Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-23 / 192. (3744.) szám
1935 augusztus 23, péntek. ^i^gaiMag^arhirlap 11 . ÍCöZXSÍAZ, S>A . \ || i—Bil liLU..11-1! A kormánypártok meddő vitája a drágaság problémáirői ,.A gazdasági kérdések megoldásában egy lépéssel sem haladtunk előbbre** Prága, augusztus 22. A prágai fémipara munkások szakszervezeteinek kiküldöttei tegnap egész napon át tartó megbeszélést tartottak a drágaságról.' Az értekezlet vége határozati javaslat, amelyben a szakszervezetek vagylagosan állítják fel követeléseiket. Vágj- gondoskodjék a kormány a drágasági hullám megállításáról s a közszükségleti cikkek árának általános leszállításáról, vagy ha ezt nem lehet, úgy a munkabéreket kell emelni. A szakszervezeti közipont e követeléseket a kormányelnökhöz juttatja, aminek azonban egyelőr némi nehézségei vannak. Malypetr miniszterelnök szabadságon van, helyettese, Béohvné miniszter pedig hadgyakorlaton tartózkodik s így a munkások küldöttség járását későbbre kell halasztani. Nincs szó árdrágításról? A VENKOV-ban, a miniszterelnök pártijának lapjában dr. Kahánek dicséri Hampl szociáldemokrata képviselőnek a prágai vasmunkás-szakszervezeti ülésen hangoztatott tételeit. így különösen azt, hogy az árak emelkedése önmagában nem volna baj, ha egyidejűleg emelkednék a foglalkoztatottság és ha csökkenne a munkanélküliség. Mert nincs szó árdrágításról, hanem az áraik kiegyenlítéséről. A gazda követeli munkájának kellő értékelését, de követeli a fogyasztó munkájának értékelését is. Jól látja a szociáldemokrata sajtó a hibák főokát is, amikor a bankok növekvő diktátumáról ir, melynek hatalmán megtörik minden állami akarat is. E diktátum ellen pedig csak két fegyver van: a bankok hiteldiktátuma a valuta felszabadításával, a bankok árdiktátuma külkereskedelempolitikai intézkedésekkel győzhető le. Kiviteli dijak rendszerében reménykedni egyet jelent a gyógyíthatatlan vaksággal. Magasabb munkabéreket csakis . céltudatos, vól- ságellenes politikával lehet elérni és nem sztrájkokkal. Cseh kritika a kormány fefelfisségéröl A NÁRODNI OSVOBOZENI-ben sokkal jó- zanaíbbul foglalkozik e kérdéssel Hrívna vezércikkében. Szerinte az egész világon, minden államban észlelhető a gazdasági javulás némi szerény jele: vagy csökken a munkanélküliség, vagy legalább egyes termelési szakmák helyzetében van némi javulás. Nálunk a devalvációkor megmerevedtünk s a szociális és gazdasági kérdések megoldásában egy lépéssel sem haladtunk előbbre, jóllehet nagyon sok ünnepélyes nyilatkozatot hallottunk arról, hogy a devalváció után, az uj valuta alapján a kormány hatalmas lendületet ad a közgazdasági életnek. A kormánynak meghatalmazási törvénye vau s igy egyrészt teljesen, felelős a történésekért, másrészt nem háríthatja el magáról a felelősséget azzal, hogy „a parlament néni dolgozik". A szociális és gazdasági problémák az utolsó napokban nagyon kiélesedtek azáltal, hogy a legújabb kimutatások szerint a munkanélkü- ség a múlt évvel szemben nem csökkent, hogy az adó- és illetékbevételek . jelentősen visszaestek és hogy a gyáripari termelés — igazán jelentéktelen kivétellel — nem javult. Bizonyos, hogy ilyen helyzetben a kormány nem elégedhetik nieg a lakosság puszta szóbeli, tettekriélküli megnyugtatásával, hanem valóságos tettekkel és uj gazdaságpolitikával kell bizonyítania, hogy az államot a gazdasági útvesztőből kivezetni képes. De őszintén meg kell mondani azt is, hogy amit nálunk válságellenes gazdaságpolitikának neveznek, az a valóságban közgazdasági fogalmak összezavarása. Egyszer már tudtára kellene ébredni annak, hoigy a gazdasági válság és a szociális nyomor ellen legjobban lehet harcolni a valuta szilárd vásárlóerejének alapján és igy a nagy számokat és újabb devalvációt követelő politika a helyzetet az államban csak rontja. Legnagyobb veszedelem és közgazdasági károsodás a munkanélküliség. Ha a munkaképes polgárok jelentős száma tartósan ki van zárva a termelési folyamatból, ezzel az általános jólét szenvéd. A nemzetgazdasági kár kiszámíthatatlan. A legnagyobb veszteség abban" áll,'hogy a még dolgozók megtakarításaiból kénytelenek élni a nemdolgozók. A kormány legelső feladata ősszel megfelelő munkaalkalmakról gondoskodni. A világ (ukorfennelése és az uj cukoregyezmény Prága, augusztus 22. Az Európán kívüli álla-1 mok mezőgazdaságukat és iparukat a háború után oly mértékben fejlesztették, hogy ez ma már Európa gazdasági rendjét veszélyezteti. Az államok önellátásra rendezkedtek be. Az anyaállamok és tartományaik között olyan csereüzleti viszony állt elő, amit most Európa mező- gazdasága é9 az ipari kivitelből élő államok szenvednek meg. Vonatkozik ez a cukorrépatermelésre is, amelyet eddig a cukornád teljesen háttérbe szorított. • 1910-tőd az arány fokozatosan a répából előállított cukor hátrányára tolódott el. A háború végével megszűnt a nagy cukorszükséglet. A világ cukorfogyasztása 1930-ig 24 millió tonna körül volt, viszont a cukorgyártás állandóan növekedett és 1931-ben már 30 millió tonna cukrot gyártottak, — 18 milliót cukornádból és 12 milliót répából. A készletek úgy felszaporodtak, hogy apasztásuk érdekében abban a reményben, hogy Amerika _ is csatlakozni fog, Belgium, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Németország, Jugoszlávia, Kuba és Jáva termeléskorlátozó egyezményt kötöttek. Ezen államok cukortermelése cukornádból 7.8 millió tonna, répából 4.5 millió tonna körül ingadozott és évi termésüket 5 millió tonnával szállították le. A legnagyobb áldozatot a termelők között a magyarországi répatermelők hozták: a magyar kivitel úgy mennyiségre, mint értékre nézve egyharmaddal eaett vissza. Franciaország és gyarmatai évente egymillió métermázsa cukrot fogyasztanak. E szükséglet előállítását a termelők és a cukorgyárosok egymás között felosztották, 1935-re a kitermelhető cülcrot 8.88 millió métermázsában állapították ■meg. Romániában 1923-ban az eladási szervezet tizenöt gyár termelését szabályozta. E szervezet feloszlása a cukorgyári részvények nagy esését okozta. A spanyolok negyven gyára 1932-ben 360.000 tonna cukrot gyártott, ez a mennyiség 1934-ben 215.000 tonnára csökkent. Az egyezményhez csatlakozott . és kivitelre dolgozó államok az 5 millió tonnás termelési csökkentés ellenére sem érték el céljukat. Amerika nem engedélyezte e kartellszerü megállapodást. Azonkívül az addig cukorszükségletüket bevitelből fedező világrészek és államok önellátásra való törekvésből áldozatok árán is megteremtették, illetőleg, növelték cukorrépa- és cukornád-termelésüket és uj gyárakat alapítottak, így az utóbbi három évben ismét 2 millió tonnával gyarapodott a cukorgyártás. A behozatalra szoruló Anglia 1913—14-ben 4000 tonna cukrot gyártott, de 1933—34. évi termése már 533.000 tonnát tett ki. Írországnak a háború előtt még nem volt. cukorgyára, de jelenleg már négy gyár fölött rendelkezik. Háború után kezdett cukrot gyártani Törökország, Finnország, Lettország és Litvánia, Az orosz szovjet területén 1932-ben 170 gyár volt, de 1934-ben már 186 gyár állott üzemben, ami ötszöröse az e területre eső 1914. évi termelésnek. Az Egyesült Államok 1913-ban répából 665.000 tonnát és 1933-ban. 16.648.000 tonnát állítottak elő. Brazília cukortermelése is ez alatt az idő alatt a négyszeresére emelfyiüdált! Vigyázat! Ne mulasszák el megtekinteni a legmodernebb Morf Ct al u s - cséplőgépeket hüvelytelénitő készülékkel a pozsonyi vásáron. kedeít. Kanada 1934-ben 7 százalékkal töb- j bet fogyasztott, mint az előző években. Iránban hét uj gyárat építenek, Kínában 1935-ben 13 gyár épült. Angol-India nyolc tartományában 1923-ban huszonhárom üzem, 1932-ben pedig már harminckét üzem gyártott cukrot. Az indusok a cukorbeviteli vám emelését követelik. Ausztráliában egy gyár 7000 tonna cukrot állit elő és most egy másodikat építenek, A világ, cukorkészlete 10 millió tonna és a cukorfogyasztás 24—25 millió tonna. Európa 1933—1934-ben 9,374.000 tonna cukrot használt el. Északamerika 6,919,000, Délamerika 1 millió 382.000, Ázsia 5,340.000, Afrika 695.000 tonnával szerepelt. Mindezeket áttekintve azt a következtetést kell levonnunk, hogy az országok cukortermelésének jövője a belső fogyasztáson alapul. Az eddig érvényben levő Chadbourne-féle tervezet érvénye megszűnt. Kuba, Peru, Belgium, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Németország nemzetközi cukorbizotíság megalakítását határozta el. Valószínű, hogy Jáva is ehhez a csoporthoz fog csatlakozni. (Milyen adóreformot . akarnak az iparosok és kereskedők'?) A Prazsky Kuryr jelentés.© szerint a kereskedelemügyi minisztérium körkérdést intézett a gyáripari, kisipari és kereskedelmi szervezetekhez, hogy miképpen volna megvalósítható az adóigazgatásnak az együttműködése az adóalanyokkal az adókulcsok megállapításánál. A beérkezett válaszok legnagyobb része az adóbajok és panaszok okát abban látja, hogy az adó- igazgatás nem veszi figyelembe, hogy számos adóalany teljesen megszűnt adóalany lenni s a meglevők fizetőképessége is hanyatlott. Ezzel szemben az egyes adóigazgatási körzetek a rájuk kiszabott adókontingenst mindenáron be akarják hozni s ezt úgy akarják elérni, hogy az adókontingenst szétosztják a még fizetőképes' adóalanyok között. Ha a pénzügyi kormány tehát komoly reformot akar,' úgy már az állami költség- vetésben szabja alacsonyabbra az adóbevételek előirányzatát, hogy az egyes adóigazgatási körzetekre s igy az egyes adóalanyokra a tényleges fizetőképességnek megfelelő összegeket' vessék ki. (Egyenetlen a prágai pénzpiac.) A inai prágai devizapiacon Amszterdam 1, Tallinn és Stockholm 1, Berlin 0.50, Helsingfőrs 0.15, Kovno és Kopenihága 0,50, Oisló 0.75 koronával javult, Brüsszel: 0.50, Lisszabon 0.125, Milánó 0.25 koronával gyengült. (Késik a prágá—brünn—pozsonyi ut építése.) Az A-Zet éieshangu szemrehányást tesz a kormánynak, hogy a négy év előtt jóváhagyott prága—brünn—pozsonyi közút építését a pozsonyi oldalon máig sem kezdték meg. A szükséges pénz is rendelkezésre áll, a terveket négy év előtt hagyták jóvá s az ut csak nem épül. Egyelőre mindössze az történt, hogy kiírták az útépítési pályázatot, de azóta is több hónap telt el. Pedig a munka sürgős megkezdése nagyban enyhítené a pozsonyi és pozsonyvidéki munkanélkü 1 iséget. (A gazdasági javulás jelei Amerikában.) Washingtoni jelentés szerint a gazdasági élet javulásának jelei mindinkább mutatkoznak. A kereskedelemügyi minisztérium most közzétett kimutatása a nemzeti jövedelemről azt mutatja, hogy a prosperitás uj időszaka kez- dőigött. Eszerint 1934-ben a nemzeti jövedelem 1003-mal szemben 5 milliárd dollárral gyarapodott. A legnagyobb amerikai autógyár félévi jelentése szintén a javulást mutatja és a gyár vezetősége elhatározta, hogy a prosperitás reményében 50 millió dollár előirányzattal uj befektetéseket hajt végre. (Olaszország zavartalanul rendezi külföldi kötelezettségeit.) Milánóból jelenítik: Hivatalos jelentés szerint az olasz kormánynak elhatározott szándéka, hogy a behozatali hátralékokat hiánytalanül kifiizéti. A devizabiztos hivatalba-' lépése óta nemcsak a junius 8-áig fennálló, hátralékokat egyenlítették ki, hanem az újabb behozatalt is csaknem teljes egészében. A teher- át uh izt ősit ást és a szállítási költségeket, száz százalékban kiegyenlítették. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Olaszország teljes mértékben eleget tesz vállalt kötelezettségének. Mit kapunk a valutákért9 Prága, augusztus 22. Ki 100 pengőért ....... 484.50 100 schillingért ...................... 455.50 10 0 zlótyért ...................... . 457.50 10 0 lejért ............................... 14.05 10 0 márkáért . . '. . . . 805.50 100 dinárért 53.95 100 svájci frankért... 787.50 10 0 francia frankért... 159.95 10 0 belga frankért ..... 409.— 100 líráért................ 174.40 10 0 holland forintért .... 1629.— 1 amerikai dollárért . . . 24.05 1 angol fontért...................... 120.50 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, augusztus 22. K6 100 pengőért ..................... . 487.50 10 0 schillingért ...................... 458.50 10 0 zlotyért ..................... . 460.50 10 0 lejért ............................... 14.40 10 0 márkáért..................... . 809.50 10 0 dinárért ........................... 54.85 100 svájci frankért ..... 790.50 100 francia frankért .... 160.55 100 belga frankért................. 411.— 10 0 líráért ........ 175.60 100 holland forintért .... 1635.— 1 amerikai dollárért .... 2425 1 angol fontért...................... 121.50 (A z ezüstpiac eseményei nagy hatással vannak a valuták értékére.) Az Economist jelentése szerint az Egyesült Államok újabban megindult vásárlási mozgalmának az az előnye, hogy a távolkeleti országok, különösen Kina ezüstkinálata erősen megnövekedőt! Az amerikai vásárlások ellenére is Londonban számottevő árveszteségek mutatkoznak és nem lehetetlen, hogy további lényeges olcsóbbodással kell számolni. Érdekes kiéérojelensége az ezüstpiaci eseményeknek, hogy a dollár Londonban az ezüstvásárlások folytán olcsóbbodik, s ezt a mozgalmat az aranyvaluták is követik. Az angol valutakiegyenlitő alap jelentős mennyiségű francia frankot vásárol, amelyet Pátiéban használ fel aranyvásárlásra. így az ezüstpiac lényeges eltolódásokat okozott a valutapiacon is. (Éles ellentétek az állatbehozatal körül.) Az állatezindikátus tegnapi teljes ülésén augusztus (hónapra 8000 hízóból álló pótkontingenst, szeptemberre 12,000 hízóra szóló kontingenst állapítottak meg. Szeptemberre még 8000 hlzó szabad- dátételét várják. A szeptemberi zsirkontingens 160 vagon. Szeptembertől márciusig 15.000 hízó behozatalát engedélyezték az ipari termelés céljaira. A második albizottság elnökét fölhatalmazták, hogy a szükséghez mérten vaj és tójáé behozatalát engedélyezze. A fogyasztók csoportja azt követelte, hogy szólítsák föl a miniszterelnökséget, hogy a hússertés és szarvasmarha behozatalának kérdését végre rendezze. Ehhez az óhajhoz a kereskedők és az iparosok csoportja is csatlakozott. Az indítvánnyal a mezőgazdasági csoport szembehelyezkedett *s igy a kormánynak fog kelleni a konfliktust elsimítani. (Abesszínia megtiltotta az etriist kivitelét.) Az abessziniai kormány megtiltotta az ezüstexportot. A rendelkezés értelmében ezüst csak személyenkénti 6000 koronás ellenérték lefizetése ellenében exportálható az országból. A tiltó rendelkezés meg akarja akadályozni a máris nagyfokú tőkekiözönJést. (Magyar-csehszlovák külforgalom júliusban.) Budapestről jelentik: A magyar-csehszlovák árubehozatal értéke július hónapban 1.5 millió pengő, a kivitelé pedig 1.1 millió pengő volt. Az áruforgalom eredménye tehát magyar szempontból 400 ezer. pengős hiány. Az év első hét hónapja' alatit a Magyarországra behozott áruk értéke . 9.574 ezer pengő, a kivitteké pedig 9.547 pengő. Ez időszak alatt a hiány Magyar- ország terhére csak 27 ezer pengőt tett ki. A behozatalban szereplő csehszlovákiai áruk között felemlíthetjük a szenet (435 ezer pengő), nyers és megmunkált fát (228 ezer), nyers bőröket (161 ezer P) és a magnezitet (172 ezer P). A kivitt magyar áruk közül a vágó- és igáé állató kát (35.6 ezer P), villamosgépeket és készülékeket (225 ezer P), továbbá a disznózsírt és szalonnát (107 ezer P) emeljük ki, mint fontosabb tételeket. (Amerika tíz százalékkal növeli buzavetés- területét.) Washingtonból jelentik: Az amerikai kormány elhatározta, hogy 2,100.000 hektárral, vagyis kereken tiz százalékkal növeli a búzával bevetett terület nagyságát. Amerikai körökben a kormány szándékát arra vezetik visz- sza,, hogy Amerika a. világpiacon versenyre akar kelni Argentínával. Az amerikai földmive- lésügyi minisztérium vezető tisztviselői hosszabb megbeszélést tartottak Cairnes-nel,: a nemzetközi buzaügyi értekezlet titkárával. Cairnee kifejtette. az amerikai megbízottak előtt annak szükségességét, hogy az amerikai Egyesült Államok fokozottak mértékben vegyenek részt, a buzakivitellben.
