Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-01 / 200. (3752.) szám

12

%&^-MAG$^-FTmL5g

1935 szeptember 1, vasárnap.

SzmHÁzKönWKabTaRA A te&áááúmám &émj&í

0 bdlumiss

a foMm kaíésáeáé és a m&Qx$m mérni

ISKOLAI HÍREK

Főiskolákra készülők figyelmébe!

Pályaválasztási kérdésben, valamint az egyes főiskolákon való mindennemű tájékozódásban felvilágositással szolgál Janson Jenő, Bratislava- Pozsony, Safarik-tér 4., I„ 6, Válaszbélveget mellékelni kell.

Pályázati hirdetmény a pragai,

brüruii és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1935136.

tanév első felében

Mindazon szlovenszkói és ruszinszkód magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, aki'k tanulmányaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolán végzik és az 1935—36. tanév első felében dijtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Társadalmi Nagybizottság Elnökségének címezve, az alábbiak tekintetbevételével, 1935 szeptember 15-ig Janson Jenő tanár, Bratisia- va Pozsony, Safarik-tér 4. I. 6. címre küldjék be.

1. A bélyegtelep, kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket:

1. A kérelmező vezeték- és keresztnevét, 2. az egyetem nevét és helyét, 3. a fakultás teljes megnevezését, 4. az Immatrikuláció keltét, 5. hányadik félévre iratkozik be, 6. állandó otthoni lakhely szüleinek címével, 7. illetőség és teljes születési dátum, 8. vallás, 9. az esetleg élvezett ösztöndíj vgy más segély, 10. nyilatkozat, hogy .a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 11. a tandíj' mentesség kelte és száma, 12. ifjúsági egyesületi tagság igazolása. '

! L A díjtalan vagy féláru ebédellátás kedvezményében csak azon szegénysorsu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak felmutatni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hiteles másolatban mellékelni kell: 1. oly szegénységi, vagyontalansági bizonyítványt, amilyet a főiskola a tendijmentessé- gi kérvényhez megkíván és a szülők anyagi viszonyait teljesen feltünteti, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (a® első éveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány).

Dijtalan vagy féláru ebédeltetés! kedezményt. a kedvező elintézés reményében csakis azon főiskolai hallgatók kérhetnek, akik oly tanulmányi előmenetelt tudnak felmutatni, amely a tandijelenge- désre is jogosítja a kérvényezőt, tekintet nélkül aira, hogy a kérdéses félévben van-e vagy sem tandíjmentessége.

A kérvényhez csatolt okmányok visszaküldésére és a bizottság határozatának közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett borítékot is Kell mellékelni.

Az 1935 szeptember 15-ike után érkezett vagy hiányosan beküldött és nem kellően felszerelt kérvényéket a bizottság nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is természetesen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni és a bizottság megokolás nélkül is redukálhatja az igényeket. Az esetleg megadott kedvezmény másra át nem ruházható és a bizottság határozatával bármikor meg is vonható. Bármiféle visszaélés a kedvezmény azonnali megszűnését vonja maga után

Bratislava-Pozsony, 1935. szeptember hó.

AZ ELNÖKSÉG.

A pozsonyi YMCA esti tanfolyamai. A pozsonyi YMCA szlovák, magyar, német, angol, francia stb. nyelvtanfolyamokat kezd szeptember 15-én Ezenkívül lesznek még hét és négyhónapos esti kereskedelmi tanfolyamok, gyorsírás, gépírás stb. Továbbá szaktanfolyamok, mint fütő, iparművészeti stb. A bizonyítvány hivatalosan érvényes. Beiratás szeptember 1-től. Az YMCA matúrái, kétéves magánkereskedelmi, valamint a kereskedelmi akadémiai és az érettségi vizsgára előkészitő tanfolyamába már folynak a beiratások. Cim: Bratislava—Pozsony, Sáncut — YMCA. Telefon 23-44,

Pozsonyban tanuló diákok figyelmébe. A

Pozsonyban tanuló középiskolai diákok, akik lakáét és ellátást keresnek, megfelelő címeket kaphatnak az országos keresztényszocialista párt központjában (Pozeony, Ventur-ucca 9).

— örülj a konkurrenciának!,., olyan ellentmondás, amelyben rengeteg igazság van. Van a versenynek sok olyan oldala is, amely hasznos a kereskedő számára, — sőt egyenesen szükséges is. Hogyan hasznosíthatja a konkurrencia előnyeit az üzletember: erre tanít a budapesti Reklámélet uj száma, amely dr. Vajda István, dr. Hermann-Cziner AlLce, Bedő István és mások értékes és nívós cikkeit hozza. Négyoldalas, mély- nyomású kirakatrovat szebbnél-szebb kirakatképeket közöl. Szerkeszti: Balogh Sándor. Elő- fizetési ára egy évre 11 CWcorona. Kiadóhivatal: Budapest V, Lipót körút 9. Kérjen mutatványszámot.'

Prága, augusztus 31. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) K. B. Jirák profesz- szorral, a rádió jelenlegi zenei főigazgatójával, aki kiváló cseh zeneszerző és dirigens, néhány aktuális kérdésről beszélgettünk s fölvetettem a kérdést, milyen formában lehetséges a népek szorosabb együttműködését létrehozni a művészet terén ? Jirák professzor igy felelt:

— A művészettel kétségtelenül lehet a politikára hatást gyakorolni. Csak nemrég volt alkalmam erről a kérdésről dr. Benes külügyminiszterrel beszélgetni, aki azt mondta, hogy a politikától mentesített politikát előnyben részesíti. Ez az, amit én a művészetnek a politikára való hatásáról mondok. Legjobb, ha a fiatal művészek összefognak és sajátmaguk akcióba lépnek, hogy a kedvező légkört megteremtsék. Prágában igen jól ismerik a modem magyar zeneszerzőket, Bartókot, Kodályt és Jemnitzet és nagyon nagyra értékelik őket. Én többször voltam Bartókkal Budapesten és igen nagy zeneszerzőnek tartom. Ő volt az, aki a régi értelemben vett „cigányzenés" magyar folklórét teljesen átalakította és népdalgyüjteményével felfedezte a magyar muzsika alapelemeit. Ezzel a magyar zenének nemzetközi viszonylatban nagy szolgálatot tett. A magyar őszenét nálunk még nem ismerik eléggé és igen fontos lenne, ha megismerkednének vele.

(Van-e a magyar folklórénak hatása a cseh zenére ?)

— Természetesen van hatása, ámbár ebben a pillanatban csak egyet tudnék megnevezni, és pedig a folklóré hatását Vitéz- slav Novákra. Éppen ezen a téren válhatna Bartók és Kodály munkája nagy zenetörtéBudapest, augusztus 30. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Mieihael Constantinescu, a román színpadi szerzők egyesületének egyik vezetője, aki már többször megfordult a magyar fővárosban és legutóbb is a nemzetközi színpadi szerzői kongresszuson Romániát képviselte, Budapesten tartózkodik. Tárgyalásokat folytatott a Magyar Szinpadl Szerzők Egyesületének vezetőivel a magyar színdarabok romániai elhelyezéséről. Constantinescu többek között a következőket mondta:

„VILLA IMS PENSIO"

Tulajdonos: Gschaider Lászlóné szül. Kertay Kató

G R A D O.

A legnagyszerűbb jódos tengeri strand vezető pensiója. Elsőrangú magjmr konyha. Teljes ellátás 1—2 ágyas szobával, percentekkel, fürdéssel, sátorhasználattal :

14 NAP CSAK 650-- Ki.

Uöveobevi

1 lOYD UTAZÁSI iROOA is-OalCE (Kövünk u. «»; hol a pensio előlegéül még külön Kő 00’- lefizetendő (Csak válasz bélyeget levélre válaszolunk.)

— A romániai színpadi szerzők egyesülete 1929 óta foglalkozik a magyar darabok elhelyezésével és a tantiiéimek behajtásával Romániában. Büszkén mondhatom, hogy szép eredményeket értünk el. Több, mint kétmillió lei tantiéimet számoltunk el eddig a magyar szerzőknek.

— A bukaresti színházak pontosan fizetik a szerzők járandóságát. Az elmúlt szezonban uem fordult elő, hogy valamelyik színház adós maradt volna a tantiemmel. Különben is a

neti jelentőségűvé. Nem egyszerű dolog ilyen hatásokról beszélni. Például azt sem mondhatom, hogy Prága városa ilyen zenei hatást idézett volna elő. Vannak ugyan ünnepi szerzemények, amelyek Prágának mint régi cseh városnak zenei képét adják, igy például Smetana „Má vlast“ cimü szimfóniái költeménye, ahol a zeneszerző ligeteket és várromokat fest. Prága barokkstilusa azonban csak a XVIII. század elején, tehát Tomásek zeneszerző idejében hatott és csak abban az .értelemben, ahogy erről a hatásról Berlioz memoárjaiban beszámol. Abban az időben Prágában középeurópai zene uralkodott, de Smetana óta valódi cseh zenét ismerünk és itt a sikvidék dominál : Smetana maga a sikvidék. Ez Ja- nácek szerzeményeiben még élesebben jut kifejezésre.

(Ismeri Budapestet és Magyarországot?)

— Mint egészen fiatal ember voltam már Pesten és úgy a várostól, mint zenei életétől mindig el voltam ragadtatva. Az állami Operaház kiváló, pompás énekeseket hallottam ott és nagyszerű előadásokat láttam, sőt modern müvekkel ismerkedtem meg, mint például Stravinsky „Oedipus rex" cimü operájával, amelyet nálunk még nem adtak. Mindig szívesen veszem, ha meghívnak Budapestre. Hubay Jenő, akit Prágában különösen nagyra tartanak, elő- harcosa volt a művészet általi megértésnek. Ez az előkelő ember és zeneszerző áttörést tett lehetségessé és nyugodtan megvárhatjuk Hubay kezdeményezésének a kifejtését. Mindig készek vagyunk arra, hogy a magyar zeneszerzőket Prágában megszólaltassuk, de a másik oldalról ugyanilyen előzékenységet várunk.

NEUBAUER PÁL.

I Színpadi Szerzők Egyesületét nálunk hivatalosan hatalmazták föl arra, hogy behajtsa a követeléseket és ha valamelyik színház hátralékban van, az egyesület jogosult 24 óva alatt letiltani az előadást.

— Az erdélyi magyar színházak sok nehézséggel küzdenek. Ezeknek segítségére vagyunk azzal, hogy föltűnően olcsó áron engedjük át a darabok előadási jogát. Két-hároniszáz leit fizet mindössze esténként az erdélyi magyar színház tantiéin elmen.

— Az uj szezonra több miagyar darabot kötöttek le a bukaresti színházak. Molnár Ferenc „Az ismeretlen lány“ cimii darabja is szilire kerül az évad derekán. Fájdalom, még nem találtak megfelelő női főszereplőt. Bús Fekete László „Születésnapé cimü életképét és „Több, mint szerelem“ cjmy darabját Is bemutatjuk az ősszel. Színre kerül a „Baskircsev Máriáé, An- dai és Bálint színdarabja is.

— Mikor mutatják be „Az ember tragédiájáét?

— Decemberre tervezik a premiert. Sajnos, Budapesten nem játsszák a román szerzőket. Úgy tudjuk, hogy „Az ember tragédiája“ bemutatója után sor kerül a magyar fővárosban is Tudor Musatescu divatos drámaírónk egyik müvének bemutatójára.

— A román beszélőiéin tekintet éten Budapest felől várjuk a megoldást. Miután egyelőre a román filmgyártásnak anyagi akadályai vannak, úgy szeretnék megoldani a kérdést, hogy próbaképen Budapesten román verziót készítünk. Ha ez beválik, több magyar film román- nyelviii változatát fogjuk Budapesten elkészi- tP1"

Magyat drámaitok előretörése

Romániában

Decemberben mutatják be „Az ember tragédiáját"

Virsik Mária:

A KÖNYV

Szépségápoláshoz

valódi

használandó !

(Bablts-versek olvasása közben)

Buvárharang, melyen a mélybe szállsz, drága gyöngyök birodalmába s oly kincskészlettel térsz onnan vissza, mely a semmit mindenre váltja.

Villámrakéta, mely magasba visz, száguld veled csillagtól holdig, fényükben sok ólmos földi gondod könnyű füstfelhőként eloszlik.

Csodaszürő; mindegy, mi hull bele: öröm, csók, vágy, erény, vagy bün-e, bármily furcsa, zavaros keverék, mindenből csak szépséget szűr le.

Ha recsegő életbárkádat elöntötte a fekete víz, szállj be a könyv mentőcsónakába; a béke tiszta révébe visz.

A könyvben a kegyes, nagy mindenség édes vigaszát hozzád küldi és megtanítja gyarló lelkedet a lét poklában üdvözölni

★ ★ ★

Ásguthy Erzsébet verses- kötetének pesti sikere

Prága, augusztus 31. Megemlékeztünk már az Eperjesen élő kiváló magyar kötőnő, Ásguthy Erzsébet Budapesten megjelent verseskötetének nagy sikeréről. A „Most én táncolok a kötélen'’ cimü kötetről a nagy budapesti lapok kivétel nélkül meleg elismeréssel emlékeztek meg. Néhány lap kritikájából alább közlünk idézeteket:

Uj Nemzedék: Ásguthy Erzsébet neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Az emberi élet belső történeteit, a lélek és az idegek' magas hangokon vibráló játékát tükrözik versei és novellái, amelyeket az irodalmi folyóiratokon kívül a budapesti Nemzeti Újság mutatott be az olvasónak. Most megjelent verseskötete egy sokszínű, hallatlanul gazdag és magas kultúrájú tehetség lelki fotográfiája. Ásguthy Erzsébet lírája uj hang a mai magyar költészetben. Előkelő és nyugodt ez a hang, de a technikai biztonságon túl is mindig közvetlen és emberi. Nem köti semmi a költőt, se ócska szabály, sem elavult forma. Csak az ízlés, a művészi hit és a saját tehetségével szemben érzett felelősség örök törvénye. Áhítattal kell olvasni ezeket a nagyon őszinte verseket, mert szépek és tiszták. Nem lehet belőlük elvenni semmit, — de hozzátenni sem. Érzéseknek, gondolatoknak és színeknek tavaszos áradása ez a kötet, csupa fiatalság, tűz és erő e minden sora mögött egy egész ember szive dobog.

8 órai Újság: Emberi hangok szólnak felém? ebből a zöklboritékos, üde kötetből. Zabolátlan, forradalmian magas temperaturája és mégis a ma irodalmában szinte páratlanul álló fegyelmezettséggel megirt vernek az Ásguthy müvei. Egyik szebb a másiknál. Spines és gazdag, C6upa álom és csupa valóság egyszerre. Az ember elolvassa az egyiket és nyomban belekap a másikba. érdekes titkokat rejtő, sejtelmes minden sora. Nem lehet letenni. És amikor a végére érünk, amikor elolvassuk a „Jó éjszakát” utolsó sorait, ez az első önkénytelen gondolatunk: Mi minden lehet még ennek a friss szárnyalásra induló titokzatos tehetségnek a jövőjében? Ásguthy Erzsébet müve meglepetés a mostanában egymásután megjelenő verseskötetek között, (s—)

Képes Krónika: Furcsa címet adott első kötetének egy fiatal költőnő, Ásguthy Erzsi. ..Most én táncolok a kötélen”, ez a mondat ékeskedik' a kötet homlokzatán s ez az utolsó sora a kötet „Cirkusz” cimii versének is. A költő ősi zsonglőrrokonsága cseng ki ebből a versből. A fiatal szerzőnő nem tagadja a költői sorsnak ezt a ma is változatlan ősiségét, sőt büszkén vállalja. Általában nem szeret takargatni. Szókimondó, őszinte, közvetlen. Ez ad verseinek nemcsak megkapó frisseséget, hanem valami szivxőlszakadt forró- ságot is. Igaz poét-alélek szólal meg ebben az első kötetben, amely még igen sok mondanivalót, s az érzelmek még finomabb, még gazdagabb muzsikáját rejtegeti. (Kállay Miklós.)

Esti Kurír: Ez a szerény külsejű verskötet határozottan meglepetést jelent a nyár elején megjelent verseskönyvek megszokott rajzásában. Nagyon női hangnak ezek a versek, az asszony! exhibicionizmus lirizált kitörései és mégsem banálisak. Hangszerelésük megkapóan finom és ízléses, a szóképek üdék és plasztikusak. És ami talán a legnagyobb erénye és ereje a szerzőnek: nincs benne semmi modorosság, természetességével nyeri meg az olvasót, nem szentimentális és mégis lírai. Tehetséges költőnő mutatkozott be a. Lumpéi kiadásában megjelenő verskötetben. (K.)