Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-19 / 215. (3767.) szám

1935 szeptember 19, csütörtök. t>ragaiA^ag^arhirlap 7 A modern magyar építőművészet nagy elismerést aratott Európa előtt A budapesti építész-kongresszus jelentősége ■ A nemzeti elem érvényesülése a modern ardiitekturában Budapest, szeptember 18. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Amint rövid híradásban jelentette a P. M. H„ a Párisban székelő „Réunions Internationales d’Architectes“ szervezete utján 18 külföldi nemzet képvi­seletében mintegy 150 neves építőművész érkezett az elmúlt hét végén Budapestre, ahol kongresszusra gyűltek össze. A kon­gresszus kiemelkedő pontja volt Györgyi Dénes müépitész-tanár igen értékes előadása Magyarország épitőmüvészetéről. A kiváló műépítész-professzor, aki a kül­földön is elismert nevet vívott ki, többszáz vetített kép kíséretében mutatta be a mo­dern magyar építőművészet fejlődését és legkiválóbb alkotásait. Elsősorban a ma­gyar fővárosnak nagyszabású építkezéseit, az uj modern bérházépületeket, a leendő városszabályozásokat, a Tabán felépítésére vonatkozó terveket ismertette, aztán az ipari és kereskedelmi építkezések kerültek bemutatásra, majd pedig a sport céljait szol­gáló építkezéseket ismertette és bemutatta a fejlődő vidéki városok épitészeti alkotá­sait. Nagy hatást keltett azzal a sorozattal, amely a budai hegyekben épük gyönyörű családi házakat és a modern magyar tem­plomokat ölelte fel. A külföldi vendégek nagy elragadtatással szemlélték a magyar építőművészek kiváló alkotásait. A kongresszus minden tekintetben elérte célját: hü tükröt mutatott a külföldnek arról a nagyszabású és minden izében modern kulturmunkáról, amellyel a magyar építő­művészet a mai nehéz viszonyok között is lépést tart az előrehaladó külfölddel. Labrade professzor, a párisi múzeumok főigazgatója a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a Budapesten látottakról és ta­pasztaltakról. A kongresszus nagy jelentőségére való tekintettel munkatársunk felkereste Györgyi Dénes müépitész-tanárt, hogy a P. M. H. számára interjút kérjen a modern magyar építőművészet problémáira vonatkozóan. A professzor készséggel állott rendelkezé­sünkre és a következő részletes tájékoztatót adta : — A Réunions Internationales d’Archi- tectes Párisban alakult meg öt évvel ezelőtt. Egy modern párisi épitőmüvészeti lap, a L’Architecture d’oujurd-hui indította meg a mozgalmat. Ennek a lapnak egyik szerkesz­tője a magyar Vágó Péter, aki évek óta Pá­risban dolgozik. Azok a független építészek, akik az építőművészet modern fejlődését szolgálják, a lap révén tanulmányunkat rendeznek. Az első ütjük hat évvel ezelőtt Varsóba vezetett, utána bejárták Orosz­országot, amelynek modern építészete igen nagyszabású, két éve pedig az újjáéledt Olaszországnak a fejlődését tanulmányoz­ták és Milánóban tartották kongresszusu­kat, amelyen az építőművészet oktatásának jövőjét tárgyalták meg. A tanulmányut- sorozatot folytatta most a Réunions s mivel Prága épitőmüvészetének szoros kapcso­latai vannak Parissal, az idei tanulmányút először Csehszlová­kiába vezetett, ahol Prága, Brünn és Po­zsony modern épitőmüvészeti alkotásait szemlélték meg. Pozsonyból jöttek Buda­pestre. Olyan országból érkeztek, amely az elmúlt tizenöt esztendő alatt éppen az építőművé­szet terén hatalmas fejlődésen ment át. Éppen ezért előadásomban árra töreked­tem, hogy az objektív megítélés szempont­jából mutassam be, hogy Magyarország épitőmüvészeti fejlődése milyen előzmények után és milyen körülmények között jött létre. — Magyarország épitőmüvészetéről van szó, arról az országéról, amely a háborúból nagy veszteséggel került ki s a háború után követke­ző súlyos megpróbáltatások és válságos gazda­sági évek az építőművészet fejlődésére is úgy kulturális, mint gazdasági szempontból nagy hátrányt jelentettek. Mindennek ellenére a magyar építészek között olyan kiváló erők állnak, akik rövid idő alatt pótolni tudták az elvesztett évek mulasztásait. — Ha a még mindig fönnálló gazdasági ne­hézségek miatt nem is tudunk fölmutatni olyan nagyszabású állami és hatósági építkezést, mint a győztes országok, de a magán építkezések Megoldásaiban olyan magas fokon vagyunk, hogy ebből is megítélhető épitőmüvészetünknek a nyugateurópait felérő színvonala. — A magyar építőművészet munkásságára a külföld is fölfigyelt. Ebben az évben kétizben is alkalmunk volt a külföldön bemutatkoznunk. Az egyik a brüsszeli nemzetközi kiállítás volt, a másik az amszterdami nemzetközi épitőmüvé­szeti kiállítás. Mindkettőnek megrendezésével az országos irodalmi és művészeti tanács engem bízott meg s ugyancsak én építettem a magyar kormány megbízásából a brüsszeli kiállítás ma­gyar pavillonját és rendeztem művészi részét. Mindkét helyen a magyar építőművészet nagy elismerést aratott. — A magyar építőművészet fejlődésében van valami különös helyi vonatkozás, is, habár a modern építőművészet fejlődése, úgymint ko­runk általános kulturális fejlődése, egyetemes jellegű. De amint az elmúlt különböző korsza­kokban, a stílusoknak különböző korában min­den ország művészeti működésének egyéni jel­lege is volt (olasz, német reneszánsz stb.), úgy a mai kor művészi munkásságának már most is van bizonyos egyéni jellege, bár a modem mű­vészet fejlődése csak rövid múltra tekinthet vissza. Ám a fejlődés irama most gyorsabb. Míg az elmúlt korokban egy-egy uj stílus alakulásá­hoz évtizedek, sőt évszázadok kellettek, a technikának mai rohamos fejlődése mellett a kornak megfelelő stílus kialakulásához alig néhány esztendőre volt szükség. Ahogy a mai kor technikai fejlődése átalakította egész életmódunkat, úgy átalakította az épitő- müvészetet is, amelynek csaik külső jelképe az uj forma, de a voltaképeni nagy átalakulás az épület belsejében, szerkezetében található. A technika rohamos fejlődése uj szerkezete­ket hozott létre és ezek az uj szerkezetek szükségszerűen uj formanyelvet is követeltek. Bukarest, szeptember 18. Tegnap jelentettük, hogy Jassiban a véletlen folytán borzalmas tö­meggyilkosság nyomára jöttek s hogy egy kül­városi ház padlózata alatt hat férfi oszlásnak indult holttestét találták. A sorozatos gyilkos­ság gyanúja miatt letartóztatták Rossa Virgil háztulajdonost, azonban a rendőrség később sza­badlábra helyezte. Ugyanis kétségtelenül meg­állapították, hogy a szörnyű bűntettben nincs része s hogy a hat férfit Trancius Vaszil vesze­delmes bűnöző gyilkolta meg, aki jelenleg rabló­gyilkosság miatt a dobresei fegyházban tölti ti­zenötévi fegyházbüntetését. A rendőrség ez irányba terelte a nyomozást, amely szenzációs eredményre vezetett. • Kiderült, hogy Trancius Jassiban hosszú időn át közös háztartásban élt Fiurlea Mária prosti­tuálttal. Ezért mindjárt az a föltevés alakult ki, hogy Trancini6 a nő segítségével gyilkolta meg a ház padlózata alatt talált hat férfit. Jassiban iz­— Tehát az épületnek belső átalakulása a legfontosabb, mert a modern élet fejlődése egé­szen uj föladatokat támasztott s az építészektől ezeknek a megoldását igényelte. így jöttek létre az egészen újfajta épületek. Ezeket a típusokat azelőtt nem is ismertük. — A kultúrának mai rohamos fejlődése s át­alakulása miatt érthető, hogy minden nemzet kiváncsi a másik nemzet által elért eredmények­re, mert az egyetemes nemzetközi munkásság ré­vén lehet biztosítani az építőművészet fejlődé­sét és ezzel korunk kulturális továbbjutását is. Érthető tehát, hogy midőn Magyarországon ez alkalommal 18 nemzet képviseletében 150 épí­tész Magyarország épitőmüvészeti tevékenységét tanulmányozza, a magyar művészek teljes fölké­szültséggel várták őket s a lehető legnagyobb gonddal készítették elő azt a beszámolót, amely hivatva volt a külföld előtt Magyarország épitő- müvészetét bemutatni. Olyan gyönyörű együt­tesben és válogatott művészi alkotásokban tör­tént ez a bemutató, hogy a külföldi vendégek előtt méltán keltettük a legnagyobb érdeklődést és elismerést. — Ismertettük azokat az önálló magyar épi­tőmüvészeti törekvéseket is, amelyek a háború- előtti időkben folytak le s amelyek eredménye volt, hogy Magyarország sok tekintetben a modem mű­vészi törekvések terén megelőzte a külföldet és az abban az időben tapasztalt nemzeti meg­újhodás eredményeképen az épitőmüvészetben is önálló nemzeti irányban próbált kifejlődni. Ezt a szép és nemzeti irányú fejlődést a háború s az azt követő nehéz idők több évre megszakí­tották ugyan, de a magyar építőművészet nagy lendülettel kelt életre s ma már a külföld is el­ismeri annak korszerű voltát és magas művészi fokát. galmas hajszát indítottak Fiurlea Mária kézre- keritésére s egy teljes napig tartó kutatás után egy bárban találtak rá. A nő eleinte kereken ta­gadta, hogy a bestiális gyilkossághoz köze len­ne, később a keresztkérdések súlya alatt föltünéstkeltő vallomást tett. Beismerte, hogy a meggyilkolva talált hat férfit szerelmi légy­ott ürügye alatt ő csalta Trancius lakására. Ott Tranciussal a férfiakat kifosztották,, majd meggyilkolták és a szoba padlózata alá rej­tették el. A prostituált vallomása alapján a rendőrség to­vább nyomozott s megállapította Trancius előbbi lakását. Kiderült, hogy a nő már ott is vele la­kott s akadtak olyan tanuk, akik azt állították, hogy éjnek idején többször látták a prostituáltat Trancius lakására besurranni. Fiurlea . Máriát újra vallatóra fogták. A nő közel tizenkét órán át tartó kihallgatása után teljesen megtört s még tizenkét férfi meggyilkolását vallotta be. Tizennyolc férfit ölt meg egy ké'gyilkos-pár Jassiban Valamennyi holttestet megtalálták hét lakás padlója alatt így az áldozatok száma tizennyolcra emelke­dett. Meg is mutatta ama szobát, melynek padlózata alá a meggyilkolt férfiakat elrejtették. A rendőrség a megjelölt helyen fölbontatta a padlót s az alatta lévő üregben tizenkét férfi oszlásnak indult hullájára talált A borzalmas lelet színhelyére orvosi szakértő- bizottság szállt ki. A meggyilkolt férfi'hiullákon. olyan külső jeleket találtak, melyek kétségtele­nül arra vallanak, hogy kéjgyilkosságnak estek áldozatul. Az eset egész Romániában óriási izgalmat és föltünést keltett. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy Trancius és a prostituált lelkét még több hasonló gyilkosság is terheli s a nyomozást ez- irányban folytatják. A borzalmas tömeggyilkos- ság valódi inditóoka eddig ismeretlen. Véres összetűzések parasztok és csendőrök között két horvátországi községben Belgrád, szeptember 18. Hivatalos közlés sze­rint vasárnap két horvát községben véres össze­ütközés volt parasztok és csendőrök között. Ko- klnzi községben egy szabadságolt katona mula­tozás közben rálőtt egy csendőrőrmesterre. A csendőr viszonozta a lövést és súlyosan megsebe­sítette a katonát, de egyúttal megsebesített egy parasztot is, aki a katona segítségére sietett. Hétfőn a katona is, a paraszt is belehalt sérülé­sébe. Orjovác községben a vendéglőben a pa­rasztok tiltott dalokat énekeltek. A mulatozásról tudomást szerzett a csendőrség is. Egy járőr meg­jelent a korcsmában és távozásra szólította fel a daloló parasztokat. A felszólításnak nem tettek eleget, hanem az egyik paraszt követ dobott a csendőrök felé s az egyik csendőrt késével mellen szúrta. Erre a másik csendőr lelőtte a késelő pa­rasztot. A súlyosan sebesült csendőr másnap a» kórházban meghalt. Csütörtöki képes mel holnapi számunkhoz mellékeljük Lapunk csütörtöki képesmellékletét az I előállító grafikai müintézet — üzemzavar | miatt — kellő időben nem tudta elkészí­teni. A képesmellékletet holnapi, pénteki számunkhoz mellékeljük. — Plasztikus operáció után meghalt egy po­zsonyi fiatalember. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tragikus módon halt meg Mayer Jenőnek, a pozsonyi Manderla-cég bevásárló ! mészárosának tizenhatéves Zoltán nevű gimna-U i zista fia. A fiatalembert régebben futballozás köz­ben megrugták s állkapcsán sérült meg. Édesapja mindent elkövetett, hogy szerencsétlenüljárt fia minél hamarább meggyógyuljon. Plasztikus ope­rációt is végeztek a fi un Prágában, s a műtét látszólag jól is sikerült Ma reggel a fiatalem­ber hirtelen meghalt. A kerületi bíróság elren- ! delte a holttest felboncolását a halál okának ; megállapitása végett. A fiatalember tragikus i halála nagy részvétet keltett Temetése pénteken ! délután lesz a pozsonyi Szent András-temetőben. i — Tizennyolc „Ínséges község" a nagyszom- | bati járásban. Tudósítónk jelenti: Májusban két­izben is zivatar és jégverés pusztított Nagyszom­bat környékén, aminek következtében teljes tönkremenés fenyegeti a vidék kisgazdáit. Ezek | a nagyszombati járási hivatalhoz fordultak se­gélyért és a hivatal vezetője vizsgálatot indított a panaszok jogosságának megállapítására. A vizsgálat eredményeképpen tizennyolc közsé­get Ínséges községnek jelöltek meg és ezek a vonatkozó kormányrendelet szerint különleges kedvezményekben részesülnek. — Megölte az esés közben elsült puska. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A közeli Szá- razpatak községben Krajcsovics János 36 éves szőlőcsősz hivatalos körútját végezte és rövid pihenőt tartott Pobiecky gazda földjén. A csősz még el is magyarázta a gazdának a vadászfegy­ver kezelését, majd tovább indult. Pobiecky né­hány perc múlva hatalmas detonációt halott és rémülten látta, hogy néhány száz lépésnyi távol­ságban Krajcsovics szőlőcsősz mozdulatlanul fekszik nagy vértócsában. A gazda kocsin be­szállította a szerencsétlen embert a faluba, de mire orvoshoz ért vele, Krajcsovics már kiszen­vedett. A vizsgálat megállapította, hogy Kraj­csovics egy felszántott földsávon akart lceresz- tüliutni, közben megbotlott, elesett, a fegyver elsült és a sörétek a szerencsétlen ember arcéba és feiébe fúródtak. A szerencsétlenség nagy részvétet keltet az egész környéken. — Megkéselte kártyapa-tnerét. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Mittelholzer Já­nos nagylégi földmunkás tegnap Burián La?os vendéglőjében ferblizés közben összeveszett Ber­nit József mainkéstársával Ketteiük kö-ött va­lami el szám o1 ás? differencia támadt. ''rittrlhn'" r dühében előrántotta kését- és sailvosan ^emsebe- sitetto Bernátot. A szerencsétlen munkást a po­zsonyi kórházba kellett szállítani. Mittelholzert a csendórség letartóztatta és a pozonnvi álla n- ügyószségr© szállította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom