Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-01 / 174. (3726.) szám
6 »M^MAG$sR-mrasS 1935 augusztus í, csütörtök. Jt repülő hollandi Az orosz-japán háborúban — ezt beszélték akkoriban — mindkét arcvonalon voltak semleges államok tisztjei, akik a harcok legelső soraiban tartózkodtak. Különösen sokat emlegettek egy közös hadseregbeli huszárkapitányt, aki csak lovaglópálcával fölfegyverkezve résztvett az orosz lovasság nem egy rohamában. A világháborúban egyáltalán nem vagy csak ritkán történt ilyen hősködés. Nem történt már csak azért sem, mert hiszen alig voltak semlegesek. De egy alak mégis érdekesen kiemelkedik Európa legvéresebb csataterének szemhatárából. A nyugati harctéren volt ez az 1915. évben kora nyáron. Egy hollandi polgárember órák hosszáig röpülgetett a levegőben. Nem csupán mint figyelő repülő, hanem szilárdan elhatározta, hogy uj géppuskájával megtámadja a legelső francia vagy angol repülőt. A „repülő hollandi" egymaga ül egy harci repülőgépen, amelyen a német jelvények láthatók. A különös, magános gépmadár nyomába, valahányszor a francia állásokhoz közeledik, fehér felhőcskék láncolata szegődik: a légi elháritó ágyuk robbanó felhői. És tegyük föl, hogy egy ilyen tüzérségi puffanás leszedte volna a magasból a hollandit és a pilóta a franciák kezébe esett volna. Nos, nem állították volna a falhoz. Vagy legalább is nem azonnal. Mert a fogoly kilétét bizonyító kártyán világosan ez volt olvasható: Fokker Antal Hermán Gerard hadnagy a német repülőcsapatban, született 1890 április 6-án. A repülőöltöny alatt német hadnagyi ruhát viselt a repülőjel-- vénnyel és a másodosztályú vaskereszttel. Mindez azonban csak csalás volt, az egyenruha maskara, a benne levő ember pedig a legkitűnőbb repülőgépépitők egyike és a németek fontos segítője Hollandiából. Miért volt ez a komédia, egy semlegesnek a huszáros tette, amelyet sokáig nagy titokként őriztek? Fokker maga érdekes emlékirataiban igy árulja el a titkot: Repülők számára uj géppuskát szerkesztett, amellyel a forgó propeller szárnyai közt át lehetett lőni. Ez az 1915. év végén már magától értetődő dolog volt, addig azonban csoda, amelyben a nagyrangu és legnagyobb rangú német katonai személyiségek nem bíztak. Fokker a gyakorlótéren hiába mutatta be százszor is a német uraknak, mily kifogástalanul működött a rendszere. A külfölditől, a polgárembertől azt követelték, menjen a frontra és kényszeritsen harcra egy angol vagy francia repülőt. Ha az ellenséget legyőzi, nos, akkor lehet majd beszélni a dologról. És a fiatal Fokker igent mondott. Fölül a Fokker-rendszerü kétfödelüre, még egyszer megvizsgálja a légcsavarrál összehangolt géppuskájának municiósövét, azután: teljes gáz, előre! Eleinte nem akad össze ellenféllel. Néhány nap múlva azonban maga alatt meglát végre egy kétüléses Farman-földeritőgépet. amelynek kokárdája jelként világit föl hozzá. Fokker gyors harci gépével hátulról utána rohan. A francia nem tesz semmit a védelmére, hiszen nem is sejti, hogy a német repülőgépről a propelleren keresztül átjöhetnek a golyók A két gép már egészen közel van egymáshoz. A Far- man emberei egyáltalán nem aggódnak, csak csodálkoznak a furcsa kísérőn, aki egyre követi őket és oldalvást úgy látszik, nem mer támadni. Fokkernek az ujja már géppuskájának elsütésére készül. A francia pompás cél. A következő pillanatokban föltétlenül végez vele. De ekkor a hollandi agyán átvillan, hogy hiszen mégsem embert akar ölni, csak be akarta bizonyítani, hogy bizonyos készülék beválik a légi harcban is. Ahhoz, hogy franciákat lepuffantson a németek számára, nincs elég jó idegzete és ehhez nincs is kedve. Erről csak gondoskodjanak maguk a németek. És Fokker „hadnagy" német repülőtiszti ruhában, mellén a vaskereszttel, a meglepődött franciának búcsút integet, pompás ívben elrepül és félórával későbben bejelenti Douaiben a német repülőtér parancsnokának, hogy nem játszik tovább. Bölcke hadnagy — még szintén hitetlenül — veszi át a hollandinak a gépét a titokzatos puskával. Később Immelmann hadnagy ugyanilyen gépet kap. Csakhamar mindkettő a levegő rémsége. Az angolok és a franciák vesztesége repülőkben óriásira megnő. A. németeknek félévig sikerül titokban tartani a rettenetes fegyvert Mig végre egyik német repülő ködben tévedésből francia repülőtéren ér földet és a Fokker-géppuska sértetlenül az ellenség kezébe kerül. A legközelebbi légi- harcban már a németeket is golyók érik a propelleren keresztül. Azóta nagyot fejlődtek a légi fegyverek és az egész világon tért hódított Douhet olasz tábornok elmélete a légi háborúról, amely szerint nem fokozatos haladás lesz,%hanem forradalmi változás áll be a hadviselésben, mezt az uj harci eszköz, a repülőgép nem tökéletesítése és kiegészítője a régi hadi eszközöknek, hanem teljesen uj fegyver. Douhet, a háború előtt a repülő-zászlóalj parancsnoka, már 1909 óta meg volt győződve a repülőgép forradalmi jelentőségéről a jövő háborúban. Vitatkoztak vele, leszólták, megtámadták, el is ítélték egyévi fogságra, mert a háborúban mint hadosztályvezérkari főnök erősen bíráló jelentést küldött az olasz hadviselésről a minisztériumnak. Később, 1920-ban, a katonai bíróság megsemmisítette ezt az 1916-ban kimondott ítéletet és 1921-ben Douhet táborok lett. Ma már á nagyhatalmak mind, valahányszor fölfegyverzésről vagy lefegyverzésről van szó, elsősorban a légi flottára gondolnak és igazolják az 1930-ban meghalt Douhet tábornoknak prófétai látomását. •—jó. Vakmerő kassza a böhmisch-brodi kórházban A betörő elrabolta a tisztviselők fizetésére előkészített huszonháromezer koronát Böhmisch-Brod, julius 31. Ma reggel hat órakor, amikor a kórlház egyik hivatalnoka be akart menni hivatali helyiségébe, meglepetéssel vette észre, hogy az ajtó zára föl van feszítve. Belépett az irodába s látta, hogy a helyiségben minden ki van mozdítva helyéről s a falnál lévő avskassza föl van törve. Azonnal értesítette a kórházi gondnokot, a helybeli csendőrséget és a prágai cendőri nyomozó osztagot. A csendőrség megállapította, hogy ismeretlen tettes a félreeső helyén keresztül hatolt a várószobába s onnan a pénztárhelyiségbe. Ezután megfúrta a vaskasszát s abból a hivatalnokok elsejei fizetésére előkészített 23 ezer koronát elrabolta. Ugyancsak a kasszában volt 9100 korona értékű értékpapír és egy 320 ezer koronára kiállított betétkönyv is. A tettes az értékpapírokat és a betétkönyvet öS6zetépte és a földre eldobta. A pénztár alsó részét nem sikerült föltörni s igy a betegek által letétbe helyezett mintegy 10 ezer koronát nem lopták el. A nyomozó hatóságok véleménye szerint előre kitervezett kasszafurásról van szó s a rabló hasszabb ideig volt kórházi kezelésben, mely idő alatt megismerkedOietett a helyzettel, vagy pedig segitőrtársa van a kórház ápoltjai között. A nyomozás eziránybanfolyik s a hatóságok állítólag már nyomon vannak. Paris, julius hó. Érdekes előadások hangzottak el a francia csillagászati kongresszusom. Rávilágítottak sok olyan problémára és magyarázatát adták sok olyan szférikus tüneménynek, amelyek előtt eddig a tudomány is meghajtotta a nemismerés zászlaját. A Tejút nem a tetszés szerint összedofeált csillagok halmaza, amelyeknek az a hivatásuk, hogy a tiszta égboltu éjszakákon a természet csodáiban gyönyörködő ember szemét elkápráztassák, hanem a különböző rendszerek olyan változata, amely a csillagászati kongresszuson, csak Sainte-Lague professzor előadásában váltak ismertté. 100 MILLIÁRD CSILLAG A VÉGTELEN ÉGBOLTON A magasröptű, tisztán tudományos előadást dr. Magnam, a College de Francé professzora közölte a kulturvilág számára is érthető nyelven. Az emberiség kíváncsiságát és fantáziáját mindig izgatta a Tejut. A csillagászok szerint ebben a mérhetetlen kiterjedésű csillaghalmazban 30—100 millióra tehető a csillagok száma. A világűr összes csillagainak száma 100 milliárd körül mozog, közöttük a lencsealaku Tejut körülbelül 200 ezer fényév hosszú és 100 ezer fényév vastagságú. A fénynek tehát töíbb mint. 200 ezer évre van szüksége, hogy a Tejut egyik végéről eljusson a másikra. A Tejutiban sokfelé homályos részek terjen- genek határozatlan fényekkel, fehérlő felhőkhöz hasonlítva. Ezek az úgynevezett ködfoltok. Tudjuk, hogy a Nap, a bolygók és az üstökösökön kívül egy csillagnak sem ismerjük az átmérőjét. A ködfoltok ebben a tekintetben kivételek. Mindnyájan valamilyen oknál fogva nagykiterjedésü világitó atmoszférával körülvett csillagok. Más ködfoltoik, mint például a Hattyú, amelyik 30 fényévnyire van tőlünk, majdnem „kézzel elérhető távolságban" a többihez képest, vagy az Orion 600 fényév távolságában, hasonlítanak a szél által hajtott füstfelhőkhöz. Ezek kiterjeszkednek a tejút belsejében csillagtól csillagig és porból álló ftuodeszkáló anyagukkal adják az égbolt fényes és sötét foltjait, mint ahogyan a tüzet tarkítják a lángnyelvek és a füstfelhők. Az ilyen ködfoltok össze vannak keveredve más csillagokkal. A TEJUT IS CSAK EGY PONT A VILÁGŰRBEN A Tejuton a ködifoltokon kívül nagy tömegekben égitestek halmazai láthatók. Ilyen például a Herkules csillagkép, amelyet nagy bőségfben vesznek körül a különféle apró csillagok. A legközelebbi 20 ezer, a legtávolabbi 200 ezer fényévnyire esik a mi földiünktől. A legutolsó egy kissé már a Tejuton kívül fekszik. A csillagászati műszerek fejlődése során sok ködfoltból lett csillaghalmaz. Régebben a távcsövek nem voltak elég erősek és a látómezőben a sok apró csillag képe ködifoíttá olvadt. Lehetséges, hogy a csillagászati távcsövek további fejlődésével az eddig ködfoltnak hitt Tejut-részletek csillagképekké fognak átváltozni. A csillagászok közül többen azt állítják, hogy a mi Napunk is egy csillaghalmaznak a tagja. A Tejut számtalan hasonló csillaghalmazból áll, mint amilyenek a Hattyú és a Nyilas. Mindezek a csillagképek sötét ködökkel vannak összekötve egymással és igy alkotják a Tejutat. A Tejut mérhetetlen nagyságának ellenére, — hiszen a kiterjedése 260 ezer fényév — ha az ember az univerzum többi részét tekinti, megborzadva veszi észre, hogy a Tejut csak egy pont a világűr végnélküli távlataiban, ahol még számtalan csillagvilág foglal helyet. Ezek a világűr-szigetek más Tejuíak tagjai, amelyek szét vannak szóródra a határtalan messzeségben. A világűr- szigetek száma több mint két millió. A legközelebb esik liozánk a Magellán nagy ködfoltja, amely a mi Te jutóinkkal szomszédos és annyira fényes, hogy ha mondjuk 600 fényévnyi közelségbe hoznánk és az Orion ködfény helyére tennénk, akkor olyan erővel világítaná meg a Földet, hogy a sugarai útjába kerülő tárgyak árnyékot vetnének. A ködfoltokat le is lehet fényképezni, de az ultra- érzékeny lemezen is 10—14 óra hosszat kell exponálni és csak akkor lépnek ki a csillagok az általános ködös fényességből. A fényképekből következtet a csillagász arra, hogy ezek a távoli ködjfoltok egymillió fényévnyi távolságban lehetnek tőlünk. A legközelebb eső ködfolt az „M 33 háromszöge", 850 ezer fényév távolságban fekszik. Az egyik csillagász az irtózatos távolságok szemléltetésére a következő hasonlattal élt. — Ha az első ember rádióüzenetet küldött volna a ködfoltok felé, még egyik sem érte volna el rendeltetési helyét. Az eddig említett ködfoltokon kívül még sokkal távolabbiak is vannak. Például a Nagy Medve M 81-es képe egymillió-hatszázezer fényévnyire van tőlünk és ez az első spirális ködlfolt, amit megfigyeltek. A Pegazus csillagzatban 162 ködifoltot találtak és majdnem mindegyik 100 millió fényévre fekszik. A ködképekre vonatkozó megfigyelések befejezéseként mondhatjuk, hogy ismerjük a tömegüket, mert ismerjük a nagyságukat is a gravitáció törvényeinél fogva. Ismerjük a mi Tejutunk tömegét, 270 milliárdszor nagyobb a Napénál és ismerjük az Andraméda M 31 tömegét, amely 3 milliárd 500 milliószor nagyobb a Nap tömegénél. Ha ivalaki tudni akarja, hogy mekkora tömeg ragad magával bennünket, akkor meg kell jegyezni, hogy a Nap tömege 300 ezerszer nagyobb a Föld tömegénél és végül a Föld súlya 6 milliárd kilogramm. A ködfoltok egyéni mozgásán kívül a Tejut maga is végez bizonyos mozgást. A Te jut 300 millió év alatt fordul meg saját maga körül, míg az Androméda M 31 19 millió év alatt befejezi a teljes fordulatot. A világűr végtelensége napról-napra ujj meglepetésekkel szolgál. Teleszkópjaink maximális teljesítménye nem engedi meg, hogy az eddig ismert ködfoltokhoz hasonlóan megpillantsuk azokat is, amelyek 330 millió fényévnél nagyobb távlatokban, az ismeretlenség homályában rejtőznek. A 330 millió fényév jelenti ugyanis azt a végső határt, ameddig kutató teleszkópjainkkal jelenleg el tudunk hatolni. Pályázat a főiskolás ösztöndíjakra Az iskola- és nemzet-művelődési minisztérium pályázatot ír ki a Keletsdovenszkóból származó technikai faiskolák hallgatói számára. Ezen ösztöndíjért pályázhatnak azon kelet szlo vons z kői (volt kassai, liptószentmiklósi, részben turóc- ezentmártoni és zólyomi zeupákból) egyetemi hallgatók, akik a prágai és brünni cseh és német technika, valamint a pfibrami bányászati, továbbá a briiruni felső mezőgazdasági iskola hallgatói. Ha elegendő keletszlovenszkói pályázó nincs, úgy az ösztöndíjat elnyerhetik a fent említett főiskolák azon szlovenszkói hallgatói is, akik absolvensek és a rendes tanulmányi előmenetel mellett még vizsgák előtt vannak. A kérvényt előirt nyomtatványon kell beadni, melyen a további részletes utasítások is rajta vannak. A kérvényhez mellékelni kell: 1. állampolgársági biz-onyitvány; 2. egy évnél nem régibb vagyoni kimutatás; 3. tanulmányi bizonyítványok (első éveseknél az érettségi és az utolsó is- kolaévi bizonyítvány); 4. felsőbb éveseknél az egész előző évről tanulmányi kimutatás a hivatalos nyomtatványon; 5. esetleges más iratok, melyek a kérvény indokolására szolgálnak és hivatalosan vannak megerősítve. (Tűz, elemi károk, orvosi bizonyítvány stb.) A kérvényező köteles a kérvényben megemlíteni összes jövedelmét, ösztöndíját, segélyét stb. A kérvényeket az iskola- és nemzetmüvelődési minisztériumnak kell címezni. Azon hallgatók, akik ezen ösztöndizat már élvezték avagy a fent említett főiskolán már be vannak iratkozva, kérvényüket a következő címre küldik el: Sbor pre soc. pecl. o ősi. stud. vysokoskolské, Prága III., Akad. Dum. Sbor pre soc. pecl. o esi. stud. vyeokoékolské, Brünn, 16. Husova 45. A kérvények beadási határideje 1935., aug. 15. Azon kérvényezők, akik az 1934/35. tanévben érettségiztek és a fenti főiskolák egyikén akarják tanulmányaikat folytatni, a fenti ösztöndíj iránti kérvényüket 1935. augusztus 5-ig azon intézet igazgatósága utján adják be, amely intézetnél érettségi vizsgát tettek. Az ösztöndíj élvezői kötelezik magukat, hogy tanulmányaik befejezése után bizonyos ideig Szlovenszkón vagy legalábbis a köztársaság területén fognak működni A pozsonyi országos hivatal pályázatot irt ki a Szlovenszkóból származó brünni állatorvosi főiskola hallgatói számára, mely ösztöndíj 4 darab egyenként évi 3000 korona. Ezen ösztöndíj a tanulmányok befejezéséig esedékes és az 1935/36. tanév téli szemeszterével veszi kezdetét. Az elő- irásszerüen felszerelt kérvényeket 1935. augusztus 30-ig kell beadni a következő címre: Krajinsky Űrad, Bratislava, odid. 17. A kérvényhez mellékelni kell: 1. állampolgársági bizonyítvány; 2. egy évnél nem régibb vagyoni kimutatás, az előirt nyomtatványon; 3. legalább jó eredményű érettségi bizonyítvány; 4. a kérvényező írásbeli kötelezvényét (ha nem nagykorú, úgy törvényes gyámjának), hogy kötelezi magát, hogy az ösztöndíj elnyerése esetén az állatorvosi oklevél megszerzése után hat évig Szlovenszkón mint állatorvos fog működni és szükség esetén a polgári hivatalok rendelkezésére áll állatorvosi teendőkre. A kellően fel nem szerelt vagy nem előírásszerűén felszerelt kérvényeket nem veszik figyelembe. Az ösztöndíjat a főiskolán félévenként (november 1. és március 1.) előre fizetik ki mindig az elmúlt szemeszter tanulmányi előmenetelének bemutatása után. Erre nézve a következő előírások vannak: I. szemeszter után 2 tárgyból legalább összesen 10 óra kollokvium; II. szemeszter után kollokvium anatómiából vagy kémiából és egy 5 órás tárgyból, esetleg kollokvium a mezőgazdaság encyklopédiájából és államvizsga fizikából legalább jó eredménnyel; III. szemeszter után államvizsga zoológiából és botanikából; IV. szemeszter után legalább jó államvizsga kémiából és állatkezeléstanból; V. szemeszter után a teljes I. államvizsga befejezése ismétlés nélkül; VI. és VII. szemeszter után kollokvium két klinikai tárgyból összesen heti 8 órában. Amennyiben az ösztöndíjat élvező a fenti előírások valamely szemeszterében nem felel meg, az ösztöndíjat elveszíti. Ezen ösztöndíjjal egyidőben más ösztöndíjat élvezni nem lehet; amennyiben valamely kisebb állami ösztöndíjat élvezne valaki, úgy csak a különbözetet kapja meg. 4* A fenti ösztöndíjakra vonatkozólag felvilágosit,ássál szolgál Janson Jenő, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4., I. em. 6. Válaszbéjyoget mellékelni kell, r A tejut és a ködfoltok a világűr végtelenségében
