Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-22 / 191. (3743.) szám

4 ^^^J-T^AG^AR-HlRLAP 1935 augusztus 22, csütörtök. Guhr Mihály halálának második évfordulója Tátraszéplak, augusztus 21. Augusztus 23-au lesz két esztendeje, hogy dr. Guhr Mihály itthagyta a Tátrát és Szülő­falujában, Nagyszalékon tért örök pihenőre. Azt mondják; halottat hamar felejtenek, mert hiszen az élet nem áll meg, megy kér­lelhetetlenül tovább. Ezt a halottat nem felej­tik el. Itt, Tátraszéplakon minden fa, min­den bokor, minden épület, minden pillanat és minden lépés reá emlékeztet, Guihr Mi- hályra, aki Tátraszéplakot tulajdonképpen megteremtette és világhírűvé tette. Itt, Tátra­széplakon Guhr Mihály szelleme él. Itt, Tát­raszéplakon minden reá emlékeztet és min­denki visszaemlékszik reá. Nemcsak azokban a napokban, amikor elhunytónak évfordulója következik el, de mindig, az év minden ré­szében. az év minden napján. Mert Tátra­széplakon Guhr Mihály a sírjából is beszél hozzánk, itt a Tátrát és a Szepességet átfogó nagy szeretető, meleg szive, alkotó ereje, le­nyűgöző egyénisége és mélyreható tudása ál­landóan szól' hozzánk és emlékeztet arra. hogy Guhr Mihály kihűl: teste a nagyszalóki temetőben pihen ugyan, de szelleme tovább él közöttünk, nem hagy el bennünket és — mint életében — tettekre és cselekedetekre és munkájának továbbfolytatására, alkotásai­nak továbbfejlesztésére buzdit. De nem csupán Tátraszéplakon, működésé­nek szőkébb helyén eleven Guhr Mihály szel­leme. Mindig és mindenütt, amikor cipszerek együtt vannak, szükebb hazájuk sorát beszé­lik meg és a Tátra dolgaival foglalkoznak, olt van közöttük Guhr Mihály, ott él bennük a tudat, hogy ezt. meg azt, meg emezt, meg amazt Guhr Mihály kezdeményezte, Guhr Mi­hály alkotta, Guhr Mihály elgondolása volt. É: bizony sokszor ez a tudat határozza meg. hogy mit tegyenek a Tátra mai intézői a Tátra dolgaiban, ez a tudat befolyásolja a ha­tározatokat és a követendő lépéseket. Guhr Mihály két évvel ezelőtt elment közülünk és mégis; mégis itt van közöttünk és itt is lesz mindaddig, mig csak egyetlen cipszer is él azok közül, akik ismerték akik véle együtt dolgoztak, akik szerették, becsülték és akik tiszta szívből ad’ák neki meg azt a tiszteletet, amelyet a Szepességnek ez az egyik legna­gyobb fia méltán megérdemelt. De ha már nem lesz egy se azok közül, akik vele egy- időben éltek, akkor is alkotásaiban fog Guhr Mihály tovább élni a Szepességen és a Tát­rában. Víssza-emlékczünk a két év előtti augusztusi napokra. Az egész Szepeeeég léu-kzetvlseza- fojtva nézett a szepeeszombatt betegágy felé és amikor megérkezett a nagy Sauerbruc-h, a berlini egyetem büszkesége mindenki fdlélekzett: Guhr Mihály meg lesz mentve. Guhr Mihályt meg kell menteni, ezt mondta, ezt hangsúlyozta a Zipezer- földon mindenki, meg kell menteni, mert a Tátra és a Szepesség nem nélkülözheti, És visszaemlé­kezünk arra a fájdalmasan néma megdöbbenésre, amely az egész Zipszerföldet elfogta, amikor megérkezett a szomorú hír: Giihr Mihály nincs többé. 8enki se akarta elhinni, Mindenki vaklár- mának gondolta. És amikor már tudtuk, hogy meg- rázó valóság, akkor ee tudta senki se elhinni, hogy ez a vasegcszeégü. nagyszerű konatitucíóju, 60 éve ellehére is fiatal és életerős és életakaró és élet­igenlő ember nincsen többé. Nélküle csonkák le­szünk — ezt mondta mindenki a Zipszerek földjén. És tényleg: ez a sokszor használt mondás, amely pótolhatatlan veszteségről beszél, ha valaki itt hagyja ezt a világot, Guhr Mihály halálával való­sággá vált. Tényleg1 pótolhatatlan a veszteség amely Guhr Mihály elmentével a Tátrát és a Sze- peaséget érte. Nagy összefogásra volt szükség, hogy azt az űrt, amelyet a Zipszerföld nagy fia maga után hagyott, ki lehessen tölteni. Nagy összefogás­ra és egyetemes erőmegfeszitésre volt szükség, hogy Guhr Mihály helyét megfelelően be lehessen tölteni és azokat a feladatokat, amelyeket Tátra­széplak tudóé főorvosa célkitűzésként a Szepesség és a Tátra számára hátrahagyott, teljesíteni lehes- len. pénteken lesz két esztendeje, hogy Guhr Mihály kilehelte nemes lelkét. Augusztus 20-n gyásznap­ja a Zipszerföldnek. Azelőtt is, azóta is sok érde­mes, becsült és tisztelt zipszer hunyta le örökre a szemét. Fogyunk és veszünk — mondhatják a szepeeségiek, mert bizony alig van hét, amely egy- egyet a zipszerek kitűnő emberei köziül el ne vinne örökre. Mindenkit, aki ezért a földért, a zipsze­rek kis nemzetéért dolgozik, Őszintén gyászol meg ennek a földnek szükebb hazájához és embereihez ösztönösen és tradicionálisan ragaszkodó népe. De senkit annyira nem gyászolt ez a nép, mint Guhr Mihályt. Most, a kétéves forduló idején ia, ezelőtt i« ée ezután is. (n.y0 — r npcstcn megnyitották a nemzetközi ho­meopata kongresszust. Budapesti szerkesztősé­günk telefonon jelenti: A Lloyd-palotában ma délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek kö­zött a nemzetközi homeopata kongresszust, amelyen harminckét nemzet képviseletében két- fczázhusz tanár és orvos vesz részt Egy gazdag kisebbségi város:Temesvár (fótas, áltál a ftóiodól mm istMdk s okol a koepUéeeklH Háo&t éqdteU Tetnesvár, augusztus. Lúgos körül hírt elén elülnek a krassószörényi hegyóriáeok s először nyugodtabb dombokban folytatódnak, majd belevesznek a hatalmas és roppant termékeny bánáti síkságba. A néprajzi határ is Lúgosnál kezdődik: Lúgos hármnegyed- réázben román már s egynegyedrészben ma­gyar, nem messze azonban a svábok birodalma kezdődik, hogy néliányszáz négyzetkilométeren aztán az egész Erdéllyé széiesiilt országrész legtarkább konglomerátumává szaporodjék: bunyevác, cseh, szerb, bolgár, örmény, cigány, krassován (ez külön ókirályságbeli néptörzs), horvát, szlovák, szász gazdagítja még a meg­levőkön kívül néprajzilag ezt a roppant gazdag tájat, — noha voltaképpen a táj gazdagítja az embereket s mint a tapasztalat bizonyította, meglehetősen jól... Évszázadok óta minden néptörzs foglalni igyekezett itt és egymás elöl kapkodta a földet s a vizeket. Az erdélyiek persze, — a Királyhágón túl, — roppant bosszankodnak, hogy újabban a Te­mesvár—Arad—Nagyvárad áiíal határolt fél­kört is Erdélynek tekinti a tájékozatlan köz­vélemény. Mióta az uj Románia fennáll, a kép­zelet kiszélesítette Erdélyt s önkéntelen bele­vonta ebbe a földrajzi fogalomba a Bánátot s Arany János és Tisza István vidékét is. Pedig micsoda különbség Erdély e a nyugati síkság között földrajzi, gazdasági, kulturális és külö­nösen lélekrajzi tekintetben. Az újonnan feltörekvő Temesvár s a régi Ko­lozsvár között mekkora a ielk; távolság! Az egyezés legfeljebb a kisebbségi helyzet tekin­tetében van. Egyforma politikai, kulturális, lel­ki problémák és gondok. Egyforma rendezetlen viszony a környező és jól orientálódó német­séggel, egyforma iskolai kérdések a magyarság számára Aradon és Csíkszeredán s rendezendő viszony a többséggel... A Magyar Pártnak, — Romániában csak égy magyár pártszervezet van, — minden város­ban vannak titkárságai. Lúgoson is, ahol egyéb­ként az egyetlen olyan magyor folyóirat jele­nik meg, amely az utódállamok kisebbségeinek kérdésével kimerítően foglalkozik. Temesvá­rod főtitkársága: ez intézi a Bánát magyarsá­gának ügyeit. Székhelye a Magyar Házban van, amelyre minden romániai magyar büsz­ke: a Magyar Házat az ottani magyarság áldo­zatos filléreiből építették s a ház valóban reprezentáns épülete lett a ki­sebbségi magyarságnak. Könyvtár, dalárda, nőegylet. jótékony egyesület, téli melegedő, ol­vasóterem, előadóterem, színpad kapott helyet benne: a bánáti magyarság óletigenléeónek pompás kifejezője ez az épület. Múlt. vasárnap tartottak éppen a magyar szervezetek országra szóló ünnepélyt Temes­várod, amely kiválóan sikerült: a magyarság vezetői is megjelentek, tájékoztatták az egy­begyűlteket az erdélyi magyarság égető prob­lémáiról, majd kulturünnepély s mulatság fe­jezte be a temesvári magyar napot. A feldagadt Temesvár Temesvár nemcsak a Bánát, hanem az egész kiszélesített „Erdély** leggazdagabb városa. Nagy jövője van. Temesváron kívül Brassó a másik nagy erdélyi favorit: az a szerencséjük, hogy a távolság miatt nem rivalizálhatnak egymással. Brassóról azt állítják, hogy ha na­gyon igyekszik, központi és egészségügyileg is ; kedvezőbb helyzete miatt erős reményei vannak arra, hogy Románia fővárosa legyen. Ha a bukaresti urak engedik... Jellemző/ hogy Brassóba nagy tömeg magyar húzódott a pontosan harmadrészben vannak ott magya­rok, románok és németek. Temesvár még erősen tartja a magyar szót, j pedig az osztrák közigazgatás, különösen Sza- j vójai Eugen ittléte s 1867 között ugyancsak gondoskodott arról, hogy különszaldtea s min­dig önállóvá tegye, mint a déli határőrvidék bánátusának székhelyét. Hogy ez kézzelfogha­tó valóság, mutatja az aradi s a komáromi vár hoz hasonlatos bástyasora, — egyik részben katonaság, másikban nyomda és sok műhely van, — azonkívül az irdatlan központi épület, amelyet az osztrákok a különálló temesi bán ság számára építettek. A palota roppant nag) és kopott, mint maga a hajdani bürokrácia most is katona őrzi, szuronnyal. Temesvárnak volt egy roppant szerencséje a belső városmagot rögtön körülfogta a váröv Ezen kívül ezer lépésnyire építkezni annakide­jén nem volt szabad. Igv a külváros és a bel- ‘ város között széles, beépítetlen területek ma­radtak. Néhány évtizede aztán a város vár­jellegét megszüntették, a bástyák egy részét lebontották s a várárkokat betömték. A legszebb s legértékesebb belső területek váltak beépithetőkké. Ekkor lendült fel hirtelen Temesvár, lett a me­zőgazdaságnak s a gyáriparnak egyik központ­jává. Külön gyárvárosa támadt. A Béga-csator- nán uszályok jöttek a városba. A legsűrűbb vasúti hálózatot éppen itt rakták !e. Felépült a Lioyd-sor S mint poraiból éledt Phönix: Te­mesvár fejlődése szokatlan lendületet vett s ez az iráni most sem állt meg. A város történeti épületei különös érdekes­ségben olvadnak Össze a modern építkezések­kel. A mozi mellett Hunyadv János palotája áll, amely most kaszárnya, (a régi hadvezető- eég különben is rengeteg kaszárnyával övezte a várost, amely erősen katonai jellegű volt), a M-ercy gróf háza most ügyészségi épület, de nem messze innen oly rohamosan épültek uj villanegyedek, hogy magtik a temesváriak sem ismernek városukra Igaz, némelyik épület idő előtt összedől; összedőlt tavaly a mozi is, a ré­gi színház lebontott frontját még most sem építették föl s a város főterén évek óta bedesz- kázott színházi portálé gyönyörködteti a nézőt. A vasúttól befelé vezető ut kiábrándító, de a Bégán épített modern strand olyan, hogy egész Szlovenszkón párját kellene keresni, noha na gyob folyókkal dicsekedhetünk, mint a Béga- csatorna. Magyar ujságiróklubja egyenesen pompáza­tos. (Erdélynek majdnem minden nagyobb vá­rosában van egy magyar-német ujeágirókhb, pompás berendezéssel, felszereléssel, zenés ét­tere,mernél, jövedelme viszont rulettből és egyéb hazárdjátékból áll. A rulettes ujságiróklubok most a legdivatosabbak.) Általában újságírók csaptak fel krupíének. A kisebbségi újságírás­nak, mindezek ellenére, mégis nagyobb a res- pektusa, mint például nálunk Szlovenszkón)... Emlék és modernség keveredik itt össze különös egyveleggé: itt szolgált a hires Rukavina generális ée itt épí­tett templomot Fiseher von Erlach. Róbert Ká­roly, Hunyady János itt székelt, — e merő kontraszt: görögkeleti templomot épitenek, újat, hatalmasat, holott azelőtt még nem volt szükség rá---- (Ezek a görögkeleti, hagyma­ku polás templomok egyre szaporodnak most e egyre közelednek nyugat felé ...) It van a tér, ahol V. László esküdött bizony­ságot Hunyady Lászlónak s itt van a Bánát gazdag gabonabörzéje ... Itt égették meg Dózsa Györgyöt (emlékkápolnát állítottak 1906-ban emlékére) s a főtéren római Romulus- Rémus szobor áll, (minden nagyobb romániai vá­ros kapott, egy Róma címerét ábrázoló szobrot az olaszoktól). A pótadót alig ismerik. Budapest után ma is itt fogy a legtöbb Színházi Élet... Van elegan­cia s amolyan felületes kulturélet. Rengeteg újság, — magyar és romám, —• jelenik meg, az élet tempója még magyar, de a vendégei már keletiesen egy szem cukrozott gyümölccsel, egy pohár vízzel s távozáskor feketekávéval kínál­ják. A székely legények, lányok ide vándorolnak munkát keresni s a vendéglőben egy kis menü­ben, igen olcsón, annyi ételt adnak, hogy a szó való értelmében gyomorrontást kaptunk tőle. Kisebbségi város, amelynek ma is jövője van. De, persze, minden éremnek két oldala vagyon. A budapesti Pázmány-egyetem háromszázéves jubileuma Budapest, augusztus 21. Dr. K.orni« Gyula, a bu­dapesti Pázmány Péter Tudományegyetem rekto­ra most küldte szét a maga és az egyetem tanácea nevében a meghívókat az egyetem háromezázévee fennállása alkalmából szeptember végén tartandó ünnepségekre. Az ünnepség fénypontja a szeptember 27-én pén­teken délelőtt 11 órakor az Országház kupolacsar­nokában tartandó diezülés lesz, amelyet Magyaror­szág kormányzója személyesen fog megnyitni. A jubileumi ünnekségek részletes programja a következő: Szeptember 2'5-ón, szerdán este 7 óra­kor ismerkedési est a Gellert-azállóban. Szeptember 26- án, csütörtkön délelőtt 10 órakor szentmise az egyetemi templomban, utána megtekintik az egye­tem központi épületét, majd pedig az egyetemi könyvtárban levő kiállítást, este pedig díszelőadás lesz az operában, melyet a magyar vallás- éa köz­oktatásügyi miniszter estélye követ. Szeptember 27- én, pénteken délelőtt lesz a díszgyülés a parla­ment kupolacsarnokában. Este diszíakoma, után.' pedig hajóséta lesz. Szeptember 28-án, szombaton délelőtt 11 órakor tartják meg disztoktor-avatást az egyetem központi épületének dísztermében. A csütörtöki, pénteki és szombati nap délutánjait a magyar főváros megtekintésének szentelik. Szom­baton este 8 órakor bucsu-összejövetel lesz. Szep­tember 29-re, vasárnapra, kirándulások és sportbe­mutatók vannak tervbevéve. Páz£Ráiisf-em!$fetábfáva! feSöllfe meg a rstiosinal püspftkt kastélyt P ő s t y é n, augusztus 21. (Saját tudókitónk­tól.) A Pázmány-egyetem háromszáz éves ju­bileuma alkalmából Radosina község katolikus lakossága elhatározta, hogy a püspöki park kö­zepén álló kastélyt, amelyben Pázmány Péter hosszabb időt töltött, s amelynek kapuján ma is ott díszeleg Pázmány címere, a három strucc- toll és az érseki kalap, — emléktáblával fogják megjelölni. A kastélynak van egy úgynevezett Pázmány-szobája is, ezenkívül a püspöki levél­tárban sikerült olyan dokumentumokat találni, amelyek élénk fényt vetnek Pázmány radosinai kapcsolataira. Megtaláltak ugyanis egy jegyze­tet, amelyből arra következtetnek, hogy Páz­mány itt irta örökbecsű munkáját, „Az igazság­ra vezérlő Kalauz“-t. Felvetődött az a terv is, hogy a „Pázmány-szo'bá"-ban összegyűjtik a Pázmány-dokumentumokat, rézmetszeteket és relikviákat, egyszóval a kastélyban valóságos Pázmány-muzeumot létesítenek. Angliában igy tüntetnek Abesszínia mellett. Irta : Szombathy Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom