Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-21 / 190. (3742.) szám

1935 iflflfoosÉös 21* Mtrda. <pKwa-MAfi^^Hna>a^ 9 A Rimaszombati AC bemutatkozása RÁC—Rozsnyói SC Sti (3t0) JlimaSíombat, augusztus 90. Kevés-szám® néző előtt gyenge, nivétlan mérkőzést Játszott a kát csapat. A* első félidőben még csak volt va­lami futball, amikor még a RÁC bírta az iramot, ide. a második félidőben, amikor a RAG elvesz­tette Benyovazky oenterhalfját, aki ezen a mér- kőrésen mutatkozott be, de a IL félidő 21. per. ©ében elesett és bokaosontreipedéet szenvedett, csapkodó lett a Játék, amit a bitó teljes erély- fcelenaége is előidézett. — A RÁC a matatott gyenge játék után nagyon kevés reménnyel Indulhat az őszi bajnokságok küzdelmeibe. Csupán Szudha és Andrá^ik mmtattak valamit A csapat — különösen a másodok félid-őbenn, ami­kor a kopdicióhiány mutatkozott — összeesett és egy rendes támadást sem tudott összehozni. A rozsnyól csapatban sok az olya® játékos, akik, hogyha annyit játszanának, mint amennyit be­szélnek a pályán — esetleg — sokkal többre is vihetnék. Legjobb emberük Sztarna halszél. A gólokat az 5. percbe® Pohocsky, a 9-be® Szabó egy 30 méteres szabadrúgásból és * 25. percben újra Pohoczky rúgták. A második félidő és' az RSC egyetlen és a mérkőzés legszebb gólját Sztarna rúgta az 1. pereiben. Grűnbaium füleki bíró nagyon erélytelen volt, ami aztán okozója lett a második félidőbeli dur­va játéknak is. Kárpátaljai sporthírek Az SK RUSJ Szatmáron 3:0 (2:0) arányban le­győzte az ottani Olympia csapatát a klubházavató nemzfetközi mérkőzésen. A gólokat Krizs I., Kraj- nyák és Kobzár lőtték 1 A keleti divízió selejtező mérkőzéseinek állása: 1. MSE Munkács 8 7' — 1 34:10 14 2. UAC Ungvár 7 5 1 1 21:9 11 3. Slávia Eperjes 7 3 — 4 10:22 6 4. Slovan Munkács 8 2 1 5 10:20 5 5. KSC Kassa 8 1—7 10:24 2 Egyetlen hátralevő mérkőzés: Eperjesi Slávia— UAC, amelynek eredménye nem változtat a he­lyezéseken. ... A selejtezők góllövői: Fézler MSE (a pesti Szür­ketaxi volt csatára) a gólkirály 13 góllal, máso­dik Plaozer UAC 9 góllal. Hatgólosak: Bröstei KSC és Tóth MSE. Négygólosak: Kovács és Molnár UAC, Stanek Slávia, Kai® I. és Szabó MSE. Háromgólosak: Stross Slován, Lukács és Pivo- várnyik * SÍávia. Kétgólosak: Hantsehl és Toránseb Sióvá®, Er- bach II. UAO, Tomkó és Zimmermann MSE. Egy gólosak: Bartóki, ■ Ker&cbelt, Kruppa és Sztasinszky KSC, Cipera, Libák és Selesztai Sió­vá®, Ripka és Tóth I. UAC, Erdei és Rosenberg MSE.. ...... A diviziós fegyelmi bizottság az UAC—MSE mérkőzésen kiállított Fézler és Kain I, MSE já­tékosok,' valamint Pletenyi II. UAC hátvéd ügyé­ben enyhe ítéletet hozott Mindhárma® négyheti feltételes büntetést kaptak. • „A Csehszlovákiai Magyarok teniszbajnoksá- gaí‘‘ Ungvárott augusztus 29. és. szeptember 1. között az UAC rendezésében folynak le. Ki búsra kerül:, a női és. férfi egyes, női vegyes és férfi páros bajnokság, valamint az ifjúsági női és fér­fi egyes. Idén elsőizben rendezik meg 35 éve® felüliek részére az öTCgtfiuk egyes és páros baj­nokságát. Mindennemű megkeresés Papp Ferenc tenisz-szakosiztályelnök cimére küldendő, Ungvár, Szóchenyi-Korjatovics tér 31, I. Nevezési határ­idő ang. 28. este 18 óra. Nevezési dij az egyesek­ben 15 korona, a párosokban személyenként 10 korona. Minden nevezési dij után 10 százalék szö­vetségi járulék fizetendő. Aki csak egy számban indul, 20 korona nevezési dijat fizet. A.' verseny­zők és kisérőik napi 27 koronáért teljes ellátást kapnak a „Korona“ szállóban. (Szoba, reggeli, ebéd, vacsora.) )( Ipolyság. IFC—Lévai TE 1:2 (0:0.) Barátságos mérkőzés. A hazai csapat tartalékkal vette fel a küzdelmet a felerősített LTE-vel szemben, mely­től megérdemelt vereséget szenvedett, mert gyön­ge, nivótlan futballt játszott. — Az LTE lendüle­tes csatárjátékával határozott fölénnyel játszott. Az eredménytele® első félidő után, a játékidő1 második felében erélyes játék bontakozott ki, mely sokszor a durvaságig is elfajult. Az LTE a 28. és a 40. percben eredményes Nemesik révén, mig az IFC egyetlen gólját Víg a 34. percben érte el, A hazai csapatban Leporisz kapus vé­gezte, jól feladatát, kinek a nagyon gyönge hát­védek mögött nehéz dolga volt. A fedezetsor kö­zepesen,. és a csatársor, különösen a belső hár­mas, nagyon gyöngén játszott. Az LTE legjobb csalkatrésze a csatársor veit, mig védelemiben Dubec tűnt kt. A KASSAI CAPITOL-MOZGö MŰSORA: MI LESZ VELED EMBERKE? Fallada regényének filmváltozata. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A TÖRVÉNYTELEN APA Luice Uirich és Rom&nowsky vígjáték a. . KőzcíAZDa Olaszország háborús készültsége a gazdasági számok tükrében Nincs szükség nagyobb behozatalra és a devizakészlet csökkentésére Prágai augusztus 20. Olaszország és Abesszi- ’ nia konfliktusa és a háború veszélye már régóta előre vetette árnyékát és bármint alakultak is a politikai eshetőségek, a háborús veszély a gazdaság tükrében százszázalékosan megmutat­kozott .... A legjellemzőbb momentum például az, hogy már hónapok óta egyre esnek az olasz érté­kek a londoni tőzsdén és 20—25 százaléknyi veszteséget szenvedtek a hat hónap előtt va­ló Jegyzésekkel összehasonlítva. Ez részben azért következett be, mert az angol tőzsdések, tartva a háborús veszélytől, túl akar­tak adni az olasz értékeken, részben pedig az. olasz kormány különböző értékpapírok eladásá­val fontdevizát szerzett magának Londonban, Olaszországnak nyersanyagokkal való bő ellátása már az év elején kezdődött A német konjunktúra-intézet az olasz készletek gyara­podását 1935-ben 30 százalékra teszi, de ez a szám messze mögötte marad a valóságnak, amint azt a különböző vásárlási jelentések mutatják. Az olasz behozatali fölösleg, amely 1932-ben 120 millió lírát tett ki havi átlagban, ebben az évben megkétszereződött és jelenleg 250 millió lírára rúg. Az olasz kereskedelmi statisztikában ezek az árutöbblet-bevásárlások nem nyernek precíz és tiszta kifejezést, de az olasz napilapokból kitu­dódik, hogy a szén- és vasszállitó gőzösök kira­kodása a vezető olasz kikötőkben az utóbbi hó­napokban a normális forgalom háromszorosát teszik. Angol lapok jelentik, hogy a Földközi ten­ger nagy kikötőiben az olasz hadvezetőség ál­landóan nagy vásárlásokat eszközöl és a vá­sárolt árut fonttal fijseü. Az olasz had vezető­ség jelenleg rengeteg nyersanyag, egyenruha, muníció és építkezési anyag fölött rendelke­zik, úgyhogy a háború kitörésének esetén nem lesz szüksége nagyobb pénzügyi megmozdulá­sokra, mert már mindent előkészített, Olasz­ország berendezkedett a háború hosszabb tartamára. Teljesen ismeretlen körülmény az, hogy Olaszországban a termelési index a békeindex­szel összehasonlítva 114 százalékra emelkedett a tavalyi 89.50 százalékkal szemben. Az olasz munkanélküliek száma 700.000-re csökkent. Igaz ugyan, hogy az olasz árak 12—15 száza­lékkal emelkedtek, de Mussolini az igy bekövet­kezett versenyképesség megbénulását azzal el­lensúlyozta, hogy minden importra 3 százalék különadót vetett ki. Ezenfelül a Ura csendben és észrevétlenül, 7y, százalékkal esett és ez a csökkenés, valamint a 3 százalékos különadó kiegyensúlyozta az áremelkedést. Az erőszakolt fegyverkezés természetesen az olasz aranykészletet is megtámadta. Ez a készlet 1934 elején 7 milliárd lírát tett ki és közben 5*2 milliárd lírára esett. Ugyanebben az időben a bankjegyforgalom körülbelül 1 milliárd lírával emelkedett,' Olaszország meg­szüntette a 40 százalékos bankjegyfedezet kényszerét és az utóbbi időben a kamatlábat 3 % százalékról 43^ százalékra emelte, hogy az aranystandard megvédése érdekében meg­előzze a túlzott hitelköveteléseket. Az olasz kereskedelmi mérleg a mtilt évben 2400 millió lírás passzívumot mutatott, amely ez évben fa fennáll. A passzívumot a hajózási bevéte­lekből származó 500 millióval, az idegenfor­galomból származó 900 millióval és a 900 milliót kitevő és jelenleg visszaáramló kiván­dorló pénzekből fedezték* E számok tükrében elmondható, hogy Olasz­ország anyagilag teljesen felkészült a háborúra, annyival is inkább, mert külföldi aranykészlete, amely három hónap előtt 1800 millió lírát tett ki, még mindig igen tekintélyes. A háborús ve­szély a nyersanyagpiacot is megélénkítette. A nyersanyagpiacon a háborús készülődés a kö­vetkezőképpen fest: gyapjú 26, selyem 9, juta 7, bőr 18, nyersolaj t, ólom 12, cink 15, dnn 3, zsir 5 és rizs 11 százalékkal emelkedett. 1—• A gabonaárak, amelyek junius végén 20 százalék­kal maradtak a január 1-i árak nívója alatt, idő­közben igen gyorsan felszöktek. Alacsonyabb jegyzése csak gyapotnak és réznek van, de szem -előtt kell tartani, hogy a réz ára 1934-gyel szem­ben 25% -kai emelkedett. A világpiaci készletek is csökkentek. Gyapotban 1.8-ról 1.1 millió bál­ra, cinnben 22.600-ról 15,700 tonnára, benzin- Ibéír 58^x&I‘14# tailífó':'héktoliterre és gyapjúban "214.000-ről 91.000 bálra csökkent a világpiaci “készlet. Igen jellemző a román berizin forgalma az olasz vásárlások következtében. Március vé­gén a romániai benzint 42 aranysillinggel jegyez­ték, julius végén már 60 aranysillinggel. A há­borús veszély drágulást idézett elő a gyümölcs­ös zöldségpiacon is és a spekuláció a citromhal­mozást részesítette előnyben. Összegezve mondható, hogy Olaszország nemcsak fegyverkezését fejezte be, hanem hogy minden nagyobb behozatal és deviza- készleteinek minden különösebb csökkentése nélkül háborút viselhet* (A pénzügyi tisztviselők az adók közvetlen fize­tésének visszaállítását javasolják.) A pénzügyi hiva­talnokok szervezetei az illetékes fölöttes hatósá­gokhoz azzal a javaslattal fordultak, hogy a posta- takarékpénztári befizetési lapok helyett ismét be kell vezetni az adófizetés közvetlen módját, adó- könyvecskékre, mint az régen volt. Ez azért volna fontos, mert a mai módézer mellett az adóalany az adóhivatalnokkal csak végső tanácstalanság vagy végrehajtás esetén jut közvetlen érintkezésbe e a közvetlen érintkezés hiánya miatt hanyatlott az adóerkölcs az adóalanyok, de a pénzügyi hivata­lok'oldalán is. („Mi lesz a konverzióval?4') Maywald Károly a Právo Liidu közgazdasági rovatában azt Írja, hogy ha az egész közgazdasági életen komolyan akarunk enyhíteni s ha a kamatszolgálaton komoly megtaka­rításokat akarunk elérni, úgy a hosszúlejáratú ál- larnk öles önök kamatját 4 százalékon, a rövidlejám- tu kölcsönöket 2 százalékon kell standardizálni. Ma a xövidlejáratu kölcsönökért nagyobb kamatot fizet az állam, mint a hosszúlejáratú kölcsönórt. Ezt feltétlenül meg kell változtatni. A kamatláb leszállítása azonban csak úgy lesz igazán hatásos, ha a kormány ezzel egyidejűleg komoly beruházási és gazdasági programmal lép a nyilvánosságra s annak végrehajtását nyomban meg is kezdi. A legutóbbi devalváció óta másfél év veszett kárba s hiba volt, hogy akkor 4.5 százalékra konvertálták a kölcsönöket s ezzel a kormány mintegy kifeje­zésre juttatta, hogy ezen a színvonalon akarja tartani a kamatlábat. Ha nem akarjuk, hogy a munkanélküliség tartós legyen, úgy tovább kell menni a konverzióval. (A pöstyéni ipartársulat uj titkára.) Tudósítónk jelenti: A vegyes ipartársulat tagjai már hosszabb ideje elégedetlenek voltak a társulat titkárával, úgyhogy a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen uj tit­kárt választottak. Az. uj titkár Emánuel Oravan, aki eddig a fürdőigazgatóeág hivatalnoka volt, Mit kapunk a valutákért? Prága, augusztus 20. Kő 100 pengőért ■<••... 48630 100 pengőért >■>•*«. 491.— 100 schllllngért «.,.»* 458AO 100 zlotyért .......................... 457.50 100 lejért ■•••«••• 14.05 100 márkáért ■ u « » • ■ » 808.— 100 dinárért «•■««»• 54.05 100 svájci frankért ................ T87.50 10 0 francia frankért ■ ■ * ■ ■ 159.95 100 belga frankért............... 409— 10 0 Hráért ......................... . 174.40 10 0 holland forintért « - • . « 1629.— 1 amerikai dollárért « s » . 24.05 1 angol fontért . . « ■ « « 120.125 Mii fizetőnk a valutákért? Prága, augusztus 20. Ki 100 pengőért .»„«».« 489.50 100 schllllngért 461.30 100 zlotyért »»•»... 460.50 100 lejért ....................... 14.40 10 0 márkáért « » . . . « . 812— 100 dinárért , * s ■ . * , 54.43 100 svájci frankért................. 790.50 10 0 francia frankért «... 160.55 100 belga frankért * * . . * 411.— 100 líráért • ••*«»*» 175.60 100 holland forintért .... 1635— 1 amerikai dollárért . . ■ ■ 24.25 1 angol fontért , * « » ■ « 121.125 (A második gabonakampány gabonatmporf-’ szükséglet nélkül.) Júliusban végétért a második gabonakampány és Csehszlovákiának nem volt szüksége importtöbbletre. Pontosan egy évvel ezelőtt vásárolt a Gabonatársaság 6000 vagon jugoszláv búzát és ebből julius végéig 3815 va­gon ment át a belföldi forgalomba. Más részről tekintetbe kell venni, hogy a Gabonatársaság még eladatlan készletei a kampány végén 32 ezer 300 vagont tettek ki, úgyhogy a Jugoszlá­viából importált gabona nem tényleges szükség­letet fedezett, hanem gyarapította a meglevő készleteket. Figyelemreméltó, hogy előző évek­ben a jobb aratások ellenére kenyérgabona* importra szorult az ország. így például 1932/33- bán még 29.000 vagon búza, 2000 vagon búza­liszt került Csehszlovákiába a külföldről* 193$- 32-ben pedig 51.000 vagon búzát és 4400 vagon búzalisztet importáltak. Széles néprétégek elég­telen táplálkozása az utóbbi években a gabona- gazdaság autarkiáját nagyban elősegítette, úgy­hogy még rossz termésű évben is felesleg mu­tatkozott a készletekben. A rossz aratás ellené­re a lefolyt kampányban még a tengeriimport fa csökkenést mutat és az előző évi 22.900 vagon­nal szemben 11.900 vagont tesz ki. Ezt első­sorban a magas monopolárakra kell visszavezet­ni. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a tengeriimport sem fedezett valójában fennálló szükségletet. Ha Délnyugatszlovenszkón na­gyobb, jelenleg bevetetlen területeket tengerivel vetnének be, ezen a téren is autarkiát lehetne elérni. Júliusban a buzabehozatal 655 vagont tett ki (tavaly semmit) és ez a mennyiség a ju­goszláv búzából elvámolt havi részlet. A tengeri­import 1070-ről (2068) júliusban 1093-ra (6270)' emelkedett. Az őrlemények kivitele 441-ről (456)’ 228 (12) vagonra csökkent. A Gabonatársaság elnöke, dr. Feierabend, a Bankovní Véstníkben részletesen foglalkozik a társaság helyzetével és kijelenti, hogy a monopólium súlyos helyzetbe jutott. (Egyenetlen a prágai devizapiac.) A mai prágai devizapiacon Alexandria 0.50, Buenos 2, Helsing- fors 0.10, Kovno és Liszabo® 0.125, London 0.125, Madrid 0.50, Varsó 0/25 és Danzig 2.50 koronával javult, Amszterdam 1, Berlin 3, Kopenhága 0.25 és Montreal 0.02 koronával gyengült. (Élénkebb acéltermelés — rosszabb üzlet.) A vasijóar júniusi termelési adatai mutatták, hogy a vas ipar terén további üzemredukció ál­lott be. Juliimba® a fejlődés javult. A nyers­acéltermelés — ezer tonnákban — 84-röl (98) júliusban 100-ra (84) emelkedett. Ezzel szem­ben a nyerevaetermelós 68-ról (55) 63-ra (52) esett. Ez a fejlődés az idény szokványainak meg­felel. Az acélpiac termelési emelkedésével azon­ban szembenáll a rosszabbodott üzlet. A nyersvas eladások ugyan a júniusi 7.8-ról júliusban 8.4- ré emelkedtek, de az előző hónappal szemben fennálló tetemes hiány nem nyert pótlást. A hengervas eladása gyarapodást mutat és pedig 42-d)l 45-re. Mindezek ellenére az 19S4. évi ei- adási eredményeket a vas- és acéltermelés nem .tudta elérni* (Szeptemberben kezdődnek a csehszlovák— osztrák kereskedelmi tárgyalások.) A Prager Tagblatt jelentése szerint Ausztriával szeptem­ber elején kezdődnek a gazdasági tárgyalások. Az uj tárgyalások folyamán szóba kerül a fize­tési mérleg kérdése is, amely a legutóbbi tár­gyalások alkataiéval is élénk vita tárgyát ké­pezte. A tárgyalásk megszakítása óta a két ál­láspont nem változott lényegésen. Prágái; rész­ről utalnak arra, hogy azf osztrák idegenforga­lom előnyére több.rendbeli adminisztratív Röiiy- nyités történt. Egy osztrák statisztikából: kide­rül, hogy az osztrák fürdők .csehszlovák láto­gatottsága ez év júliusába® a múlt évhez viszo­nyítva 69 százalékos emelkedést mutat- és hogy júliusban 35.000 csehszlovákiait jelentettek be Ausztriában. (Mikor építik fd a zsolnai pályaudvart?) Tudó­sítónk jelenti: A zsolnai pályaudvar építésének ügye már évtizedek óta vajúdik. Az építkezési ter­vek már az államfordulat előtt készen voltak. A kormány azóta sokat foglalkozott a nemzetközi vasúti forgalom szempontjéból fontos gócpont pá­lyaudvarával. Eltekintve attól, hogy a jelenlegi pá­lyaudvar ez egészségügyi előírásoknak sem felel meg, a város presztízsé is megköveteli, hogy kifo­gástalan állomása legyen. A váróéi tanács ismétel­ten interveniált az illetékes tényezőknél, de az ott nyert Ígéreteket nem teljesítették. Többrendbeli mi- aiszteri bizottság szállt ki, de az uj pályaudvar még mindig nem épült fel. A városi tanács most elhatá­rozta, hogy külön küldöttség utján megsürgeti a pályaudvarógitést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom