Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-01 / 174. (3726.) szám

6 »M^MAG$sR-mrasS 1935 augusztus í, csütörtök. Jt repülő hollandi Az orosz-japán háborúban — ezt beszélték akkoriban — mindkét arcvonalon voltak semle­ges államok tisztjei, akik a harcok legelső so­raiban tartózkodtak. Különösen sokat emleget­tek egy közös hadseregbeli huszárkapitányt, aki csak lovaglópálcával fölfegyverkezve résztvett az orosz lovasság nem egy rohamában. A világ­háborúban egyáltalán nem vagy csak ritkán tör­tént ilyen hősködés. Nem történt már csak azért sem, mert hiszen alig voltak semlegesek. De egy alak mégis érdekesen kiemelkedik Európa leg­véresebb csataterének szemhatárából. A nyugati harctéren volt ez az 1915. évben kora nyáron. Egy hollandi polgárember órák hosszáig röpülgetett a levegőben. Nem csupán mint figyelő repülő, hanem szilárdan elhatároz­ta, hogy uj géppuskájával megtámadja a legelső francia vagy angol repülőt. A „repülő hollandi" egymaga ül egy harci repülőgépen, amelyen a német jelvények láthatók. A különös, magános gépmadár nyomába, valahányszor a francia ál­lásokhoz közeledik, fehér felhőcskék láncolata szegődik: a légi elháritó ágyuk robbanó felhői. És tegyük föl, hogy egy ilyen tüzérségi puffa­nás leszedte volna a magasból a hollandit és a pilóta a franciák kezébe esett volna. Nos, nem állították volna a falhoz. Vagy legalább is nem azonnal. Mert a fogoly kilétét bizonyító kár­tyán világosan ez volt olvasható: Fokker Antal Hermán Gerard hadnagy a német repülőcsapat­ban, született 1890 április 6-án. A repülőöltöny alatt német hadnagyi ruhát viselt a repülőjel-- vénnyel és a másodosztályú vaskereszttel. Mindez azonban csak csalás volt, az egyen­ruha maskara, a benne levő ember pedig a leg­kitűnőbb repülőgépépitők egyike és a németek fontos segítője Hollandiából. Miért volt ez a ko­média, egy semlegesnek a huszáros tette, ame­lyet sokáig nagy titokként őriztek? Fokker ma­ga érdekes emlékirataiban igy árulja el a titkot: Repülők számára uj géppuskát szerkesz­tett, amellyel a forgó propeller szárnyai közt át lehetett lőni. Ez az 1915. év végén már magától értetődő do­log volt, addig azonban csoda, amelyben a nagyrangu és legnagyobb rangú német katonai személyiségek nem bíztak. Fokker a gyakorló­téren hiába mutatta be százszor is a német urak­nak, mily kifogástalanul működött a rendszere. A külfölditől, a polgárembertől azt követelték, menjen a frontra és kényszeritsen harcra egy angol vagy francia repülőt. Ha az ellenséget legyőzi, nos, akkor lehet majd beszélni a dologról. És a fiatal Fokker igent mondott. Fölül a Fokker-rendszerü kétfödelüre, még egyszer megvizsgálja a légcsavarrál összehangolt gép­puskájának municiósövét, azután: teljes gáz, elő­re! Eleinte nem akad össze ellenféllel. Néhány nap múlva azonban maga alatt meglát végre egy kétüléses Farman-földeritőgépet. amelynek kokárdája jelként világit föl hozzá. Fokker gyors harci gépével hátulról utána rohan. A francia nem tesz semmit a védelmére, hiszen nem is sejti, hogy a német repülőgépről a pro­pelleren keresztül átjöhetnek a golyók A két gép már egészen közel van egymáshoz. A Far- man emberei egyáltalán nem aggódnak, csak csodálkoznak a furcsa kísérőn, aki egyre követi őket és oldalvást úgy látszik, nem mer támadni. Fokkernek az ujja már géppuskájának elsütésére készül. A francia pompás cél. A következő pil­lanatokban föltétlenül végez vele. De ekkor a hollandi agyán átvillan, hogy hiszen mégsem embert akar ölni, csak be akarta bizonyítani, hogy bizonyos készülék beválik a légi harcban is. Ahhoz, hogy franciákat lepuffantson a né­metek számára, nincs elég jó idegzete és ehhez nincs is kedve. Erről csak gondoskodjanak ma­guk a németek. És Fokker „hadnagy" német repülőtiszti ru­hában, mellén a vaskereszttel, a meglepődött franciának búcsút integet, pompás ívben elre­pül és félórával későbben bejelenti Douaiben a német repülőtér parancsnokának, hogy nem játszik tovább. Bölcke hadnagy — még szintén hitetlenül — veszi át a hollandinak a gépét a titokzatos pus­kával. Később Immelmann hadnagy ugyanilyen gépet kap. Csakhamar mindkettő a levegő rém­sége. Az angolok és a franciák vesztesége re­pülőkben óriásira megnő. A. németeknek félévig sikerül titokban tartani a rettenetes fegyvert Mig végre egyik német repülő ködben tévedésből francia repülőtéren ér földet és a Fokker-géppuska sértetlenül az ellenség kezébe kerül. A legközelebbi légi- harcban már a németeket is golyók érik a propelleren keresztül. Azóta nagyot fejlődtek a légi fegyverek és az egész világon tért hódított Douhet olasz tábor­nok elmélete a légi háborúról, amely szerint nem fokozatos haladás lesz,%hanem forradalmi vál­tozás áll be a hadviselésben, mezt az uj harci eszköz, a repülőgép nem tökéletesítése és ki­egészítője a régi hadi eszközöknek, hanem tel­jesen uj fegyver. Douhet, a háború előtt a repü­lő-zászlóalj parancsnoka, már 1909 óta meg volt győződve a repülőgép forradalmi jelentő­ségéről a jövő háborúban. Vitatkoztak vele, le­szólták, megtámadták, el is ítélték egyévi fog­ságra, mert a háborúban mint hadosztályvezér­kari főnök erősen bíráló jelentést küldött az olasz hadviselésről a minisztériumnak. Később, 1920-ban, a katonai bíróság megsemmisítette ezt az 1916-ban kimondott ítéletet és 1921-ben Dou­het táborok lett. Ma már á nagyhatalmak mind, valahányszor fölfegyverzésről vagy lefegyver­zésről van szó, elsősorban a légi flottára gon­dolnak és igazolják az 1930-ban meghalt Dou­het tábornoknak prófétai látomását. •—jó. Vakmerő kassza a böhmisch-brodi kórházban A betörő elrabolta a tisztviselők fizetésére előkészített huszonháromezer koronát Böhmisch-Brod, julius 31. Ma reggel hat órakor, amikor a kórlház egyik hivatalnoka be akart men­ni hivatali helyiségébe, meglepetéssel vette észre, hogy az ajtó zára föl van feszítve. Belépett az iro­dába s látta, hogy a helyiségben minden ki van mozdítva helyéről s a falnál lévő avskassza föl van törve. Azonnal értesítette a kórházi gondnokot, a hely­beli csendőrséget és a prágai cendőri nyomozó osz­tagot. A csendőrség megállapította, hogy ismeret­len tettes a félreeső helyén keresztül hatolt a vá­rószobába s onnan a pénztárhelyiségbe. Ezután megfúrta a vaskasszát s abból a hivatalnokok el­sejei fizetésére előkészített 23 ezer koronát elra­bolta. Ugyancsak a kasszában volt 9100 korona értékű ér­tékpapír és egy 320 ezer koronára kiállított betét­könyv is. A tettes az értékpapírokat és a betétkönyvet öS6zetépte és a földre eldobta. A pénztár alsó részét nem sikerült föltörni s igy a betegek által letétbe helyezett mintegy 10 ezer koronát nem lopták el. A nyomozó hatóságok véle­ménye szerint előre kitervezett kasszafurásról van szó s a rabló hasszabb ideig volt kórházi kezelésben, mely idő alatt megismerkedOietett a helyzettel, vagy pedig segitőrtársa van a kórház ápoltjai között. A nyomozás eziránybanfolyik s a hatóságok állítólag már nyomon vannak. Paris, julius hó. Érdekes előadások hang­zottak el a francia csillagászati kongresszu­som. Rávilágítottak sok olyan problémára és magyarázatát adták sok olyan szférikus tüne­ménynek, amelyek előtt eddig a tudomány is meghajtotta a nemismerés zászlaját. A Tejút nem a tetszés szerint összedofeált csillagok halmaza, amelyeknek az a hivatásuk, hogy a tiszta égboltu éjszakákon a természet csodái­ban gyönyörködő ember szemét elkápráztas­sák, hanem a különböző rendszerek olyan változata, amely a csillagászati kongresszu­son, csak Sainte-Lague professzor előadásá­ban váltak ismertté. 100 MILLIÁRD CSILLAG A VÉG­TELEN ÉGBOLTON A magasröptű, tisztán tudományos előadást dr. Magnam, a College de Francé professzora közölte a kulturvilág számára is érthető nyel­ven. Az emberiség kíváncsiságát és fantáziá­ját mindig izgatta a Tejut. A csillagászok szerint ebben a mérhetetlen kiterjedésű csil­laghalmazban 30—100 millióra tehető a csilla­gok száma. A világűr összes csillagainak száma 100 milliárd körül mozog, közöttük a lencsealaku Tejut körülbelül 200 ezer fényév hosszú és 100 ezer fényév vastagságú. A fény­nek tehát töíbb mint. 200 ezer évre van szük­sége, hogy a Tejut egyik végéről eljusson a másikra. A Tejutiban sokfelé homályos részek terjen- genek határozatlan fényekkel, fehérlő felhők­höz hasonlítva. Ezek az úgynevezett ködfol­tok. Tudjuk, hogy a Nap, a bolygók és az üstökösökön kívül egy csillagnak sem ismerjük az átmérőjét. A ködfoltok ebben a tekintet­ben kivételek. Mindnyájan valamilyen oknál fogva nagykiterjedésü világitó atmoszférával körülvett csillagok. Más ködfoltoik, mint például a Hattyú, ame­lyik 30 fényévnyire van tőlünk, majdnem „kézzel elérhető távolságban" a többihez ké­pest, vagy az Orion 600 fényév távolságában, hasonlítanak a szél által hajtott füstfelhők­höz. Ezek kiterjeszkednek a tejút belsejében csillagtól csillagig és porból álló ftuodeszkáló anyagukkal adják az égbolt fényes és sötét foltjait, mint ahogyan a tüzet tarkítják a lángnyelvek és a füstfelhők. Az ilyen ködfol­tok össze vannak keveredve más csillagokkal. A TEJUT IS CSAK EGY PONT A VILÁGŰRBEN A Tejuton a ködifoltokon kívül nagy töme­gekben égitestek halmazai láthatók. Ilyen például a Herkules csillagkép, amelyet nagy bőségfben vesznek körül a különféle apró csillagok. A legközelebbi 20 ezer, a legtávo­labbi 200 ezer fényévnyire esik a mi földiünk­től. A legutolsó egy kissé már a Tejuton kí­vül fekszik. A csillagászati műszerek fejlő­dése során sok ködfoltból lett csillaghalmaz. Régebben a távcsövek nem voltak elég erő­sek és a látómezőben a sok apró csillag képe ködifoíttá olvadt. Lehetséges, hogy a csillagá­szati távcsövek további fejlődésével az eddig ködfoltnak hitt Tejut-részletek csillagképek­ké fognak átváltozni. A csillagászok közül többen azt állítják, hogy a mi Napunk is egy csillaghalmaznak a tagja. A Tejut számtalan hasonló csillaghal­mazból áll, mint amilyenek a Hattyú és a Nyilas. Mindezek a csillagképek sötét ködök­kel vannak összekötve egymással és igy alkotják a Tejutat. A Tejut mérhetetlen nagy­ságának ellenére, — hiszen a kiterjedése 260 ezer fényév — ha az ember az univerzum többi részét tekinti, megborzadva veszi észre, hogy a Tejut csak egy pont a világűr végnél­küli távlataiban, ahol még számtalan csillag­világ foglal helyet. Ezek a világűr-szigetek más Tejuíak tagjai, amelyek szét vannak szó­ródra a határtalan messzeségben. A világűr- szigetek száma több mint két millió. A leg­közelebb esik liozánk a Magellán nagy köd­foltja, amely a mi Te jutóinkkal szomszédos és annyira fényes, hogy ha mondjuk 600 fényév­nyi közelségbe hoznánk és az Orion ködfény helyére tennénk, akkor olyan erővel világí­taná meg a Földet, hogy a sugarai útjába kerülő tárgyak árnyékot vetnének. A köd­foltokat le is lehet fényképezni, de az ultra- érzékeny lemezen is 10—14 óra hosszat kell exponálni és csak akkor lépnek ki a csillagok az általános ködös fényességből. A fény­képekből következtet a csillagász arra, hogy ezek a távoli ködjfoltok egymillió fényévnyi távolságban lehetnek tőlünk. A legközelebb eső ködfolt az „M 33 három­szöge", 850 ezer fényév távolságban fekszik. Az egyik csillagász az irtózatos távolságok szemléltetésére a következő hasonlattal élt. — Ha az első ember rádióüzenetet küldött volna a ködfoltok felé, még egyik sem érte volna el rendeltetési helyét. Az eddig említett ködfoltokon kívül még sokkal távolabbiak is vannak. Például a Nagy Medve M 81-es képe egymillió-hatszázezer fényévnyire van tőlünk és ez az első spirális ködlfolt, amit megfigyeltek. A Pegazus csillag­zatban 162 ködifoltot találtak és majdnem mindegyik 100 millió fényévre fekszik. A ködképekre vonatkozó megfigyelések befejezéseként mondhatjuk, hogy ismerjük a tömegüket, mert ismerjük a nagyságukat is a gravitáció törvényeinél fogva. Ismerjük a mi Tejutunk tömegét, 270 milliárdszor na­gyobb a Napénál és ismerjük az Andraméda M 31 tömegét, amely 3 milliárd 500 milliószor nagyobb a Nap tömegénél. Ha ivalaki tudni akarja, hogy mekkora tömeg ragad magával bennünket, akkor meg kell jegyezni, hogy a Nap tömege 300 ezerszer nagyobb a Föld tö­megénél és végül a Föld súlya 6 milliárd kilogramm. A ködfoltok egyéni mozgásán kí­vül a Tejut maga is végez bizonyos mozgást. A Te jut 300 millió év alatt fordul meg saját maga körül, míg az Androméda M 31 19 mil­lió év alatt befejezi a teljes fordulatot. A világűr végtelensége napról-napra ujj meglepetésekkel szolgál. Teleszkópjaink ma­ximális teljesítménye nem engedi meg, hogy az eddig ismert ködfoltokhoz hasonlóan meg­pillantsuk azokat is, amelyek 330 millió fény­évnél nagyobb távlatokban, az ismeretlenség homályában rejtőznek. A 330 millió fényév jelenti ugyanis azt a végső határt, ameddig kutató teleszkópjainkkal jelenleg el tudunk hatolni. Pályázat a főiskolás ösztöndíjakra Az iskola- és nemzet-művelődési minisztérium pályázatot ír ki a Keletsdovenszkóból származó technikai faiskolák hallgatói számára. Ezen ösz­töndíjért pályázhatnak azon kelet szlo vons z kői (volt kassai, liptószentmiklósi, részben turóc- ezentmártoni és zólyomi zeupákból) egyetemi hallgatók, akik a prágai és brünni cseh és német technika, valamint a pfibrami bányászati, to­vábbá a briiruni felső mezőgazdasági iskola hall­gatói. Ha elegendő keletszlovenszkói pályázó nincs, úgy az ösztöndíjat elnyerhetik a fent emlí­tett főiskolák azon szlovenszkói hallgatói is, akik absolvensek és a rendes tanulmányi előmenetel mellett még vizsgák előtt vannak. A kérvényt előirt nyomtatványon kell beadni, melyen a további részletes utasítások is rajta vannak. A kérvényhez mellékelni kell: 1. állam­polgársági biz-onyitvány; 2. egy évnél nem régibb vagyoni kimutatás; 3. tanulmányi bizonyítvá­nyok (első éveseknél az érettségi és az utolsó is- kolaévi bizonyítvány); 4. felsőbb éveseknél az egész előző évről tanulmányi kimutatás a hiva­talos nyomtatványon; 5. esetleges más iratok, melyek a kérvény indokolására szolgálnak és hi­vatalosan vannak megerősítve. (Tűz, elemi károk, orvosi bizonyítvány stb.) A kérvényező köteles a kérvényben megemlíteni összes jövedelmét, ösztöndíját, segélyét stb. A kérvényeket az iskola- és nemzetmüvelődési minisztériumnak kell címezni. Azon hallgatók, akik ezen ösztöndizat már élvezték avagy a fent említett főiskolán már be vannak iratkozva, kér­vényüket a következő címre küldik el: Sbor pre soc. pecl. o ősi. stud. vysokoskolské, Prága III., Akad. Dum. Sbor pre soc. pecl. o esi. stud. vyeokoékolské, Brünn, 16. Husova 45. A kérvények beadási határideje 1935., aug. 15. Azon kérvényezők, akik az 1934/35. tanévben érettségiztek és a fenti főiskolák egyikén akarják tanulmányaikat folytatni, a fenti ösztöndíj iránti kérvényüket 1935. augusztus 5-ig azon intézet igazgatósága utján adják be, amely intézetnél érettségi vizsgát tettek. Az ösztöndíj élvezői kö­telezik magukat, hogy tanulmányaik befejezése után bizonyos ideig Szlovenszkón vagy legalábbis a köztársaság területén fognak működni A pozsonyi országos hivatal pályázatot irt ki a Szlovenszkóból származó brünni állatorvosi fő­iskola hallgatói számára, mely ösztöndíj 4 darab egyenként évi 3000 korona. Ezen ösztöndíj a ta­nulmányok befejezéséig esedékes és az 1935/36. tanév téli szemeszterével veszi kezdetét. Az elő- irásszerüen felszerelt kérvényeket 1935. augusztus 30-ig kell beadni a következő címre: Krajinsky Űrad, Bratislava, odid. 17. A kérvényhez mellé­kelni kell: 1. állampolgársági bizonyítvány; 2. egy évnél nem régibb vagyoni kimutatás, az előirt nyomtat­ványon; 3. legalább jó eredményű érettségi bi­zonyítvány; 4. a kérvényező írásbeli kötelezvé­nyét (ha nem nagykorú, úgy törvényes gyám­jának), hogy kötelezi magát, hogy az ösztöndíj elnyerése esetén az állatorvosi oklevél megszer­zése után hat évig Szlovenszkón mint állatorvos fog működni és szükség esetén a polgári hiva­talok rendelkezésére áll állatorvosi teendőkre. A kellően fel nem szerelt vagy nem előírás­szerűén felszerelt kérvényeket nem veszik figye­lembe. Az ösztöndíjat a főiskolán félévenként (november 1. és március 1.) előre fizetik ki mindig az elmúlt szemeszter tanulmányi előmenetelének bemutatása után. Erre nézve a következő előírá­sok vannak: I. szemeszter után 2 tárgyból leg­alább összesen 10 óra kollokvium; II. szemesz­ter után kollokvium anatómiából vagy kémiából és egy 5 órás tárgyból, esetleg kollokvium a me­zőgazdaság encyklopédiájából és államvizsga fi­zikából legalább jó eredménnyel; III. szemeszter után államvizsga zoológiából és botanikából; IV. szemeszter után legalább jó államvizsga kémiából és állatkezeléstanból; V. szemeszter után a tel­jes I. államvizsga befejezése ismétlés nélkül; VI. és VII. szemeszter után kollokvium két klinikai tárgyból összesen heti 8 órában. Amennyiben az ösztöndíjat élvező a fenti előírások valamely szemeszterében nem felel meg, az ösztöndíjat el­veszíti. Ezen ösztöndíjjal egyidőben más ösztön­díjat élvezni nem lehet; amennyiben valamely kisebb állami ösztöndíjat élvezne valaki, úgy csak a különbözetet kapja meg. 4* A fenti ösztöndíjakra vonatkozólag felvilágo­sit,ássál szolgál Janson Jenő, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4., I. em. 6. Válaszbéjyoget mellékelni kell, r A tejut és a ködfoltok a világűr végtelenségében

Next

/
Oldalképek
Tartalom