Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-20 / 164. (3716.) szám
4 t>rxgai-AVv<Aarhirlai> 1935 Julius 20> szombat Újabb forradalom előtt áll Mexikó — az örök forradalom hazája A Calles-rezsim kegyetlenkedései és céltévesztett kísérletei megint forradalomba hajszolják a népet ■ Festői tájszépségek, fantasztikus nyomor, kaotikus politikai élet Mexikó, julius. Mexikó a tájképi szépségek hazája s a különös szokásoké. Mindig érdekes ország, de ez az egyéni színe alig tudja elleplezni azt a nagy szegénységet, éhínséget, társadalmi és erkölcsi elvetemültséget, amely földjén uralkodik. Egy négyszáz esztendő óta legyűrt, rabszolgává tett és kizsákmányolt Jaj szenvedéseit hordja magán s ezt a kiáltó szenvedést észre kell venni minden különösség, minden szín és romantika mögött. Időről-időre megbokrosodik ez az elnyomott emiber tömeg, szétszaggatja láncait s évszázados dühét rombolásokban, gyilkosságoik- ban igyekszik kitombolni. A legutóbbi mexikói forrongásoknál félmillió ember hullott el, városokat gyújtottak fel, falvakat tettek a földdel egyenlővé s az egész országot sivataggá pusztították. A lövöldözések ugyan hivatalosan 1924-ben véget értek, mikor a „vasember", Calles átvette a kormányzást, a tömeg, az ország lakosságának forrongó hangulata azonban csak meglapult, visszahúzódott, hogy a hamu alatt még kisértetiesebb izzással kisértsen néha. MILYEN A FORRADALMI KAPITALIZMUS? A terv, amellyel Calles elkápráztatta az országot, egyedüláll az egész világon. A forradalom nyelvezetét használja s a gyanútlan idegen, ha elolvassa a politikai plakátokat, bízvást hiheti, hogy szovjetállamba tévedett. Mindenütt azt látja, hogy a konnány meg akarja tölteni a népet forradalmi öntudattal, osztályöntudattal, a legveszedelmesebb fajtából. Calles hatéves tervet dolgozott ki, a kizsákmányolok ellen pedig tábornokok hirdetik a forradalmi küzdelmet, viszont a hadsereget az ültetvényekre vezénylik, ha a munkásság mozgolódni próbál az embertelenül alacsony munkabérek miatt. A külföldi petróleumtársaságok a rabszolgaságnak egészen különös fajtáját tenyésztették ki mindenfelé, de ezek ellen sem Callesnak, sem tábornokainak nincs egyetlen szava sem. KÉTSZÁZ INDIÁN-FAJTA ÉS A FÖLDREFORM Az ország területén kétszáz, egymástól különböző fajú indián népcsoport él s ezeknek fele nem is beszél spanyolul. Ezek az őslakók évszázados szokásaikat megőrizve élnek községeikben és vágyakoznak a föld után, amelyet a spanyol hódítók elvettek tőlük. Calles azzal nyerte meg ezeket a tömegeket, hogy földreformot ígért. Ez lett politikájának tengelye s a huszas évek közepén ettől a nagyszabású földosztástól várta mindenki Mexikóban a jobb világot, most! azonban, tiz esztendő múltán megállapítják a meszticek és indiánok, hogy becsapták őket. Csődöt mondott a nagy garral hirdetett reform, mert az ország lakosságának háromnegyed részét kitevő földművelő nép mindössze két és fél százalékot kapott Mexikó földjéből, más szóval kilencmillió ember máig is a nagybirtokom dolgozik. Nehézségek mutatkoznak a nemzeti forradalmi párton belül is és csak Calles személye menti meg a kormányzópártot a kettéhasadás- tól. A két szembenálló irány egyre élesebb ellentétbe kerül s a jobbszárnyat vezető Rodriguez, meg a legközelebb hivatalba lépő elnök, Cardenas a legkiemelkedőbb egyéniségek ebben a harcban. AZ ARANYINGES MEXIKÓI FASISZTÁK PROGRAMJA Az európai fekete- és barnainges fasiszták mintájára itt is megalakult egy hasonló csoport a Canisas Doradas, vagyis az arany- ingesek pártja. Több nyugdíjas tábornak támogatja ezt a mozgalmat, de állítólag mellette van maga Rodriguez elnök és Saenz kerületi kormányzó is. A kormány maga jóakaratu semlegességgel nézi az aranyinj^sek mozgalmát, akiknek legtöbb programpontja az antiszemitizmus, az antibolscvizmus, meg a „Mexikó a mexikóiaké" követelés. Általánosan eterjedt kívánság, hogy a nemzeti forradalmi párt Callessel és minden egyéb dolgával a legrövidebb időn belül tűnjék el Mexikó életéből. A birodalom legkülönbözőbb részén bármilyen foglalkozású mexikóival beszél az ember, mindegyik át- koződva kívánja a callizmus vesztét. Az üzletemberek amiatt panaszodnak, hogy a kormány nagyon erősen beleavatkozik dolgaikba, a katolikusok a Somora és Tabasco államokban az utóbbi időben megint fellángolt egyMzüldözéseket vetik Calles szemére, a közalkalmazott pedig azon siránkozik, hogy Párkány, julius 19. (Alkalmi tudósítónk-! tói.) A közeli Kéménd község magyar lakosságának megható ünnepségben volt része az elmúlt napokban, amikor is szeretett plébánosa, dr. Porubszky Géza, országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselő, a kiváló hitszónok, ezüstmiséjét tartotta. A szép ünnepség alkalmával oltártestvérein, jóbarátain és a járási tanítóságon kivül képviselőtársai is megjelentek a nagyszámú hívők sorában. Az ünnepség a katolikus templomban kezdődött, ahol dr. Porubszky Géza oltártestvéreinek segédletével szentmisét mondott, a kéméndi énekkar részvételével. Az énekkart Csepreghy igazgató-tanító vezényelte. Az alkalmi szentbeszédet dr. Prenner Béla kőhidgyarmati plébános mondotta. A Te Deum és a pápai himnusz eléneklése után a hívők tömege a templom melletti téren gyülekezett, ahol az ünnepeltet Simor László barti esperesplébános üdvözölte és méltatta huszonöt éves terhes, de dicső munkáját. Ezután dr. Turchányi Imre keresztényszocialista szenátor tartott szép beszédet, amelyben dr. Porubszky Géza emberi érdemeit és lebilincselő szónoki tehetségét méltatta. Bankházi István és Tóth Vince gazdák a j Genf, julius 19. A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága Gilbert Murray oxfordi egyetemi tanár elnöklésével most kezdte meg tizenhetedik ülésszakát. E bizottság, amely az irodalom, tudomány és művészet terén kiváló tizenöt tagból áll, avégből alakult, hogy a szellemi együttműködésre vonatkozó kérdéseket vizsgálja >és a szellemi kapcsolatokat nemzetközi viszonylatban fejlessze. Emlékezetes még, hogy a május 22-i tanácsülés során Laval külügyiminiszter mint a Szellemi Együttműködés Bizottságának előadója a tanácsnak azt indiitváaiyozta, hogy a bizottság taglétszámát eggyel emeljék fel és erre Tomvay Cecil-t nevezzék ki. Megelőzőleg a bizottságnak csak egy esetben volt női tagja Curiené személyében. A tanács egyhangúlag a magáévá tette az indítványt, amellyel legelsődben Magyar- ország kultúrájának adózott elismeréssel. Murray Gilbert egyetemi tanár a Szellemi Együtt működés Bizottságának megnyitó ülésén, mielőtt a bizottság gazdag munka- programját ismertette, Tormay Cecilhez forfizetésük egy részét a nemzeti szocialista párt járulékai címén lefogják. KOMMUNIZMUS VAGY FASISZMUS? A polgári társadalom fiatalsága azért kívánja a kormányváltozást, hogy beülhessen a közigazgatás, és más állami hivatalok állásaiba, a vasutasok, gyári munkások, az ültetvények napszámosai s a munkanélküliek pedig ugyancsak Callest okozzák nyomorúságos helyzetükért. Most már nemcsak az aranyingesek eszméi vérbuválnak napról-napra uj, meg uj hiveI községi hivek és iskolaszék nevében mondtak emelkedett hangú beszédet, az ifjúság nevében Szentes Margit, az iskolásgyermekek nevében pedig Ferenc Katalin köszöntötték fel az ünnepeltet és fehér szekfü- csokrot nyújtottak át neki. A beszédekre az ezüstmisés lelkész meghatottan válaszolt. Az ünnep befejeztével közös ebéd volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Az ünnepi ebéden részt vettek : Simor László barti esperesplébános, a járási papság nesztora, dr. Haiczl Kálmán szentszéki tanácsos (Szögyén), Erdőssy István szentszéki tanácsos (Bátorkeszi), Gürtler Dénes ipolynyéki esperesplébános, Csaposs Géza nagymegyeri plébános, dr. Prenner Béla kőhidgyarmati plébános, Kuti Béla bényi plébános, továbbá az ünnepelt világi tisztelői közül dr. Turchányi Imre ker.-szoc. szenátor, Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt ügyvezető elnöke, dr. Schmidt Károly ügyvéd, a ker.- szoc. párt országos vezetőségi tagja, Per- hács Imre bankigazgató, országos pártvezetőségi tag, dr. Aixinger László országos pártigazgató, Répássy Károly országos párt- vezetőségi tag, Mészáros László, Reichel Kálmán, Bratkovics István párttitkárok és I sokan mások. dúlva, a következő meleg szavakkal üdvözölte: — örömünkre szolgál és különös megtiszteltetésnek vesszük, hogy Tormay Cecil umőt írói és művészi pályafutása honorálása fejében körünkben üdvözölhetjük, de meg azért is, mert képviselője a magyar kultúrának, amely egyike Európa legrégibb és legragyogóbb kultúráinak. örvendünk végül azért is, mert sorainkban újból nőtagot üdvözölhetünk. Tormay Cecil megilletődötten a következőképpen válaszolt: — Engedje meg, mélyen tisztelt elnök ur, hogy a szívélyes fogadtatásért és a megtisztelő szavakért, amelyeket hozzám és személyemen keresztül nemzetemhez intézett, kö- szönetemet fejezzem ki. Ezután pedig ez asztal mellől mindenekelőtt hadd idézzem annak emlékét, akinek helye nemcsak itt, de az egész világon üres maradt. Példája és a csodálat, amellyel emlékének adózom, útmutatóin lesz a jelenlegi munkakörömben. Midőn, két, hanem másfajta szélsőséges agitációnak is talaja van az országiban. Erősen hódit a kommunizmus, különösen a diákok között. A mexikói nép egy merész utópizmus s egy rosszul vezetett terrorizmus keserűi tapasztalataival van tele és most már csak a forradalmi eszmékben és módszerekben hisz. Most megint ott áll az egész ország, ahol 1910-ben a véres forradalom kezdetén, mikor négymillió indián és nyolcmillió mesztic szabadságot és földet követelt, csapatok alakultak, s a küadőfelek végigpusztitották az egész országot. Újabb forradalom felé menetel Mexikó é« senki sem tudja megmondani: tulajdonképpen hová vezet ez az ut, miféle eszmékbe torkollik bele s vájjon az aranyingesek győznek-e ebben a ma még föld alatt szervezkedő harcban, vagy pedig a kommunisták, akiknek százait deportálják a Csendes-óceán egyik szigetére, de az iskolákban és a hivatalokban ennek ellenére is uj, meg uij sejteket szerveznek a vezetők helyére lélpő tartalékerők. mélyen meghajolok Madame Curie nagysága előtt, megragadom az alkalmat annak kifejezésére, hogy meghivatásomiban elsősorban a Népszövetség Tanácsának hazám és annak ősi és mindig virágzó kultúrája iránti megbecsülését látom. Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm e kiváló bizottságot és elfoglalom azt a helyet, amelyet nekem felajánlottak. Tormay Cecil a bizottság tagjai meleg ovációban részesítették. Munkáísan a Henieín-jsárt munkaközvetítő osztálya Prága, julius 19. A Vecerní Ceské Slovo a következőket Írja : A munkaközvetítő hivataloknál az idén igen sok ember jelentkezik gazdasági munkára. Azonban az idénymunkások iránti kereslet egészen jelentéktelen. A kedvező időjárás mellett az aratások gyors ütemben folynak és a munka elvégzésére nagyobbára elegendő a gazda és háznépe. Azokra az emberekre, akik számítottak arra, hogy aratáskor keresni fognak, ez keserű csalódás. A legrosszabbak a viszonyok Északcsehországnak elnémetesi- tett területén. Ott egész leplezetlenül boj- kottálják a csehszlovák munkásokat. A cseh iparosok és ipari munkások ellen szervezett mozgalomról szóló hirek után most beérkeznek a mezőgazdasági viszonyokról szóló jelentések. A német földművelőknek a Henlein-párt szervezetében tömörült munkásokat ajánlják. Cseh ember a német földművesnél nem kap munkát. A falukban Henlein emberei már most hangoztatják, hogy a komlószüreteléshez nem fognak cseh vidékről származó embereket felvenni. Eddig ez abban nyilvánul meg, hogy a munkaközvetítő hivataloknál a német komlótermelők részéről kevés bejelentés történt. A lap ezt az eljárást a csehszlovák állam érdeke ellen irányuló felforgató munkának nevezi s a hivatalok erélyes beavatkozását sürgeti. Negyedmillió pengős tűzkárt okozott a gyújtogatás egy tolnamegyei községben Szekszárd, julius 19. Borzalmas tűzvész pusztított tegnap a tolnamegyei Fadd községben .Délután négy órakor kigyulladt a község legmódosabb gazdálkodójának háza. Az erős szélben a tűz feltartózhatatlanul terjedt tovább e hamarosan már 16 lakóház a melléképületekkel s a gazdák egész termésével lángokban állott. A messze környékről összesereglett tűzoltóság is szinte tehetetlenül volt kénytelen nézni az elemek pusztítását, mert a kutakból a víz csak- bamar kifogyott e így a tűzoltók csak a tűz lokalizálására korlátozhatták munkájukat. A tűzvész alkalmával borzalmas jelenetek játszódtak le a tűz közelében. A kárvallott gazdák és hozzátartozóik valósággal őrjöngtek, amikor látták egész életük munkájának pusztulását. A rendet végül is a Szekszárdról kivezényelt katonaságnak kellett fenntartania, Esétre a tűzet sikerült elszigetelni. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a tűzvészt gyújtogatás okozta s a hatóság máris nyomában van a tettesnek. A kár meghaladja a negyedmillió pengőt. Megható ünnepsóg keretében tartotta meg ezüstmiséjót dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, nemzetgyűlési képviseli! „A magyar kultúra egyike Európa legrégibb és legragyogóbb kultúráinak" Tormay Cecil üdvözlése a Szellemi Együttműködés Bizottságában
