Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-15 / 212. (3764.) szám
GENF ÉS NÜRNBE (*) Göbbejs éles szavaira természetesen élesen válaszol a szovjetkormány, — s ha nem is fog megszakadni a két ország között a diplomáciai kapcsolat, egy árnyalattal még barátságtalanabb lesz a légkör Ke- leteurópában. Csak imént hangzott el Moszkvából a Komintern csatakiáltása a fasizmus ellen, — máris újabb harci riadó harsan fel Níirnbergből és keresztesháborura hívja fel Európát a szovjet ellen. legragyogóbb korszakát, de ebben a fényes korszakban adta ki erejét : ebben a korszakban vált a józanság és okosság vazallusává. Napóleon röpítette hihetetlen magasságokba Franciaországot, Talleyrandé az érdem, hogy lépcsőről-lépcsőre lépve tudott leszállni a felhők közül és nem zuhant véresen alá. Napóleon röpült, Talleyrand vitte mindenütt a létrát utána, —1 s ez a létra nagyon sokszor aljasságokból, apró intrikákból, árulásokból és rossz szagu pénzüzletekből volt összetákolva, de ki tudja, hova zuhant volna nélküle Franciaország ? Azóta se szűnt meg ez a párviadal Napóleon és Talleyrand között, — csak éppen a napoleonizmus és a talleyrandizmus párviadala lett belőle. Genfben a talleyrandizmus megszépült, megtisztult és történelmi távlat híján erkölcsösebbnek látszó formái között jelentkezik az okosság és józanság, hogy kihúzza a világ szekerét a mindenkori kátyúból. Mert, mi tagadás, egyszer jobban, másszor meg kevésbé, de mindig kátyúban lebzsel a világ szekere — és hol a könyökünkkel, hol csak a kabátunk szegélyével súroljuk a háborút, de úgy még soha nem volt, hogy a véres riadalom réme örökre elköltözött volna házunk tájáról. Egyszóval: szép és okos beszédek hangzanak el Genfben, messzi történelmi magaslatokról talán kicsinyesnek és földhözragadtnak látszó szellemiség nevében, de jó hallgatni őket az embernek, aki ma él és egyszer él... Ki I tudja, lesz-e foganatja és ha lesz, hát valóA világszinpadon két hang küzd egymással : a reálpolitika mérsékelt és szordinós hangja es az ortodox világnézeti politika félelmes, falakat reszkettető baritonja. A reálpolitika hangjait Géniből hallhatta az európai polgár. Legutóbb is két elegáns és úgynevezett okos beszéd hangzott el. Hűvös és korrekt angol mondatok és forró, de józan francia érvek. Hoare is, Laval is óva intették az emberiséget, szavuk a mérséklet, a megfontolás, a méltányosság szava volt. Moszkva és Nürnberg a forró és lázas fanatizmus hangjait hallatta ; elszánt és komor teóriák fényénél villant elénk a mai Európa feldúlt képe. Foszforeszkáló, diabó- likuá látomások cikkáztak át fejünk felett és a polgár újságja fölé borulva, önkéntelenül is vállaiba húzta fejét. Igen, a genfi szólamokra kinyujtózott, méltóságteljes és önérzetes pózba vágta magát a polgár, mert ezek az érvek a józanság, a higgadtság, a mérséklet, rend és statikusság érvei, — a mindenkori rend biztonsága és öntudata sugárzik belőlük.•‘A „gazdag rokon" látja igy a világot, aki nem hiszi el. hogy vannak problémák, amelyeket ne lehetne okossággal és megértéssel dűlőre vinni, esetleg némi eréllyel és pénzzel, — a másik oldalon a békétlenség, a sértett lélek, a lázadó ember komor víziói riogatják a polgárt. Hova forduljon, kinek higyjen ebben . a súlyos percben, amikor úgy érzi, megint egyszer mozdulni készül lába alatt a föld ? A világtörténelemből sokféle tanulságot hámozhat ki magának az, aki éppen hinni tud az ilyen tanulságok kabalisztikájá- ban, — de egy tanulság minden kabalisztika nélkül is felállítható: hogy tudniillik Ész és Indulat harcai soha egy pillanatig sem szűntek meg a világtörténelem színpadán. Nem volt felvonásköz se, amikor e két clown mutatványait abbahagyta volna. Nem volt tartós intermezzója az értelemnek, amikor egyedül uralkodott volna, nem volt egyetlen egy perc sem az emberiség történetében. amikor egyedül a józan belátás vagy hűvös mérlegelés realizmusa szabta volna meg az események irányát. Az indulat, a világnézeti fanatizmus mindig ott loholt az események nyomában, hajszolta, korbácsolta őket. S amit az okosság gyűjtött az egyik oldalon, azt a fanatizmus a másikon. eltékozolta. vagy amit az indulat nagyszerű extázisában meghódított egy nemzet, azt a józanság gyorsan elspekulálta. Soha történetiró számára fényesebb példa nem kínálkozik a történelmi erők e kettősségének ábrázolására, mint Napóleon és Talleyrand példája. Napóleon volt a nagyszerű lángolás, a fanatizmus, a világnézeti megszállottság zsenije, — aki még akkor is félelmes és nyugtalanító volt, amikor a világot a józanság alapjaira akarta felépíteni. S Talleyrand, aki hűvös, számitó, mindig reális okoskodás lángelméje volt, aki még akkor is higgadtan és hidegen járt el, amikor őrültségeket kellett művelnie. Napóleon alatt érte el a francia nemzet nagyságának Valamennyien a francia-angol felfogás Oroszország, a kisantant és a balkánantant nyilatkozatával végétért a népszövetség fővitája Utvinov Páneurópét kíván - Abesszínia ui aikotmányt kap - Lettország kiiíönvéeménye Az olasz miniszteriasiícs a népszövetség elhagyásának problémájával foglalkozott Genf,. szeptember 14.' 'Á népszövetségi közgyűlés ma délelőtti záró vitáján elsőnek Monteiro, Portugália delegátusa beszélt. Ünnepélyesen kijelentette, hogy Portugália hü marad a népszövetségi paktumhoz és magára vállalja a kollektív biztonsági rendszer valamennyi kötelezettségét. Nagy érdeklődés előzte meg a mai vita második szónokának, Litvinov orosz delegátusnak beszédét, aki nyilatkozatával befejezte a nagyhatalmak delegátusainak felszólalásait. Litvinov a népszövetség eddigi tevékenységét vázolta és fölsorolta azokat az eseteket, amelyek sikert jelentettek Genf számára. Megemlítette azonban, hogy az egyik legfontosabb elvi jelentőségű kérdést, a támadó fél definícióját, egyelőre nem sikerült megoldani. A népszövetség nemcsak az olasz—abesszi- niai konfliktus eldöntésénél, hanem más problémák eldöntésénél is érezni fogja, hogy a támadó fél definíciója nélkül nehéz a biztonsági rendszert jogilag kiépíteni. Litvinov emlékeztetett az államok ama kötelességére, hogy fegyverkezésüket csökkentsék és kívánatosnak tartotta, hogy az európai unió létrejöjjön. Az európai unió széleskörű európai regionális szerződésekhez vezethet, amelyek alkalmasak a nagy egység kiépítésére. Szov- jetoroszország máris teljesítette a kollektív biztonsági szervezkedésből rá háruló kötelezettségeit, amennyiben Franciaországgal és Csehszlovákiával regionális paktumokat kötött. Oroszország üdvözli az angol külügyminiszter beszédét és azt, hogy Anglia ugyancsak hozzájárul a kollektív biztonság kiépítéséhez. Oroszország mindent elkövet az olás*— abessziuiai konfliktus békés utón történő megoldása elősegítésére tekintet nélkül arra, vájjon a konfliktus a népszövetségi tanácsban, vagy a népszövetségi közgyűlésen oldódik meg. Az orosz kormány ellenzi a gyarmati rendszert és a politikai érdekszférák kialakulását. A jelenlegi népszövetségi összejövetel a népszövetség történelmében fehér határkövet fog jelenteni, ha az államok azzal a biztos tudattal hagyhatják el, hogy ünnepélyes kötelezettséget vállaltak a szerződések és a paktumok megőrzésére. A kisantant és a balkánantant A kisantant nevében Purics jugoszláv delegátus beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kisantant-államok paktumukkal már politikai egységet teremtettek és szolidárisakká váltak. Emlékeztetett a kisantant állandó tanácsának bledi határozataira. A kisantant föltétlenül támogatja a népszövetségi paktum alapján álló kollektív biztonság rendszerét. Éppen ezért üdvözli a francia és az angol delegátus szavait és üdvösnek tartja, hogy Európa politikáját a jövőben ez a nagy elv fogja irányítani. A kisantant tizenhat év óta követi ugyanazt a politikát, amit a népszövetség most újból a magáévá tett és nemcsak Genffel, hanem a többi állammal szemben is betartja a magára vállalt kötelezettségeket. A kisantant bízik a népszövetség erejében és reméli, hogy nem éri csalódás. — Mi Középeurópában tudatában vagyunk missziónknak és békét akarunk, á szomszédainkkal való együttműködést és megértést* Számos nemzetközi szerződést fogadtunk el s ezeket szentnek tartjuk s hűek maradunk hozzájuk. V : ; Maximosz görög külügyminiszter a balkánantant nevében beszélt és ugyancsak , helyeselte az angol és a francia felfogást, valamint a kollektív biztonsági rendszer kiépítésének szükségességét. Feltűnést keltett Monturs Lettország képviselőjének felszólalása, aki kijelentette, hogy Abesszíniát egyáltalán nem kellett volna a nép- szövetség tagjai közé fölvenni. Sir Jtioare angol külügyminiszter nagy beszédet tartott az abesszin k‘rdésrőr a népszövetségben] FOLYTATÁS A 2, OLDAL II. HASÁBJÁN* 9 w . _ Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2‘- Ke I XIV. évf. 212. (3764) szám • Vasárnap *1935 szeptember 15 Előfizetést árs évente 300. félévre 150, negyed* ^ Szerkesztőség; Prága 11, Panská 6vre 76, havonta 26 Ké.. külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és riZSZÍnSzkÓÍ TTlClPlJCirság <allcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: 'élévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ ° Prága II., Panská ulice 12, UL emelet 1 képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja * • • TELEFON i 3 0 3 -1 1. • • Egyes szánt ára 1.20 Ki9 vasárnap 2.-Ki. 8ŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHU.
