Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-23 / 192. (3744.) szám

2 ^RK<^MAGkAftfflKLfiB 1935 augusztus 23, péntek. London, augusztus 22. A mai minisztertar1 ti ácson valamennyi miniszter, azaz a kabinet huszonkét tagja résztvett. Az értekezlet dél­előtt 10 órakor kezdődött és délben háromne­gyed egykor megszakították. Délután 14 óra 80 perckor a miniszterek újból tanácskozni kezdtek. M:?őlfél Nassrbritania? Illetékes angol körök a világbirodalmat fenye­gető veszélyeket a következőkben foglalják ösz- sze: 1. Az olaszok abessziniai hóditó hadjáratuk­ban nem lesznek tekintettel a Tana-tó vidékén lévő angol érdekekre és ezzel veszélyes helyzet­be hozzák Szudán és Egyiptom prosperitását. 2. Nagy veszedelmet jelent a színes fajok nyugtalanitása is, mert a fehérek és feketék kö­zötti harc mindenütt súlyos gerjedést okozhat, ahol színesek élnek, igy főleg a brit világbiroda­lom háromszázmillió színes lakossága között. 3. Anglia nem hajlandó tétlenül nézni, hogy Olaszország megveti lábát az Indiába vezető hajóutvonalon. 4. Feltehető, hogy Olaszország abessziniai sikere után folytatja expanziós terveit és meg­veti lábát Egyiptomban, Szudánban, Arábiában, vagy igényt tart Malta szigetére. Egyiptomban az olasz aktivitás úgyis élénk már s mig az or­szágban 34.000 angol és 24.000 francia él, az olaszok száma már 1927-ben 52.000 volt. 5. Anglia biztonságát kontinentális szempont­ból veszélyezteti a stresai front összeomlása és ezzel az angol-francia egység megszűnése. Munkában a döntőbíróság P é r J s, augusztus 22. A2 ..olasz—abessziniai döntőbíróság Bernben folytatja munkáját. A bi­zottság ötödik, semleges tagjául Politis görög követet választották, aki máris Bernbe utazott. ■IIMTlI'f '1 SMMB—BMBMHHIS1K—«—H——— A KODHAíASZ AliM BUNU6YI REGÍNYB 66 belül nem tér vissza, juttassa el azt a Yardra, egyenesen a főnökhöz. Ebből tudtam azt is, hogy valami nagy jelentőségű dologról lehet szó, különben Crawford a húgát nem közvetlenül Sir Alfrédhez utasította volna. A kapitány még egy régi tengerész barátját is magához rendelte éj­féltájra a Kalkutta Hotelbe, bizonyára ezzel is meg akarta tárgyalni a dolgot, hogy mi a teen­dő. — Miss Crawforddal megjelentem a Kalkutta Hotelben is, ahol letagadták azt is, hogy egy­általán valaha látták volna, nem hogy szobát adtak volna ki a kapitány és húga számára, A Kalkutta a herceg egyik üzleti vállalkozása volt és igazgatója készséges cinkostársa Kharginak. — Már lakat alatt van, — vetette közbe Sir Alfréd. — Nos, tehát a herceg valami nagy gazságot készít elő és igy senkinek sem szabad tudnia arról, hogy Crawford kapitány miért jött Lon­donba. A tényállás tehát már az első éjszakán teljesen tisztán állott előttem, csupán a tervezett bűntény minemüségéről nem volt még határozott tudomásom. Tudtam azonban, hogy ezt a rá- diogram tartalmazza, amelyet Miss Crawford nálam hagyott. Magamhoz hivattam, tehát Sir Arthurt, aki átvette a papírlapot. Amikor ha­zatérőben volt, leütötték. De csodálatos agya megőrizte a szavakat, egy kivételével és viziós álmaiban meg is találta a siffre kulcsát. — Az első teendőm az volt, hogy megálla­pítsam, ki az a gazember, aki Abdullah Khargi álarcában jelentkezik a világ előtt, megtéveszt mindenkit és fejedelmeiét megillető tiszteletet vív ki magának. Ki az a leédsi csirkefogó, aki itt London szivében exterritoriális jogokat él­vez és ezeknek köpönyege alatt cinkostársaival a legnagyobb gazságokat készíti elő és hajtja Végre? Arról meg voltam győződve, hogy „ne­héz fiu“-val állok szemben, akinek már volt dol­ga hatóságainkkal. Talán huzamosabb időn át Dartmoorban is lakhatott és számolhatta a na­pokat, amikor újra napvilágra kerül. Le kell őt lepleznem, tudnom kell, kivel állok szemközt. Ehhez pedig szükségem volt őfenségének az ujj­lenyomatára. A hamis kártya komédiáját tehát nem azért rendeztem, amint talán most is gon­doljátok, barátaim, hogy ürügyem legyen a vi­lág elől való eltűnésre és a herceg megnyugta­tására. — Az első és főcélom az volt, hogy ujjle­nyomatot szerezzek. És ez pompásan sikerült. Heath egyik emberét csempésztük be kisegítő­ként Lady Grace estélyére és ő teljesített szol­gálatot amellett az ^sztal mellett, ahol a kártya- csata volt. ö Őrködött azon, hogy az asztal üre­sen álljon, amíg mellé telepszünk, ö hozta be a preparált kártyacsomagot, amelyet én nagy gonddal, órák munkája alatt készítettem elő apró tüszurásokkal. Az egész egy órás küzde­lemben hamisan játszottam és betegre nyertem magam. De a herceg nem vett észre semmit, így közelgett az éjfél, a megbeszélt időpont, amikor a nagy színjátéknak meg kellett történ­nie. Megjelent az' ablakban a rettenetes arc, Crawfqrd Róbert halotti maszkja, amelyet Paul Datch barátunk készített. Egy perccel előtte Heath embere intésemre szendviccsel kínált meg bennünket. A herceg szórakozottan nyúlt egy vajas, szardellás szeletért, jobbjába fogta és jól bezsirozta az ujjait. Anélkül, hogy a papiros­szalvétában megtörölte volna zsíros kezét, le­osztotta a lapot, amelyet villámgyorsan kaibá­Dimitrov lett a komintern főtitkára Nem történt merénylet ellene Moszkva, augusztus 22. A komintern újon­nan megválasztott végrehajtó bizottsága teg­napi első ülésén a bolgár Dimitrovot választot­ta meg a bizottság főtitkárává. Ugyanakkor megválasztották a választmány és a titkárság tagjait is. Moszkva, augusztus 22. A szovjetorosz sajtó rosszakaratú és alaptalan kitalálásnak nevezi a német sajtónak azt a hírét, mely rigai jelen- \ tés szerint közölte, hogy Dimitrov ellen Moszk­vában merényletet követtek el. Francia küldöttség az orosz hadgyakorlatoknál Páris, augusztus 22. Lapjelentések szerint Franciaország nagy katonai bizottságot küld az orosz hadgyakorlatokra, amelyeket szeptem­berben tartanak meg Ukrajnában. A francia bizottságot Loiseau tábornok vezeti. Politis természetesen csak akkor vesz részt ak­tívan a munkában, ha a döntőbíróság két pártja között tényleges konfliktus támad. Hárommillió dollár Abessziniának Páris, augusztus 22. Le Havre-foól érkezett jelentés szerint Byron de Prorok, a hires amerikai archeológus expedíciót szervezett Abesszínia támogatására és hajója máris el­indult a keletafrikai vizek felé. A tudós a női klubokban tartott előadásaival hárommillió dollárt gyűjtött Abesszínia számára. Az ex­pedíció vezére reméli, hogy még idejében Abesszíniába kerül, mert az ellenségeskedés szeptember 15-ike előtt aligha tör ki. A lapok úgy tudják, hogy az amerikai tanár rengeteg gyógyszert visz magával s különösen a mér­ges gázok rontó hatásának gyógyítására ké­szült föl. Olaszellenes agitáció Ausztriában Bécs, augusztus 22. A közelmúltban Auszt­riában felmentettek több nemzeti szocia/listát, akik Olaszországnak a világháborúba való be­lépése évfordulóján ölaszellenes röplapokat osztogattak Ausztriában. A felsőausztriai Steyr- ben felmentették azt a két nemzeti szocialistát, akit ugyanezzel a vétséggel vádolva állítottak bíróság elé. Bécsújhelyen tegnap öt nemzeti szocialistát elitéltek, akik megkísérelték, hogy nemzeti szocialista sejteket teremtsenek az osztrák hadseregben. Spanyolország mozgásit Madrid, augusztus 22. Délspanyolországban napok óta nagyarányú csapatmozdulatokat fi­gyeltek meg az újságírók. A minisztertanács tegnap este elismerte, hogy a csapatokat át­csoportosítja, de mozgósításról egyelőre nincs szó. A hivatalos jelentés szerint a kormány tényleg mozgósítani akar, de ezt csak a Cor- tes összeillése után határozhatja el, mert a mozgósítás elrendeléséhez & parlament bele­egyezése szükséges. A jelentés további részé­ben a kormány a polgárokat a rend és a nyu- j galom megőrzésére szólítja fel és a mozgósi-1 tást azzal indokolja, hogy Spanyolország biz­tonsága és semlegessége megköveteli a kato­nák behívását. Cadis tartományban valamennyi magán­autót berendeltek katonai szolgálatra. A spa­nyolok különösen a tengerpartot erősitik és szállják meg katonasággal. A partvidéken összpontosított csapatok Cadis és Gibraltár között lövészárkokat ásnak. A spanyol kato­nai előkészületeket az angol—olasz konflik* j tussal és a Földközi tengeren esetleg várható I eseményekkel hozzák összefüggésbe. tóm oldalzsebébe rejtettem. Dé úgy csináltam a dolgot, hogy a herceg ezt észre is vegye, mert a mellékcél is fontos volt, hogy eltűnjek a világ szeme elől és számításiba vettem azt is, hogy Khargi a nyilvánosság előtt leplez le. A rettene­tes arc ebben a pillanatban jelent meg az ablak­ban és olyan hatással volt a gyilkosra, hogy eszeveszetten menekült a palotából. Heath em­bere a kártyalappal nyomban elrohant Heath laboratóriumába és elkészítette a herceg ujjle­nyomatának megrögzítését. — Ezen az éjjelen még egy föladatunk volt, ki kellett szabadítanunk Miss Crawfordot. Ezt Heath-el hajtottuk végre. Az estélyen szeren­csémre megismerkedtem Mond baronettel, a pa­lota tulajdonosával, aki túlsókat fecsegett és igy megtudtuk, hogy a tervrajz - másolatát laká­sán őrzi. Mig én a herceggel szórakoztam, Heath embere betört .Mond lakására. Olyan ügyesen dolgozott, hogy a baronett hiába tett följelentést a Yardon, nem tudták meg, kihez került a tervrajz . . . — Nem tudtam, csak sejtettem, — dörmögött Sir Alfréd. — Ki volt a betörő? —* Ezt mégsem árulhatom el, Sir, — mosoly­gott Bürke. Majd folytatta elbeszélését: — Meg­állapítottuk, hogy a földalatti titkos folyosón a legkönnyebb a bejutásunk. így jutottunk a pin­cékbe és itt tatláltuk meg azt az óriási gépet, amelyet a herceg Indiából, a firozpuri udvar­ból hozatott és beépíttette ebbe a pincehelyi­ségbe. Barátaim, megállapítottam, hogy ez a ret­tenetes alkotmány volt Abdullah Khargi herceg villanyosszéke és krematóriuma.-.. Az elszömyedés moraja hangzott föl. Adelai- de idegei minden izükben reszkettek, amikor nagybátyja szörnyű pusztulásénak részletei meg­világosodtak előtte. — Ebben a krematóriumban pusztult el az igazi Abdullah Khargi herceg, Firozpur rad- zsája, akit elvetemült szolgájának, Szalmák se­gítségével tett el láb alól az udvarába vetődött idegen. Nem akarom megelőzni a dolgokat és igy ezt csak közbevetőleg mondom. A vasrács közé szorulva, rögtön a kemence elején két csil­logó követ láttam. Itt vannak. íróasztalához lépett, egy kis dobozt vett elő, fölnyitotta és a társaság elé rakott két ékkövet: egy csillogó gyönyörű smaragdot és egy kék lazullit. — Hogy ezek a bűnjelek ott maradhattak, csak gondatlanságukat mutatja, vagy talán azt, hogy az ő elvetemült, sötét lelkűk is irtózott be­tekinteni a halálkamrába. Bedobták az áldoza­tot, rácsapták az ajtót, bekapcsolták az áramot s a gépbe többé nem tekintettek. így leplezett le két irtózatos bűntényt ez a szörnyű alkot­mány. A smaragd Firozpur maharadzsájának egyik ékköve volt, ruhájának disze, amelyet ta­lán rejtettebb helyen viselt és igy nem vették észre rajta, amikor belökték. A lazulli Craw- förd Róbert egyik kézelőgombjában volt. A má­sik darabot ott találtam a herceg palotája előtt, a szemétben ... — Bevallom,, hogy egész munkámban csupán a fantáziámra támaszkodtam, amely azonban megbízhatóan dolgozott. Ebben voltam előny­ben a Scotland Yard fölött, amelynek elsősor­ban tények kellenek. De Sir Alfrédnek köszön­hetek egy elvet, amelynek most is nagy hasznát vettem. Ha az ember egy ilyen átkozott esettel kerül szembe, hát visszafelé dolgozik. Az em­ber gondolkodik és eljut valami föltételes kö­vetkeztetéshez. Úgy veszed, mintha ez valósá­gos következtetés lenne és ezen az alapon visz- szafelé dolgozol. Ha a következtetés helyes, ak­kor visszamégy az elejére és megindulsz egy másik irányban, ha ugyan közben be nem törték a fejedet, vagy fogságba nem kerültél. — Nos, nekem irdatlan szerencsém volt. Olyan képtelen, de mégis minden izében helyes következtetésre jutottam, ami pusztán a vélet­len szerencsének köszönhető. Annyira valószí­nűtlen a dolog, hogy Abdullah Khargi nem is tarthatott attól, hogy emberi logikával a dolgok nyitjára lehet jutni. Mert ha ilyen aggodalmai lettek volna, bizonyára óvatosabb és talán én is ott pörkölődtem volna meg a monstruózus gépben, ö azonban bizott rangjában, megköze­líthetetlen méltóságában és ez volt a veszte. Folytatása következik. Izgalmas munka Londonban goi fővárosban, hogy az uccákat a kora reggeli óráktól ellepték az érdeklődők. A tömeg egyelő­re tartózkodik minden véleménynyilvánítástól, de a rend fenntartása kedvéért gondoskodni kel­lett a rendőrposztok szaporításáról. Az angol lapok a mai minisztertanácsot „az an­gol világbirodalom történelme legdöntőbb kon­ferenciájának" nevezik, óráról-órára valószí­nűbbnek látszik, hogy Anglia eltökélt szándéka komolyan venni népszövetségi kötelezettségeit és vétót emelni az abessziniai háború ellen. Ezt a nagy horderejű elhatározást alaposan elő kell készíteni s ezért tartják meg Londonban a mai minisztertanácsot oly nagyarányú apparátussal. Mint tegnap jelentettük, a sürgősen összehívott konferencia előtt a kormány tájékoztatta az el­lenzék vezéreit, ami ritkán fordul elő az angol politikai életben s csak nagyarányú elhatározá­sok előtt szokásos. Feltűnő az is, hogy a domi- niumok képviselőit ugyancsak felvilágosították a tervekről. A kormány tagjainak Londonba rendelése és a sürgősség kimondása ugyancsak gondolkodásra ad okot. Mindezek a külső kö­rülmények azt mutatják, hogy 1914 júliusának vészes napjai óta nem volt a maihoz hasonló fontosságú minisztertanács Angliában. Anglia minden valószínűség szerint azoknak a hatalmaknak az élére áll, amelyek komoly szankciókkal óhajtják sújtani a legközelebbi há­borúban azt, aki a támadó fél volt , azaz az abessziniai esetben’ Olaszországot A népszö­vetségi alkotmány 16. cikkelye értelmében be­tiltják a fegyverek kivitelét Olaszországba s ezt a tiltó rendelkezést tekinti az angol kormány to­vábbi olaszellenes magatartása bázisának. Az angol intézkedés Olaszországot rendkívül súlyo­san érintené, mert Róma a brit világbirodalom­ból és angol hajón nem kaphatna gumit, szenet, vasat, nikkelt, petróleumot és dnnt, amely nyersanyagok nélkül viszont lehetetlen háborút viselnie. E nyersanyagokban Olaszország rend­kívül szegény. A kabinet néhány tagja, igy Mac- Donald, Neville Chamberlain és Thomas nem igen hajlandók a szankciókat megszavazni, más miniszterek viszont a lehető legélesebb magatar­tást követelik Olaszország ellen, mert Róma sú­lyosan megsértette az angol érdekeket* Anglia nem enged A Moming Post ma világosan leszögezi az an­gol alapelveket s nyilatkozatát, amely bizonyít­ja, hogy Anglia nemcsak a népszövetség és a nemzetközi szerződési rendszer érdekében for­dul Olaszország ellen, hanem saját nemzeti biz­tonsága miatt is, feltétlenül félhivatalos megnyi­latkozásnak kell tekinteni. — Nem túlzás azt állítani, — írja a Mominc Post, — hogy a mai minisztertanács talán for­dulatot jelent Anglia történelmében. Mussolin mereven visszautasította Abessziniai érdekein­ket, amit kihívásnak tekintünk. Ha a megalázást pipogyán elfogadjuk, azaz, ha nem interveniá­lunk, később egyes országok még merészebb lé­pésekre ragadtatják magukat velünk szemben Külföldön azt a gondolatot terjesztik, hogy e brit impériumot a különböző fajok és népek ha­marosan szétdarabolják. Itt az ideje, hogy meg­mutassuk, hogy a brit birodalom érdekeibe senki sem gázolhat bele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom