Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-29 / 223. (3775.) szám

1935 szeptember 28, szombat, 'pra:gaiA\\g^arhirIíAP 15 Törvényjavaslat a körzeti polgári iskolákról I. Prága, szeptember 27. A parlamenti tárgya­lásokról beszámoló jelentésetekben ismételten szó esett' az úgynevezett körzeti polgári isko­lákról szóló kormányjavaslatról, mely a pol­gári iskolák szervezetét, teljesen aj alapra he­lyezi. Valószínű, hogy az évek óta tárgyalt korimán y Ja vaslatiból rövidesén törvény lesz s ágy annak tartalmával szükséges megismerked­nünk, mivel a magyar kisebbség kultúráját is közelről érintő kérdésről van szó. A 33 paragrafusból álló javaslat első hat pa­ragrafusa a polgári iskolai körzeteket szabá­lyozza. Az első paragrafus szerint minden pol­gári iskola számára kerületet (iskolakörzeti te- . rületet) állapítanak meg avégett, hogy e kör­zet területén lakó. polgári iskola látogatására kötelezett gyermekek számára az illető isko­lába való felvétel biztosittassék. A második pa­ragrafus szerint a nyilvános polgári iskola körzetét úgy kell megállapítani, hogy a körzet területén lakó gyermekeknek lehetővé tegyék az iskola rendszere® látogatását, emellett ügyelni kell arra, hogy a gyermek szabályként ne legyen kénytelen 5 kilométernél nagyobb távolságra járni. A. harmadik paragrafus a Prágában, Britemben, Reiobenbergben, Máhrisch-0§trauban, Olmtitz- ben, Troppauban és Pilsenbem levő polgári is­kolákra vonatkozólag kimondja, hogy e város­beli polgári iskolákat az illető város területén kivül lakó gyermekek csakis a városi képvise­lőtestület jóváhagyásával látogathatják. Ugyan­csak az illető városi képviselet jóváhagyása szükséges ahhoz is, hogy e városok területé­rnek egy része más polgári iskolai körzethez ’ csa töltessék. A negyedik paragrafus azt mondja ki, hogy­ha egy és ugyanazon iskolaközségben vagy is- kolakörzetben két vagy több nyilvános, ugyan­így tannyelvű polgári iskola van, úgy a fiú-, illetve vegyes polgári iskolák száma szabály­ként egyezzék a leánypolgári iskolák számá­val, • Ha ugyanabban az iskolaközségben vagy is­kolakörzetben több, különféle tannyelvű pol­gári iskola van, úgy minden nyelvbeli isko­lák körzeteinek összege szabályként kölcsö­nösen egyező legyen. (??) Az ötödik paragrafus intézkedései szerint a törvény hatálybalépése előtt szervezett polgári iskolák körzeteit úgy kell újból rendezni, hogy azok a 2., 4. paragrafusok intézkedéseinek megfeleljenek. Az iskolakerület határainak minden módosítása vagy megáiiapitása, ameny- nyiben e határok az iskolaközség vagy iskola- körzet határai is, magával hozza az iskolaköz­ség, illetve az iskoilakörzet határainak módo­sítását is. A hatodik paragrafus a következőket tar­talmazza: A nyilvános polgári iskolák kerüle­teit az országos iskolatanács állapítja meg, il­letve módosítja, az iskolafenntartók meghall­gatása után, de annak hozzájárulása vagy el­lenzése reá nem kötelező a 3. paragrafus kor­látozásainak kivételével. Az iskolakerület meg­állapítására nézve döntő körülményeket bizott­ság állapítja meg, melyet a járási iskoiaügyi hivatal nevez ki, lehetőleg helyszíni szemle alapján. A járási hivatal a bizottságba közok­tatásügyi, közegészségügyi és műszaki szakér­tőt hív meg és megidézi az iskolafenntartót is. A jegyzőkönyvbe foglalt bizottsági tárgyalás szolgál a további hivatalos eljárás alapjául. A bizottság költségeit az iskolaközség, vagy is­kolakörzet viseli. Ha az iskola-kerület határai­nak módosítását valamely község kéri, úgy a bizottság költségeit a község viseli. A hetedik paragrafus az iskolaközségek ha­táskörébe tartozó poLgári iskolákról ezeket mondjál Ha a nyilvános polgári iskolakörzete, vagy több ily iskolakerület összesen nem haladja meg az iskolaközség határait, úgy ezek a pol­gári iskolák tovább is az iskolaközség, illetve ez iskolaközség számára létesített helyi iskola­tanács hatáskörébe tartoznak, amennyiben ezek hatásköréből nem vétettek ki az 1920—292. számú, a.z iskölaezervezetről szóló törvénnyel. — Uj betonhid Nyitrán. Munkatársunk je­lenti: A Nyitra-folyó negyedik szakaszát, mint je­lentettük, még ebben az évben szabályozni fogják több mint 3 millió korona költséggel. A védgá- ton kivül egy hatalmas betonhidat is építenek a Nyitrán keresztül, melynek költségei meghalad­ják a másfélmillió koronát. A pályázat határ­ideje tegnap lejárt és igy rövidesen sor kerül a munka kiadására. A szabályozás és a hídépítés természetesen ismét lényegesen apasztani fogja a munkanélküliséget . Kőzóazm^ágT1 . A szárított répaszelet és a külföldi kukorica ára nem változik Hat százalékos osztalékot fizet a Gabonatársaság Prága, szeptember 27. A Gabonatársaság el­nöksége e heti ülésén néhány időszerű kérdésről tanácskozott. így a többi között elhatározta, hogy a jövőben uj irányelvek alapján nevezi ki bizo­mányosait és állapítja meg azok körzeteit. A külföldi eredetű tengeri eladási ára kérdé­sében a monopólium jogával fölruházott társa­ság elnöksége elhatározta, hogy a ma érvényben levő árakat változatlanul érvényben hagyja. A külföldi kukorica árát egyelőre októberre szóló érvénnyel a pénzügyminiszter a hivatalos lap keddi számában teszi közzé. A Gabonatársaság a szárított répaszelet árát is változatlanul érvényben hagyja: a belföldi eredetű szárított répaszelet árának érvényét hirdetmény alakjában 1936 június 30-ig kiterjesz­tik, a külföldi eredetű répaszelet árának kiter­jesztését ellenben csak november 30-ig terjedő érvénnyel fogja a Gabonatársaság kihirdetni. A Gabonatársaság igazgatósága októberben mérlegülést tart. A Gabonatársaság 6 százalékos osztalékot fizet részvényeseinek. Englii: Az állam Invesztíciós tevékenysége tartósan nem élén­kítheti meg a magángazdaságok aktivitását Prága, szeptember 27. A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója érdekes cikksorozatát folytatva, az invesztíciós közamunkálatok: kényes kérdésének taglalásához ért. A kérdés azért kényes, mert a baloldal hosszú hónapok óta hangoztatja azt a kí­vánságát, hagy a kormány nagyszabású beruhá­zási közmunkálatok révén enyhítse a válságot, A baloldal és az általa képviselt „uij pénzpolitika11 e kívánságát azzal okolja meg, hogy az állami in­vesztíciós munkálatok bizonyára jelentősen apaszt­ják a munkanélküliek számát és a dologozók kere­setének nagyobbodása jótékony hatással lesz a ke­reskedelemre és a gyáripari,', valamint a mezőgaz­dasági termelésre. A követelést a kormány főkép­pen azért nem teljesíthette a baloldal által kívánt mértékben, mert. nincs rá költségvetési fedezete. A fedezet, előteremtését az „uj pénzpolitika*1 hivei viszont a szabad piacokon történő olyan hitelműve­letekkel kívánják létrehozni, amely hitelműveletek a gazdasági jobboldal szerint végeredményben in­flációt idéznének elő. EngliS az invesztíciós munkálatokat elvben nem ellenzi, sőt célszerűbbnek véli, ba az állam ínpro- duktiv munkanélküli segély helyett munkát ad a munkanélkülieknek, a gyakorlatban, azonban az in­vesztíciós, munka annyit jelent, hogy az állam sa­ját maga vagy- saját vállalatai; számára " végeztet beruházási munkát. Az invesztíciós munkálatok módszerének meg van a maga határa s az állami beruházási munkálatok határát a hi­tel-lehetőségek alkotják. Ezeket a hitel-lehetőségeket nem lehet alkotni és nem lehet kikényszeríteni. Minden papiros-fedezet, mely nem mozgósítható szabad tőkéből ered, in­flációs jellegű; a kényszerkölcsön pedig deflá­ciós hatást eredményez és csak eltolódást jelent a foglalkoztatottságban, de nem jelenti a fogial- koztatottság méreteinek növekedését. Az invesziticiós munkálatok terén is egyedül a rendes hitel célszerű­Az invesztíciós munkálatokat olyképpen kell vé­gezni, hogy az invesztált tőke reprodukálódjék, visszatérjen a pénzpiacra, vagyis az invesztíció­nak rentábilisnak kell lennie. Olyan beruházás munkálatokat kell végezni, ame­lyek a termelés és a vállalatok pénzkereseti tevé­kenységének fölujitására alkalmasak. A cél válto­zatlanul a vállalatok prosperitásának fölujitása marad. Téves az a fölfogás, hogy a beruházási közmun­kálatok mindenképpen alkalmasak a gazdasági élet ütemének élénkítésére. Az invesztíciós közmunkák a gazdasági aktivitás kiegészítését jelentik, de az élénkülés ellanyhul az invesztíciós munkála­tok befejeztével és ezzel együtt vége a belőlük eredő gazdasági aktivitásnak is, ha ez az aktivitás az állam olyan invesztíciós tevékenységéből eredt, amelynek el­rendelése során az állam nem volt tekintettel a beruházás jellegére. Az állam invesztíciós tevékenysége — Engliá szerint — tartósan nem élénkítheti meg a ma­gángazdaságok aktivitását. A beruházási munkálatok csak akkor lehetnek a tartós aktivitás eredői, ha produktumaikat olyan javak alkotják, amelyek fölvételre találnak. Ilyen helyzet például abban az esetben adódna, ha az állam olyan cikkeket gyártana, amelyeket Cseh­szlovákia külföldről importál és a termelési költ­ség nem múlná felül a külföldi cikk árát. Ez tar­tós élénkülést eredményezne, de az élénkülés ter­jedelme csak a kérdéses cikk termelése érté,kének felelne meg. Az invesztíciós munka, a gazdasági életet nem a befektetett költség, hanem a termelt javak való értéke arányában élénkíti. (Mennyiségben és minőségben gyönge a fülek - környéki szőlőtermés.) Füleld tudósítónk jelenti: A környékbeli szőlőkben megkezdődött a szüret. Az utóbbi napok esős időjárása következtében rothadás lépett föl. A termés kevés és minősége gyönge. Elsején még nem lesz kamatláb- leszállítás Prága, szeptember 27. A kamatlábleszállitás előkészületei, amint jelentettük, serényen foly­nak. A pénzügyminisztériumban folyó lázas mun­ka ellenére is immár bizonyos, hogy a kamatláb leszállításáról szóló rendelet a Trapl miniszter ál­tal kívánt időpontban nem készülhet el s igy ok­tóber 1-én még nem lép életbe. A pénzügymi­niszter a kamatláb leszállításával kapcsolatos kérdéseket behatóan tanulmányozza s úgy véli, hogy a fölmerült nehézségek leküzdése után októ­ber elején elrendelheti a kamatláb leszállítását. (A kincstári utalványok árfolyama.) A kincs­tári utalványok piacán ezen a héten mérsékelt forgalom bonyolódott le. A következő árfolya­mokat jegyezték: 1935 november 1-én esedékes és 5% -os kincstári utalvány 100.05—100.075, 1936-ban esedékes 5%-os 101.20—101.70 (az esedékesség időpontjának megfelelően), 1937- ben esedékes 5%-os k. u. 102.70—102.80, 1940 január 15-én esedékes 5%-os k. u. 102.15— 102.25, 1936-ban esedékes 4.5%-os k. u. 100.075 —100.225, 1937-ben esedékes 4.5%-os k. utal­vány 100.20—100.35 korona. (Kárpátalja tejgazdasága a számok tükrében* Beregszászi tudósítónk jelenti: Kárpátalján ez- időszerűit 110.505 fejős tehén van, amelyeknek tejhozama évi 150 millió literre tehető. Ebből a hatalmas tejmennyiségből évente csak félmillió liter kerül feldolgozásra. Ruszinszkón ugyanis nagyon kevés a tejgazdaság, a tehéntartó gaz­dák pedig nem foglalkoznak kellően a tej feldol­gozásával. A 79 tejcsarnok az elmúlt esztendő­ben két és félmillió liter tejet dolgozott fel és 84 ezer kiló vajat, 49 ezer kiló tehéntúrót és 19 ezer kiló sajtot termelt. A hegyvidéki tejgazda­ságokban 200 ezer liter tejet dolgoztak fel az elmúlt évben, ami igen alacsony szám. (Októberben is érvényben marad az ógabona júliusi eladási ára.) A hivatalos lap miniszteri rendeletet közöl az ógabona eladási áráról. A ren­delet szerint az 1934. évi termésű belföldi gabona októberi eladási ára azonos a júniusi (maximális) eladási árral, a régi készletek likvidálásáról szóló rendelkezéssel kapcsolatos árkedvezmények, azonban októberben is érvényben maradnak. (Lanyhult a német márka.) A mai prágai devizapiacon Brüsszel 0.25, Buenos Aires 1, Kaunas 0.50, Madrid 0.50, Kopenhága 2, Tallin 2, Stockholm 2, London 0.15, Milánó 0.125, Montreal 0.06 és Oslo 1.50 koronával lanyhult. Egyedül Amszterdam szilárdult meg 1 koroná­val. — A valutapiacon a német márka 10 ko­ronát vesztett árfolyamából. A lengyel zloty 2, a francia frank 0.25, az olasz líra 2.50 és a dol­lár 0.10 koronával gyengült. A dinár 0.20 és a holland forint 1.50 koronával megszilárdult. A pengő és a schilling árfolyama nem változott. (Ismét megnyitották a kairói és az alexandriai tőzsdét.) A múlt héten az egyiptomi tőzsdéken a bizonytalan nemzetközi helyzet folytán olyan hatalmas áresések voltak, hogy a kormány pén­teken az értéktőzsdék bezárására szólította fel a tőzsdei vezetőségeket. Tegnap egy órára új­ból megnyitották a tőzsdéket. Az irányzat ked­vező és nyugodtabb megítélés következtében javuló volt. (Terjed a sztrájkmozgalom a Turóc folyó sza­bályozásánál.) Zsolnai tudósítónk jelenti: A Turóc folyó szabályozási munkálatainál, mint már je­lentettük, a ruttkai szakasz munkásai az alacsony bérek miatt beszüntették a munkát. A munkások azzal indokolják sztrájkbalépésüket, hogy egész napi nehéz munkával nem kerestek többet, mint 10 koronát. Most a tyrócszentmártoni szakasz munkásai is követték a ruttkaiak példáját és ők is sztrájkba léptek. A járási hivatal közvetítésé­vel a legközelebbi napokban megindulnak az | egyeztetési tárgyalások. (Jó a szlovenszkói szójababtermés.) A szója­babtermés betakarítása Szlovénszkó déli vidé­kein folyamatban van. Egyes körzetekben már hozzákezdtek a csépléshez. A termés úgy minő­ségben, mint mennyiségben jobb a tavalyinál, Valószínű, hogy a gazdák jövőre fokozni fog­ják a szójababtermést. (Érdekes nézeteltérés a drágaság kérdésében.) A drágaság és a válság problémája körül hetek óta meddő vita folyik a prágai sajtóban. A vita ma érdekes fordulatot vett, amennyiben két ei lentétes nézet került egymással szembe. A Právc Lidu azt állítja, hogy a válság leküzdése érdeké­ben le kell törni a drágaságot. A cikkíró a vál­ság okát abban látja, hogy a fogyasztóközönség vásárlóereje az utóbbi hat év leforgása alatt 50 százalékkal csökkent, ezzel szemben az árak je­lentősen emelkedtek s ezért azt ajánlja, hogy az árak színvonalát arányba hozzák a fogyasztók vásárlóerejével. A Venkov viszont azt mondja, hogy az árak színvonalának leszállítása az élet­standard csökkenését vonja maga után, ez pedig a munkabérek leszállítását idézi elő. A mező- gazdasági termékek árának leszállítása és a ter­melés egyidejű megélénkitése elképzelhetetlen. A vásárlóerőt, a Venkov cikkírója szerint, meg kell teremteni s nem szabad tönkretenni. (Németország Csehszlovákia rovására terjesz­kedik Romániában.) A NárodnI Listy adatai sze­rint a ‘ román—csehszlovák gazdasági forgalom Csehszlovákia szempontjából egyre kevésbbc örvendetesen alakul, mert amíg Csehszlovákia Romániába irányuló kivitele lanyhuló irányzatot vett föl, Németország romániai exportja emel­kedik. Németország ebben az esztendőben 17 százalékkal nagyobb mennyiségű árut szállított Romániába, mint az előző év azonos szakában. (Hanyatlás az Egyesült Államokban.) New- yorki jelentés szerint augusztusban az Egyesült Államok kulcsipara, az automobilgyártás több hónapos virágzás és fellendülés után visszaesett. Az augusztusi termelés 250.000 kocsi volt, szem­ben a júliusi 337.000, a júniusi 365.000 és az áprilisi 478.000 darabbal. A hanyatlás oka az, hogy a Ford-müvek rövid időre beszüntették a munkát és a General Motors is csökkentett ke­retekben dolgozott A gazdasági szakkörök az augusztusi hanyatlást egyáltalában nem tekin­tik súlyos jelenségnek, mert most rövidesen meg­kezdődik az uj típusok gyártása és bizonyosan számolni lehet azzal, hogy az őszi termelés újabb rekorderedményt ér el. Az idei év eddigi ered­ménye különben is sokkal jobb a tavalyinál. Aí idén 2.85 millió darab gépkocsi készült az ame­rikai gyárakban, szemben a multévi hasonló idő­szak 2.2 milliós teljesítményével. (A román állam Franciaországnak akarja el­adni petróleumbevételeit) Parisból jelentik: A francia és román megbízottak a román állami nyersolajbevételek eladásáról tárgyalnak. A szó­ban forgó bevételek évi összege az idén 70 mil- i lió frankra tehető. Hir szerint tízéves eladási szerződésről van szó. (Olasz-liolland árucsereegyezmény.) Az Agen- ce Économique et Financiere római jelentése szerint Olaszország és Hollandia között engedé- j lyezték a cserekereskedelmet. Az olasz-holland 1 kliring-egyezmény uj módozatai értelmében a két ország között bizonyos feltételek mellett magán­cserekereskedelem indulhat meg. Mit kapunk a valutákért9 Prága, szeptember 27. Kő 100 pengőért ................................. 484.50 100 schillingért ...... 463.50 100 zloty ért ................................. 458.50 100 lejért ...................................... 13.95 100 márkáért ............... 738.— 100 dinárért ................................ 53.20 100 svájci frankért..... 788.50 100 francia frankért ..... 159.70 100 belga frankért..... 4-14.— 100 l íráért ...................................... 174.40 100 holland forintért .... 1636.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért........... 119.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, szeptember 27. Kő 100 pengőért ............................... 487.50 100 schillingért ........................... 466.50 100 zlotyért ................................. 461.50 10O lejért ...................................... 14.24 100 márkáért.............. 742.— 100 dinárért ................................ 53.70 100 s vájci frankért..................... 791.50 100 francia frankért...................... 160 30 100 belga frankért... 416.— 100 líráért ...................................... 175.60 100 holland forintért .... 1642.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 1 angol fontért ...... 120.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom