Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-04 / 202. (3754.) szám

é m 1935 tuepbmuhar 4, szerda. Újabb régészeti kincseket találtak a kassai pénzügyi palota építkezésénél — Elárverezik a bártfafürdői Palace-szálló- iáét Bártfáról jelentik: Bártfa-fürdő legszebb és hajdan legelegánsabb szállodája, a Palace-szálló, rövidesen árverésre kerül. A szállodát annak idején dr. Grossmann Dezső orvos építtette és a vételára a háború előtt félmillió korona volt. A szálloda adótartozásai az államfordulat után oly magasra emelkedtek, hogy az adóhivatal yette kezelésbe a szállodát, azonban igy sem tudták biztosítani az adóhátrálékok törlesztését. 'Az árverést az adóhivatal irta ki, kérdéses azon­ban, vájjon a mai viszonyok között akad-e megfelelő vevő. xx Tatra autó-alkatrészek eredeti áron alul állandóan raktáron, kiárusítja Autoservice Spira, Kosice, Flórián u. 6. Telefon 20-62. Spe- dális modem berendezésű szakműhely. (2) „Frissen tőit vad, gyorsára“ Állomás. Fekete kőszénfüstöt lihegő mozdony. Rohanok a rohanó utasokkal az elindulni készülő vonathoz. Beszállunk, elhelyezkedünk s most már a íe-nem-késés nyugalmával nézek ki a folyosó- ablakon. Az egész állomás vigasztalanul üres, ez a tni vonatunk az egyetlen, mely most kifut. Szürke, fekete, poros, szennyes minden, a föld, a falak, a tetők, a bús, törtfényü ablakok, a lengő rácstartóba ültetett muskátlik. Feketék a néma, üres sínpárok, közöttük a kavics és a talpfák. Párhuzamosaik kedvetlen merevséggel kúsznak a horizont felé, közöttük semmi élet, fölöttük az ég is örömteljes sötét-szürke. A szél ősziesen zug, kavarja a port, nagy, sötét rongyokban dobálja felénk a mozdonyfüstöt. És a gyászfekete füst- függönyön át meglátok a sínek közt egy kis hal­mot. Valami áru, kidobva, a legközelebbi vonat teherkocsija elé készítve, berakáshoz. Ez is szür­ke, mint az egész látkép. Nézem jobban: állat­tetem. Még jobban: őz. Vadászzsákmány. Rajta csak egy élénkebb folt, egy felkötözött ragcédula. A cédulán bizonyosan hivatalos felirat: „Frissen lőtt vad, gyorsáru“. A szél nagy halom piszkot, füstöt dob a gyorsáru fölé, elborítja ezt a szo­morú képet, hogy még szomorúbbá tegye. Behunyom a szemem, verőfényes, napsugaras erdőt látok, ahol a „gyorsáru“ gondtalan szökel­lésekkel legelészik, nedves, fekete orrán ragyog a nap, nyelvével ügyesen húzza fogai közé az üde cserjelombot, selymes füleivel vidáman le- gyezgeti a zümmögő legyeket. Csörgedező pata­kot ugrik át, virághimes tisztásokon játszik paj­tásaival, suhogó lombu öreg fák alatt szundikál édesen, finom patáinak nyomait puha, dús erdei talajba vési. Szabad, boldog, fürge és tiszta. Most szomorú, szennyes kis csomag, ragcédu­lával. Gyorsáru. Tökéletesen, örökre elszakadva mindentől, ami neki valaha kedves volt. Legalább odakünn egy zokogó vadgerle sirathatná el, ha már elesett a fegyvergolyótól. De csak hull kihűlt testére a por, a kőszénkorom, senki sem törődik néma pusztulásával, odalökték a piszokba s így fogják majd unottan feldobni egy málhakocsira. Egy messze tolató mozdony sikoltó füttye hangzik. Talán ez a kis gyorsára gyásztisztessége? Távol, végtelen távol pedig sejtelmesen zug egy erdő, mely őt nem látja soha többé... NYIRESI-TICHY KÁLMÁN. xx Pihik Matyi cigányprímás a Flóra-borozó­ban játszik, Praha-Vinohrady, Fochova 121. — Szivszélhiidés a fa tetején. Vághosszuf aluei tu- dtflsitánik jelenti: Holuib Guidó 36 éves kosztolányi gazda vasárnap délután almát szedett a fa tetején. Hirtelen szivezélhüdés érte és lezuhant a fa tetejé­ről, de az alsó ágak felfogták testét. Hozzátartozói már csak holtan szedték le a fáról. xx Mindazon mérgezési esetek leküzdésénél, mely-eket romlott ételek okoznak, — tehát fő­leg husmérgez-ée vagy gomba-mérgezés előfor­dulásakor — a gyorsan -ható természetes „Ferenc Józsefi keserimz azonnali használata rendkívül fontos segédeszköz. — Betöréses lopás — politikai meggyőződés­ből. Nyitrai munkatársunk jelenti: A kerületi bíróság tegnap tárgyalta Sebőn István, Gross- marm György, Gürtler József és Krebs Mihály csehi munkások bűnügyét, akik több betöréses lopást követtek el. A vádlottak azzal védekez­tek, hogy nagy nyomorukban kénytelenek vol­tak betekésre vetemedni, mert a községben csak a He n lein-párt tagjai kapnak élehniszerje- gyet. Ők hívek maradtak meggyőződésükhöz, ezért inkább betörtek F.gvyHiit négyhavi fog­házbüntetésre iiC. . Mi Ublkikcu. Kassa, szeptember 3. (Kassai szerkesztőse-1 günk telefonjelentése.) A kassai pénzügyigazga­tóság építési munkálatainál ma újabb leletre bukkantak a munkások. Ezúttal ugyan nem aranykincsek és egyéb drágaságok kerültek napfényre, hanem csupán régi edények. Az épü­let középső traktusánál a pincében az egyik munkás egy cserépedényégető kályhát és körü­lötte rendkívül érdekes formájú régi cserépedé­nyeket talált. Minthogy a munkások nem is­merték a lelet értékét, ezért annak nagy része a szakértők megérkezése előtt a munkások csá­kányai alatt elpusztult. Mire a rendőrség a le­letről tudomást szerzett és bizottság szállt ki a színhelyre, már csak nyolc darab edényt találtaik, a ke­mence és a többi cserépedény elpusztult, A leletet megtekintette dr. Kovács József mu- zeumigazgató is, aki kijelentette, hogy a régi palota helyén valószínűleg valamikor cserépedényégető kemence lehetett s itt ké­szültek a régi híres kassai kerámiai gyártmá­nyok* A talált cserépedények értéke tudomá­nyos szempontból nagy beccsel bír* Valószí­nűleg a tizenhatodik, vagy azt megelőző szá­zadból valók. Egy másik kassai ház építésénél az egyik munkás régi ezüstpénzt talált. A múzeumigaz- gatónak jelentést tettek, aki tovább ásatott és 700 darab jelentős numizmatikai értéket kép­viselő pénz és érme került napfényre. Ezeket a múzeumban helyezték el. A pénzügyigazgatóság építkezésénél talált aranykincslelet ügyében még nem történt dön­tés. A kincseket — mint ismeretes — Pozsony­ba szállították, ahol a műemlékeket védő hiva­tal szakemberei fogják megvizsgálni és jelenté­sük után fognak dönteni a kincsek elhelyezésé­HUt imák a topok? A PARLAMENTBŐÉ A LIDOVÉ LISTY a Vemkov aiua cikikével podémiázik, amely szerint a takarékossági bízott eág szerdai ülésével megkezdődik az őszi politi­kai munka és hogy ez a bizottság emelte a paa- lamentarizmois színvonalát, mert megoldatta a népszerűtlen kérdéseket. Jól van — írja a Lidovéí Listy, — ha akarjuk, elbisszük, de térdre nem esünk e bizottság előtt. Nem mind arany, aná fénylik « a rezet hiába súrolják, mindig csak réz marad. A takarékossági bizottságból semmi szen­zációs dolog sem került ki, ami közállapotainkat meggyógyította volna. A lap végül a takarékos- sági bizottsághoz három kérdést intéz: 1. Mióst kezdenek a Rudolf murában mindig átépítési mun­kálatokat pont az ülésszak megkezdése előtt? 2. Mennyibe kerültek eddig az átalakítási mun­kálatok? 3. Feltehető-e, hogy ezek az átalakítási munkálatok már rendszeresen a politikai munka előjelének tekinthetők-e? Hiszen már szólásmon­dás: Széttárták a parlamentet, megkezdődik a munka. ••. ' A BELSŐ KOLONIZÁCIÓRŐL elmélkedik a NÁRODNI OSVOBOZENI-ben Hfiv­na szerkesztő s egyebek között ezeket írja: A munkanélküliség nálunk nem csökken, a gazda­sági helyzet nem javul s ennek főoka az a tény, hogy a kormány szociális és gazdasági politiká­jában Rnglis helytelen deflációs válságelméletére és a deflációnak a Kő megfelelő leér t ék télén itóae utján való megszüntetésére támaszkodott, de nem törődött a munkanélküliség erélyes, rendszeres megszüntetésével ás a munkaalkalmak szaporítá­sával A. munkanélküliség leküzdésének egyik jó módja a belső telepítés volna. Uj, autark mező­gazdasági egységek teremthetők, amelyekben a munkanélküliek családtagjaikkal együtt biztos alapot találhatnak. Ezzel munkához jutna egy csomó vidéki iparos és kereskedő is. — Nagyon jó hatással volna a munkanélküliség enyhítésére olcsó építkezési telkekről való gondoskodás. Megfelelő intézkedésekkel 200 ezer hektár volna e célra biztosítható. A maradékbirtokok teher­mentesítésének kérdése oly esetekben, amikor a maradékbirtok úgynevezett gyenge kézibe ju­tott, összeköthető volna az uj telepitésseL Végül az alá'bányászótt földterületek ujrakultivá- lása is jelentős munkát biztosíthatna. Erre a célra a dúsgazdag bányatársaságok volnának külön' megadóztathatok. Ha nézzük, hogy Belgiumban, Németországban s másutt mit müveitek a kormá­nyok, úgy azt kell mondanunk, hogy nálunk a kor­mány tétlen és nagyon kényelmes volt. Legkényel­mesebb dolog minden válSágenyhitő tervhez azt mondani: ez megváló* itkatátlan — s aztán senki semmit sem csinál. HENLElNÉK ÉS A VENKOVj A VENKOV vezető helyen foglalkozik a ssudéta- német párt haidai ülésével. Egyebek között ezt ol­vassuk: Az egész ünnepség meglepetése Henlein rövid, tartalmilag szegény megnyilatkozása volt. A hajdai megnyilatkozásokból egészben vévé azt lát­juk, hogy radikálisabb a szociális hang ée az ígé­ret, hogy ősszel megmutatják mozgalmuk szociá­lis jellegét. Az egyik szónok panaszkodott hogy a szudétanémetek hangját mindenütt megértik, csak otthon nem és Henlein is szükségesnek tartotta az arra való hivatkozást, hogy külföldi segélyt vesz igénybe, ha itt nem kap segítséget. Az együk szőnék az agrárpártnak a bányák államosítására vonatko­zó követelésével polemizált. Értjük, hogy az ellen­zéki párt élégé de ti eh a kormánnyal, de nem ért­jük, hogy a szociális érdekekét előtérbe állító pánt a bányáik államosítása ellen van és hogy azt állaüi- éllénés ténynek minősiti. Érdekes mozzanat Henlein ama megállapítása, hogy „nálunk nincs államférfin, aki a Henlém-mozgalöm államalkotóságaban ké­telkedhetnék. Ez ismét önámitás, mért a bizalmat ki kell építeni, a bizalomhoz meggyőződés kell és ha Henleinélk azt hiszik, hogy velük szentben cseh részen megvan a bizalom, úgy önámitá6 áldozatául esnek. Bizalmatlanságöt kelt, amit ők előnyüknek tartanák: a fegyelem, a katonai fegyelemezetteég, megnyilatkozásaik bizonytalansága, homályossága, titokzatossága annak, hogyan gondolják a segítést, hogyan akarják a gazdasági és szociális bajokat or­vosolni s högy ehhez íiém adnak programot. A lévai izraelita hitközség uj iskoláját vasár­nap avatták fel ünnepélyesen és ez alkalom­mal leleplezték Liebermanm Jakab főrabbi arc­képét ié. Az ünnepélyes istentisztelet után Ali­im- Gyula hitközségi álelnök ínóndta el avató beszédét, amelynek során ismertette, hogy az országos választmány 20.ÓÖ0, Léva váíóeá- pe­dig ugyancsak 20.000 koronával járult hozzá a 400.000 koronát kitevő költségeidhez. Az ösz- szeg, további részét adományokból és kölcsö­nökből fedezték. Ezután dr. Zosfák András ke­rületi főnök, Antal Gyula városbiró, fíruz Sá­muel tanfelügyelő, Rónai Emil iskolaszéki él- oök óé Friedler Ármin zólyomi főrabbi tartóit beszédek majd a tantestület nevében Erdős Ig­áján igazgató átvette az épületet. Az areképle- leplezés alkalmával a zólyomi főrabbi magns- szárnyalásu beszédben méltatta Liébérmauu Jakáb érdemeit. Az iskolaépületet. Kovács László lévai mérnök építette az időközben el­hunyt. Gblák műépítész tervei szerint.. A mű­szaki felügyeletet. Simay Miklós városi mérnök látta el. Lepej Ilkó családja vezekel Felesége és szülei gyalog mentek el a klastromaljai búcsúra, hogy imádkozzanak a haramia bűneiért i zőgépek elől mindenképpen igyekezett elrej­tőzni. Hosszas rábeszélésre csak annyit mon­dott, hogy zsivánnyá lett fiáról tudná sem akar, mert sok szégyent hozott fejére és tenger bána­tot okozott szivének. A búcsúra is azért jött el, még pedig gyalog, hogy legalább egy ré­szét levezekelje azoknak a bűnöknek, ame­lyek fia gonosztettel miatt őt is sújtják. A búcsún megjelent falubeliek elbeszélése sze­rint az öreg Lepej tisztességes, becsületes gaz­da, aki fiát, a százötven csendőrrel üldözött Ilkót mindig csak a jóra intette, de a haramia nem hallgatott szüleire, sőt őket is többször'ki­fosztotta. Beregszász, szeptember 3. (Saját tudó bitónk­tól.) Klastromalján, a Julián-naptár szerinti Nagy-Boldogasszony-napi búcsún Ruszinszkó minden részéből többezer hivő gyűlt össze. A búcsún résztvevő zarándokok között feltűnt egy hetven év körüli, hóífelhérhaju öreg ruszin, akiről csakhamar híre járt, hogy Lepej Ilkó, Ruszinszkó elsőszámú közellen­ségének édesapja, aki feleségével és menyé­vel (a rettegett haramia szelidlelkü feleségé­vel) jött el a búcsúra vezekelni. A kíváncsiskodók tömege valósággal megro­hanta az öreg Lépejt, hogy megtudjanak tőle valamit a, fiúról. Az öregember nem igén akart a kivámcsiskodókkal szóba állni és a' fényképe­Városi rendelettel megszün­tették a híres nagybányai festőiskolát Nagybánya, szeptember 3. Megdöbbentő sé­relem érte az erdélyi magyarság kulturális éle­tét. Nagybánya város ideiglenes tanácsa meg­szüntette a nagybányai hites festőiskolát és azt a város birtokába vette. A nagyhírű festőiskola beszüntetését azzal indokolták, hogy az iskola vezetői nem működnek kellő hozzáértéssel és nem vezetik megfelelő szellemben az iskolát. A festőiskola vezetői az erőszakos eltulajdonítás éllen tiltakozást jelentettek be. Nyilvánvaló, hogy á messze híres iskola, beszüntetése a. bu­karesti lápok legutóbbi éles támadásai miatt történt. — Táncmulatság halálos bicskázással. Pozso­nyi szerkesztőségünk telefonálja: Vasárnap vé­res verekedés volt Bősön Fiseher Géza ottani korcsmáros által rendezett táncmulatságon. Derzi Ferenc munkás összeveszett Bottó Ven­del nevű társával, akit a verekedés hevében szi­vén szúrt zsebkésével. A szerencsétlen ember nyomban meghalt. A csendőrség a merénylő munkást letartóztatta s bekísérte a pozsonyi ál­lamügyészség fogházába. Polío szappan . niinden mosáshoz ! — Tengeralattjáró étterem. Egy ismert, hew- yorki étterem tulajdőHiőfea megvásárolt az ame­rikai haditengerészettől egy kimuétrált tenger­alattjárót. Nagy kényelemmel berendezte ée ét­termét nyitott benne. A tengeralattjáró étte­remben céak tengeri halakat. és egyéb tengeri állatokat, szolgálnak föl. Minden ceté 11 óra­kor elhagyja a kikötőt, és körülbelül egyfriér- Mdee utat te*z a, partok mentén. Hosszabb utat nem engedélyeztek számára a tengerészeti hatóságok. A tengeralattjáró étteremben mind­össze tizenhat vendég számára van hely. Az asztalokat mindig előre lefoglalják, nagyon di­vatos dolog lett a, mewyorkia.k közt a tenger alatt vacsorázni. Ausztriában munkára fogják a koldusokat Bécs, szeptember 3. Felsőausztriában a honvé­delmi szervezett motoros Osztagai néhány nap óta kolduerazziát rendeznek. A razziák során összesen 915 koldust fogdostak össze, akik közül 488 felsőausztriai illetőségű. A felsőausztriai kol­dusokat Schlögl mellett koldustáborba helyezték el és kényszermunkára fogják őket. A koldusok­nak a-z úgynevezett NiebelungeüiStfassé egyik két kilométeres szakaszát kell reödbelhözniók. Min­denki, aki résztvesz a munkában, később vagy a munkaosztagokban vegy pédig a katonaságnál nyer elhelyezést. Kérdéssé meg orvosát! Feltétlenül ajánlani lógja a „Contratussln"-t Bayer Budapest hörghurut és szamárköbögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérképviseletnél: Dr. Ferencsy gyógyszertár, Mukatevo. — Tűz Moosonokon. VégihosézufaluSi tuidösitónfc jelenti: Az elmúlt napokban nagy tűz pusztított Mocsonok községben, amely Tóth Miklós gazdasá­gában keletkezett. Csakhamar három há<z állott lángokban a gazdasági épületekkel együtt és sok háziállat is bennpuieztult az ólakban. A környék tűzoltósága nagy erőfeszítéssel tudta csak a tüzet lokalizálni. A kár igen nagy és csak részben térül meg biztosítás révén. — Sertésvesz a délszlovenszkóí falvakban. Vághosszufalui tudósítónk jelenti: A községben és a szomszédos falvakban ismét nagy mérték­ben pusztít a sertésvész. A gazdák oltatják ál­lataikat és megtesznek minden óvintézkedést, de ennek ellenéire is tovább terjed a pusztító betegség. — Halálos esőnakszerencsétlenség Galgó- con. Tudósítónk jelenti: Zsovineo József gal- góei borbély három gyermeke tegnap délután csónakkal igyekezett átjutni a, Vagon a. vasúti híd közelében. A csónak felborult és a három gyermek a folyóba, zuhant. A két idősebb fin kiúszott, azonban a hatévse Zoltánt a Vág hul­lámai elsodorták. A fiúcska holttestét még nem találták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom