Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-19 / 215. (3767.) szám

' 935 agepétmher 19* cBfitörtíSk.

SVALBARD

Irtat Hegedül Lóránt

(Jullus.) A földgolyóbist ki kezébe veszi, *

egy nagy fehér körtét és egy fehér almát 1 talál, amint a Jeges-tengerbe belefognak. í Területük majdnem akkora, mint a mai Ma- s gyarországé. Ezt a tömböt hívja az iskolai < kézikönyv Spitzbergáknak. Mivel azonban $ ez a szigetcsoport norvég terület, norvégek 1 fedezték fel, ma is a norvég zászló leng í rajta, — már tudniillik ott, ahol zászlót még '1 ki lehet tűzni, — nem tudom, miért ne ne- i vezzem hazai nyelvén s akkor igy hívom : 1 Svalbard. Észak felé utolsó stációja ez az . emberi létezésnek. Északkeleti szegélyén legalul a hajó a Király-öblöt (Kings-Bay) találja. Világhír essége abban van, amit egy szerény kis emlék jelez, hogy Amundsen innét indult utolsó repülőutjára. "

Ha beér a hajó a sziklaszorosba, a kis i szigeteken még furcsa virágdísz mutatkozik. Maga a kikötő sajátságos és feledhetetlen képe az emberi halálnak, nemcsak Amundsen miatt, nemcsak azért, mert egy düledező hangár mutatja a Zeppelin-expedíció nyomát, hanem azért is, mert hosszú fahangárok mögött feketén taton ganak a félbehagyott szénbányák. Nagy kincs van itt, drága antracit s nem is kell érte mélybe menni, maga kínálkozik széles érben az embernek: nyúlj hozzám és vigy el! De . most szűnt meg a harmadik bányatársaság, mely államsegéllyel próbálkozott s a nagy * hangárokban mindössze tizenöt ember lé- í zeng, mert nincs szervezet, amely a klímával és élelmiszerrel birná a harcot. Vala- * mely drámaköltő nagyszerűen be tudná fe- * jezni itt „Az ember tragédiájá“-ját, mikor \ az ember saját kincseihez nem tud hozzányúlni, mert a természet pórázon tartja őt. ‘ Ha a rövid kikötés alatt szerzett értesülésem J helyes, ez az ittlakó tizenöt ember ma a ' Spitzbergák egész lakossága. Többet nem ‘ ereszt ide a Nagyur, a közelgő jég biro- ' dalma. *

Lassan, mint megrettentett madár, vagy mint az életnek elriasztott próbálkozója, vo- : nul ki a hajó a fél-szikla, fél-jég öböl fagyos karmaiból, hogy nem sokkal később északabbra a Kereszt-öböl (Cross-Bay) fjord- jába jusson bele. A jéghalál itt még közelebb van. Kis kajakokban evez utánunk a Kings-Bay néhány eldermedt lakója, de magán a parton sem embernek, sem tenyészetnek semmi nyoma. Fehér, lapos gleccser ér le a vízig s nagy hófoltok tarkítják a kávébarna hegyeket, melyek különös, mindig ismétlődő kúpjaikkal körülfogják az immár majdnem teljesen megdermedt láthatárt.

A jégharmonia fokozása, a nagy Dermedés halálos ölelése, a mindent megfagyasztó végtelen lehelet ereje azonban csak most következik. Reggelre beértünk Svalbard legészakibb öblébe, a Magdalena-Baybe. Itt már semmi emberi készség nem fogad, any- nyira, hogy a hajó maga bocsátja le nemcsak motoros bárkáit és azokhoz kötött csónakjait, hanem az egész kikötőt is : pontonokat, deszkákat, köteleket, amelyekkel az első tiszt első csapatával először megszállja a partot, hogy az utánajövőknek lehetségessé tegye a kilépést.

