Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-15 / 212. (3764.) szám

15 ' 1935 szeptember !5, vaptmap. _______ Kö ZCjAZDA^ÁCP . iHaa99aaBS9*«enaas9nR«BBaav Megdrágult a hús, a zsír, a vaj, a tojás, a gabona, a borsó és a rizs, de nem változott a nagy­kereskedelmi cikkek indexszáma Aláiriák a magyar-csehszlovák szerződés pótegyezményét Tízmillió korona értékű csehszlovákiai fa szállítható kontingensen felül Magyarországba Prága, szeptember 14. A statisztikai hivatal ma közzétett jelentése szerint a nagykereskedelmi árak indexszáma szeptember 1-i kelettel az augusztusi kimutatásban közölt 705-tel azonos. Az élelmisze­rek és élvezeti cikkek, valamint a takarmányárak csoportjának együttes indexszáma 726. A takar­mánycikkek indexe 605-röl 61'7-re, vagyis 2 száza­lékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek és az élel­miszerek csoportjának indexe az augusztusi kimu­tatásban közölt 727-ről 726-ra ment vissza. Az iparcikkek és az iparikészitmények index­Negyvennyolcezer köbméter gömbfát és 10 ezer köbméter bányafát Magyarország még ebben a hónapban vesz át — Novemberben újabb tárgyalások lesznek — Prága, szeptember 14. A magyar-csehszlovák I gazdasági tárgyalások eredménnyel- fejeződtek be és a két állam közötti áruesexeforgalom za­vartalan menetét biztositó pótegyezményt ma aláírták, .t ■. . • ­A tárgyalások célja, amint azt már megírtuk, abból állt,, hogy helyettesítsék azokat a hánya­dokat, amelyeket a júniusban megkötött magyar- csehszlovák kompenzációs egyezmény Magyar- ország résiére biztosított, de amelyeket Magyar- ország nem volt képes kihasználni. Magyar rész­ről főképpen a gyümölcskontingenseket nem me­ri th ették ki, mivel a kedvezőtlen időjárás és a gyönge gyümölcstermés nem tette lehetővé a csehszlovákiai kivitelt. A tárgyalások alapjául szolgáló magyar-cseh­szlovák kompenzációs egyezmény három főrész­ből áll. Az. dso a csehszlovákiai fának ma­gyarországi kivitelét magyar sertés behozatala ellenében biztosítja, a másodiknak „iparcikkek­ért ipafeikk" a jelszava s a harmadik rész a für- dőegyezményt alkotja.; A kompenzációs egyez­mény'keretében gondoskodás történt arról is, hogy a Rimamurányi müvek szlovenszkói üze­mét, olyképpen. biztosítsák, hogy a tisztviselői fi­zetések és a munkabérek folyósításához kellő anyagi fedezetet a Magyarországból behozott áru értékesítése révén teremtsék elő. A ma aláirt pótegyezmény alapján Csehszlo­vákia íz elmaradt behóf étál pótlására á követ­kező cikkeket importálja Magyarországból: 7000 q lencse, 5000 q szilva, 100.000 korona értékű feldolgozott gyümölcs és gyümölcsíz, 2000 q napraforgómag, 1000 q biborheremag, 1400 q takarmányrépamag, 250 darab ló, 100 q szalámi, 3500 q lignit, 200 q kender, 30,000 korona értékű tömitőlemez, 100.000 korona értékű gumihajtószij, 30 q nubtxk- és velour- bőr, 300.000 korona értékű villanylámpatest, 6 darab cséplőgép, 30.000 korona értékű ka­lapácsmalom, 500 q borkősav, 200 q csiriz és 200 q tejsav. A fölsorolt mennyiségeket részben az „ipar­cikket iparcikkért" számla terhére, részben a Magyarországon befagyott csehszlovák követe­lések ellenében és részben a Rimamurányi üze­me biztosításának céljából importálja Csehszlo­vákia. " ' A „sertés-fa“ egyezményt olyképpen egészí­tették ki, hogy Csehszlovákia újabban a követ­kező aikkeket exportálhatja Magyarországba: 48.000 m3 gömbfa, 10.000 m3 bányafa, 1.200 m3 telefonoszlop, 14.860 m3 puha fűrészelt áru, 28.100 q bánya széldeszka, 12.700 q re- tortaszén és 6.800 q boksafaszén. Ennek a mennyiségnek,az értéke 10,238.000 koronát tesz ki s Csehszlovákia kötelezte ma­gát arra, hogy ennek az értéknek megfelelően 13.655 mangalica zsirsertést importál Ma­gyarországból. Az uj „sertés-fa egyezmény" érvénye átterjed az 1936. évre, amennyiben Magyarország a 48.000 köbméter gömbfát és a 10.000 köbméter bányafát ugyan még szep­temberben átveszi, de a többi árut csak ké­sőbb importálja, Csehszlovákia pedig a 13.655 sertésből ebben az évben mindössze Budapest, szeptember 14. Az 1930. . éviben Cseh­szlovákia Magyarország ösezkivitelében és agrárki­vitelében az .érték sorrendjében a második helyet lógjálta él, 193#. évben'azonban már a magyar ag­rárkivitel értéksorrendjében az ötödik volt'. A ma­gyar külkereskedelmi hivatal „Magyarország ex- portpiaoai**' cimü kiadványsorozatában az egyes országokat az agrárkivitel értéksorrendjében is­merteti és a moét megjelent ötödik füzet részlete­sen tárgyalja a Csehszlovákiával való külkereske­delmi helyezetet, különös tekintettel az agrárbe­vitelre. A csehszlovák statisztikai adatok szerint a két ország közötti forgalom értéke az 1920. évi for­galomnak a 12.4 százalékára csökkent 1934-ben.' A Magyarországból származó agrárbevitel Csehszlo­vákia agrárbevitelének csak 4.2 százalékát tette ki, Magyarország agrárkivitelének pedig csak 5.1 szá­zalékát, holott azelőtt négy évvel még a magyar ag­rárkivitel kereken egyötöd részét vette föl CsehsziO- vákia. Csehszlovákia agrárbevitelének vizsgálatánál legelsősorban az tűnik szembe, hogy agrárimport­jának több mint egyharmad részét a tengerentúli államokból szerzi be. A környező agrárállamok, 5000 darabot enged be s a többit a jövő év elején hozza be. A megállapodást magyar részről weszter- heimbi Wettstein János meghatalmazott minisz­ter, prágai magyar követ és csehszlovák rész­ről dr. Friedmann Gyula meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője irta alá. A két delegáció megállapodott abban, hogy a magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény újabb revízióját novemberben hajtják végre és ugyan­csak novemberben tárgyalják le a jövő évi kontin­genseket is. A magyar delegáció tagjai weszterheimbi Wettstein János meghatalmazott miniszter, Rósty-Forgách Ferenc követségi titkár és Má- gócsy-Dietz Sándor, a magyar külkereskedelmi hivatal képviselője kivételével visszautaztak Bu­dapestre. amelyek természetes beszerzési forrásai volnának, erősen háttérbe szorulnak a tengerentúli nagy kon- kuxF.ensekkéJl izemben, amelyek évről-évre nagyobb . tért .hódítanak maguknak :a csehszlovák piacon. Csehszlovákia, agrárbevi telében a főszerepet nem az élelmezési célú, hanem az ipari nyersanyagokat szolgáltató agrárcikkek játszák. Ezek közül legna­gyobb étéldi a nyersgyapot, nyersbőr, nyersgyapju, nyers len, kender, juta, olajosmag, bél és hólyag, szénaimport. Az élelmezési oélokat szolgáló cikkek közül a leg­nagyobb importja Csehszlovákiának gabonából van, amelynek Magyarország csak 9.2 százalékát szál­lította. Még kisebb Magyarorszg részesedése a gyü­mölcsbevitelből, amelynek csak 1.1 százalékát fe­dezi. Érték sorrendjében következő legfontosabb agrárimportcikke Csehszlovákiának a zsir, amely­ből Magyarország már tekintélyesebb részt, 37.6 százalékot szállít. A sertésimportból 8.7 száza­lékkal, az italimportból 0.4 százalékkal, a tojás- importból 3.3 százalékkal é-s a füszerimport- ból 3.6 százalékkal részesedik Magyarország. A következő cikkekben Magyarország nem talál piacot Csehszlovákiában: zöldség, sajt, dohány. 7- l. •, V TT7- r~] Hat év alatt nyolcadára csökkent a magyar-csehszlovák klISforgalom volumenje (Kadosa Pál at árdrágulásról.) Kadosa Pál, a Dunabank vezérigazgatója, akinek tavaly megje­lent nagyszabású közgazdasági tanulmánya Szlo- venszkó és Csehszlovákia határain túlmenő általá nos érdeklődést keltett, most igen érdekes előadást tartott Pozsonyban az árdrágulás rendkivül idő­szerű kérdéséről. A kiváló közgazdász előadásában bonckés alá vette az áralakulás bonyolult problé­máját és rávilágitott az árak kialakulásának komp­likált folyamatára. Megállapította, hogy az árak ki­alakulásában produktív és improduktív tényezők vannak s az utóbbiak sorában nem lekicsinylen- dő szerepet játszik a munkanélküli jövedelem kér­dése. Az áralakulás folyamatát a kívánt hányban, nézete szerint, a munkanélküli jövedelemnek a mi­nimumra való csökkentésével is lehetne szabályoz­ni. Az árat az ár tényezőinek aránya adja meg s ügyelni kell arra, hogy a tényezők helyes arány­ban maradjanak, akkor az ár is arányos lesz. Vé­gül abbeli véleményének adott kifejezést, hogy az úgynevezett kedvezményes iparcikkeknél le kell tszorítani a tulduzzasztott és. gazdaságilag nem szükséges komponensek jutalmát. A helyzet töké­letes ismeretére valló és alap06 tudást bizonyító érdekes előadást Kadosa Pál nagyszámú hallgató­sága általános tetszéssel fogadta. (Októberben összeül a kisantant gazdasági tanácsa.) A kisantant gazdasági tanácsa leg­közelebbi ülését október 14-én Belgrádban tartja. (lljabb lépés a forgalmi adó átalányositása terén.) A pénzügyminisztérium hozzájárult ah­hoz a javaslathoz, hogy a kormány a bőr és bőráru forgalmi adóját átalányositsa. A Villany­áram forgalmi adóját rövidesen átalányositják. a fémáru forgalmi adójának átalányosltására vo­natkozó tárgyalások folyamatban yannak. (Lanyha a holland forint.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 3.50, Berlin 0.50 és Montreal 0.01 koronával lanyhult. Stock­holm 1.50, Oslo 1.50, Kopenhága .1, Tallinn 1, Brüsszel 0.50, Alexandria 0.25, Milánó 0.25, | Lisszabon 0.25, London 0.15 és Helsingfors 0.10 koronával megszilárdult. A valutapiacon a holland forint 4.50, a lengyel zloty 1 és a dinár 0.25 koronával gyöngült. A német már­ka 5 és az osztrák schilling 0.25 koronával megszilárdult. A magyar pengő árfolyama nem változott. (Londoni fémtőzsde.) Réz és ón lanyhuló, ólom aligtartott, horgany nyomott, ezüst tartott volt. Vörösréz standard 33 héttizeuhatod—33%, 3 hó­napra 33 tizenháromtizenhatod—33 %, lesz. árf. 3314, elektrolyt 37—3714, best. eel. 36—37 34, ón standard 21814— 218%, 3 hórapra 208—20814, lesz. árf, 21814, banca ón 32014, etraite 21914, ölöm külföldi prompt 15 kilenctízen hatod, 3 hó­napra 15 tizenegy-tizenhatod, lesz. árf. 15 ötnyol­cad, horgany prompt 15%, 3 hónapra 15 héttizen­hatod. lesz; árf. 15 ezü6t prompt 31 kilenotizen- hatod—31 Ötnyolcad. 3 hónapra 3114—31 ötnyol- cád, lesz. árf. 31 kilenctizénhatod. Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 15 kilenctizen- hatod—15 ötnyolcad, 3 hónapra 15 ötnyolcad— 1514, horgany prompt 15%—15%, 3 hónapra 15%—1514, öntöttvas 6714, réz st.rong s'heets 64, nikkel bel- és külföldi 200—205, alumínium, bel­földi 100, antimón regulus 74—75, platina 150, higany 1114—1114, antimón, kínai 4614—47, Wolfram-érc 32—33, fehérbádog 1814—1814, vö- rösrézsulphat 1514—16, rudezüet prompt 29 há­romtizenhatod, kés. száll. 29 háromtizenhatod. finomezüst prompt 3114, kés. száll. 3114, arany 140/714. VETŐMAG. PECENADY nemes BÚZA. Államilag elismert kiváló nemesítés. — Rozsamentes erős szalmáju. Üszögmentes nagy kalászu. — Sikérdús óriási termés hozamú. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban. Posta: Veiké-Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 25% nemesitési felár. — Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. száma 689-ről 688-ra lanyhult. A növényi eredetű élelmiszerek közül a gabo­na ára közel 1 százalékkal emelkedett, a borsó 4.4 és a rizs 3.1 százalékkal drágult. Ezzel szemben a burgonya ára 16.7 százalékkal visszament. Az állati eredetű élelmiszerek csoportjában a marhahús 1.4, a sertéshús 5.8, a füstöltsonka 7.8, a külföldi sertészsír 1.7, a belföldi sertészsír 14.2, a vaj 11.4 és a tojás 6.8 százalékkal drágult. Egye­dül a borjúhús olcsóbbodott 3.1 százalékkal. A többi élelmiszer közül a nyerscukor ára fél százalékkal emelkedett- amíg a kávé, tea és a komló ára lanyhult. A fémek csoportjában erősen drágult a réz, amelynek ára 6.2 százalékkal emelkedett. Az ólom 4.2 százalékkal drágult. A vas félkészitmények és készáruk árat átlagosan 1.7 százalékkal lanyhult. A szövőipari cikkek csoportjában a nyersgyapot 5/8, a gyapotfonál 2.8 százalékkal olcsóbbodott. A nyersselyem és a juta ára ugyancsak lanyhult. A tengerentuli gyapjú 2.6 százalékkal drágult. A töb­bi iparcikk közül erősen megdrágult a bőr: a nyers­bőr 6.8 és cserzett bőr 1.8 százalékkal. A lenolaj ára 3.4 százalékkal emelkedett. (Fölemelik a níüzsirgvártási kontingenst?) A müzsirgyártás korlátozásáról szóló rendelet a fo­gyasztáshoz viszonyítva olyan alaósohy gyártási há­nyadokat állapított meg a ínüzsirgyárak részére, hogy a legtöbb müzsirgyár már elkészítette az en­gedélyezett mennyiségeket, azokat forgalomba hoz­ta 6 most kénytelen üzemét beszüntetni. Az üzem­beszüntetések következtében számos munkás el­veszti munkalehetőségét és munkanélkülivé válik. Ez a körülmény arra indította a népjóléti minisz­tériumot, hogy a minisztertanácsban a müzsirken- tingensek fölemelését, illetve újabb kontingen­sek engedélyezését kérje. A kereskedelmi minisz­térium a népjóléti tárca óhaját a magáévá tette 6 igy remény van arra, hogy a kormány fölemeli a müzsirgyártás hányadait.. (A zárórarendelet módosítását és az ipariga- zolványok revízióját követelik a kassai fodrá­szok.) Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kas­sai borbély- és fodrászszakosztély tagjai eper­jesi testvérszervezetük bevonásával gyűlést tar­tottak, melyen ismertették a borbélyszakma ne­héz helyzetét, melyet a tisztességtelen konkur­encia még súlyosabbá tesz. A szakosztályi gyűlés egyhangúan fogadta el a beterjesztett ha­tározati javaslatot, amely a záróra módosítását követeli olyként, hogy a borbélyüzletek hétköz­napon reggel 7 órától este 7 óráig, szombaton este 9 óráig tarthassanak nyitva egyórás ebéd­idővel, vasárnap pedig kötelező legyen a teljes munkaszünet. Azonkívül a kontárok szigorú büntetését, a fodrásziparigazolványok revízióját, a kaszárnyái borbélyüzemek megszüntetését, a kiszolgálási árszabály kötelező betartását köve­teli a határozati javaslat, melyet eljuttattak az illetékes iparhatóságokhoz. Mit kapunk a valutákért9 Prága, szeptember 14. Kő 100 pengőért .............................. 488.50 10 0 schillingért ......................... 463.50 10 0 zlotyért .............................. 459.50 10 0 lejért ................................... 13.925 10 0 márkáért............. 738.— 10 0 dinárért .............................. 53.30 10 0 svájci frankért... 788.50 10 0 francia frankért... 160.20 10 0 belga frankért ..... 409.— 100 líráért ................................... 174.40 10 0 holland forintért .... 1634.50 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért........ 120.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, szeptember 14. Ke 100 pengőért .............................. 491.50 10 0 schillingért ......................... 466.50 100 zloty ért .............................. 462.50 100 lejért ................................... 14.225 10 0 márkáért ....... 742.— 100 dinárért ........................ . 53.70 100 svájci frankért ..... 791.50 100 francia frankért.................... 160.80 10 0 belga frankért.................... 411.— 10 0 Hráért.................................. 175.60 10 0 holland forintért .... 1640.50 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért......................... 121.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom