Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-22 / 218. (3770.) szám
'pra:gm-Mag^arhirlai> 15 1993 ezepba&er 22, vasárnap. f Hit kell a kéményseprésért fizetni? Irta: Varecha József. . KözcíA7vDas:ÁcP A Gabonatársaság plombája nélkül nem kerülhet keretketfelmi forgalomba a litzt A hivatalos lap szigorú rendeletet küzöi az őrleményeket tartalmazó zsákok plombálásáról Prága, szeptember 21. A hivatalos lap holnapi száma a Gaibonatáreaeág 15/11. számú hirdetményét közli a liszt és az egyéb őrleményeket tartalmazó zsákok plombálásáról. A monopólium jogával fölruházott társaság hirdetménye szer int a ma 1 om t eáimé keket tartalmazó zsákokat a Gabonatársaság plombájával kell ellátni és e plomba nélkül az őrlemények nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. A búzából készült őrlemények plombája vörös,, a rozsból készülteké kék és az árpából készült őrlemények plombája zöld sziüii. A plomba a zsákban levő őrlemény súlyát és a termelési időszak rendszámát, sorszámát és jelét tünteti föl. A plombán ezenkívül föl kell tüntetni, hogy a zsákban levő őrlemény a Gabonatársaság részére szállitött gabonából származik. _ A Gabonatársaság búzából készülő őrleményeket tartalmazó zsákok plombálására, 85, 75, 70, 63.5, 50, 25 és 10 kg súlyt feltüntető plombákat hoz forgalomba, A rozsból készült őrlemények plombái 85, 80, 75, 70 és 50 kg súlyt, tüntetnek föl. Az árpaőrlemények plombái 85, 70 és 50 kg-os sulyfelfeüntetéssel kaphatók. . .' ‘ " ' • A plombát kemény papírból készült laphoz kell fűzni és e lapra rá- kell vezetni a malom nevét és címét s meg kell adni átírtak a napnak a keltét, amelyen*a kérdéses őrlemény kikerül a malomból. A hirdetmény szabatosan meghatározza, hogy miként kell a plombát a zsákon olyképpen megerősíteni, hogy a zsák fölbontásánál a plomba használhatatlanná váljék. Az őrleményeket vevő cégek a zsák fölbontásánál kötelesek használhatatlaníná tenni a plombát és azt a zsák átvételétől számított Ihat hónap tartama alatt megőrizni kötelesek. A plombák fölhasználását és esetleges megsérülését a malmok a Gabonatársaság hivatalos űrlapján azonnal jelenteni kötelesek. Kereskedők, iparosok és egyéb vállalkozók október 10-től kezdődően csak olyan árut vehetnek át, dolgozhatnak föl és hozhatnak kereskedelmi forgalomba, amelynek zsákja szabályszerű plombával van ellátva. A rosszul plombáit zsákokat a Gabonatársaság plombá- latlannak minősiti. A plombákat és a hozzájuk tartozó előirt ragasztószert a malomipari szervezetek közvetítésével kapják a malmok. . A Gabonatársaság hirdetményében foglalt rendelkezések megszegése büntetést von maga után. A Gabonatársaság plombáinak védjegyjellege van. A hirdetmény rendelkezései nem vonatkoznak a- gazdák részére történő vámőrlés során nyert őrlemények zsákolására. A hidetmény rendelkezései október 1-én lépnek életbe. Nem változik a szárított répaszelet ára Prága, szeptember 21. A Gabonatársaság, a Metropress értesülése szerint, az október 1-től junius 30-ig terjedő időszak tartamára változatlanul érvényben hagyja a szárított répaszelet 84 koronás árát és annak 14 koronás moiiopóliúmi illetékét. A kéményseprési ipar. gyakorlásáról szóló 1897. évi február 17-én hozott törvény a lakóházak kéményeit két kategóriába sorozza: éves és féléves kéményekre. A törvény szerint éves kéményeknek tekintendők azok a kémények, amelyek egész éven át használatban vannak. Ilyenek: a konyha- és a fürdőszoba-kémények. Az ilyen kémények- után a rendes évi dij fizetendő. Félévesek azok a kémények, amelyek az évnek csak bizonyos szakában, de legalább féléven keresztül vannak használatban. Ilyen kémények, a lakószobák, a mosókonyhák és egyéb mellékhelyiségek kéményei. A féléves kémények után a rendes évi díjnak csak a fele fizetendő. A törvény továbbá előírja, hogy a használatban lévő kéményeket a kéményseprőmesterek havonta legalább egyszer seperni tartoznak. Az éves és féléves kémények meghatározása körül — sajnok, — állandó zavarok vannak. Miután a kéményseprési dijak ellen általános a panasz, felmerül a kérdés, hogy mely törvény alapján és milyen dijakat kötelesek a lakók fizetni? A kéményseprési iparról szóló említett törvény alapján az államfordulat előtt az egyes köz- igazgatási" járások, saját maguk által alkotott és a minisztérium által jóváhagyott szabályrendeletekben határozták meg a kéményseprési dijakat. Minthogy ez a kérdés nem volt- országosan rendezve, igy a kéményseprési dijak járásonként — különbözők voltak és sokszor lényeges eltérést mutattak. Az államfordulat után a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium 1920 julius 12-én kelt 1767/ 1920-11. számú rendeletével a dijazás kérdését egész Szlovenszkóra nézve egységesítette és rendezte. E rendelet szerint a következő dijakat kell fizetni: Földszinti kémények sepréséért havonta 1.20 (évente 14.40), egyemeletes ház emeleti kéményének sepréséért 1.68 (20.16), kétemeletes ház földszinti kéményéért 2.64 (31.28), kétemeletes ház első emeleti kéményéért 2.16 (25.52) és kétemeletes ház második emeleti kéményéért 1.68 (20.16) koronát kell fizetni. Az egyszerű cilin- deres kémények kiégetésének dija 3.60, a cilin- deres mászókéményeké 12 korona. Az egysütőcsöves takaréktüzhelyek seprésének dija 1.20, a két sütősöké 1.68, az egy sütős vastakaréktüzhelyeké 1.68 és a kétsütős vas- takaréktüzhelyeké 2.40 korona. Az 1 méter hosszúságú csővel biró vaskályha tisztításának dija 1.20, a kétemeletes csövűé 1.68 és az ennél hosszabb csövű vaskályháé 2.40 korona. A vaskályha szétbontásának dija 2.40 korona. Ezeket, a teljhatalmú minisztérium által megállapított dijakat annakidején egyes nagyzsupák mérsékelten felemelték. Minthogy azonban a nagy- zsupák által ilyen módon kiadott rendeletek ellenkeznek a teljhatalmú minisztérium rendeletével, ennélfogva azok életbe nem is léphettek. Ennek dacára, a volt nagyzsupák egyes részein még ma is, helytelenül — a nagyzsupák által kiadott rendelkezések vannak érvényben. Ennek a visszás állapotnak a helytelenségét, nyilván az országos hivatal is belátta s ezért az 1932. január 26-án hozott c. 52. 777/1915. 1931. számú határozatával a kéményseprési dijakat újból országosan rendezni kivánta, az országos hivatalnak ezt a határozatát azonban a kéményseprőmesterek megfellebbezték. A fellebbezés még nincs elintézve, s igy a teljhatalmú minisztériumnak 1767/1920-11. számú rendeleté van érvényben, amely a kéményseprés kezdő diját, amint láttuk, évi 14 korona 40 fillérben állapította meg. (Emelkedett az ostrauyidéki bányák szén- produkciója.) Az Ostrau-karwini szénbányák augusztusban 622.500 tonna szenet termeltek. Ez a mennyiség 43.300 tonnával, vagyis 7.5 százalékkal nagyobb a júliusban termelt 579.200 tonnás mennyiségnél. A briketprodukció 29.270 tonnáról 32.320 tonnára emelkedett. A kokszgyártás mennyisége a júliusi kimutatásban közölt 120.200 tonnáról 122.300 tonnára ment föl. A szénkészletek augusztus folyamán 202.333 tonnáról 201.016 tonnára apadtak. A kokszkészletek mennyisége ezzel egyidejűén 322.504 tonnáról 304.424 tonnára csökkent. Az Ostrau- Karwin-vidéki szénbányák augusztusban 26.883 munkást és 3622 alkalmazottat foglalkoztattak. A szénkivitel augusztusban mérsékelten megélénkült, de nem érte el a tavalyi év azonos szaka exportjának méreteit. (Heves polémia az uj pénzpolitika kérdésében.) EngliS bankkormáűyzó, amint azt tegnap jelentettük, cikksorozatüban élesen állást foglalt az úgynevezett uj pénzpolitika ellen, mert — nézete szerint — ez a politika abban csúcsosodik ki, hogy beruházási közmunkák érdekében a bankjegyforgalmat szaporítani kívánja, ez pedig inflációt jelent. A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzójának Kríz Károly a Právo Lidu vezetölhelyén válaszol. Igen határozottan visszautasítja Englis ama állítását, hogy az úgynevezett uj pénzpolitika inflációt jelent s leszögezi, hogy miként ö maga nem inflációméba, úgy nem híve az íflációnak az uj pénzpolitika eszméjének, többi követője sem. Nem akarjuk ismételten csak azt hallani, — írja a- szociáldemokrata cikkíró —, hogy ez nem megy, de tudni akarjuk, hogy mit kell tennünk. Csehszlovákia gazdasági nyomora olyan méreteket öltött, hogy alaposan átgondolt gazdasági terv és irányított gazdaság nélkül nem jutunk ki belőle. Minden vállalkozáshoz pénz kel és hitel. Anglia kétszáz éven keresztül hozott forgalomba pénzt, a szabad piacokon történő hitelműveletekkel, a skandináv államok meg évek óta teszik ezt és ez a művelet mégsem okozott inflációt. Nem igaz az az állitás, hogy az uj pénzpolitika inflációval akarja fedezni a beruházási munkálatokat, mert az uj pénzpolitika csak olyan eszközökkel óhajtja a fedezetet előteremteni, melyek az államok egész sorában veszélyteleneknek bizonyultak és nem idéztek elő inflációt. — A szokatlanul éles cikk a következőképpen fejeződik be: Nem illik állandóan ismételgetni, hogy a beruházási közmunkák érdekében történő bankjegyszaporitás infláció, mert ez nem felel meg azoknak a tényeknek, amelyeket nem lehet megcáfolni és amelyekről ama államok esetében lehet meggyőződést szerezni, amely államok az uj pénzpolitika, segítségével kikerültek a válságból. A válságból való kijutás tényét pedig a. Zsivnóbank kerüli gazdasági filharmonikus zenekar és a Nemzeti Bank körülötti kórus tagjai nem is említik. (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állat-vásár várható fölhajtása a vásárpénztár igazgatóságának jelentése szerint 620 szarvasmarha, 2600 belföldi hússertés és 2100 külföldi hízott Magyar-csehszlovák viszonylatban rövidesen rendezik a régi koronatartozások ügyét Prága, szeptember 21. A csehszlovákiai bankok és a Tébében tömörült magyar pénzintézetek megbízottai között a régi koronatartozások likvidálása ügyében tárgyalások indultak meg. A tárgyalások kedvező mederben haladnak s remény van arra, hogy rövidesen eredménnyel véget érnek. (Világszerte emelkednek az árak.) A világpiacok áru indexszáma az elmúlt hét folyamán emelkedő irányzatot vetít föl. Erősen megdrágult a gabona ára s főképpen a búza ára emelkedett világszerte. Ezenkívül megdrágult a cseh cukor, a gyapot, a kávé és a ciptőlapbőr. A 40. sz. Tops-gyapju ára nem változott s változatlan maradt a petróleum ára is. A szilárd irányzattal ellentétben olcsóbb lett a nádcukor, a 64. sz. Topsngyapju, a karmsuk, a. borjubőr és a szén. A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a világpiacok indexszáma az elmúlt héten a következőképpen alakult: Manitóba-buza 36.32 (előző héten 34.45), őszi:buza 44.86 (43.73), rozs 25.78 (24.61), cseh cukor ab Hamburg 17.56 (17.51), centrifugál nádcukor ab Newyork 48.42 (48.90). amerikai gyapot 50 ( 49.61), egyiptomi gyapot 35.51 (35.44). 64. sz. Tops-gyapju 41.84 (43.18), 40. sz. Tops-gyapju 32.51 (32.51), réz 36.56 (35.95), petróleum 46.70 (46.70), kaucsuk 17.09 (17.30), juta 32.28 (32.62), santos-kávé 26.57 (25.33), cipötalpbőr 54.44 (52.93), angol borjubőr 51.71 (51.77), szén 52.45 (52.51). (A bankok nem ellenzik a kamatláb leszállítását.) A csehszlovákiai bankok országos egyesülete legutóbbi ülésén a kamatláb leszállításának kérdéséről tárgyalt. A pénzintézetek a kamatláb leszállításának tervét nem ellenzik. VETŐMAG. PECENADY nemes BÚZA. Államilag elismert kiváló nemesítés. — Rozsa mentes erős szalmáju. Uszögmentes nagy kalászu. — Sikérdús óriási termés hozamú. sertés. (Ezer vagon kukoricát importál a Gabonatársaság.) A Gabonatársaság elnöksége elhatározta, hogy 1000 vagon kukorica behozatalára ad engedélyt. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban. L^osta: Veiké-Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 25°/„ némesitési felár. — Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. Az ógabona látható készletei Prága, szeptember 21. A Gabonatársaság most tette közzé legújabb kimutatását az ógabona készleteiről. Az augusztus 31-i keltezés! kimutatás szerint a Gabonatársaság raktáradon összesen 4,984.880 q, vagyis közel ötvenejíer vagon ógabona hever. Az eladatlan gabona látható készletei 3,026.756 q búzából, 984.417 q rozsból, 352.585 q árpából és 621.122 q zabból tevődnek össze. (A tőzsdeindex.) A Csehszlovák Nemzeti B»ok tanulmányi osztályának jelentése szerint a prágai értéktőzsdén jegyzett értékek indexszáma az elmúlt hét folyamán a következőképpen alakult: államköl- csönök építési sorsjegy nélkül 102.574 (előző héten 102.472), a beruházási értékek együttes indexe 98.436 (98.544), belföldi bankok 100.881 (100.S81). ipari és szállítási értékek 99.079 (99.462), a teljes tőzsdeindex 98.293 (98.601), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexe 72.665 (73.351), valamennyi államkölcsön rentabilitásának átlagos indexe 5.052 (5.057), a 6%-osnál alacsonyabb kamatozású államkölcsön ök rentabilitásának átlagos indexszáma 4.944 (4.952), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitásának indexe 3.278 (3.275). Az ipari részvények indexének analízise: cukorgyárak 71.214 (71.742), élelmiszeripar 112.535 (112.970), vegyi ipar 152.092 (153.398). sörgyárak 92.811 (92.162), építési ipar 80.478 (81.213), gépgyárak 81.724 (81.745), szövőipar 53.024 (53.263), szénbányák 96.016 (96.154), fémipar 84.627 (84.940), különböző vállalatok 106.393 (106.807), az ipari és a szállítási értékek együttes indexszáma 99.079 (99.462). (Tíz koronával javult a márka.) A mai prágai devizapiacon Berlin 1, Tallinn 1, Helsinki 0.05, Lisszabon 0.125, Milánó 0.25, Oslo 0.50 és Stockholm 0.50 koronával gyöngült. Zürich 0.50 koronával megszilárdult. A valutapiacon a német márka árfolyama 10 koronával emelkedett. Az osztrák s-ch illírig 1 koronával javult. A pengőbankjegy árfolyama nem változott. (Milyen külföldi pénzt nem fogad el a vasút?) A vasutügyi minisztérium rendeleté szerint a vasúti pénztárak pengőt, sillinget, márkát, lírát, lejt és belga frankot nem fogadnak el. A fölsorolt külföldi fizetési eszközöket csak a. csehszlovák államvasutnak a Csehszlovák Nemzeti Banknál levő valutaszámlájára lehet lefizetni. (Újabb csúcsponton a búza ára.) A búza világpiaci ára rövid visszaesés után újból megszilárdult és újabb csúcspontot ért el. Winnipegben bushelenként 2.625—3 centtel szökött fel. A csikágói, newyorki, buenosairesl és liverpooli gabonatőzsdék forgalma ismét jelentékenyen fellendült. Csikágóban a búza 2 y2—2 ki cent javulással zárult. Növelte a szilárdulást az a hir, hogy Argentína korlátozza búzatermelését és hogy Oroszország megszüntette a buzadöm- pinget. (Svájc ismét kamatot fizet a külföldi betétekért.) Az utóbbi években olyan sok külföldi tőke, vándorolt Svájcba, hogy az ottani pénzintézetek nem is fizettek kamatot a külföldi betétek után, sőt még megőrzési dijat is számítottak a betétek elfogadásáért. Mint Zürichből jelentik, a bankok elhatározták, hogy ezután újból fizetnek kamatot a külföldi betevőknek. A megváltozott kamatpolitikára a svájci pénzszűke adott okot. Mit kapunk a valutákért0 Prága, szeptember 21. Ke 109 pengőért ................................... 488.50 100 schillingért ............................. 461.50 10 0 ziotyért ................................... 460.50 100 lejért ........................................ 13.95 10 0 márkáért................................... 768.— 100 dinárért ................................... 53.05 100 svájci frankért....................... 788.50 10 0 francia frankért....................... 160.20 10 0 belga frankért....................... 414.— 10 0 líráért ........................................ 164.40 10 0 holland forintért .... 1642.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért............................. 121.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, szeptember 21. Kő 100 pengőért ................................... 491.50 100 schillingért ............................. 464.50 10 0 zlotyért ................................... 463.50 100 lejért ........................................ 14.24 10 0 márkáért . ............................. 772.— 10 0 dinárért ................................... 53.45 100 svájci frankért ..... 791.50 100 francia frankért....................... 161.80 10 0 belga frankért....................... 416.— 100 Hráért ....... 165.60 100 holland forintért .... 1648.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért............................. 122.—
