Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-28 / 196. (3748.) szám
lioj auguozius zó, szerda. i * «A\HCAK. rUHAirt^ . Közgazda fíAcT', A Gabonatársaság uj árainak kettős eredménye: a termelő kiábrándulása és a fogyasztó elkeseredése Irta: Dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő Közismert dolog, hogy a monopólium os Gabonatársaság az első évi kísérletezéssel elöreg, esetleg romlásnak indult takarmánygabonából (árpa, zab, kukorica), — ha van szüksége rá, ha nincs! Fő, hogy a Gabonatáreaság nyakán ne maradjon az öreg gabona, mint „vaetartalék44 gabonaférgeiveil együtt. A föntemlitett állomáshelyeken például az árpa idei alapára 110 korona. Ha denaturált öreg árpát ad vissza a Gabonatáreaság, ez 1935 junius 1-én lévő áTban 122 koronát meg 4 korona fuvarköltséget, tehát 126 koronát jelent. Ennyibe kerül a termelőnek a 10 százalékos denaturált árpa öreg, valószínűleg romlott állapotban, mig ő a saját ujtermésii árpájáért kap 91.50 koronát készpénzben, ezt is csak, ha kistermelő, mert egyébként a 10 százalékos „csere44 még a 91.50 koronás árat is lebillenti. Az említett állomáshelyeken augusztus hónapban csak a búzát és árpát véve alapul, az árak a 10 százalékos takarmánygabona visszautalását is beleszámítva, igy állnak: I. Buzaalapár 149.— korona; a) 20 métermá- zsa öseztenméses eladásnál 141.— korona; b) búza 20 métermázsáuál nagyobb eladásnál átszámított 90+10 százalékos ár 137.15 korona. II. Árpaalapár 110 korona. Eladási ár az öreg gabonakészlet szanálása miatt 91.50 korona 20 méter-mázsás eladásnál. A 20 métermázsát meghaladó eladásnál a jelenlegi alapár az árpánál kitesz 90+10 százalékos átszámított árban 89 koronát. Tehát az árpa a 20 métermázsánál nagyobb eladási tételnél 110 korona helyett ér 89 koronát és ugyanakkor a régi denaturált árpát a termelő 126 koronáért lesz kénytelen megvenni az összes terményeinek pénzértékben eladott 10 százalékában, ha a termények eladási mennyisége a 20 métermázsát meghaladja. Azt a kedvezményt, amelyik a 20 métermá- zsás összkiadást adja, a G ab o n a tár sas ágnak ki kellett volna először is terjeszteni 100 méter- mázsáig. Tekintve, hogy ezek az eladók is mind kisgazdák. A Gabonatársaság műit évi veszteségét és a 10 százalékos öreg gabona visszavásárlását pedig talán azok a nagytermelők fizethették volna, akiknek a május és júniusi legmagasabb szállítási alkalomkor a legmagasabb gabonaárait fizették és nem pedig azok a kistermelők, akik már a múlt év őszén túladtak gabonájukon, hogy a fizetési kötelezettségek, különösen az adók alól szabaduljanak? Tehát agrár szempontból is ezek az uj gabonaárak üres szemfényvesztések, amelyekkel, amint értesültem, nemcsak a magyaT és szlovák gazdák, hanem a cseh és morva gazdák sincsenek megelégedve. Tehát mi lehetett a célja a Gabonatársa»ág- nak, mikor a múlt évinél magasabb, de amint láttuk, egy „holdba44 helyezett és ideális gabonaeladási fixpontokat tűzött ki a termelő számára, holott a valóságban nevetségesen a „fix árakon44 alul vásárolja föl a gabonát? A célja kettős volt! Csalétket akart adni pártpolitikai szempontból a gazda osztálynak azon utógondolattal, hogy amit ígértem, nem kell, hogy betartsam, vagy legalább is jogoim van következetlenségemet kimagyarázni. A másik ok volt, hogy a Gabonatársaság azon veszteségeit, amelyeket nem lehet a termelő válliaira helyezni, be kell hajtani a fogyasztó közönségen. Lehet a magas fix ár „alatt44 vásárolni a termelőtől, és lehet a magas fix ár „fölött44 eladni terményt és különösen lisztet a fogyasztó közönségnek! Tehát a fogyasztó közönségnek nincs oka a termelőt szidni a kenyér és a liszt drágulása miatt. Egyik vesztes fél, a másik meg ráfizet. . Van termelő-érdek, van fogyasztó-éTdek és van önérdek! A Gabonatáreaság ezt az utolsót képviseli, mert a termelő és fogyasztó érdekeinek figyelmen kívül való hagyásával akarja megmenteni tekintélyét és elcsúszott gazdasági helyzetét, — tehát önmagát. Az ógabonakészletek likvidálása: búza 20. rozs 10 koronával olcsóbb száimitotta magát. Az eladósodott gazdaosztályt akarta az elcsúszásban megtámasztani és elbililentette önmagát. Az idei ujt.ermés előtt a Gabonatársaság nyakán maradt 50 ezer vagon vegyesfaju gabonakészlet, amelynek legnagyobb részét 1935. év május és junius havában vette át magas havi pótdijakkal nagytermelőktől, akik kivárták a gabonaárak maximális pontját. A malomipar a régi készleteket pénz és fogyasztás hiányában nem bírta átvenni. A múlt évi rossz termés mellett, mikor a külföldi behozatal is átlag jelentéktelen volt, szinte csodálatos ily nagy készlet megmaradása! Ennek egyik magyarázata csak az lehet, hogy a Gabonatáreaság elszámitotta magát a fej- és Állat-kvantum fogyasztására nézve. Anglia, vagy az Egyesült Államok például kiszámíthatják, hogy mennyit fog élelmezésre liszt- anyagból elfogyasztani fejenként egy ember, vagy mennyi takarmánygabona szükséges egy- egy állat fenntartására havonként, de itt, a köztársaságban a gazdasági krizis mélypontján ilyen statisztikai elgondolás csődöt mond. Miint a nép között élő ember Írhatom, hogy ez az 50 ezer vagon gabona a múlt gazdasági évben kevés lett volna a fogyasztásra, ha a gazdának lett volna pénze s a munkásnak keresete. így a r össztermést! évben a gazda vagy eladta állatját, hogy etetnie ne keljen, vagy szűkös éhkosztra szőritotta, mert még a legtöbb helyen az alomszalma is hónapokkal előbb az „uj44 előtt kifogyott.' A szegény proletár munkásember pedig „tüntetett44, morgott, izgatott, hogy aztán a végső eredményképen leszállított kenyérpOTción, vagy főtt kukoricán tengesse mérsékelt beosztás' mellett tél. idején életét. Csodálom, hogy Hodzsa miniszter ut, mint a gabonamonopólium létrehozója és az agrár nép „apja44 — mindezt előre nem látta. Mint földművelési miniszternek pedig tudnia kellett, hogy az Isten a gabona elhasználását egy évre adta, mert aztán jönnek a doh, a gabonakártevők; elsősorban a zsizsik, amely felér! és tönkreteszi a rendkívüli eshetőségekre feltárait „vaskészletet44 is. Elismerem, hogy a Gabonatársaságnak az 50 ezer vagonos régi készlet fennmaradása igen nehéz gondot okozott'. Ez pénzértékben hozzávetőlegesen 700 millió koronát jelent. Az államkincstár részéről' a szanálási alap erre csak 60 millió korona. A malmokra az öreg gabonából csak a kenyérgabona-részt lehet ráerőszakolni. A takarmánygabonának eltüntetése a múlt évi' készletből tehát, mint „Kászem papucsa44, mérges, nehezen elkenhető daganatképen visszamaradt a Gabonatársaság nyakán. Ennek a mérges és drága daganatnak az el' tüntetésére állította be az uj gabonaárakat a monopóliumos Gabonatársaság. amelynek a célja csak az volt, hogy ő kimásszék a bajból és az üzleti passzívát szétossza a termelő és a fogyasztó közönség között. A termelő örült a papiroson megjelent uj áraknak, amelyek a múlt évi árakat, mint alapárakat, túlhaladták. Például a búzára nézve uj árnak szerepel: Csata, Köbölkút, Ké- ménd, Korpona, Pelsőc, Kassa, mint alapár 149 korona métermázsánként a múlt évi 145.50 korona helyett. Ez látszatra jobb ár az előző évivel szemben, a valóságban azonban rasz- szabb. A Gabonatársaság itt mindjárt egy trükkel él és azt mondja, hogy az idei búza Szlovenszkón nem kemény (üveges), hanem lágy (lisztes) búza és ezen a cimen, tekintet nélkül arra, hogy a búza fajsulya esetleg 80— 82 kg. métermázsánként, 5 koronát leszámít. A régi búzára és a raktárköltségekre pedig 3 koronát, úgyhogy a 149 koronás árból 141 korona lesz. Ez is csak úgy, ha a termelő szállítása. a különfajta terményből a 20 métermázsát nem haladja túl. Ha a 20 métermázsát az eladás túlhaladja, az eladó a 141 koronás alapárnak csak a 90 százalékát kapja pénzben részben a gabonaát- adáskor, részben majd abban az időben, amit most még a gabonabizományos sem tud megmondani. (Addig várhat és hadakozihatik a pénzt, váró hitelezőkkel szemben!) Az eladott, termény 10 százalékát pedig visszakapja az Pozsony, augusztus 27. Jelentette a PMH, J hogy a Gabonatársaság Pozsonyban ülést tartott, amelyen töbrendbeli, igen fontos kérdéssel foglalkoztak behatóan. A fővita tárgyát az ógabonakészletek likvidálása képezte és hozzas vita után döntöttek csak ebben a kérdésben és pedig oly irányban, hogy Csehországban a régi, Szlovenszkón és Morvaországban, valamint Sziléziában az ógabona átvétele az uj paritások alapján fog történni. Azokon a helyeken, ahol az uj paritások alacsonyabbak az eddigieknél, a régieket fogják alkalmazni. Az ógabonakészletek likvidálásánál most állapították csak meg végérvényesen az árengedményeket, amelyek az 1936 júniusi gabomaár alapján búza számára 20 korona és rozs számára 10 korona. Ehhez járul a szállítási átalány, amely búzánál 4 és rozsnál 5 koronát tesz ki. Az őrlemény- kulcs változatlan maradt. Az átvétel kötelező volta a malom évi kereskedelmi kontingense szerint alakul és az évi kontingens 50 százalékát teszi ki búzánál és 35 százalékát rozsnál. A Gabonatársaság kötelekébé tartozó malmok fenntartották maguknak azt a jogot, hogy a lisztárak maximálását illetőleg a kormánnyal további tárgyalásokat folytassanak. A kötelező átvétel alól mentesítve vannak a kismalmok, amelyeknek évi őrleménye búzában nem tesz ki többet 50, rozsnál 70 métermázsánál. A Gabonatársaság e döntésével kapcsolatosan feltűnik, hogy bár csak nagykéson hozták nyilvánosságra a gabonaárakat, túlzottan siettek a lisztárak megállapításával. Szlovenszkón a nullásliszt nagykereskedelmi ára 252.50—260, Morvaországban 262—265, Csehországban a legalacsonyabb ár 265 korona. Gyakorlatilag ezt azt jelenti, hogy több jelentékeijy vidéki malom egyes helyekre nem fog tudni lisztet szállítani, mert a 10 koronás árkülönbözet nem fedezi a szállítási költségeket. Vannak olyan vidékek, amelyekben nincsen kereskedelmi malom, úgyhogy könnyen megtörténhetik, hogy ezek liszt nélkül maradnak. A liszt nagykereskedelemről, ugylátszik, teljesem megfeledkeztek. A szabályozás ugyan 100 kg-ként 8 koronás árkülönbözetet engedélyez, de mivel erre 2% forgalmiadét kell fizetni, a nagykereskedelemnek csak 2 korona marad rendelkezésére. Olyan malmok tehát, amelyek nem lehetnek meg lisztnagykereskedő nélkül, kénytelenek lesznek engedményeket tenni, amely engedmények brnttonyereségük rovására történnek. Mindez pedig azt jelenti, hogy az uj rendelkezés számos üzemet súlyosan fog terhelni. (Najman kereskedelmi miniszter Nagyszombatban és a vágvölgyj városokban.) Tudósitónk jelenti: Najman kereskedelmi miniszter Pozsonyiból Keietszlovenszkó felé utazva, meglátogatta Nagyszombatot, ahol a kereskedők és iparosok küldöttsége előtt többek között a következőket mondotta: „A nagyszombatiak részéről elhangzott panaszok nem csak az önök panaszai, hanem Szlovenszkó. Csehország és Morvaország egyetemes kereskedőinek és iparosainak panaszai is. Nem vagyok ellensége a nagyiparnak és a földműves- és munkásosztályoknak, de joggal követelem, hogy az iparos- és kereskedőosztály egyenlő elbánásban részesüljön, mint más. A kereskedő és iparos mindig rendes adófizető polgár volt. A különböző részről átnyújtott- memorandumokat tanulmányozni fogom és tőlem telhetőleg el fogom intézni.44 — Najman miniszter azután Pöstyénbe, Vágujhelyre és Trenosénbe utazott. Trenosén- ben a Tátra-szálló dísztermében adták elő panaszaikat a kereskedők és iparosok. (Júliusban némileg emelkedett a sörgyártás.) 102 nagy sörgyár jelentése szerint a júliusi sörgyártás a múlt év júliusával szemben 1.7 százalékkal javult és júliusban az összes csehszlovák sörgyár részéről eladott mennyiség 922.000 hektoliter volt az 1934 júliusi 907.000 hektoliterrel szemben. Az emelkedés Csehországban átlag 1.5, Szlovenszkón és Kárpátalján 20.2 százalék, mig Morvaországban és Sziléziában a sörgyártás 1.1 százalékkal csökkent. A brünni sörgyártás 2 százalékkal kisebb, ezzel szemben Prága 3, Pilzen 7, Máhrischostrau 8, Pozsony 15 százalékkal emelkedett Mit kapunk a valutákért? Prága, augusztus 27. Ki 1Ó0 pengőért ....... 488.50 100 schillingért ...................... 455.50 10 0 zlotyért ........................... 458.50 100 lejért ............................... 13.95 10 0 márkáért............................* 798.— 10 0 dinárért ....... 53.80 100 svájci frankért......... 788.50 10 0 francia frankért .... * 159.95 100 belga frankért ..... 409.— 100 líráért...................... 176.90 10 0 holland forintért .... 1633.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért...................... 120.60 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, augusztus 27. KÍ 100 pengőért ....... 491.50 100 schillingért ...... 458.50 100 zlotyért ....... 461.50 100 lejért ............................... 14.25 10 0 márkáért........................... 802.— 10 0 dinárért ........................... 54-20 10 0 svájci frankért.................. 791.50 10 0 francia frankért .... 16035 100 belga frankért.................. 411.— 10 0 Uráért............................... 178.10 10 0 holland forintért .... 1639.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 1 angol fontért ...... 121.60 (Kiadták a Vöröskő—margitfalvi vasútvonal híd- és egyéb részletmunkáit.) A vasutügyi minisztérium a megejtett nyilvános árlejtés alapján a most épülő Vöröskő—margitfalvi vasútvonalon újabb négy vashid építési munkálatait adta ki, a másik két hidat pedig a Königinhofi gépgyár s a szlovenszkói Állami Vasmüvek közösen építik. — A vasutügyi minisztérium ezen kívül ugyanezen a vasútvonalon a következő munkálatokat adta ki: A 33.7 kilométernél Bar- ta A. és Holy V. mérnökök, a 42.2 kilométernél Berger Brúnó liptószentmiklósi építési vállalkozó, á 49.7 kilométernél Berger V. építész őrházakat építenek. Vondrisel állomás felszíni építését Bousa mérnök m.-ostraui építész kapta, mig a Svedlér-állomási és a szepesremetei vasútállomás felszíni épitési munkálatait Cermák misteki, továbbá Pokora és Skala m.-ostraui cégek kapták. (Idénybeli javulás a szénkereskedelemben.) Augusztus első felében a szénkereskedelem idényszerűen javult. A fejlődés körülbelül olyan, mint tavaly ebben az időben. A napi barnaszén- szállítmány (1000 vagónban) 1.73-ról (tavaly 1.96) augusztusban 1.94-re (1.98) emelkedett. A köszénszállitmányok 1.40-ről (1.53) 1.43-ra (1.36) emelkedtek. Az ostra-ui körlet hosszú idő óta jobb eredménnyel dolgozott. (Tizfrankos buzakiviteli illeték Belgiumban.) A belga kormány a busa árának megszilárdítása érdekében elhatározta, hogy újra bevezeti a buzakiviteli illetéket. A földművelésügyi miniszter állapítja meg az illetéket, amely azonban má- zeánként 10 franknál magasabb nem lehet. Az illeték célja, hogy a belföldi búzaárat 85 frank fölé emelje. (Vasúti forgalom a külkereskedelemben.) Júliusban Csehszlovákiába 34.934 vagon futott be, ebből 32.628 vágón külföldi. Ezzel szemben 41.337 vágón hagyta el Csehszlovákiát és ebből 12.190 külföldi. A tranziitoforgalom kölcsönös levonása után a teljes behozatal 23.452 vágón (az 1934 júliusi mínusz 217 vagonjával szemben) és a teljes kivitel 29.865 vágón (mínusz 2357). (Gyenge a prágai devizapiac.) A prágai devizapiacon Berlin és Kopenhága 1. Montreal 0.02, Newyork 0.015, Oslo 0.50, Stockholm 1, Varsó 0.125 koronával gyengült. (Dánia bankkamatláb emeléssel védelmezi valutáját.) Kopenhágából jelentik: A Dán Nemzeti Bank a leszámitpláei kamatlábat. 1 százalékkal 3'A százalékra emelte fel. Ez az intézkedés ösz- szefügg azzal, hogy julius havában hatályon kívül helyezték a kamatláb legmagasabb mértékét megállapitó törvényt. (Eltűnnek a nyomasztó francia búzakészletek.) Párisból jelentik: A francia földművelésügyi miniszter újságírók előtt nyilatkozott a búzapiac helyzetéről és a kormány mezőgazdasági politikájának eredményeiről. Nyilatkozata szerint a búzakészlet nem fogja fölülmúlni a belföldi fogyasztás szükségleteit. Az árfolyamok lassan javulnak és az irányzat felfelé mutat.
