Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-25 / 220. (3772.) szám
1935 szeptember 25, szerda. 1>R\<IAI-7-'tAOkAR-HTRLAB A magyarság a tudomány szolgálatában A tudományos világ előkelőségeinek részvétele mellett megkezdődik a Pázmány Péter-tudományegyetem négynapos ünnepe 200 kiváló tudós érkezik a világ minden tájáról a magyar fővárosba ■ Harminc külföldi tudóst iktatnak a Pázmány-egyetem diszdoktorainak sorába ■■ ■■ Emlékpénzek és emlékbélyegek Budapest, szeptember 24. A magyar tudományos világ nagy ünnepe, a Pázmány Péter Tudományegyetem háromszázéves jubileuma szeptember 25-én veszi kezdetét és négy napig fog tartani. Az ünnepségekre a világ minden tájáról a tudományos világ előkelőségei sereglenek a magyar fővárosba. A budapesti egyetem ugyanis nemcsak magyar szempontból, hanem világviszonylatban is nagy jelentőséggel bir, komoly fundamentumot jelent a nemzetközi kulturális életben. Május 12-én ünnepelte az egyetem az alapítási okirat aláírásának háromszázadik évfordulóját. Pázmány Péter akkor alapította az egyetemet, amikor nemcsak a magyarságnak, hanem az egész nyugati keresztény kultúrának legnagyobb szüksége volt rá, hogy az előrenyomuló török áradattal szemben hatalmas szellemi védbástya épüljön a Duna völgyében. A Pázmány-egyetem falai közül neves tudósok és teológusok kerültek ki, hogy tudományos képességeikkel, nagyvonalú ismeretkörükkel tanúságot tegyenek ország-világ előtt ennek az egyetemnek létjogosultsága és elhivatottsága mellett. A Pázmány Péter Tudományegyetem tudósai elkerültek Olaszországba,^ Németországba, Franciaormegérkeztek a magyar fővárosba, az utolsó csoport 25-én délelőtt érkezik. Ezen a napon a Gellért-szállóban ismerkedési estélyt rendeznek, majd a következő napon az ünnepség vendégei szentmisén vesznek részt az egyetemi templomban. A mise után megtekintik az egyetem közszágba és Hollandiába és mindenütt becsületet szereztek a magyar tudományosságnak. A nagyszombati íoishotáióí a budapesti tudományegyetemig 1635 májusában Nagyszombatban alapította Pázmány Péter biboros-hercegprimás az egyetemet, teológiai és filozófiai fakultásokkal. Ugyanebben az esztendőben október 18-án küldte el Ferdinánd császár az aranypecséttel ellátott s aláirt alapitó oklevelet. Novemberben pedig már megválasztották az első rektort Dobronoky György személyében. A nagy kardinális maga százezer rajnai forintot adott az egyetem céljaira. Az egyetem ezzel a jelentős adománnyal és a királyi aranypecsétes alapitó oklevéllel megkezdte működését ,,a katolikus hit terjesztésére és a magyar nemzet tekintélyének em elésére”. Pázmány Péter az egyetem élére jezsuitákat állított, akik egészen odáig, mig 1777- ben Mária Terézia az egyetemet Budára helyezte, egyedül vezették a magyar tudományosságnak ezt a hatalmas intézményét. Mint említettük, kezdetben a főiskola csak hittudományi és bölcsészeti fakultásból állt, később Lósy Imre és Lippay György prímások hagyományaiból 1767-ben jogi karral bővitették ki. Két esztendővel később Mária Terézia azután teljes egyetemmé szervezte át és orvosi karral bővitette ki. Jelentős bővülést jelentett még a csillagvizsgáló intézet fölállítása is. Mária Terézia, aki az egyetem könyvtárában található értékes dokumentumok szerint különös elismerésben részesítette a nagyszombati egyetemet, megengedte, hogy a főiskola fölvegye a magyar királyi egyetem címet. 1777 februárjában az egyetemet Budára, majd hat esztendővel később II. József rendelkezésére Pestre helyezték át. A budaiak annak az örömére, hogy az egyetem a város falai közé költözik, 10.000 forintot ajánlottak föl a főiskola céljaira, ezenkivül megfelelő telket és helyiségeket, hogy az egyetem méltóbb keretben folytathassa működését. De kötelezettséget vállalt a budai magisztrátus arra nézve is, hogy vízvezetéket építtet az egyetem céljaira és a város uccáit kivilágittatja. 1849-ben fektették le azokat a szabályokat, amelyek ma is érvényben vannak s irányítják az egyetem belső szuverén életét. önálló épülethez akkor jutott csak, amikor hosszas tervezgetés után, hogy hol helyezzék el végérvényesen az egyetemet, II. Llpót király 1802 január 23-án úgy döntött, hogy az egyetem Pesten marad. Ekkor megkapta a pálosok híres barokktemplomát és a Kúria épületéből átköltözött a központi szeminárium épületébe. Az egyetem nyelve hosszú időn át latin volt. II. József idejében bevezették a német nyelvet, utána pedig visszatértek a latinhoz. Végre 1848-ban jogaiba lépett a magyar nyelv. A szabadság- harc leveretése után ismét latin lett az egyetem tanítási nyélve, 1860 után azonban a nem-egyházi tárgyú fakultásokon visszaállították a magyár nyelvet S azóta magyarul folyik az oktatás az egyetem falai között. Az e yetem ünnepe A magyar nemzet nagy ünnepére Európa összes egyeteme elküldi képviselőit, de sokan jönnek Afrikából, Amerikából, sőt Ausztráliából is. Összesen 200 főiskolai intézmény küldi el képviselőit Budapestre. Néhány nap óta már özönlenek is a magyar fővárosba a világ tudományos életének kiválóságai, hogy hódolatukat fe jezzék ki az európai kultúra és civilizáció e fellegvára előtt. Világhírű nevek, a tudományos élet kiválóságai szerepelnek a résztvevők névsorában. Eljön a spanyol tudományos akadémia képviselője, a newyorki egyetem kiküldöttje: Mashall Brown, a hires történész. A lau- sannei egyetem részéről Edwin Ráüssél, a baryi egyetemről pedig a hires Giuseppe Mariani. A kaliforniai egyetem pedig Rudolf Shewillt, az utrechtiek Wilhelm Woll- graffot, a helsinkiek Kamisto Artasit, a londoniak pedig Sir E. Graham Little profesz- szort küldték el. Rostockból Schultre tanár érkezik, de ugyanígy elküldi képviselőjét az innsbrucki, a leydeni és a genfi egyetem is. Messzi útról érkezik Alexander Johannes, aki a reikjaviki, izlandi egyetem rektor magnificusa. De nem csekély távolságról jön Benjámin Farrington sem, aki a délafrikai Capetownból érkezik, hogy az ottani egyetem megbízásának eleget tegyen. Jönnek tudósok az Egyesült Államokból, Amszterdamból, Glasgowból, Edinbourghból, Bolognából, Bambergből, Nancyból. Mont- pellierből, Bernből, Heidelbergből, Liverpoolból, Hamburgból, Rómából, Páduából, Párisból, Upsalából és az északi Aboból. Az oslói egyetem Konrád Nielsen profesz- szort küldte el Budapestre. A külföldi vendégek közül már nagyon sokan ponti épületét és az egyetemi könyvtárban rendezett kiállitást. Ebből az alkalomból elkészülnek az egyetem dísztermének freskói is, amelyek a Pázmány Péter Tudományegyetem legnevezetesebb eseményeit örökítik meg és rendkívül művészi értékkel bírnak. A könyvtárban rendezett kiállításon bemutatásra kerül egy felbecsülhetetlen értékű orvosi éremgyüjtemény is, amelyet Balogh Ernő professzor szerzett meg az egyetemnek. A vendégeket huszonnégy darabból álló levelezőlap-sorozattal ajándékozzák meg, ezenkivül az egyetem professzorainak néhány fontos munkáját német nyelven osztják szét a vendégtudósok között. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter jóvoltából kétpengős emlékpénzek készültek az ünnepség alkalmára, továbbá hat darabból álló bélyegsorozat. Az ünnepség résztvevői autókon be fogják járni Budapestet, hogy megtekintsék a város szépségeit, este pedig díszelőadás lesz tiszteletükre az Operaházban. Előadás után Hóman Bálint kultuszminiszter estélyt ad a külföldi kiválóságok részére. Szeptember 27-én lesz a Pázmány Péter Tudományegyetem diszgyülése a képviselőház kupolacsarnokában, amelyen résztvesz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is. Dr. Kornis Gyula rektor megnyitó beszéde után. a kormányzó üdvözli a külföldi képviselőket, ezután pedig az egyetem dísztermében disz- doktorráavatás következik, amelyen harminc külföldi tudós mellett Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást és Hóman Bálint kultuszminisztert is tiszteletbeli doktorokká avatják. Két fényes ünnepség a múltban A Pázmány Péter egyetem háromszáz éves fennállása alatt sok fényes ünnepséget látott, de nem kétséges, hogy valamennyi ünnepség között ez a négynapos ünnepség emelkedik ki legnagyobb jelentőséggel. Amikor Nagyszombatból Budára helyezték át az egyetemet, akkor is fényes ünnepség keretében vette kezdetét a tanítás 1780 junius 24-én. Nagyon érdekes és megható, ahogy Ányos Pál pálos papköltő, mint szemtanú, leírja az ünnepség lefolyását: „Nem tartóztathatom meg magamat, hogy örök emlékezetre le ne írjam ennek a napnak gyönyörűségét. Az igaz magyar buzgóság egész elolvadásig érdekelte sziveinket, midőn az egész vár mintegy forrott a sokaságtól. Országunk minden részeiről a nemesség ott volt. Gróf Pálffy Károlyt, aki őfelsége személyét képviselte, több mint hatvan hatlovas hintó kisérte és tizennégy pestvármegyei nemes ifjúból állott a gárdája, kiknek vezérük volt gróf Klobusitzky. Mindegyiknek világoskék öltözete, arannyal gazdagon felruházva és veres bársony csákós süvege arany paszománnal s drága forgókkal. Azt vélte volna az ember, hogy Mátyás királyt hozzák Csehországból, oly pompás volt ez az Ford lesz Roosevelt ellenjelöltje a közelgő elnökválasztáson? Paris, szeptember 24. A Havas-iroda washingtoni értesülése szerint a republikánus pártba szervezett professzorok csoportja elhatározta, hogy a közelgő elnökválasztáson Henry Fordot fogja felléptetni Roosevelt ellen. Ford ugyan rövid ideje tartozik a republikáuns párthoz, de — amint ismeretes, — egyike volt azoknak az amerikai nagyiparosoknak, akik a legélesebben szembehelyezkedtek Roosevelt gazdasági és szociális törekvéseivel. Ford valamikor mint Wilson lelkes hive szintén a demokrata párthoz tartozott, de éppen Roosevelt gazdasági politikája miatt távolodott el a demokrata párttól s legutóbb barátai rábeszélésére a republikánus párthoz csatlakozott. Az még nem egészen biztos, hogy Ford jelölését a republikánus párt elnöksége magáévá fogja tenni. Oroszországi kisebbségek genfi panasza Genf, szeptember 24. A Szovjetoroőzorezág. határvidékein, igy Aezer- beidzsanban, Georgiában, Turkesztánban és Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a népszövetségi közgyűlés elnökéhez emlékiratot juttattak el, amely a többi között ezeket tartalmazza: Szovjetoroszországnak a népszövetségbe történt felvétele alkalmával tett Ígéretei ellenére területünkön továbbra is folytatódik a vallásüldözés és a lakosságnak kényszermunka-telepekre való szállítása. Ukrajnában 150—200 kilométer szélességű védelmi övezetet létesítettek, az ottani földművelő lakosságot Észak-Oroszországba szállították és helyükbe északoroszországi földművelőket telepítettek be. A kollektív gazdaságok újjászervezése csak látszólag történt meg és a földműveseket továbbra is „modernizált jobbágy- ság“ állapotában tartják. Ezeket a földműveseket állandóan éhínség fenyegeti. Az úgynevezett ku- lákok elleni harcot a legembertelenebb alakban folytatják, különösen a Szovjetunió határvidékein. ünnep. Az ágyuk szünet nélkül ordítottak. A tárogatósip a sziveket is keresztüljárta. Emlék- pénzek szerteszéjjel osztogattattak. Királyi ebéd készíttetett, mely után a nemesség a táncpalotába lépett." Nagy ünnepségben volt része az egyetemnek 1880 május 13-án is, amikor Budára történt áthelyezésének százesztendős fordulóját ünnepelte. A jubileum emlékére egy darab arany és háromszáz darab bronzérmet készíttetett a körmöcbá- nyai pénzverő intézet. Ferenc József három legfelsőbb kéziratot adott ki az ünnepély napján. Az egyikben megengedte, hogy az egyetem Rudolf trónörökösnek fölajánlhassa a tiszteletbeli bölcsészettudori címet, a másikban a Lipótrend lovagkeresztjét adományozta Margó Tivadar rektornak, a harmadikban pedig jóváhagyta a tiszteletbeli doktorok fölavatását. Az ünnepélyes misét, amelyen a királyt József főherceg képviselte, Simor János biboros-hercegprimás pontifi- kálta. Az ünnepségen, amely a Tudományos Akadémia palotájában folyt le, közel háromezer előkelőség vett részt, megjelent az egész kormány Tisza Kálmánnal az élén, az egyetemi tanács és tanártestület hatvan kétfogatu kocsin tette meg az utat a fellobogózott uccákon keresztül az egyetemtől az Akadémiáig. Szász Károly saját szerzeményű ódáját szavalta el, utána pedig pályadijakat osztottak ki. Délután fényes lakoma volt a Hungária-szállóban, éjszaka pedig bált rendeztek a Vigadó termeiben. A magyar iífuság A több mint félszázad előtti fényes ünnepségen nagy szerep jutott az egyetemi ifjúságnak, amely másnap fényes bankettet rendezett a Hun- gária-éttermében. este pedig fáklyás menetet rendezett a tanárok tiszteletére. Somogyi Ignác bölcsészethallgató üdvözlő szavaira a tanári kar részéről Szilágyi Dezső jogkari dékán válaszolt, aki emelkedett hangú beszédében a magvar ifjúság feladatait vázolta. Most Kenyeres Balázs, az elmúlt egyetemi év rektora, tett rendkívül érdekes nyilatkozatot a magyar ifjúság • feladatairól és jelentőségéről. — Örömmel látom — mondotta a kiváló tudós — a fiatal magyarok nagyrészének józanságát. mellyel el tudja zárni füleit a társadalomban terjesztett rágalmak és gyanúsítások elől s emellett hűségesen őrködik a nemzet értékei és hagyományai felett. S az ifjúságnak évrő'-évre szárnyrakelő apostolai hirdetik a társadalomban az összetartozás és testvériség eszméit, a nemzet boldogitásának eszközeit. .......akár szőke, vagy barna az készült NI VE A- FOGKRÉMil lető, mindenkire egyformán vo- meí. Szájunk akkor friss, lehele- natkozik ez, mert a jól ápolt fogsor tünk üde lesz és a fogaink szépek igen fontos tartozéka külsőnknek, maradnak. - ítéljen önmaga! Ápoljuk tehát fogainkat naponta Tökéletesen meg lesz elégedve a _ kétszer a kiváló nyersanyagból NIVEA-FOGKRÉM hatásával.