Hat kilométert megy a csónak a hajótól oda és vissza a Magdalena-Bayben. E hat kilométer egy álomország meghódítása, élmény, mit az ember elfeledni, sem semmi más képzetével összecserélni nem tud soha. Hét gleccser, hét óriás, fehér lávafolyam ér le itt a tenger tükréig. Bármerre néz az, ki még nézni tud, megrepedt fehér holt folyamok kristályos ágyát látja, mintha a jéghalál most már vulkáni és óceánt egyaránt magához ölelő volna. A jégfalak előttünk néha különöset dördülnek. Erre vagy egy nagy kék, vagy egy nagy zöld, vagy egy nagy fehér jégkolonc a vízbe hull és fantasztikus, úszó alakokkal lesz tele az öböl. amelybe érkezénk. Hol átlátszó világoskék hattyú úszik csónakunk mellett, hol nagy fehér medve bozontját fogom meg, jégbozontját hol zöld, átlátszó kristályormok vonulnak több sorban egymás mellett a gleccser megindult darabjaival, hogy leússzanak a: óceánon.

A partok széle olyan, hogy mikor földr< lépünk s a dermedt ország egész földöntul fagyossága körülvesz, a sarkvidéki világi tás különös szürkeségében éjjeli álombal képzeljük magunkat, amelyben nem járni cs^k tapogatózni lehet. A jégtócsák, amikei átlépünk, a lávatörmeléfrék, amelyek meg íiebzik a lábat, az itt fel ejtett bálna csontváz

s az egyetlen emberi mti, egy awgy léc- félszer, amelyre a legutóbb ittjárt hajó mészszel ráírja nevét, —• mindezek csak előkészítői annak, hogy a hegyes, szöges utón, a tenger partján élénkbe áll a megrepedt gleccser százhúsz méter magasságban. Nyílásai kékek, fénye fehér s a lepel, amelyet sok kilométerre (csak egyik gleccser a Magdalena-Bayben 16 kilométert foglal el) ráborít a hegyes hegyekre, megdermeszti bennünk az élő élet minden képzetét. Hegyes hegyeket mondtam, mert norvégül is,

németül Is onnan kapta nevét e földrész- féleség, hogy a tengerbe elsüllyedt földrész legmagasabb csúcsai olyforma sziklarovát- *kákat és érdes, villás éleket kaptak, aminő- ket az lát, aki a Dolomitok útját végigjárta és a Monté Cristallo vörösbarna, csodálatos alakzatai előtt álmélkodik. Csakhogy ez nem szinpompás dolomit és nem olasz vagy osztrák hegység jámbor látványossága, hanem kegyetlen gránit, színtelen, vak és jégbefagyott, mely köröskörül embertelenné, fütelenné, hangtalanná tette a vidéket s be- lénkfojtja a lélekzetet.

Mikor a gleccser lábánál, mely már tengervíz, újra csónakba ültünk, eső kezdett szakadni, rettenetesen és csuromvizesen emelkedtünk a hajóba. A kapitány azzal fogadott, hogy az éjjel meg fogja kísérelni, hogy a Spitzbergák fölött eljusson az örök jég határáig, a jégtorlaszig.

Venizelosz és II.György a száműzetésben

Hogyan kerülgetik egymást a bukott diktátor és a trónfoglaló király Franciaországban?

Bagnole, szeptember. Bagnole de l Ome 11 étségtelenül a legbájosabb kis fürdőhelyek i gyike, de hogy nagyon mulatságos lenne, azt igyan még nem állította senki sem. A délutánodat még csak kitöltik valahogy némely jóakara- u kis lóversenykék, amiken egy igazi miniszter :lnököl hébe-hóba, igaz, hogy tárcanélküli, a lettyes nyakkendőjü, fehérbajuszos, agg harcos .ouis Marin; az estéken a kaszinó erőlködik, ihcvl Gamelin tábornok, vezérkari főnök sétál- atja jól megérdemelt köszvényét és az arisztokráciát jobb hijján a szófukar Boris nagyherceg >S a Saragossai hercegnő markirozzák. Hanem lélutáni négy óra előtt igazán a keserüviz-ivás i bagnolei üdülők egyetlen gyönyöre.

I}y körülmények között valódi megváltásként ött egy mindennapos reggeli szenzáció.

Pontban kilenc órakor az egész gyógyfürdő és környéke megtelik kiváncsi nézőkkel, Akkor előrobog egy rejtélyes szénfekete automobil, benne három fontosképü „Inspecteurs de la Süreté", hogy utat csináljanak a nyomban rákövetkező magasztos Hispano-Suizának, amelyet azután száz méter távolságban további két rendőr követ motörbiciklin.

Így veszi mindennapos masszázsát Venizelosz, a levitéz’left diktátor. A vén ember nagy sebességgel ugrik ki az autóból s tűnik el a fürdő különszobájában; a földbarna, fehérszakállas arca mozdulatlan, köszönésekre nem felel és két óra múlva ugyanily sebesen távozik. Hanem a bagnoleiaknak ez a vesszőfutásszerü feles eltűnés megadja a mindennapos szenzációt és mind úgy érzik, hogy reggel kilenc órakor mindennap valami történelmi jelenet játszódik le előttük,

Venize’osz,

a félelmes bridzsjátékos

Most aztán le lehet ülni a napsütötte karszékekbe és el lehet pletykálkodni rajta, hogy a nagy krétainak ez a gyógykezelés minden kötelessége ma már és a bridzsezés az egyetlen hivatala. Illetékes amerikai forrásból származó jelentések szerint

Venizelosz a legfélelmetesebb bridzaező „in

the world“» ezt a zsenialitását pedig az apjától örökölte, aki a múlt század egyik legnagyobb bridzsezője volt szintén.

Aztán elmondhatják, hogy mikor az utolsó királyellenes államcsinyje teljes kudarccal végződvén, Párisfca menekült, nem sok gondja lehetett rá, hogy hol húzza meg magát bús száműzetésében, tekintve, hogy már

több év előtt bérelt hosszú szerződéssel és olcsó áron egy igen szép villát az előkelő Etoile- negyedban, oda még a híres könyvtára jórészét is besorakoztatta már vagy tíz esztendeje,

nem szólva arról, hogy hasonló elegáns appar- temánt birtokol az ex-diktátor ugyancsak sol éve Londonban is, a felesége szülőhelyén. Am . mind arra mutat, hogy a nagy krétai nemcsal kitűnő üzletember, de előrelátó férfiú is, ak . nem kezd forradalomba, míg pontosan nem tud i ja, hogy hová kell majd szükség esetén futnia . Úgy látszik, okult az öreg a különböző Keren i szkyek és Károlyiak példáján, akik mindent eg , lapra tettek föl, nem hagyván tartalékokat ma i guk mögött. Hanem ezek eleve futtatók voltai - nem bridzsezők... Talán azt is kiszámította a va- .tcjz bölcs, hoav sehol lV> ütkü*xfo» nan

ellenlábasába, H. Györgybe, aki koronás szám- ] üzetése jórészét ugyancsak Franciaországban és < Angliában töltötte el az utolsó hónapokig.

Venizelosz bealkonyodása egyben az ő csil- ] laga feljöttét jelenti, mint ahogy Görögország- ; bán

a republikánus diktatúra és a monarchikus

liberalizmus úgy váltogatja egymást, mint a napernyős hölgy és az esemyős bácsi a közismert barométerházacskák szép időt meg rossz időt mutató ajtóin.

Már Sándor király is azt szokta mondogatni annakidején, hogy: „Addig érzem magamat királynak, mig Venizelosz be . pkm jön az irodámba, mert ha ő az asztalra csapkod az öklével és feldönti a tintatartómat, akkor mindjárt belátom, hogy csak vendég vagyok itt" — és aztán sebesen valamelyik autójába ugrott, hogy mennél messzebb kerüljön mindenható miniszterétől, ő volt Görögország legjobb sofőrje, egyre sebességi rekordokról álmodozott és az athéni gépkocsivezetők, ha meglátták az autóját, már távolról eltakarodtak az utjából, figyelmeztetve egymást, hogy: „Jön az őrült lövegl"

Ha a fivére, a jelenlegi száműzött II. György ült volna a helyén, a krétai diktátornak nem lett volna oly könnyű dolga, mint az akkor huszonhároméves Sándorral, akit az uralkodás gondjainál jobban lefoglalt szerelme a tüneményes „Aspasia Manos" iránt. A nemes és szép görög leányt a szerelmes diadoch minden dinasztikus érdek ellenére emelte maga mellé a királyi székre feleségéül mindjárt Konstantin első lemondása után, akiről tudjuk, hogy menynyi viszontagsággal s mily. gyászosan végezte uralmát, amelytől annyit vártak 1913-ban. Mikor egész Görögország háborús lázban égett és egy vén legendát kolportáltak az athéni újságírók és politikusok, amely szerint Konstantinápolyi, a.mit egy Konstantin vesztett el hajdanában, félezer évvel később egy másik „szőke" Konstantin kell, hogy Hellasnak visszaszerezze.

A király, aki hazakészül..:

Mióta a dán királyfit, I. Györgyöt, aki kerek 50 évig békésen uralkodott Görögország fölött, a balkáni háború zavarai során 1913-ban meggyilkolták Szalonikiben, a görög királyoknak nem volt gyöngyéletük, a köztársaság pedig (Venizelosz, Pangalosz, Conduriotisz, Plaszti- rasz) alig volt más, mint zagyva diktatúrák láncolata.

II. György kivette részét az egész zavar- korszakból.

, Az anyja nyugodt, északi vére meglátszott rajta mindig, s ha I. György — aki szeretett tüntetni . polgárias páter familiasi erényeivel — vasáma- , ponként feleségével s egész családjával, gyermekekkel, unokákkal körítve, végigsétált az . athéni parkon, a népnek már akkor föltűnt a - bájos kis György, aki oly okosan tudott nézni j és sohasem pajkoskodott. Zsófia királyné is Ői K szerette legjobban a gyermekek közül és nagy £ gondot fordított a neveltetésére. Brissaud tanár- „ tói tanult franciául, szenvedélyes régésznek mu- L tatta magát, maga vezette az archeológikus ása „ tásokat, aztán Svájcban turistáskodott és Pots y damban nyert katonai kiképzést, amit jó alkal L_ ma volt később érvényesíthetnie a gyakorlatbal c a balkáni háborúk folyamán, hol Janinánál mej a is sebezte néhány bombaszllánk ... y Páriában 44 évesnek ismertük, maga* szál

szép szőke ember, szereti a tudományt, a művészetet, a nőket és a vadászatot. A világost tótiszta szemét az apjától örökölte, anyjától a nyugodt, északi temperamentumot.

Voltaképen neki, a 26 éves trónörökösnek kellett volna a lemondott Konstantin helyét elfoglalnia már 1916-ban, de a krétai intrikus szívesebben vállalta az ifjabb és eoergikusabb Sándort, akiinek tragikus halála után sikerült is átmenetileg republikánus diktatúrát csinálnia Conduriotisz tengernaggyal. Hanem az 1920-as választások megbuktatták Ven izei oszt és Konstantin visszajöhetett még egyszer két évre a Plasz- tirasz tábornok államcsinyjéig.

Akkor koronázták királlyá Györgyöt, aki maga Is tudta, hogy ez csak fiktív királyság, hogy ugródeszkául szolgáljon Gonafcasznak. Nem sokat ellenkezett hát, amikor a kiaázwat hadjárat balsikere örvén 1923 decemberében őt is lemondatták a trónról, hogy tovább folytassa tíz évvel azelőtt megszakított globe- trotter-életét

Azóta végigvadászta néhányszor Indiát, látták Olaszországban, Svédországban, Dániában,

Londonban, Párisban. Bukarestben legutóbb.

!Megnézegette az egész világ múzeumait, amelyeknek jórészével saját régészeti gyűjteménye vetélkedhetik.

Európa száműzött királyai közül kétségkívül neki vannak a legbiztosabb restauráció* sánszai. Országa végleg beleunt a tehetségtelen kísérletekbe s ő valójában már Venizelosz száműzetésekor visszatérhetett volna uralkodni Athénbe, de vár még, mert ma már nem gyermek és ha visszatér, az — úgy véli — most már végleges legyen. Nem kaland, hanem nyugalom, amire Görögországnak valóban szükségé van.

... És a Bagnole de l'Ome-i veteránok helyesen állapítják meg a gyógyfürdősétányon, hogy Monsieur Venizelosz már legföljebb, ha a jó kártyajárásban reménykedhetik a bridzs- asztalkája mellett,..»

BENEDEK KAROLY.

Beregdédán is fölavatták

a hősök emlékművét

Beregszász, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Tegnap számolt be a P. M. H. arról a lélekemelő ünnepségről, amelynek keretében a garamvölcsi Alsószecse községben avatták fel a háborúban elesett hősök emlékét. Ugyanilyen szép ünnepségről számolhatunk be Ruszinszkó- ból is, amelynek színhelye Beregdéda, a határ- menti kis magyar falu volt. A háborúban elesettek hozzátartozói és a falu lakossága gyönyörű emlékművet emelt a falu főutcáján. A dór oszlopok hátterében fekete márványlapra vésett harminc név hirdeti, hogy a kis magyar falu meghozta véráldozatát. A három részre tagolt emlékmű középső szakaszán Kispál János beregszászi költő epigrammája köszönti a járókelőt. Napszálltával az emlékmű névsorát villanyfény világítja meg, hogy a hősök neve soha homályban ne maradjon.

Az emlékművet vasárnap délelőtt avatták fel közel kétezer résztvevő jelenlétében. A környékbeli magyarság ájtatos éneke vezette be az ünnepséget, majd dr. Nagy Lajos kisbégányi református lelkész, utána pedig Drohobecky Gyula mezőhomoki görögkatolikus lelkész mondott ünnepi beszédet, majd Andics Benő helybeli**re- formátus tanító szavalta el Petősi „Egy gondolat bánt engemet" cimü költeményét. Ezután dr. Klein Jenő (Kispál János) nagyhatású beszéde következett, majd három bájos leány, Kosztyó Margit, Kosztyó Gábriella és Bakó Irén Petőfi- és Telek-verseket szavalt. Az ünnepély után. közebéd volt, amelyen többek között R. Vozári Aladár tartománygyülési képviselő, dr. Bodáky István, Lánczy Béla, Szabó Károly nagybégányi református lelkész tartottak felköszöntőt. Délután műkedvelő előadás volt, amelyen ,.A nó- tás Kata" került előadásra nagy sikerrel. Ezután tánc következett, amely a hajnali órákig tartott. Az ünnepség megrendezésében Droho- beczky Gyula görögkatolikus lelkészen kivül Kosztyó Imre gazdálkodó. Andics Benő és Horváth Lajos tanitó buzgólkodott.

Rimaszombaton is megörökítik a hősök emlékét

Rimaszombat, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) A hősök emlékének megörökítése végett alaikult nagybizottság csütörtökön este nyolc órakor ülést tart a városháza nagytermében, amelyen végleg döntenek az emlékmű pályázatának kiírásáról. Az anyagi fedezetet gyűjtéssel sikerült már biztosítani és most már csak az emlékmű elhelyezésének kérdése ad gondot. A Tompa-téri múzeumépület renoválásával kapcsolatosan felmerült az a terv, hogy az emlékművet a muzeum előtti parkban helyezzék el. Ha a csütörtöki ülésen efelől végleg döntenek, úgy semmi akadálya sincs többé a pályázat kiírásának. m