Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-01 / 200. (3752.) szám

1935 szeptember 1, vasárnap. 19 ASSZONYOK Tárgyilagos vers á Hiába ömlik a sok aranysárga fény, a természethez mit sem értek én. A hegyek nyomnak, mint a gondolat s félek, valaki névén szólogat. „A kép kész — 20 sor elég lesz róla: kis hangulat, tavasz, kelepelő gólya, fii, fa, rügy, derű, szép kerek mondatok...“ No lám... a harmat valóban ragyog. Vedlik az ég, bontja a kék felhőket, nyújtózom, hogy elérjem őket — már zizzen, már lebben... álom? valóság? Kezemben zörög az esti újság. S a festékszag szivén ver, mint a Tavasz. Igazi fák... Rügyek. Bimbók. Lehet az? Hemperegnék a földön, mint kölyökkutya, ki nem tudja még, hol az igaza. A rög fekete... s ha az emberhez ér körme alatt undok, fekete szegély... ez mégse való... ez szörnyen zavar valahol elromlott egy csavar, Valahol egy sróf tönkrement s felfordult bennem egy régi szent — Vájjon a fiam érzi a napot? nem fáj a feje? nem vesz kalapot? Óh, Istenem, légy résen és vigyázz nagyon, hogy mosolyogni tudjon egy csepp harmaton, széllel birkózzon, mint egy ifjú tölgy, ne ásitozzon kora délelőtt. Izmos testében fogjon kezet a napfény meg a lelkiismeret — jó mélyre szívja az esti szagokat, mondd ... nem kérek Tőled túlsókat?! PALOTAI BORIS. A levegő A kozmetika, a szépség ápolása, nem csupán abban áll, hogy különféle gépekkel, eszközökkel és mindenféle rúzzsal, púderrel és krémmel ke­zeljük a szépség hibáit s konzerváljuk az arc szépségét. Fontos például a viz fontos kozmeti­kai szerepével. Fontosságban nem marad a viz és a kifejezetten kozmetikai szerek mögött a levegő sem. Hogy a természetes levegő hatását az arc­bőrre demonstráljuk, elegendő a bőr tavaszi ki­száradására utalnunk. Köztudomású ugyanis, hogy tavasszal főleg ezen a tavaszi levegő hatásá­ra, a szárazabb, de az egyébként normális zsí­rosé ágú bőr ie szárazzá válik, kandik, viszket, fájdalmasan húzódik, mely tüneteket csak a bőr mesterséges zsirositásával (olajos mosakodás, spe­ciális arcápolás, zsirositó krémek és púderok) lehet megszüntetni. A nedves meleg levegő úgy hat, mint a meleg vízgőz vagy a gőzfürdő: a ve­rejtékmirigyek s kisebb mértékben a faggyumi- gyek kivezető csöveiben pangó váladékot kitisz­títja, igy tehát 1—2 hetenkénti hatása egyenesen kedvezőnek mondható. A hideg, különösen a ned­ves hideg levegő a bőrt előbb sápadttá (vérsze­génnyé), majd következményesen pirossá (vér­bővé) teszi, az arcot „kicsipi“. Ez már egyálta­lán nem használ a bőrnek, sőt ártalmas is, első­sorban azért, mert a távolabbeső, kiállóbb részek (orr, fül) megfagyását segítheti elő, különösen vérszegény nőknél. Azonkívül — mint a száraz hideg is — az arcot cserepessé, az orrot tartósan is vörössé teheti. Ezért hosszabb ideig nem sza­bad egyfolytában ilyen hideg levegőn tartózkod­ni, annak elkerülhetetlensége esetén pedig aján­latos jófajta védőarckrémet használni s ha az orr kivörösödne, azt azonnal hóval, vagy ha az nincs kéznél, egyszerűen bezsirozott ujjakkal kell dör- zsölgetni. A szabad levegő általános jóhatásait az egész szervezetre és igy közvetve is a bőrre mindenki ismeri, hiszen éppen ez az egyik főoka annak, hogy a szabadtéri sportok s különösen a stran­dolás manapság annyira közkedveltekké lehet­tek. A szabad levegő fokozza az anyagcserét, edzi a. bőrt és gondoskodik annak bővebb táplá­lásáról, nedvkeringéséről, miáltal „fiatalít" is. A szobalevegő hiányos szellőztetés esetén, úgyszintén, ha a helyiség nagyságához képest egyszerre sok ember tartózkodik benne, általában egészségtelen az éltető oxygén megfogyatkozása és a káros széndioxyd felhalmozódása miatt s ezért minél többet kénytelen valaki szobában, zárt helyiségekben tartózkodni, annál inkább szüksége van a szabad levegőre. Tehát szabad idejüket nem szabad kávébázban, klubban, stb. eltöl/tenlök, hanem igyekezniük kell annak jóré­szét a friss, szabad levegő élvezésének szenteli. A füstös, kormos levegőjű helyeket különösen kerülni kell, mert ezek (a cigarettafüst is!) a bőrt őszi RUHÁK — Vasárnapi divatlevél — Párásban az őszi idény későbben kezdődik, mint nálunk. Ott csak szeptember első felében térnek vissza a tengeri fürdőhelyekről vagy a pil­lanatnyilag annyira divatos Normandie óriás­hajón megtett amerikai kirándulásaikról az ele­gáns párisi hölgyek, akik a mienknél hosszabb és melegebb francia nyár hatása alatt jóval tovább élvezhetik a nyaralást, mint mifelénk szokás. A divatkreátorok természetesen bevárják visz- szatértüket. Innen van az, hogy a párisi őszi évad csak az elsőrangú Ízlésekről és jólöltözött- ségükről nevezetes „parisiennek“ hazatértével ve­szi kezdetét. A külföldre való tekintettel bemu­tatósorozataikat ugyan már augusztus második felében elkezdték. De az igazi őszi szenzáció­kat, a válogatott őszi-téli modelleket, gondosan elkészített „meglepetés“-kreáoiókat csak a szep­idény szövetruháinak, de a délutáni ruháknak vonalvezetésében várható újításokra is következ­tetni lehet. Általános benyomás, hogy a szövetruihák veszí­tettek a sima, angolos jellegükből és franciásab- bak lettek. A kimondottan sp o r t r uh a - m o deliek kivételével, a szövetruhák túlnyomó része nőie­sebb vonalvezetéssel és díszítéssel készül. A leg­nagyobb változáson a szövetruhák felsőrésze ment át. Az eddigi vállbán bedolgozott ujjak helyébe a mély vállrésszel egybeszabott raglán- ujjak és kimonóujjak kerültek. Tekintettel arra, hogy újra a széles vállak és erősen elkeskenyi- teitt derék a. divatos sziluett, még a puhán bedol­gozott ragdán- és kimonóujjakat is alávattázott és kemény béléssel kiszélesített vállbélésekkel készítik. Ennek az újításnak az az eredménye, tember eleji nagy divatrevükre tartogatják, me­lyeket — egymást túlszárnyalni akarván, — minden divatház a szokottnál is hatásosabbnak ée fényesebbnek rendez meg. A nagy szeptemberi bemutatókig minden al­kotó féltékenyen őrzi titkait. A most aktuális bemutatókon csak átmeneti és koraőszi modelle­ket vonultatnak fel. Jellemző, hogy csak az őszi idényt megelő­zően ilyen titkolódzók. A többi idény előtt már jóelőre nyilatkoznak a várható újdonságokról. De, ha arra gondolunk, hogy minden év divat- iránya ősszel ér fordulópontjához és az őszi újítá­sok kihatással vannak az egész év viseletére, — könnyen megfejthetjük az óvatos hallgatás okát. Mert a'h'hoz, hogy a nők felfigyeljenek; és olyan mértékben érdeklődjenek, ahogy azt a sok fejtö­réssel és nagy gonddal megalkotott őszi divat megérdemli, — előbb a kíváncsiságukat kell fel­csigázni. Ezt pedig — a hallgatással lehet leg­inkább elérni! Milyen öltözóktipus szerepel túlsúlyban az első párisi divatbemutatókon? Mint legidősze­rűbbek: a szövetruhák, a könnyű átmeneti komp­lék és a kosztümök. Az első helyen a szövetru­hák állanak, szövetruhák alkotják a bemutatók lényegét e feléjük fordul a legnagyobb figyelem is. Okkal s joggal, mert a szövetnuhák stílusá­ban beállott változatokból, nemcsak az őszidéli petyhüdté, korái: ráncossá teszik, azonkívül azok szaga a bőrbe annyira impregnálódik, hogy sok­szor napokig nem tud közeliikben megmaradni jóizlésü ember. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a szabad levegő igen hasznos a bőr egészségére és szépségére, nélkülözhetetlen ilyen szempontból és bár vannak olyan ártalmak, melyeket a szabad levegő okoz a bőrön, azok megfelelő óvintézke­désekkel megelőzhetők és ha már kifejlődtek volna, könnyű szerrel megszüntethetők. Semmi esetre sem szabad ilyen jelentéktelen „veszélyek" miatt a szabad levegőnek áldásos hatásaitól ma­gunkat megfosztani. Dr. H. A.-né. hogy még kimonóujjas ruhában is szélesvállunak hat a viselője. Mert uij vonalat kapnak ez őszre a nők. Széles — nem szögletesen, de gömbölyűén kiszélesített váll, keskeny csípő, pontosan az egyiptomi relifek figuráinak vonala szerint. A gömbölyítve kiszélesített váll az egyetlen, ami­ben eltér az egyiptomi típustól. Kevésbé komplikált a kiszélesítés kérdése a behúzott felsőrészes, úgynevezett „poffos ujjúk­nál", melyek alig egyéves .száműzetés után ismét a divatosság középpontjába kerültek. A vállbán be ráncolt, vagy apró lerakásokkal befogott válto­zatokon kívül, sokat szerepelnek a könyökben vagy a csuklónál beráncolt ujjak is. Különösen az utóbbit favorizálják. Még a vékonyabb minő­ségű, kreppelt szövetruha-modellek között is látni olyan alul behúzott ujjakat, melyeket kö­nyöktől lefelé magas, színes pamutihimzés vagy zsinórozás diszlt. Az őszi, délutáni ruháknál pe­dig, a hasonló ujjakkal dolgozott modelleket már jóval a könyökön felül kezdődően gyöngyözéssel kevert fényes selyemfonállkimzés élénkíti. A tava­lyi délutáni ruháknál alkalmazott alul nyitott és bő ujjakat ez ősszel már a s zöve trulh a - modellé-, ken is viszontlátjuk. De nemcsák az ujjak sokfélék, hanem a ruha felsőrészének szabása is. A bluzos. kényelmes változatok mellett látni több részből összeállított, merészen szűk ruhafelsőrészeket. A kimondottau franciás szövetruhákról egészen eltűntek az ed­dig annyira kedvelt steppelt zsebek. Ezek helyett az asszimetrik'ue átgondolásokkal vagy össze­tűzésekkel díszítik a ruhát. Hasonlóan, a franciás szövetruháknál öv helyett inkább a bevarrások­kal elszükitett derekat alkalmazzák. Különösen abban az esetben, ha a ruha a kedvelt kazakos vagy kötónyrészes szabást követi. Csak a sima prineeszszerüen kibővülő modelleken látni lő—18 cm. szélességű sölétszinü övét. Hogy a haszná­latban az övnéküli ruhák lesznek a népszerűbbek, ugyanolyan kérdés, mint az. hogy a hölgyek a franciás szövetruhák kedvéért hajlandóak lesz­nek-e az évek óta kedvelt fiatalos, angol ruhák­hoz hűtlenekké válni? Az őszi modelleknél szokásos diszkrétébb szin- összcállitás komolyságát néhány élénk alapszín alkalmazásával enyhítik. Ezek: az egészen vilá­gos drap, a palaszürke leghalványabb árnyalata ée a halvány rózsaszín. A divatszineket: a Gőtét tónusai kéket, a meleg, rozsdabarnát, ezekkel a világos színekkel kombináljuk. E két divatalap- szin körül sok fekete, őszizöld és különböző ár­nyalatú ibolya* zioü modellt látni. Ez utóbbi azonban inkább délutáni és estélyi szin. A divatképünkön látható koraőszi rUhamodel- lek közül a bal szélső „Granica“-nak nevezett, vastag minőségű zsorzsetthez hasonló, uj szövet­ből készülhet. A sötét tónueu kék ruhát érdekes szabás és ujpiros sujtásozás díszíti. Érdekes a gömbölyűén kiszélesítve alábélelt, hosszitott válla és a drapirozott nyaka, amely hátul ujpiros bár­sonyszalag összeftizéssel zárul. Az alul fokozato­san kibővülő ujjakat könyöknél keményvászonnal alábélelt, sujtásozott ujjdi6z élénkíti. A felsőrész­hez hasonló mintában hozzádolgozott, oldalt fel- hasitott tunika szélét szintén sujtásozás tartja ki, A mellette levő, fekete marokén délutáni ruha bluzos felsőrésszel, mélyen bedolgozott ujjakkal és külön szabott, hátul nyitott kötényes-elejével készül. A kötényrészt és az ujjak alját plisszé- fodor szegélyezi. Mutatós, ha a plisszéfodrok he­lyett esetleg fényes pamuttal hímzett cakkozáe- sal szegélyezik. Jellegzetes a rózsaszínű orgau- diból készített, reneszánsz jellegű gallérja, A középső ruha vékony barna angoraszövetből mutatós. A világosdrap, hátul megkötéssel zári plasztronrész és alsóujjak hozzádolgozását zöld és drap pamutihimzés takarja eh Ez is külön rádolgozott, elől hasított hazakkal készül. A negyedik rajz ismét egy sötétkék, vékony jerseyruhát ábrázol. Ennél a ruhánál az alul ös­szefogott. bő ujjak, a plisszéfodorrál szegett aszimmetrikus kivágás és szotknyaJhozzádolgozás jellegzetesek. Az utolsó modell elkészítéséhez úgy a vékony minőségű bársony, mint a szép esésű kioké alkal­masak. A különben sima ruhát előnyössé teszi a mellénye* felsőrésze és a fokozatosan kibővülő princeeszalja, A vállak ennél is gömbölyűre tö­möttek. RADVÁNYIMAGDA. A háziasszony lexikona LEGIDEÁLISABB KONYHAEDÉNY a tűzálló üvegedény. Drága volta miatt egyelőre csak ká­vé-, vagy teafőzők céljaira vehetjük tervbe, de talán egy-két esztendő múlva általánosabb hasz­nálatra is beválik. Nyilt lángra, tűzálló volta el­lenére, ezt sem tanácsos állítani. Ezenkívül né­mi hátránya még, hogy a melegvezető képessége íb elmarad a fémedények mögött. TÉSZTAKÉSZITÉSHEZ VALÓ LISZTET nem árt előbb megvizsgálni, hogy alkalma* lesz-e a kivánt célra. A túlságosan finom szemcséjű, si­ma lisztek szétfolyó tésztákat adnak, mert viz- kütőképességük csökkent. Megfelelő a liszt, ha ujjaink között dörzsölve nem túlságosan lágy, nem nagyon laza, nem csomós, vagy nedves. Uj- jaink között ne érezzük melegnek; de ne keltse a hidegség érzetét se, ha a kezünket egészen be­lesüllyesztjük. A liszt legyen finoman szemcsés, száraz és öS6zeszoritva lazán álljon, nem pedig erősen, főleg ne álljon csomókba össze. * A PAPRIKALEKVÁRT pecsenyemártások, fő­zelékek, levelek színezésére és Ízesítésére hasz­náljuk. A jól készített paprikalekvár tüzes élénk­piros szinü. Készítése a következő: Húsos, édes, jól érett piros paprikát felszeletelve puhára fő­zünk. Szitán áttörjük, lekvársürüre besűrítjük. A főzés vége felé vigyázzunk és kevergessük, ne­hogy megbámuljon. Egészen kis üvegekbe tölt­jük, légmentesen lezárjuk és többször kidunsztol- juk. Azért kell apró üvegekbe tölteni, nehogy a felbontás után hamar elfogyjon, mert felbontva hamar megbámul. * CUKORSZÓRÓ hiányában ügyesen meghint­hetjük tálalás előtt a süteményt olyképpen, ha egy likacsoe merőkanálba töltjük a vaníliás por­cukrot s azzal szórjuk rá a süteményre. * HAJKEFE olyan tiszta lesz. mintha uj volna, ha tojássárgáját öntünk rá, meg hagyjuk szá­radni s ha megkeményedett, kidörzsöljük a szőr­szálak közül. Végül nagyon meleg vízben ki­mossuk a kefét, de nagyon ügyeljünk, hogy csak a sörtéket érje a viz. * VÖRÖSBORT SZÍNES SZÖVETBŐL következő­kép lehet kimosni; A szövetet kisimítva lefektet­jük. Egy kevés forrásban lévő tejet öntünk a folt­ra. s addig hagyjuk rajta, mig a folt el nem tűnik. Most tiszta vízben kiöblítjük. * ÉTELT DOHÁNYFÜSTÖS SZOBÁBAN lehető­leg ne tartsunk. Különösen hús- és kolbászféléket infidál a dohányfüst, Az ilyen étel nagyon ká­ros hatással lehet. * xx Szilvalekvár. Recept: 5 kg magtalanitott, érett szilvát husőrlőn megőrlünk s azután széles edényben keverés mellett a felére süritjük (kb. l'/i óráig.) Ezután tő dkg. cukrot teszünk hozzá és 10 percig forrva főzzük és egy fél üveg Opektát keverünk hozzá. Az egészet már egy pillanatra — 4—5 másodpercig — felfőzzük és forrón üvegbe üvegekbe töltjük. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom