Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-19 / 215. (3767.) szám
I 1935 szeptember 19, csütörtök. 'Í>RAXIA1-A\\&^AR-HÍRLAP 11 KöZ<ÍAZDA^A<r A földművelési minisztérium legújabb termésjelentése A gabona, a burgonya, a cukorrépa, a hüvelyei vélemények, a mezei takarmány, az alma és a szilva termése mennyiségben és minbségben gyöngébb A szülő minőségben jobb az átlagosnál ■■■ ■■■ A zöldségtermés a káposzta kivételével aránylag jó A szárazság rontotta le a terméseredményeket Prága, szeptember 18. A földművelésügyi minisztérium szeptember 1-i (kelettel most tette közzé legújabb termésbecslés jelentését. A jelentés a többi között a követezőiket tartaí- mazz*a: Az utóbbi két hó folyamán általában meleg és száraz időjárás uralkodott. Különösen augusztusiban volt igen meleg. Csehországban nagyfokú s Morvaországban és Sziiléziáabn, valamint Szlovenszkón mérsékelt szárazság volt. ÁttógorbfoltUi csapadékról a történelmi országokban hegyes vidékekről s Szlovenszikón a Duna völgyéből számoltak be. Gabona A meleg és száraz időjárás a szokottnál korábban érlelte meg a gabonát s az aratás is korán és simán bonyolódott le. A gabonatermés hozama azonban — főiképpen a száraz- ságsujtóttá vidékeken — lényegesen kisebb annál a mennyiségnél, melyet még junius végén reméltek a gazdák. A földmű ve] ósttgy i mimez t ériuim juűiűs 1-i helyzetjelentéséiben abbeli aggodalmának adott kifejezést, hogy a helyzet a forróság és a szárazság következtében rosszabbodhatik. Ez az aggodalom teljesen indokolt volt, mert a júniusi Adatokhoz viszonyítva a helyzet valóban rosz- ezabbcdott. A minisztérium tudósítóinak legújabb jelentése azt bizonyítja, hogy a cséplési eredmények igen eltérőek és egységes képet nem nyújtanak. Általában bizonyos, hogy a gabonatermés mennyiség tekintetében gyöngébb a reméltnél. A termés minősége csalódást keltett, mert a köztársaság különböző vidékeiről érkezett jelentések alapján megállapítható, hogy a gabona magva kicsiny, beszáradt és nem jő minőségű. Ezzel szemben szalmából elegendő mennyiség termett. Viszonylag a legjobb a búzatermés és a leggyöngébb a zabtermés. Az aszálykárok legjobban Csehországban észlelhetők. A kiszáradt talajon az őszi szántás csak nehezen folyik s ezért kiadós esőre lenne szükség. Burgonya A kapásnövények erősen sinyiik a szárazságot és állapotuk sok1 kívánnivalót hagy hátra. Egyes magasabban fekvő vidékeken, ahol az érési folyamat hosszabb időt igényel, a késői' burgonya terméskilátásai kedvező időjárás esetén még följavulhatnak. Hüvelyes vetemények A szárazság amiatt a hüvelyesvetemények sem fejlődhettek rendesen és sokhelyütt beszáradtak. A borsótermés általános csalódást keltett, de a Piák is sokat szenvedett a kedvezőtlen időjárás miatt. A komló termés mennyiségben kisebb, de minőségben megfelelő. Nedvdue talajon aránylag jobban fejlődött A répamagtermés kielégítő. A kender egységes képet nem ad. Száraz vidékeken a kender szára rövidebb és ritkább a normálisnál. Mezei takarmány A szárazság aránylag a legnagyobb kárt a takarmánynemüekben okozta. A lóhere, de főképpen a tarlólóhere mindenütt gyönge és sarju alig van. Egyedüli a lucerna állta jobban a szárazságot és egyes nedvdus vidékeken aránylag jól; fejlődött. A mezei és a réti takarmány hiánya általánosan érezhető, Jelentősebb rovarkárokról és növánybeteg- ségekről jelentés nem érkezett, csupán . Szlo- vénszkóról számoltak be a mezei egerek elszaporodásáról. , ; , „ A cukorrépa ét a burgonya osztályozása A cukorrépa és a burgonya osztályozásából kitűnik, hogy e két kapásnövény állása az utóbbi időben jelentősen rosszabbodott A húr-' gonya még a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban feltüntetett osztály ziat(Készül az uj kereskedelmi törvény.) Az uj kereskedelmi törvény előkészületei serényen folynak. A törvényjavaslat előkészületeit végző bizottság a társasviszony kérdéseit felölelő rész pontozatairól tanácskozik s október elején tartja legközelebbi ülését. A szövetkezeti törvény a jö- bőben nem lesz a kereskedelmi törvény része, hanem önálló törvényként lép majd életbe. A törvényjavaslathoz az érdekelt szövetkezetek megbízottai már állást foglaltak. (Európa kávéfogyasztása 3.96 százalékkal csökkent.) Statisztikai adatok szerint Európában az idei év első hét hónapja folyamán 13.,769.000 60 kg-06 zsák kávé fogyott. A tavalyi év azonos szakában a fogyasztás 14.,336 000 zsákot tett ki, vagyis Európa kávéfogyasztása 3.% százalékkal csökkent. (A Kunz-fivérekrcég beolvadt a Meinl Gyula rt-ba.) Bécsből jelentik: A Kunz-fivérek-cég 500.000 schilüng alaptőkével részvénytársasággá alakult át és beolvadt a Meinl Gyula rt.-ba. A fúzió révén . a Meinl-cég egyik legnagyobb versenytársitól szabadult meg. nál is gyöngébb osztályzatot kapott. A közánsaság egész területét véve a számítás alapjául, a cukorrépa osztályzata 3.35 (1935 julius 1-én 2.66 és 1934 szeptember 1-én 3.34) és a burgonyáé 3.58 (1935 julius 1-én 2.67 és 1934 szeptember 1-én 3.05).* Az egyes országrészek osztályzata a következő: ' . Cukorrépa: ..Ssloveinszkó . 2.76 Kárpátalja - - 4.— Csehország 3.82 Morvaország é6 Szilézia 2.95 Bu r g o n ya: Szilovemszkó 3.27 Kárpátalja 4.02 Csehország _ 3.87 .Morvaország és Szilézia 3.36 Gyümölcs t A száraz időjárás kihatott a gyümölcstermésre is s főképpen az alma termésnek ártott. Az almában elszaporodott a pondró és a gyümölcs idő előtt lehullt. Szilvából szintén kevés termett az idén. A körtetermés valamivel kedvezőbb képet nyújt. Szőlőből kevesebb termett, de a szőlő minősége jobb az átlagosnál. & Zöldség ■ A csapadékhiány a zöldség fejlődését is hátrányosan befolyásolta. A káposztában szokatlanul nagy károkat okozott a mezei bolha, a hagyma-, az ugorka- és a sárgáiópatermés (Javul a német márka.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1.50, Bérűin 0.50, Brüsszel 0.20 és Newyork 0.01 koronával javult. Zürich 0.50, Helsinki 0.10, London 0.02 14, Milánó 0.37^ és Varsó 0.12 K koronával gyöngült. A valutapiacon a német márka 5 koronával és az angol font 0.25 koronával megszilárdult, míg a lengyel zloty 2 és a francia frank 0.50 koronával lanyhult.'A magyar pengő árfolyama nem változott. (Egyszerűsítik az adónyilvántartást.) A pénzügyminisztérium az adóvallomások módjának és az adónyilvántartás rendszerének egyszerüsitését határozta el. A jövőben az adófizetők számlái áttekinthetőbbek lesznek és a kezelést olyképpen egyszerűsítik, hogy az egyes alszámlán levő esetleges túlfizetést azon a számlán írják jóvá, amely hiányt mutat. A pénzügyminisztérium ezenkívül a forgalmi adó italányositásának szélesebb körre tgó klterjuztéaét Ja tervbe vette, (Emelkedett a konjunktúra iránt érzékeny cikkek indexszáma.) A statisztikai hivatal jelentése szerint a konjunktúra iránt érzékeny cikkek indexszáma szeptember 5-i kelettel az előző heti kimutatásban közölt 50.40-ről 51.20-ra emelkedett. Az egyes árucsoportok indexszáma a következő: fémipar 48.75 (előző héten 46.67), szövőipar 52.13 (52.33), bőripar 49.40 (49.10) és faipar 55.60 (55.60.) (A rimaszombati járási ipartársulat) választmánya szombati ülésén a titkári állásokra beérkezett pályázatokkal foglalkozott és heves vita után úgy határozott, hogy 14 napon belül uj választmányi ülést hívnak Ösz- sze és akkor végérvényesen megválasztják a kilenc pályázó közül az ipartársulat uj titkárát. Az ülésen ezen felül különféle adminisztratív ügyeket intéztek el. (Szétnyílik Romániában az agrárolló.) Bukaresti jelentés szerint a román konjunktúrakutató intézet legutóbbi jelentése az iparcikkek erős drágulásáról számol be, aminek az a magyarázata, hogy a hivatalos gazdaságpolitika nagyban támogatja az iparosítást. Egy év alatt az iparcikkek ára 16 százalékkal emelkedett s tekintettel arra, hogy a firfizetések időközben átlagosan öt százalékkal csökkentek, a munkásság és a tisztviselőréteg megélhetése viszonylag 25 százalékkal drágult egy év alatt Az iparcikkek drágulása nem járt együtt az agrártermékek ilyen arányú árjavulásával, úgy, hogy az agrárolló ma sokkal szélesebb, mint az elmúlt évben volt' s ezzel á mezőgazdasági népesség vásárlóereje lényegesen csökkent. (Gyapotválságot okoz as afrikai viszály.) Kairóból jelentik: A világpolitikai helyzetre való tekin, tettel alig mutatkozik. kereslet az uj gyapottermés iránt. Az alexandriai gyapotkiviteli cégeket felszólították arra, hogy a tengerentúlra szállítandó áruknál kössenek háborús károk elleni biztosítást. A nagy biztosítótársaságok egyiptomi ügynökei utasítást kaptak arra, hogy Kelet-Afrikába szánt áruszállitmányoknál kétszeres biztosítási dijakat számítsanak. Az alexandriai tőzsde e rendelkezések következtében erősen károsodott. (Tenyészállatvásár és díjazás Léván.) Lévai tudóeiitónlk jelenti: A Gazdasági és Erdészeti Egyesület és a járási hivatal Léván október 1-én tanyészbifeavásárt rendez. A távoli vidékről érkező vásárlóik, akik itt nyilvános tenyésztésire apaállatot vásárodnak, vasúti szállítási dijat a vásárolt állat után neon fizetnek, mert ezt a költséget a Mezőgazdasági tanács fedezi. Továbbá a törzskönyvezett tehenektől * származó bikáikra a Mezőgazdasági tanács a szokott feltételek mellett 20 százalékos állami, segélyt utal ki. Á vásárral egyidőbem szarvas- marha-te nyészállat díjazás is lesz. Ezen díjazási szemlére csak tisztavérü, saját tenyésztésű szimenthali tenyészállatokat lehet felhajtani a lévai járás területéről: teheneket 9 éves korig; teheneket borjúval; 10 hónaposnál idősebb üszőket és bikáikat. Szétosztásra kerülnek készipénzdijak, elismerések és oklevelek. (Csőd.) Friedmann Salamon szikvízgyártó Beregszász. Csődtömeggondnok Tóth János ügyvédjelölt Beregszász. Az első tárgyalást szeptember 24-én tartják a beregszászi kerületi bíróságon. A követeléseket november 11-ig kell bejelenteni. Mit kapunk a valutákért9 t Prága, szeptember 18. Kő 100 pengőért ........................ . 488.50 10 0 schillingért ...... 460.— 100 zlotyért ....... 458.50 100 lejért ................................... 13.95 100 márkáért ....... 743.— 100 dinárért .............................. 53.05 100 svájci frankért.................... 788.50 10 0 francia frankért.................... 160.20 10 0 belga frankért.................... 409.— 10 0 Uráért................................... 174.40 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért ...... 121.— Mit fizetünk a valutákért? t Prága, szeptember 18. Kő 100 pengőért 491.50 100 schillingért ......................... 463.— 10 0 zlotyért .............................. 46Í.50 10 0 lejért ................................... 14.24 10 0 márkáért.............................. 747 — 100 dinárért .............................. 53.45 100 svájci frankért.. 791.50 100 francia frankért . . . . . 161.80 100 belga frankért ..... 411.— 100 Hráért .... . . 175.60 100 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.441 1 angol fontért 132— azonban aránylag jó. Félmilliárdra rúg az 1934. évi költségvetési deficit Az állam adóssága harminckilenc milliárd korona • Zárszámadás a válság jegyében • ; Prága, szeptember 18. A legfelső számvevőszék tegnap terjesztette a nemzetgyűlés elé az állami zárszámadás 1934. évi" adatait. Az áhami bevételek összege 8.175 millió koronát tett ki, áriig ezzel szemben a kiadásók összege $.880 millió koronára rúg. A pénztári deficit eszerint 705 millió korona. A tényleges hiány azonban érinél kisebb, mivel a költségvetésenkivüli gazdálkodás 204 millió koronás bevételi többletet eredményezett s ezáltal . . az állami gazdálkodás 1934. évi hiánya 501,428.522.65 koronára csökkent. A pénztárállomány készpénzben és bankbetétben 1934. december 31-én 773 millió korona . volt. ' "' ( ; Az 1934. évi állami költségvetés az állam kiadási tételeinek összegét 7.630 millió koronában preliminálta s a bevételi tételek összegét 7.631 millió koronában irányozta elő, vagyis 1,174.270 koronás költségvetési aktívumát feltételezett. kAz előirányzattal ellentétben a közigazgatási , számla 342 millió koronás passzívumot mutat, amit a költségvetés túllépése okozott. A nemzetvédelmi minisztérium 24 millióval, a népjóléti minisztérium 54.7 millióval, az egészségügyi minisztérium 4.5 millióval és a pénzügyminisztérium 362 millió koronával lépte túl költségvetését. Az illetékek hátráléka 1934-ben 4.845 millió koronára rúgott. Ez a tekintélyes összeg 20.5 millióval kisebb az előző évi hátrál ékok összegénél. Az 1930-tól 1934-ig terjedő időszak során az egyenes adók hátrálékai 639 millióval és a fogyasztási adó hátráléka 30.8 millió koronával csökkent. Ez- Izel szemben a forgalmi és a fényüzési adó hátráléka 339 millióval és az illetékek hátráléka 249 millió koronával gyarapodott. Az egyenes adó, a forgalmi adó és a fényüzési adó hátráíékai 1934-en a közadók teljes bátrálé- jkának több mint négyötödét alkotják. Az 1934. év folyamán az állami vállalatok és üzemek helyzetében javuló tünetek mutatkoztak. Tizennégy állami üzem 258 millió koronával jobb eredményt mutat s öt állami üzem passzívuma 39 millió koronával gyarapodott Az állami üzemek gazdálkodásában 219 millió koronás javulás észlelhető. Az államvasutak zárszámadása 165 millió koronás, a postáé 52 milliós, az állami erdészetek és birtokok vezetőségéé 29.8 millió koronás javulást mutat ki. A dohányjövedék bevételi összege az 1933. év adataihoz viszonyítva 36 millió koronával csökkent. Az állami adósságok összege az elmúlt év folyamán 826 millióval emelkedett és 1934 december 31-én 39.038 millió koronás összeget tett ki. Ebben benne van a külföldi adósságok 8.187 millió koronát, kitevő összege is. Az államjegyadóeság 498 millióval 2.095 millió koronára ment vissza. A vagyondézsma összege 7.508 millióra rag. Ezen a cimen 7.000 millió már befolyt s a hátralék 508 millió korona. Az útalap 397 milliót bevételezett és kiadása 390 millió korona volt. Az utóbbi összeg 341 millióval kisebb a költségvetésben előirányzott ösz- 1 szegnél, amiből kitűnik, hogy az utjavitó munkálatokat a költségvetésben prelimlnáltnál kisebb mértékben végezték az elmúlt esztendőben.
