Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-11 / 183. (3735.) szám

17 r 1935 aogtiarta* 11, vasárnap. Augusztus 16-án kezdődik Varsóban a nemzetek sakk-olimpiásza 22 nemzet vesz részt a nagy szellemi tornán ■ Csehszlovákia és Magyarország nagy favoritok FLY-TOX K I I RT LEGYET tS MINŐÉN EGYÉBB ROVART HATÁSA GARANTÁLT I Budapest, augusztus eleje. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Egy évtizeddel ezelőtt ala­kult a nemzetközi sakkszövetség, a FIDE, amely hovatovább éppen olyan erőteljes szer­vezetté fejlődött, mint a FIFA, a különböző országok labdarugó szövetségeinek szerveze­te. A FIDE legnagyobbszabásu rendezése a nemzetek közötti csapatverseny, amely szintén világbajnokságért folyik s amelynek értékes vándordija az 1927-ben alapított Hamilton-Russel aranyserleg. 1927 előtt is voltak csapatvilágbajnoki küzdelmek a FIDE égisze alatt, mint a párisi olimpiász alkalmával, azután pedig Budapesten négy nemzet között, de a sakk-olimpiász igazi for­mája 1927-ben, a serleg alapításával fejlődött ki. Sakk-olimpiászt rendszerint kétévenként tartanak s az időközben legföljebb az okozhat eltolódást, ha nehéz gazdasági viszonyok miatt nem akad vállalkozó szövetség, amely a következő olimpiász megtartását garantál­ná. Az ilyen olimpiász megrendelése ugyanis óriási terhet ró egy-egy sakk-szövetségre. Az 1931-ben Prágában rendezett nagy olim­piász a csehszlovák szövetségnek csaknem negyedmillió koronájába került, igaz viszont, hogy az addig rendezett olimpiá­szok között ez volt a legfényesebb. A lengye­lek most hasonlóan méltó keretek között ren­dezik meg a nemzetközi csapatmérkőzést, amely sorrendben immár a hatodik. A Hamilton-Russel serlegért folyó mérkő­zéseknek kialakult formája van. Minden or­szág négytagú csapattal áll küzdelemhez, de öt játékost nevezhet, az ötödik mint tartalék szerepel. A játékosokat erősorrend szerint ne­vezik s ezen a sorrenden nem szabad változ­tatni. Minden nemzet csapata játszik a többi ösz- szessel s bár a csapatok mint egységek lépnek fel. nem a csapat által elért eredményt, tehát nyereséget, döntetlent vagy veszteséget hono­rálják, hanem az egyes játékosok pontjait ad­ják össze s az olimpiászt az a csapat nyeri, amely a legtöbb pontot érte el, ha esetleg nem is a legtöbb mérkőzést nyerte meg. Csupán egyező pontszám esetén dönt a helye­zés sorrendjében a megnyert mérkőzések száma. Amerika hegemóniája A sakk-olimpiászokat a sakkvilág legna­gyobb érdeklődése kísérte, mert minden or­szág legjobb játékosait állítja ki és igy az olimpiászok hovatovább valóban a sakkvilág legjobbjainak találkozójává váltak. Ha végigtekintünk az eddigi olimpiászok történetén, azt látjuk, hogy 1931-ig Európa vitte a vezetőszerepet, még pedig leginkább a magyar sakkcsapat ragyogó teljesítményei következtében. Köz­ben azonban az USA kifogyhatatlan ember- rezervoárja — amint a többi sportokban is — úgy a sakkban is nagyszerű fiatal játékosgár­dát termelt ki, amely ugyan az európai sakk­küzdelmek arénáján a nagy távolság miatt nem vesz részt, annál nagyobb hévvel veti magát az olimpiai küzdelmekbe. 1931-ben Prágában az USA csapata hódí­totta el Európától az aranyserleget és akkor az USA veterán éljátékosa, Marshall. a serleg átvételekor kijelentette, hogy az USA az értékes trófeát nem igen fogja többé a kezéből kiadni. A következő olimpiászon újból az USA nyerte a világbajnokságot s így a varsói olimpiász azt az izgalmas kérdést veti a sakkvilág elé, vájjon sikerül-e valame­lyik európai államnak visszaszerezni a ser­leget az újvilágtól? Az olimpiász múltja Tekintsük át röviden az eddigi olimpiászok történetét. Az első ilynemű versenyt 1927-ben tartották Londonban és ezen tizenhat ország vett részt, Izgalmas végküzdelemben Magyarország csapata hódította el a serleget a dánok elől 40 ponttal a lehetséges 60 pont­ból és igy 66.6 százalékos eredményt ért el. Következtek Dánia 3814, Anglia 3614, Hollan­dia 35, Csehszlovákia 3414, Ausztria és Né­metország 34 ponttal. A második olimpiászt 1928-ban Hágában rendezték az amszterdami olimpiásszal egyidőben. Ezen tizenhét nem­zet vett részt s a serleget újból Magyarország csapata nyerte, a leheLéges 64 pontból 44-et érve el, ami I 68.75 százaléknak felel meg. Következtek az USA 3914, Lengyelország 37, Ausztria 3614, Csehszlovákia, Dánia és Svájc 34 ponttal A következő olimpiászt 1930-ban tartották Há­gában. Ezen Lengyelország bombacsapattal jelent meg, amelyben Rubinstein, dT. Tarta- kower, Przepiórka, Makarczyk és Frydiman játszottak és ez a csapat a 68 lehetséges pontból 48 és 14 egységet szerezve, első helyre futott be, 71.3 százalékkal olimpiai rekordot állított fel és másfél egységgel előzte meg a serlegvédő Belgrád, augusztus hava. Este széliünk be Belgrádban a hajóra: ezúttal a komoly és csendes Jupiter-gőzös visz tovább. Ezúttal nem kiránduló társasá­gok utaznak, hanem úgynevezett egyes uta­sok, akik Középeurópa minden részéből gyűltek össze, csendesek, nyugodtak s hosz- szu hajóutra rendezkedtek be. Egy prágai miniszter is utazik, családostul: utazásáról minden jobb parti hatóság előre értesült, mert a nagyobb állomásokon prefektusok és virágcsokros kislányok kapaszkodnak a parancsnoki emelvény előtt kivételes helyet élvező miniszter üdvözlésére ... Belgrádnál a Duna két kilométer széles. Körülményes dudálások és körforgások árán mégis nehezen jutunk ki a Száva tor­kolatából a nagy Dunára : zátonyok, apró szigetek és hirtelen elénkbukkanó kis uszá­lyok nehezítik meg a kijutást. A hosszú csavargást azonban pótolja a látvány : Bel­grád és Zimony szétszórt, ragyogó fény­bogarai a sötét éjszakában, a nagyhid hár­mas lámpasora, a visszatükröző lágy Duna- viz, a sötétbe burkolózó, homályos épület­tömbök, a parti lámpasorok, —> Belgrád (ki­terjedése szokatlanul nagy -— még félóra múlva is rózsaszinben villog a messzi város fölött az ég, pedig már a pancsovai hid alatt járunk s kezdetét veszi a torontáli síkság „ » . ★ * * Reggel öt óra van, a hajópincér szerint azonban már hat óra. Előre toljuk óránkat s ez még álmosabbá tesz : a román parto­kat súroljuk s itt már keleteurópai idővel számolunk. Hűvös, harmatos hajnal van, a gépek egyhangúan dobognak : szinte szo­katlan, ha az állandó rezgést egy-egy kikötő megállítja s parthoz ütődünk. A hajósze­mélyzet felkölt mindenkit, akik pedig az éjjelt a födélzeten, párnák és takarók között töltötték, azok már kora virradat óta tá­maszkodnak a korlátnak s azon iparkodnak, hogy fényképezőgépükkel látható fotográ­fiát készíthessenek az előtörő, rózsaszínes napfényben. A nap most kél a krassószö- rényi hegyek mögött, sugarai felkusznak a sziklák tetejére, a fenyők hegyére. Friss le­vegő fut végig arcunkon, reggeli üdvözle­tei csókol ránk, a völgy szükül s a félelme­tes Babagáj-szikla hirtelen mered elénk a folyamból. Egy várrom, nagyritkán valami falu, tanya, egyébként erdők és hegyek, amelyek lefutnak a Duna lábáig s ott tör­nek meg a parti köveken. Kanyargunk óvatosan a partok kö­zött Ez már a Kazán-szoros, teljes fönsé- gében s erre előkerül a hajó ciceronéja is: most már szünet nélkül s vicces formában magyarázni fog. Igen, ezt, hogy igy hajózhatunk nyugod­tan, felrobbantott sziklák, vízben épített töltések, katarakták és zátonyok között, az mindenképpen és kizárólag Széchényinek köszönhető, akinek nagy emléktáblája még ma is hirdeti a magyar alkotó szellem dj­m&gya-r csapatot. A harmadik helyen Német­ország végzett 4414 ponttal, utána Ausztria 43 Yt, Csehszlovákia 42 Yi s az USA 4114 pont­tal következett. Ezen az olimpiászon már 18 csapat vett részt. A következő olimpiászt a csehszlovák sakk-szövetség rendezte Prágá­ban 1931-ben. A résztvevők száma egygyel szaporodott. A játékosok között a világ leg­jobbjai voltak; Aljechin, Bogoljubov, Flohr, Kashdan, Spielmann, Grüafeid, dr. Vidimar, Ruibinstain, dr. Tartakower, Mattison. Ma­gyarország ezen az olimpiászon csak legyen­gült csapattal vehetett részt, elsősorban Ma­csőségét s Vásárhelyi mérnök roppant tu­dását. Szemben, a másik parton Traján császár útja kanyarog s a hajó fedélzetén ide-oda futunk, hogy a kőbe vésett utakat, táblákat, a különleges parti sorompókat lát­hassuk. FÉNYKÉPEZNI TILOS! Fényképezni egy román rendelet értel­mében itt már szigorúan tilos. Hogy miért: senki sem tudja. A szerb partokat fényké­pezni ugyan szabad volna, de ki tudja bizo- nyitani, hogy nem a román részeket vette föl filmjére ? S a kapitányt büntetik a legjobban: a kapitány pedig derék, barátságos osztrák ember, ki akarna neki kellemetlenkedni ? így tehát minden fényképező nagy bána­tára sötét gépekkel uszunk lefelé s csak szemünk lencséjét meresztjük, hogy a bor­zongatóan szép Kazán-szoros, az alig száz­húsz méternyire összeszűkült folyammal, a visszhangos hegyóriások, a Vaskapu, az emléktáblák, a zöld, titokzatos kis Ada- Kaléh szigete örökre megmaradjon ben­nünk, mint soha nem múló szépség. HADAK ÚTJA. Sic transit glória mundi: ez a közmon­dás jut eszünkbe, Traján régi útját látván. A kétezeréves ut vékony, hullámzó esik csupán a jugoszláv részeken, de csodálattal tölt el ma is : mennyi vér, szitok, erő, em­beri türelem fűződik ehhez az úthoz itt, a Duna peremén, fehér sziklába vájva, soha el nem tüntethetően, hány ezer és ezer ró­mai katona bőrszijas lába taposta, hogy dicsőséget szerezzen hitetlen barbárok fö­lött a messze uralkodó hatalmas Rómának. Szemben vele a Széchényi útja a béke útja volt . . . Tágul és szükül a völgy, gömbsorompók integetnek titkos jeleket a kormányosoknak, a hajók kitérőkben várják meg egymást tü­relmesen, bármilyen széles is látszatra né­hol a Duna, alig néhány méter járható benne, ezek is töltések közé szorítva: egyébként pedig, — akárcsak egy vidám hegyi folyó, — köveken, sziklákon zuhog vize kelet felé, vízesések gyöngyöznek kö­zepében s itt is, ott is felmered váza egy- egy elsüllyedt, összetört, zátonyra futott uszálynak. Ravasz, furfangos, sötétszándéku itt a Duna : csak külsőre szép. de a meg­tévesztő szépség, a vízben tükröződő hegy- koszorú bánatos veszélyeket takar: ki tudja, mennyi élet veszett itt, a fondorlatos sziklák, visszhangos völgyek, égigérő fehér kövek között . .. óvatosan, lassan kanyarog hajónk, sokat dudál, kanyarog, minden pillanatban uj, megdöbbentő szépségeit mutogatva a döbbe­netes Aldunának. Két kézzel fogva a hajókorlátot, neki­dőlve a párkánynak, szótlan csodálattá! csak nézünk, nézünk . . ■ SZOMBATHY VIKTOR. róozy nagymester hiányát érezte. Az eddigi ragyogó eredmények után kudarcszámiba megy a magyar csapat tizedik helye. Annál szebb eredményt ért el Csehszlovákia, amely a harmadik helyre futott be s ettől kezdve olimpiai szereplése fejlődő vonalat mutat. A serleget elsőidben nyerte Amerika, a lehetséges 72 pontiból 48 egységet érve el, ami 66.6 százaléknak, tehát a magyar csapat londoni eredményének felel meg. A többiek sorrendje a következő volt: Lengyelország 47, Csehszlovákia 4614, Jugoszlávia 46, Né­metország, Litvánia és Svájc 45 K>, Ausztria 45 ponttal. A magyar csapat 3914 pontot ért el. A következő olimpiászt Anglia rendezte meg 1938-ban Folkestoneban. Ezen tizenöt nemzet vett részt. Az olimpiász újra az USA diadalával vég­ződött, amennyiben csapata 39 ponttal, 69.7 százalék­kal megvédte a serleget. Csehszlovákia ezen az olimpiászon már má­sodik volt 3714 ponttal. Az utolsó fordulón az USA csapatával játszott s csak a szerencsétlen véletlenen múlt, hogy nem előzte meg a rettegett favoritot. A har­madik helyre Lengyelország, Magyarország és Svájc csapata került 34 egységgel. Magyar- ország tehát újból előretört, amit a csapatnak a fiatal Lilienthallal való felfrissítése okozott. A versenyzők Két év óta az egyes országok sakkviszo­nyaiban s a nemzetközi sakké leiben jelenté­keny eltolódás következett be. A sakkban is mindinkább előtérbe nyomult a „helyet az ifjúságnak" jelszó. Itt és ott nagyon tehetséges fiatal játékosok tűntek fel, akiknek játékereje eléri a nagy­mesteri gárdáét. Természetes, hogy a legtöbb olimpiai csapat ezekkel a fiatal játékosokkal felfrissülve fog megjelenni Varsóiban. Rekor­dot jelent már a nevezések száma is, ameny- nyiben huszonkét ország küldötte el nevezé­sét. A jelentkező nemzeteket a francia abc sorrendben közöljük: Argentína, Ausztria, Dánia, Spanyolország, Észtország, Finnor­szág, Franciaország, Anglia, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Palesztina, Lengyelország, Romá­nia, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, USA, Jugoszlávia. Kik a §avori$ok Ha az egyes országok által kijelölt csapa- patokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az USA ugyan most is nagy favorit, amennyiben a folkestonei győztes olimpikonjait küldi ki s a csapatot még megerősítette, de az euró­pai államok közül néhány olyan is akad, amelyik nagy eséllyel veszi fel a küzdelmet a nagy védővel szemben. Papírforma szerint igen esélyes Ausztria csapata, amelynek tagjai Spielmann, Grünfeld, dr. Becker, Eliskasses, Müller. Valamennyi több nemzetközi csatában edzett játékos s hogy mi , mégsem tippeljük sem az első, sem a máso­dik helyre, annak oka a bécsi iskola békés természetéiben rejlik. Az osztrák csapatot megverni nagyon nehéz, viszont Spielmannt és Eliskassest kivéve az osztrák játékosok nem átütő erejűek. Az elsőséghez pedig nem , elég mérkőzéseket nyerni, hanem sok pon- . tót kell gyűjteni. , Nagyon jó szereplést várhatunk Csehszlo­vákiától, amelynek csapatát Flohr nagymester vezeti, aki egész bizonyosan az első táblán is ragyo- , gó eredményt ér el. A többi táblánál is nagy- , szerű játékosok ülnek, dr. Treybal, Opocen- . sky, Reifir, Pelikán. Magyarország a mostfel- ! Hint sakkcsillaggal, Szabó Lászlóval erősitet- , te meg csapatát, amely Steiner Lajos, Lilien- , thal Andor, Havasi Koméi, Szabó László és j g. Réfchy Pál felállításban , szintén favorit. . Nagyon erős a svéd csapat, amelynek hái’om első játékosa: Stahlberg, Stoltz és Luridia . nagymesteri játékerőt képvisel. Néhány nap múlva megkezdődik a nagy ’ szellemi összecsapás, amelynek egyes fordu­lói három héten át fogják izgalomban tartani a sakkvilágot. Bizonyos, hogy a varsói olim­piász nemcsak a sakk történetében hagy hátra jelentős nyomot, hanem a nemzetek szellemi együttműködésének a terén is értékes ered­ményit ér el A Kazánszoros és Vaskapu rejtelmes szépségei között- Ak&t csak a stundencse- fényképekkel -

Next

/
Oldalképek
Tartalom