Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-05 / 203. (3755.) szám
«h«ghMag^sr.h!klsr 1935 szeptember 5> csütörtök* Dérer szerint erkölcsi támogatást kell nyújtani a szlovák néppárt Józan és államalkotó" elemeinek A Henlein-párt fejlődését aggasztónak tartja Prága, szeptember 4. A csehszlovák szociáldemokrata párt képviselői és szenátorai közös klubülést tartottak. Dr. Dérer Iván miniszter elnöki megnyitóbeszédében elpa- rentálta dr. Winter Leó volt minisztert, majd átadta a szót Necas népjóléti miniszternek, aki az időszerű népjóléti és gazdasági kérdésekről számolt be. Ezután Be- chyné miniszter számolt be a politikai helyzetről és a párt, valamint a kormány őszi munkaprogramjáról. Dr. Meissner képviselő az élelmiszerek ára és a dolgozók jövedelme közötti aránytalanságról és eme aránytalanság leküzdésével kapcsolatos feladatokról beszélt. Dr. Dérer miniszter időszerű belpolitikai kérdésekről tartott beszámolóbeszédet. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a szudétanémet párt fejlődési folyamata aggodalomra ad okot és — nézete szerint — vissza kell utasítani Henlein ama állítását, hogy Csehszlovákia belvi- szonyaiba nemzetközi viszonylatban kell beavatkozásnak történnie. A miniszter a szlovák néppárt helyzetét analizálta s annak a nézetének adott kifejezést, hogy a párt józan, államalkotó elemeit erkölcsi támogatásban kell részesíteni. A beszámolókat vita követte. Pénzügyi összeomlás előtt áll Pozsony városa Csehszlovákia öt legnagyobb városa közül Pozsony gazdálkodása a legköltségesebb »o Mégegyszer arányi községi pőtadót fizetnek a pozsonyiak, mint a prágaiak a« Senki sem felelős Dr. Neumann Tibor keresztényszocialista városatya szenzációs röpiratot adott ki a pozsonyi városisála pénz ügy eirő! Pozsony, szeptember 4. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Dr. Neumann Tibor képviselőtestületi tag, az országos keresztényszocialista párt egyik vezető tagja föltiinést keltő röpiratot adott ki Pozsony város gazdálkodásáról. A röp- irat magyar és német nyelven jelent meg s rendkívül érdekes adatokat tartalmaz Szlovenszkó fővárosának gazdasági helyzetéről. Dr. Neumann Tibor, aki tizenkét év óta tagja a városi képviselőtestületnek, röpiratában megállapítja, hogy a hibás vezetés a gazdasági összeomlás szélére vezette a várost. Semmi sem olyan jellemző a város gazdálkodására. mint az úgynevezett Iparpalota-affér. A városnak abból, hogy az Iparpalota építésekor garanciát vállalt magára, 1,872.000 korona kára származott. Neumann Tibor annakidején követelte, hogy a névszerint szavazó városatyákat tegyék anyagilag felelőssé, a polgármester azonban kijelentette, hogy mivel az országos hivatal jóváhagyta a garanciát megszavazó határozatot, senkit sem lehet felelőssé tenni a kárért. Ez pedig any- nyit jelentett, hogy az országos hivatal puszta jóváhagyása a városatyákat minden felelősség adói mentesiti. Ida ez igy van, akkor azért, hogy Pozsony város a tönk szélére jutott, végeredményben senki sem felelős: a hivatalnokok nem. mert ők csak referálnak, a városatyák és tanácstagok pedig azért nem, mert ők döntenek ugyan, de fedi őket a fölügyeleti hatóság. Ilyen körülmények között Pozsony város adóssága 228 millió koronára dagadt föl. Drága mulatság pozsonyi polgárnak lenni A röpirat megállapítja, hogy az egész re- publikában Pozsony város gazdálkodása emészti föl a legnagyobb költségeket, aminek aztán természetes következménye az, hogy a községi pótadó irtózatos súllyal nehezedik az adófizető közönségre. A republika öí legnagyobb városa közül Pozsonyban fizetik a legmagasabb községi pótadót. Mig Prágában átlag 680, Brünnben 399, M.-Ost- rauban 429, Pilsenben 658 korona jut átlag egy emberre, addig Pozsonyban 1115 korona a pótadó, tehát majdnem mégegyszer annyi, mint Prágában. A röpirat szerzője megállapítja, hogy a laikus gazdálkodás okozta ezt a hihetetlen mértékű eladósodást. A polgármesteri kollégium és a tanács kizárólag laikusokból áll és nem szakértő hivatalnokokból. Ahhoz, hogy valaki a tanácstagságokkal járó kötelességeknek megfelelő szakértelemmel tudjon eleget tenni, szükséges, hogy minden idejét a város ügyeinek szentelje, ez pedig lehetetlen, mert a tanácstagoknak más foglalkozásuk is van. Ugyancsak más foglalkozásuk van a polgármestereknek is, hiszen meg sem tudnának élni tiszteletdijukbó'l. Egy-egy tanácsülés, amely átlag három óráig tart, százharminc-százötven ügyet intéz el. Ilyen esetekben természetesen a rosszul, vagy sehogysem informált tanácstagok párt-, nemzetiségi, vagy személyi szempontok szerint döntenek. A tisztviselők helyzete Súlyosan hátráltatja a város gazdasági konszolidálását a pártrendszer, amely a város tisztZsindely Ferenc lesz a magyar kereskedelemügyi államtitkár Budapest, szeptember 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A délutáni magyar sajtó egybehangzó jelentése szerint a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterré kinevezett Winchkler István utódjává kereskedelmi államtitkárnak Zsindely Ferenc képviselőt, a költségvetés főelőadóját fogják kinevezni. — Uj ruszin hetilap Ungvárott, A Lidové Noviny jelentése szerint Ilnicky ungvári kanonok a múlt napokban röpiratok utján értesítette a ruszinszkói görögkatolikus lelkészeket, hogy rövidesen megindítja Nedela (Vasárnap) cimü hetilapját. Az uj hetilapot ruszin nyelven adja ki s az elsősorban egyházi és hitbuzgalmi érdekeket szolgál. A Lidové Noviny kiemeli a lap jelentőségét különösen nyelvi szempontból, amennyiben a lap azon a nyelven jelenik meg, amelyet, a ruszinszkói lakosság nagy többsége használ s igy a lap adott körülmények között jó szolgálatot tehet majd a ruszinszkói nyelvzavarból való szabadulásnak. A fiatalok gárdájához tartozik az uj magyar kereskedelemügyi miniszter Expresss-tenutdban robogott át egy fényes közéleti pálya összes állomásain Budapest, szeptember 4. Az uj kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter áll jelenleg az általános érdeklődés középpontjában. Érdekes') hogy az uj magyar miniszter személye iránt nem is annyira politikai, mint inkább gazdasági körökben nyilvánul meg nagy érdeklődés. Az első benyomás, amit Winchkler István a közvéleményre tett, a lehető legjobb és úgy szakkörökben, mint a politikusok körében komoly eredményeket várnak az uj minisztertől. Az uj miniszter is a fiatalok gárdájához tartozik a magyar kormányban: második legfiatalabb tagja Gömbös Gyula kormányának, amennyiben negyvenötödik életévét csak most töltötte be. Tizenhat évvel ezelőtt mint miniszteri titkár a külügyminisztériumban kezdte meg pályafutását, majd két évre rá a bécsi követséghez osztották be és ugyanabban az évben letette a bírói és ügyvédi vizsgát is. Később áthelyezték a közélelmezési minisztériumhoz, ahol két éven keresztül az export-im- portosztály vezetője volt. 1923-ban a párisi magyar követséghez került, ahol két évig működött, majd pedig visszarendelték a budapesti külügyminisztériumba. Kinevezték a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetőjének és ebben a minőségben sokat tárgyalt külföldön és többször részt- vett a népszövetségi üléseken is. Működésének ebben a korszakában erőteljesen bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelmi ügyek irányításába és többizben vezette a magyar küldöttséget nemzetközi szerződések megkötése alkalmából. Az 1930. évi berlini és Gömbös Gyula miniszterelnök 1932. évi római tárgyalásain ő töltötte be a gazdasági szakértő szerepét s mint azt ma már egész Magyarországon megállapítják, a legnagyobb eredményekkel. Amikor a Gömbös-kormány hiyatalbalepése után elhatározta a külkereskedelem egyesítését és uj alapokon való megszervezését, ezt a nagyfontos- ságu feladatot Winchkler Istvánra bízta, aki mint a külkereskedelmi ügyek kormánybiztosa az általa megszervezett és újonnan felállított Külkereskedelmi Hivatal élére került elnöki minőségben, A külkereskedelmi hivatal egész adminisztrációjának, ügymenetének, tevékenységének alapjait Winchkler István rakta le és ezzel a munkásságával bebizonyította, hogy a kiváló szervező tehetségek sorába tartozik. Az ő vezetése alatt a magyar Külkereskedelmi Hivatal minden bürokrációtól mentes, mozgékony és szakszerű irányítója lett a magyar külkereskedelmi ügyeknek, s nagy mértékben elősegítette Magyar őrs zág külkereskede Imi forgalmának kedvező alakulását. Winchkler István résztvett múlt évben a római magyar—osztrák—olasz tárgyalásokon és ő irta alá az Olaszországgal és Ausztriával kötött nagyfontosságu gazdasági egyezményt, amelynek túl azon az elsőrangú gazdasági jelentőségen, hogy a magyar gaboinaifölösleg elhelyezését világparitáenál jelentékenyen magasabb áron biztosította, Magyarország duna- medenceí helyzetének szempontjából politikai jelentősége is van. A Gömbös-kormány rekonstrukciója alkalmával ez év március 5-én a magyar kormányzó kereskedelemügyi államtitkárrá nevezte ki, utána pedig rövidesen a gyöngyösi kerület a nemzeti egység pártjának programjával beválasztotta a magyar országgyűlésibe. Winchkler István nagy nyelvtudásával, alapos szakismereteivel úgy a magyar gazdasági és politikai életben, mint külföldön nagy tekintélyre tett szert, Csehszlovákiában is ismerik, többizben járt Prágában a magyar kereskedelmi delegációval és a csehszlovák fővárosban is számos viselőkarát is demoralizálja, mert hiszen a tisztviselőnek valóságos tojástáncot kell járnia különféle pártérdekek között. A rátermettséget soha, mindig csak a pártét* dekeket mérlegelik, A röpirat külön fejezetben foglalkozik az úgynevezett rendszeresítéssel, amelynél egész sereg régi és jól kvalifikált tisztviselő járt rósz- szid, mert 1700—2000 koronás havi fizetését 800—900 koronára szállították le. Ezek a tisztviselők persze kérvényekkel ostromolják a vá- ros vezetőségét, mert hiszen a legtöbbjük családos ember, aki a leredukált fizetésből nem tud megélni. Rendkívül sok bajt okoztak az indokolatlan nyugdíjaztatások, amelyek a jegyzői hivatal indítványára 1932 óta folyamatban vannak. Jól bedolgozott, régi hivatalnokokat nyugdíjaztak a jegyzői hivatal indítványára. A nyugdíjaztatásokra súlyos ezreseket kellett kifizetni, természetesen gondoskodni kellett uj erőkről is. Ha ez igy megy tovább — állapítja meg a röpirat —, hovatovább több nyugdíjas tisztviselője lesz a városnak, mint aktív. A gyógyulás útja Érdekes fejezetben foglalkozik a város lakás- politikájával a röpirat. A város nagyon drágán építtet, a városi házak lakói pedig a magas lakbért nem tudják megfizetni. Ez év március végén 1,290.000 korona bér- hátrálékot követelt, nem sok reménnyel, a város bérlőitől. Egyedül a Vigadó bérhátrá- léka 480.000 koronát tesz ki. A katasztrofális pénzügyi helyzet megszüntetésére érdekes javaslatokat dolgozott ki a röpirat szerzője. Szükségesnek tartja mindenekelőtt, hogy Pozsony város autonómiáját visszaszerezzék, hogy a város ügyeiben Önállóan intézkedhessek, ne gyámkodjék fölötte sem a főjegyzői hivatal, sem pedig az országos hivatal. A gyógyulás másik fontos módszerének tartja a laikus elem kikapcsolását a város közigazgatásából, szerinte hivatalnok-polgármestert és hivatalnok-tanácsnokokat kell a város élére állítani. Meg kell szüntetni a pártrendszert, ami által a I községi üzemek vezetésében is visszatérne az oly nagyon nélkülözött egyéni felelősség. A hivatalok betöltésénél ne a pártéfdemeket vegyék tekintetbe, hanem az eredményesen eltöltött szolgálati éveket. Előléptetésnél egyedül a szorgalom és rátermettség legyen az irányadó, ne pedig a „politikai megbízhatóság". barátot szerzett magának. A csehszlovák-— magyar kereskedelmi kapcsolatok rendezésénél is jelentős szerep jutott neki. Általában nagy várakozással tekintenek működése elé. Pfeiffer Miklós a Pax Rontana kongresszusán ismertette a Prohászkakörök tevékenységét Prága, szeptember 4. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a Pax Romana keretében ülésező katolikus főiskolások befejezték tanácskozásaikat. Az utolsó napon Carric francia tanár előadása után szólásra emelkedett dr. Pfeiffer Miklós kanonok, a szlovenszkói magyar katolikus főiskolások lelki gondozója is. Tolmácsolta Csárszky József kassai püspök üdvözletét, majd ismertette a Prohászka-körök működését. Kifejtette, hogy a Prohászka-szövetség mily nagy gondot fordít a kezdők kiképzésére. A fiatalok kezébe jó könyveket és folyóiratokat ad, hogy a továbbképzés alapja biztos legyen. Kitért a magyar főiskolások és tanítók eredményes munkájára az ifjúmunkások körében és vázolta a munkások és a főiskolások kapcsolatának jelentőségét. A feszült érdeklődéssel figyelő közönségnek bemutatta a magyar főiskolások külvárosi népjóléti akcióit, és ismertette kulturális tevékenységüket. A kongresszus nagy tetszéssel fogadta dr. Pfeiffer Miklós ismertető szavait. A szlovenszkói magyar társadalom hálával tartozik a magyar főiskolások nagy barátjának, hogy a Prohászka-szövetség eredményeinek bemutatásával az egész világ előtt dokumentálta a kisebbségi magyarság vitalitását. Örvendetes volna, ha a kongresszus pozsonyi ülésszaka, amely szeptember 6-tól szeptember 8-ig tart, a magyar katolikusság minél nagyobb számban megjelennék. Különösen a diszbizottsági tagok és a prohászkás ifjúság megjelenése fontos. Szerdán délben a katolikus diákok autóbuszokon Olmiitzbe utaztak s 6-áig a nagy morva katolikus városban folytatják megbeszéléseiket.'
