte a gazdag —, hogyan tudnád lehozni a napot? — Adj létrát és kalapácsot nekem, aztán menj a szobádba. Csak akkor jöjj vissza, ha a kisleányod hívni fog. A gazdag ember engedelmeskedett. Az ismeretlen férfi pedig nekitámasztotta, a létrát az aranyfalnak, felmászott rajta. Azután elővette a kalapácsot és hatalmas ütéseket mért az ezüsttetőre, amely apró darabokban, csörömpölve hullott a földre. A kalapács ütéseinek zaja messze hang­zott és a nap kíváncsian fordította afeát az aranykastély felé. Előbb csak messziről szemlélte, aztán mind magasabbra és ma­gasabbra ment fel az égen és mire az em­ber az aranyfalakat is lerombolta, ragyogó fényével rámosolygott Helgára, aki vis68** nevetett reá Helga kipirult arccal, vidám kacagással rohant be apjához. A gazdag ember megkövültén állott a le­rombolt falak előtt: — Oh, mit tettél velem, te szerencsétlen ember! Összetörted, összezúztad hoeewi évek miunkáját! — íme, megtettem, amit Ígértem, — szó­lott a férfi. — Lehoztam Isten ékszerét, a napot, amely aranyaidnál és drágaköveid­nél szebben ragyog és amely meggyógyí­totta kisleányodat. Te ezüsttetővel fedted be az udvart, én összetörtem a tetőt és be­engedtem a napfényt. Epits egyszerű kőhá­zat az aranykastély helyett, s ne arany- porba hintsd el a virágmagokat, hanem fe­kete földbe, amelyből pompás, illatos virá­gok nőnek. — Igazad van, — mondotta csendesen a gazdag ember. És fel is építette a kőhazat, amelynek fa­lai mögül messze hallatszott Helga vidám kacagása és hetedhétországból csodájára jártak a kertben nőtt pompás, illatos vhrá* gokaaik, Családi album Irta: Argirus ANYÁM Az én anyám jó anyuka, Ha jó vagyok, nem szid soha, Ha rossz vagyok, hát rám pirít, A szeme, mint virág, virít. A hangja zeng, mint kis harang, A leggyönyörűbb földi hang, A keze, mint a pille, száll Fejem felé és meg-megáll Fejem fölött: ilyenkor érzem, Hogy most megáld, de mire érzem, Már csak azt látom, hogy nevet. Mitől lett könnyes a szemed? Kérdem, de ő tagadja s látom, Hogy nála nincs jobb a világon. APAM Az én apám jó apuka, Még nem vert meg engem soha. Ha rossz voltam, hát rámkiáltott: Ily rossz gyereket már ki látott? Sokszor sokáig rám se néz, így büntet az apai kéz, ügy tesz, mint hogyha nem is látna, De este. mikor már az ágyba Fekszem és csukva a szemem, S azt hiszi, alszom, összecsókol S azt mondja: Édes gyermekem!-----0---­KI S LEVELEK Baranyay Edit. Morvay Etelka. Az uj ro­vat bevezetéséről ceak akkor lőhet ezó, amikor a Kis Magyarok Lapja külön íb meg fog jelenni. Annakidején majd üzenek. —- Rehorovszky Árpádka. A jutaJomköny- vet úgy köszönöd meg, ha ezorgalmásán fogsz dolgozni, hűséges kis munkatársa le­szel lapunknak és szerzel kis barátokat. — Buzsiczky Médike, Dollnszky Edit, Szol- noky Gyöngyike. Felvettelek a kis munka­társak sorába. — Mudi Bábel. 29. számú rejtvényed későn érkezett. Felvettelek. Küldj kéziratot. — Munka Laci és Baby. Beküldött fényképeteknek nagyon megörül­tem. Eltettem emlékbe többi kis magyar­jaim képei közé. Legyetek továbbra is hü BonkiutttMim. Üdvözöllek, MEGFEJTÉSEK: A 31. szám rejtvényeinek helyes megfejtést a következő: Keresztrejtvény: Epei, agár, zakatol, ko, be, ős. bég, mer, lak, Leó. ülő, kell, őr, ra, Emma, ráró, ref, sál, zár, ne, ba, él, id, lovagló, zöld, szel, Elek, ez, rab, sor, ál, angol, kel, tök, Kelemen, Belgrád, RL, le, óra, kar. eresz, mf, ás, áz, óriás, sav. lég, dob, LLL, LL, ÓE. — Ruzsiczky Évike rejtvénye: Csemege. — Rozlosnik Bözsi rejtvénye: Ki mint vet, úgy arat. — Fésű* rejtvény: Rákóczi Ferenc. — Szélmalom- rejtvény: Augusztusban érik a gyümölcs. — Diczházy Lajos bűvös rejtvénye: Bala­ton, szaladó, hatalom. A rejtvényeket helyesen fejtették meg: Altstadter Magda. Ádám Gyurka. Baranyay Edit. Baranyay Tériké, Bieder- mann István, Buzsiczky Médike. Csizmazia J. László. Dargay Anna, Dolinszky Edit, DrozdSk Manci, Drozdik Rózsi. Gáthv Éva.. Herezeg Alice. Isaák Sára. Jelűnek Harry, Jankoviob Imre, Janko- vicb Médi, Janda Lóránd. KemeOhey Klára, Keresztesy Feri, Ke- resztesy Paula. Legeza Tivadar. Marencsin Irén, Munka. Jolán, Műnk*. Edit, Munka Évi, Mungyer Trudi, Mudi Bab­éi, Morvay Etelka, Munka Baby. Munka Laci. Oceovay Zoltán. Prokászka Tihamér. Riszner Jenő, Riszner Karcsi, Ruzsiczky Médike, Rozlosnik Bözsi. Szkaliczky Lemuka, Szklár Évike, Sze- ceey Klára, Szilágyi Ida, Szolnoky Gyön­gyike. Udvarhelyi Kató, Udvarhelyi Irén. Varga Irénke. Sorshúzás utján az I. dijat Isaák Sár* (Téceő), Móra: „Hol volt, hol nem volt“ cí­mű könyvét, a H. dijat Ádám Gyurka (Eperjes), Komáromi: vPataki diákok1* cí­mű könyvét és a ín. diját. Kemechey Klára (Királvjielmec), Faludi: Mi a színház11 cimii könyvei nyerte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom