Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-23 / 192. (3744.) szám

1935 augusztus 23, péntek. ^i^gaiMag^arhirlap 11 . ÍCöZXSÍAZ, S>A . \ || i—Bil liLU..11-1! A kormánypártok meddő vitája a drágaság problémáirői ,.A gazdasági kérdések megoldásában egy lépéssel sem haladtunk előbbre** Prága, augusztus 22. A prágai fémipara munkások szakszervezeteinek kiküldöttei teg­nap egész napon át tartó megbeszélést tar­tottak a drágaságról.' Az értekezlet vége ha­tározati javaslat, amelyben a szakszervezetek vagylagosan állítják fel követeléseiket. Vágj- gondoskodjék a kormány a drágasági hullám megállításáról s a közszükségleti cikkek árának általános leszállításáról, vagy ha ezt nem lehet, úgy a munkabére­ket kell emelni. A szakszervezeti közipont e követeléseket a kormányelnökhöz juttatja, aminek azonban egyelőr némi nehézségei vannak. Malypetr miniszterelnök szabadságon van, helyettese, Béohvné miniszter pedig hadgyakorlaton tar­tózkodik s így a munkások küldöttség járását későbbre kell halasztani. Nincs szó árdrágításról? A VENKOV-ban, a miniszterelnök pártijá­nak lapjában dr. Kahánek dicséri Hampl szo­ciáldemokrata képviselőnek a prágai vas­munkás-szakszervezeti ülésen hangoztatott tételeit. így különösen azt, hogy az árak emelkedése önmagában nem volna baj, ha egyidejűleg emelkednék a foglalkoztatottság és ha csökkenne a munkanélküliség. Mert nincs szó árdrágításról, hanem az áraik ki­egyenlítéséről. A gazda követeli munkájának kellő értékelését, de követeli a fogyasztó munkájának értékelését is. Jól látja a szociál­demokrata sajtó a hibák főokát is, amikor a bankok növekvő diktátumáról ir, melynek hatalmán megtörik minden állami akarat is. E diktátum ellen pedig csak két fegyver van: a bankok hiteldiktátuma a valuta felszabadí­tásával, a bankok árdiktátuma külkereske­delempolitikai intézkedésekkel győzhető le. Kiviteli dijak rendszerében reménykedni egyet jelent a gyógyíthatatlan vaksággal. Ma­gasabb munkabéreket csakis . céltudatos, vól- ságellenes politikával lehet elérni és nem sztrájkokkal. Cseh kritika a kormány fefelfisségéröl A NÁRODNI OSVOBOZENI-ben sokkal jó- zanaíbbul foglalkozik e kérdéssel Hrívna ve­zércikkében. Szerinte az egész világon, min­den államban észlelhető a gazdasági javulás némi szerény jele: vagy csökken a munka­nélküliség, vagy legalább egyes termelési szakmák helyzetében van némi javulás. Ná­lunk a devalvációkor megmerevedtünk s a szociális és gazdasági kérdések megoldá­sában egy lépéssel sem haladtunk előbbre, jóllehet nagyon sok ünnepélyes nyilatkozatot hallottunk arról, hogy a devalváció után, az uj valuta alapján a kormány hatalmas lendü­letet ad a közgazdasági életnek. A kormány­nak meghatalmazási törvénye vau s igy egy­részt teljesen, felelős a történésekért, más­részt nem háríthatja el magáról a felelőssé­get azzal, hogy „a parlament néni dolgozik". A szociális és gazdasági problémák az utolsó napokban nagyon kiélesedtek azáltal, hogy a legújabb kimutatások szerint a munkanélkü- ség a múlt évvel szemben nem csökkent, hogy az adó- és illetékbevételek . jelentősen visszaestek és hogy a gyáripari termelés — igazán jelentéktelen kivétellel — nem javult. Bizonyos, hogy ilyen helyzetben a kormány nem elégedhetik nieg a lakosság puszta szó­beli, tettekriélküli megnyugtatásával, hanem valóságos tettekkel és uj gazdaságpolitiká­val kell bizonyítania, hogy az államot a gazdasági útvesztőből kivezetni képes. De őszintén meg kell mondani azt is, hogy amit nálunk válságellenes gazdaságpoliti­kának neveznek, az a valóságban közgaz­dasági fogalmak összezavarása. Egyszer már tudtára kellene ébredni annak, hoigy a gazdasági válság és a szociális nyomor ellen legjobban lehet harcolni a valuta szi­lárd vásárlóerejének alapján és igy a nagy számokat és újabb devalvációt követelő poli­tika a helyzetet az államban csak rontja. Legnagyobb veszedelem és közgazdasági károsodás a munkanélküliség. Ha a munkaképes polgárok jelentős száma tartósan ki van zárva a termelési folyamat­ból, ezzel az általános jólét szenvéd. A nem­zetgazdasági kár kiszámíthatatlan. A legna­gyobb veszteség abban" áll,'hogy a még dol­gozók megtakarításaiból kénytelenek élni a nemdolgozók. A kormány legelső feladata ősszel megfelelő munkaalkalmakról gondos­kodni. A világ (ukorfennelése és az uj cukoregyezmény Prága, augusztus 22. Az Európán kívüli álla-1 mok mezőgazdaságukat és iparukat a háború után oly mértékben fejlesztették, hogy ez ma már Európa gazdasági rendjét veszélyezteti. Az államok önellátásra rendezkedtek be. Az anya­államok és tartományaik között olyan csere­üzleti viszony állt elő, amit most Európa mező- gazdasága é9 az ipari kivitelből élő államok szenvednek meg. Vonatkozik ez a cukorrépa­termelésre is, amelyet eddig a cukornád teljesen háttérbe szorított. • 1910-tőd az arány fokozato­san a répából előállított cukor hátrányára toló­dott el. A háború végével megszűnt a nagy cu­korszükséglet. A világ cukorfogyasztása 1930-ig 24 millió tonna körül volt, viszont a cukorgyártás ál­landóan növekedett és 1931-ben már 30 millió tonna cukrot gyártottak, — 18 milliót cukor­nádból és 12 milliót répából. A készletek úgy felszaporodtak, hogy apasztásuk érdekében abban a reményben, hogy Amerika _ is csatla­kozni fog, Belgium, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Németország, Jugo­szlávia, Kuba és Jáva termeléskorlátozó egyezményt kötöttek. Ezen államok cukor­termelése cukornádból 7.8 millió tonna, répá­ból 4.5 millió tonna körül ingadozott és évi termésüket 5 millió tonnával szállították le. A legnagyobb áldozatot a termelők között a magyarországi répatermelők hozták: a ma­gyar kivitel úgy mennyiségre, mint értékre nézve egyharmaddal eaett vissza. Franciaország és gyarmatai évente egymillió métermázsa cukrot fogyasztanak. E szükséglet előállítását a termelők és a cukorgyárosok egy­más között felosztották, 1935-re a kitermelhető cülcrot 8.88 millió métermázsában állapították ■meg. Romániában 1923-ban az eladási szerve­zet tizenöt gyár termelését szabályozta. E szer­vezet feloszlása a cukorgyári részvények nagy esését okozta. A spanyolok negyven gyára 1932-ben 360.000 tonna cukrot gyártott, ez a mennyiség 1934-ben 215.000 tonnára csökkent. Az egyezményhez csatlakozott . és kivitelre dolgozó államok az 5 millió tonnás termelési csökkentés ellenére sem érték el céljukat. Ame­rika nem engedélyezte e kartellszerü megállapo­dást. Azonkívül az addig cukorszükségletüket bevitelből fedező világrészek és államok önellá­tásra való törekvésből áldozatok árán is meg­teremtették, illetőleg, növelték cukorrépa- és cu­kornád-termelésüket és uj gyárakat alapítottak, így az utóbbi három évben ismét 2 millió tonná­val gyarapodott a cukorgyártás. A behozatalra szoruló Anglia 1913—14-ben 4000 tonna cukrot gyártott, de 1933—34. évi termése már 533.000 tonnát tett ki. Írország­nak a háború előtt még nem volt. cukorgyára, de jelenleg már négy gyár fölött rendelkezik. Háború után kezdett cukrot gyártani Török­ország, Finnország, Lettország és Litvánia, Az orosz szovjet területén 1932-ben 170 gyár volt, de 1934-ben már 186 gyár állott üzem­ben, ami ötszöröse az e területre eső 1914. évi termelésnek. Az Egyesült Államok 1913-ban répából 665.000 tonnát és 1933-ban. 16.648.000 tonnát állítottak elő. Brazília cukortermelése is ez alatt az idő alatt a négyszeresére emel­fyiüdált! Vigyázat! Ne mulasszák el megtekinteni a legmodernebb Morf Ct al u s - cséplőgépeket hüvelytelénitő készülékkel a pozsonyi vásáron. kedeít. Kanada 1934-ben 7 százalékkal töb- j bet fogyasztott, mint az előző években. Irán­ban hét uj gyárat építenek, Kínában 1935-ben 13 gyár épült. Angol-India nyolc tartományá­ban 1923-ban huszonhárom üzem, 1932-ben pedig már harminckét üzem gyártott cukrot. Az indusok a cukorbeviteli vám emelését kö­vetelik. Ausztráliában egy gyár 7000 tonna cukrot állit elő és most egy másodikat építe­nek, A világ, cukorkészlete 10 millió tonna és a cukorfogyasztás 24—25 millió tonna. Európa 1933—1934-ben 9,374.000 tonna cukrot hasz­nált el. Északamerika 6,919,000, Délamerika 1 millió 382.000, Ázsia 5,340.000, Afrika 695.000 tonnával szerepelt. Mindezeket áttekintve azt a következtetést kell levonnunk, hogy az országok cukortermelésének jövője a belső fogyasztáson alapul. Az eddig érvényben le­vő Chadbourne-féle tervezet érvénye meg­szűnt. Kuba, Peru, Belgium, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Németor­szág nemzetközi cukorbizotíság megalakítását határozta el. Valószínű, hogy Jáva is ehhez a csoporthoz fog csatlakozni. (Milyen adóreformot . akarnak az iparosok és kereskedők'?) A Prazsky Kuryr jelentés.© szerint a kereskedelemügyi minisztérium körkérdést in­tézett a gyáripari, kisipari és kereskedelmi szer­vezetekhez, hogy miképpen volna megvalósít­ható az adóigazgatásnak az együttműködése az adóalanyokkal az adókulcsok megállapításánál. A beérkezett válaszok legnagyobb része az adó­bajok és panaszok okát abban látja, hogy az adó- igazgatás nem veszi figyelembe, hogy számos adóalany teljesen megszűnt adóalany lenni s a meglevők fizetőképessége is hanyatlott. Ezzel szemben az egyes adóigazgatási körzetek a rájuk kiszabott adókontingenst mindenáron be akarják hozni s ezt úgy akarják elérni, hogy az adókon­tingenst szétosztják a még fizetőképes' adóala­nyok között. Ha a pénzügyi kormány tehát ko­moly reformot akar,' úgy már az állami költség- vetésben szabja alacsonyabbra az adóbevételek előirányzatát, hogy az egyes adóigazgatási kör­zetekre s igy az egyes adóalanyokra a tényleges fizetőképességnek megfelelő összegeket' vessék ki. (Egyenetlen a prágai pénzpiac.) A inai prá­gai devizapiacon Amszterdam 1, Tallinn és Stockholm 1, Berlin 0.50, Helsingfőrs 0.15, Kovno és Kopenihága 0,50, Oisló 0.75 koronával javult, Brüsszel: 0.50, Lisszabon 0.125, Milánó 0.25 koronával gyengült. (Késik a prágá—brünn—pozsonyi ut épí­tése.) Az A-Zet éieshangu szemrehányást tesz a kormánynak, hogy a négy év előtt jóváha­gyott prága—brünn—pozsonyi közút építését a pozsonyi oldalon máig sem kezdték meg. A szükséges pénz is rendelkezésre áll, a ter­veket négy év előtt hagyták jóvá s az ut csak nem épül. Egyelőre mindössze az történt, hogy kiírták az útépítési pályázatot, de azóta is több hónap telt el. Pedig a munka sürgős megkezdése nagyban enyhítené a pozsonyi és pozsonyvidéki munkanélkü 1 iséget. (A gazdasági javulás jelei Amerikában.) Washingtoni jelentés szerint a gazdasági élet javulásának jelei mindinkább mutatkoznak. A kereskedelemügyi minisztérium most közzé­tett kimutatása a nemzeti jövedelemről azt mutatja, hogy a prosperitás uj időszaka kez- dőigött. Eszerint 1934-ben a nemzeti jövede­lem 1003-mal szemben 5 milliárd dollárral gyarapodott. A legnagyobb amerikai autógyár félévi jelentése szintén a javulást mutatja és a gyár vezetősége elhatározta, hogy a prospe­ritás reményében 50 millió dollár előirány­zattal uj befektetéseket hajt végre. (Olaszország zavartalanul rendezi külföldi kötelezettségeit.) Milánóból jelenítik: Hivatalos jelentés szerint az olasz kormánynak elhatáro­zott szándéka, hogy a behozatali hátralékokat hiánytalanül kifiizéti. A devizabiztos hivatalba-' lépése óta nemcsak a junius 8-áig fennálló, hát­ralékokat egyenlítették ki, hanem az újabb be­hozatalt is csaknem teljes egészében. A teher- át uh izt ősit ást és a szállítási költségeket, száz százalékban kiegyenlítették. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Olaszország teljes mértékben eleget tesz vállalt kötelezettségének. Mit kapunk a valutákért9 Prága, augusztus 22. Ki 100 pengőért ....... 484.50 100 schillingért ...................... 455.50 10 0 zlótyért ...................... . 457.50 10 0 lejért ............................... 14.05 10 0 márkáért . . '. . . . 805.50 100 dinárért 53.95 100 svájci frankért... 787.50 10 0 francia frankért... 159.95 10 0 belga frankért ..... 409.— 100 líráért................ 174.40 10 0 holland forintért .... 1629.— 1 amerikai dollárért . . . 24.05 1 angol fontért...................... 120.50 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, augusztus 22. K6 100 pengőért ..................... . 487.50 10 0 schillingért ...................... 458.50 10 0 zlotyért ..................... . 460.50 10 0 lejért ............................... 14.40 10 0 márkáért..................... . 809.50 10 0 dinárért ........................... 54.85 100 svájci frankért ..... 790.50 100 francia frankért .... 160.55 100 belga frankért................. 411.— 10 0 líráért ........ 175.60 100 holland forintért .... 1635.— 1 amerikai dollárért .... 2425 1 angol fontért...................... 121.50 (A z ezüstpiac eseményei nagy hatással van­nak a valuták értékére.) Az Economist jelen­tése szerint az Egyesült Államok újabban meg­indult vásárlási mozgalmának az az előnye, hogy a távolkeleti országok, különösen Kina ezüstkinálata erősen megnövekedőt! Az ame­rikai vásárlások ellenére is Londonban számot­tevő árveszteségek mutatkoznak és nem lehe­tetlen, hogy további lényeges olcsóbbodással kell számolni. Érdekes kiéérojelensége az ezüst­piaci eseményeknek, hogy a dollár Londonban az ezüstvásárlások folytán olcsóbbodik, s ezt a mozgalmat az aranyvaluták is követik. Az angol valutakiegyenlitő alap jelentős mennyisé­gű francia frankot vásárol, amelyet Pátiéban használ fel aranyvásárlásra. így az ezüstpiac lényeges eltolódásokat okozott a valutapia­con is. (Éles ellentétek az állatbehozatal körül.) Az állatezindikátus tegnapi teljes ülésén augusztus (hónapra 8000 hízóból álló pótkontingenst, szep­temberre 12,000 hízóra szóló kontingenst állapí­tottak meg. Szeptemberre még 8000 hlzó szabad- dátételét várják. A szeptemberi zsirkontingens 160 vagon. Szeptembertől márciusig 15.000 hízó behozatalát engedélyezték az ipari termelés cél­jaira. A második albizottság elnökét fölhatal­mazták, hogy a szükséghez mérten vaj és tójáé behozatalát engedélyezze. A fogyasztók csoportja azt követelte, hogy szólítsák föl a miniszterelnök­séget, hogy a hússertés és szarvasmarha behoza­talának kérdését végre rendezze. Ehhez az óhaj­hoz a kereskedők és az iparosok csoportja is csatlakozott. Az indítvánnyal a mezőgazdasági csoport szembehelyezkedett *s igy a kormánynak fog kelleni a konfliktust elsimítani. (Abesszínia megtiltotta az etriist kivitelét.) Az abessziniai kormány megtiltotta az ezüstex­portot. A rendelkezés értelmében ezüst csak személyenkénti 6000 koronás ellenérték lefizetése ellenében exportálható az országból. A tiltó ren­delkezés meg akarja akadályozni a máris nagy­fokú tőkekiözönJést. (Magyar-csehszlovák külforgalom júliusban.) Budapestről jelentik: A magyar-csehszlovák árubehozatal értéke július hónapban 1.5 millió pengő, a kivitelé pedig 1.1 millió pengő volt. Az áruforgalom eredménye tehát magyar szem­pontból 400 ezer. pengős hiány. Az év első hét hónapja' alatit a Magyarországra behozott áruk értéke . 9.574 ezer pengő, a kivitteké pedig 9.547 pengő. Ez időszak alatt a hiány Magyar- ország terhére csak 27 ezer pengőt tett ki. A behozatalban szereplő csehszlovákiai áruk kö­zött felemlíthetjük a szenet (435 ezer pengő), nyers és megmunkált fát (228 ezer), nyers bő­röket (161 ezer P) és a magnezitet (172 ezer P). A kivitt magyar áruk közül a vágó- és igáé álla­tó kát (35.6 ezer P), villamosgépeket és készü­lékeket (225 ezer P), továbbá a disznózsírt és szalonnát (107 ezer P) emeljük ki, mint fonto­sabb tételeket. (Amerika tíz százalékkal növeli buzavetés- területét.) Washingtonból jelentik: Az amerikai kormány elhatározta, hogy 2,100.000 hektár­ral, vagyis kereken tiz százalékkal növeli a bú­zával bevetett terület nagyságát. Amerikai kö­rökben a kormány szándékát arra vezetik visz- sza,, hogy Amerika a. világpiacon versenyre akar kelni Argentínával. Az amerikai földmive- lésügyi minisztérium vezető tisztviselői hosszabb megbeszélést tartottak Cairnes-nel,: a nemzet­közi buzaügyi értekezlet titkárával. Cairnee ki­fejtette. az amerikai megbízottak előtt annak szükségességét, hogy az amerikai Egyesült Ál­lamok fokozottak mértékben vegyenek részt, a buzakivitellben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom