Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-28 / 171. (3723.) szám

— * íruaÁ'xÁi^ULki-iieí ASSZONYOK LAPJA Sieeutddwai — Vasárnapi divatlevéi — Azok, akik az idén a régi, de mindig divatos szokáshoz alkalmazkodva Itália napfényes ege alatt készültek a szabadságuk idejét eltölteni, különös büszkeséggel Indultak útnak. Nemcsak az tette ün­nepélyessé őket, hogy Olaszországba mehettek. Az abessziniai konfliktusra gondolva, feltételezték, hogy példájukat c6ak a hozzájuk hasonló kivétele­sek, szóval kevesen követik és ennek folytán Olasz­ország látványosságait a vezetőik körül tolongó uti- társaságok és a lármás turisták nélkül élvezhetik. De a loigikus következtetés ebben az esetben sem volt helytálló. Abesszin konfliktusról, mozgó­sításról és küszöbön álló háborúról szóló hírek az Olaszországba készülőket általánosan nem befolyá­solták: az idegenforgalom ugyanolyan méretű, mint tavaly nyáron volt. így azok, kik képzeletben Velencét idegenmen tesnek, a Márkus-teret elhagyottnak, a Canal Gran de-t kisforgalmúnak, a Molo-t és a Riva degli Söhiavonit néptelennek látták — csalódtak. Nem hiába egyike Velence azoknak az évszázados att­rakcióknak, amely mindig vonz: az idén is kitett magáért. A közismert velencei látványosságok, a kiállítá­sok, a galambetetés, a Márk-templom előtti fény- képfelvótelezés, a régi Velence csöndes kis kaná­lisainak lépcsős hidacskáin keresztül folytatott ro­mantikus barangolások csak az átutazók napjait töl­tik ki egészen. Akik hosszabb időre jöttek, azoknak a napi programjuk a Lido körül forog. Nemcsak a Lido elegáns szállóiban lakók hódolnak a fürdés örömeinek. A gyors egymásutánban közlekedő mo­toros vaporettok százával szállítják a fürdözőket a fülledit, párás Velencéből a Lidó strandjai felé. A Lido hires népszerűsége minden szempontból indokolt. Strandjain mindent meg lehet találni, amit kivinni lehet: lágy homokot, mélykék hüs vi­zet, elegáns miliőt, tarka, nemzetközi társaságot és — a etrandviselet minden uj variációját. Különösen az idén, mikor a stranddivat irányit/ói az eddiginél is változatosabb öltözékdarábokkal és ötletes ki­egészítő részekkel bővítették a stTandolók „roha- tárát“ — nyújt érdekes képet. Az érdekes képben természetesen a hölgyeké a pálma. A férfiak strandruhaszükségeleteit kevesebb figyelemmel kisérik a nagy fantáziájú divatalaki- fók. így a férfiak maradtak továbbra is a strand irigylésreméltó hamupipőkéi, akiknek a strand- garderóbja változatlanul a kis fürdőinkéből és a fürdőkflbátból áll. A nők strandolása a Lidon is az átöltözések je­gyében történik. Hol mélyen kivágott fürdőírikó- ban, hol aprónadrágos ehortíban, majd komplikált összeállítású estélyi ruhához hasonló pizsamában lehet egy és ugyanazon barnára lesült bronzhöl­gyet megcsodálni. Mert a strandolás első alapfelté­tele a bronzbarna bőr, melyet — hála az erős olasz napnak — pár napon belül meg is lehet szerezni. A második alapfeltételhez a strandöltözékek listá­ja tartozik: a pántokból és testhezállóan szabott trikódarabokból összeállított uszódreszek, a rö- vidnadrágos s'hortot, a kapucnis írotté pelerinek, a nyitott kabátos pizsamakomplék, a sok gombos strandruhák és az ezeket kiegészítő csinos aprósá­gok. A írotté pelerineket a fürdŐírikó fölé viselik. A kapucnis és bő, szerzetesi köpenyekre emlékeztető szabású pelerinek a Lido kedvenc ruhadarabjai. Míg máshol a kevésbé excentrikus írotté kabátokat viselik, addig a Lidán az újszerű és szokatlan be­nyomást keltő pelerinneket részesítik előnybe. Az «jfka talán abban keresendő, hogy a nyári idény estélyi ruha modelljei közölt próbaképpen bemuta­tott kapucnis estélyi kabátoknak és a fejen átcsa­vart ,,9hari“-val kiegészített estélyi ruháknak nagy sikerük volt. A kapucnis estélyi kabátok után, ka­pucnis fürdŐpelerineket készítettek. A kiszivárgott hírek szerint a ,.sharis“-val kiegészített estélyi ru­háké és kapucnis köpenyeké a jövő. A jóslatoknak valószínűleg igazuk is lesz, különben a lidói mon­dén hölgyek nem a fejre húzott és előnyösen elren­dezett kapucnis pelerineket, de a kevésbé feltűnő és lényegesen kényelmesebb fürdők abátokat horda­nák. Nagy luikszust fejtenek ki a shortokban és a strandrühákban Is. A legtöbb darabon meglátszik, hogy Párisiből került ki, A shortok ered el Ifi égé, hogy előlől nézve a rövidnadrógos kisfiú ruha be­nyomását ketik. Hátulró! pedig — az egész hátuk hiányzik. A kisfiús ruhajelző mindenesetre csak a felgombolt nad-rágos és matrózos felsőrészé! shor- totkra vonatkozik Mert a tarka taft felső részes és ftzatln lelbchenes változatok a merész kivágásaik révén mindenképpen nőies jellegűek. A. strandruháknál más a helyzet. A mély hátkl- vágásos modelleknél a dekoltázs nagyságát rövid ujjakkal vagy elálló epaulettekkel ellensúlyozzák. Azonkívül vannak feltűnő mély klvágásnélküll, szo­lid angol nyári ruhákhoz hasonló változatok le. Itt | nem kötelezőek az estélyiem dekoltázsok, mindamel­lett a Lido strand nimfái — inkább a mélyen kivá­gottakat viselik. A shortok és strandruhák divatja nem ártott a pizsamák népszerűségének. Tény, hogy a bőnadrá- gos pizsamák jobban öltöztetnek és több díszítési lehetőséget nyújtanak, mint a rövidebb strandru- hák és az egészen rövid shortok. A látott model­lek közül a legtöbb fényes és matt, azaz egyszínű és mintás összeállitásu volt. A divatképünik lidói strandidillje eredeti összeállí­tású pizsamamodelleket, shoriokot és trandruihákat mutat. Az öltözékdarabok annyira csinosak, hogy feltételezzük: a nyári oeassziókon már leszállított árban kapható nyári anyagok számos hölgyet fog­nak: még egy-egy fiatalos strandruha, short wgy pizsama csináltatására animálni. Az ilyen csekély kiadással járó újítások,a nyár derekán se mennek könnyelmüségszámba, különösen abban az esetben nem, ha a strandfelszerelés kiegészítéséről van szó. Jobbról az első ábra ügyes szabású pasztelró- zsaszioü selyemvászon strandruhát ábrázol. Újsze­rű a ruha rézsútos átcsukása. A gallért, a zsebe­ket, a két részből összeállított ujjakat és az öv ol­dalrészét buzakék pántdiszités élénkíti. A gombok is buzakék színűek. Az ábra kezében az idei nyá­ron feltűnt strandtáska újdonság látható. A beiül gumival bélelt vászon táska a biedermeyer utizsá­kofcra emlékeztet. Zsinórral összehúzva zárul és színes lakkbőr csikók díszítik. Fürdőtrikón kivül a strandpelerin és egyéb apróságok elhelyezéséré szolgál. A mellette látható 6trandruha nvereszinü, cso­mós felületű vászon anyagú. A négyszögletek, há­tul mély kivágását és a zsebek felsőrészét piros és kék zsinórszegély disziti. Az átcsukás nagy gomb­jai is felváltva piros és kék színűek. A háttérben oldalt álló figura sárga jersey strandruháját oldalt átgombolás jellemzi. A felső­részét egybeszabott epaulettek és pirossal szegett, monogramos gallér diszitik. A gombok is piros szi­ntiek. A háttal álló ábrán bálvány zöld fresco-vászon strandruha látható, amelyet háromszög alakú ol­dalt hátkivágások és átgombolás díszítenek. Az ele­je egész sima. Az előtérben ülő figura fiatalos ehortja fehér és középkék szinü mosőselyem összeállitásu. Az oldalt széles sötétkék bedolgozésu nadrágot felgombolás tartja. A felsőrészt kék zsinorozásu zsebek, mély passzerész és nagy matrózgallér díszítik. A háta a matrózgallér alatt derékig érően ékalakban kivá­gott. A másik short összeállításnál a nadrág nyers- szinű vászonból van. A felsőrész zöld kockázásu schottisoh taftiból készül. A jobboldali, halványkék selyemvászon pizsama mellényszerüen szabott, kétrészes felsőrésszel ké­szül. A bő nadrágja térdig hasított. A pizsama ele­jét ugyanaz a nagyvirágos piros-kék taft szalag át- füzés disziti, amelyből a nyitott palettó készül. Elegáns a másik pizsama is. Ez spárgaszinü vá­szon és pettyes középkék szatin összeállítású. Igen mutatós a kombinált felsőrész, melyet epaeulett- szerü, alábélelt vállfodrok díszítenek. Mindkét pi­zsama mély hátkivágásu. RADVÁNYI MAGDA. ilyenkor nyáron, az aszfalton járkáló, meiegtol eltikkadt városi embernek egyik legkedveltebb élvezeti cikke a fagylalt. Olyan olcsó és olyan könnyen megszerezhető, nincs olyan ucca már, ahol ne árulnák, az ember csak kinyújtja a ke­zét. odadob egy 50 fillérest vagy koronást s a következő pillanatban már nyalogathatja az ostyatölcsérben felhalmozott izes csemegét. Nem hiszem, hogy akad még valami, ami ilyen olcsón ennyi élvezetet nyújt az embernek, mint nyáron a fagylalt. (Persze, vannak a fagylaltnak esküdt ellenségei, óeeárlói is, dekát most nem erről be­szélünk.) A fagylaltot Kr. e. 500 évvel Hippokrates fe­dezte fel, aki' betegnek és egészségesnek egyfor­mán ajánlja, hogy nagy hőségben kis jégdarabo­kat vegyenek a szájukba. Feltevése szerint ez a jégnyelegetés a vér és nedvek keringését segíti elő. Rómában a császárság idejében már nagyon fon­tos szerepe volt a jégnek, bár a szigorú Seneca intette a római előkelőségeket, hogy az ételeket és italokat ne hüteék s ne egyenek jeget, mert szerinte az természetellenes fényűzés volt, amely elpuhitja a kemény rómait. Mindhiába! A római kéjencek továbbra is ették a jeget. Lakomáikon jégből készült csészékbe és serlegekbe töltötték az italokat e az olvadó jég levében úszó hideg gyümölcs, szerintük különlegesen finomizü volt. A Róma körüli hegyekben minden előkelő római­nak megvolt a maga Jégverme. Galenos 170-ben szintén óva inti az embereket a tu Igyák őri és túlsók jég evésétől. A rómaiak fényűzése a jégbe- hütött ételek és italok terén csakhamar elterjedt Szicíliában, majd Spanyolországban és Észak- olaszoiszágban. Itt még a 17. század derekán is régi rómaiak formák szerint fogyasztották a je­ges ételeket, sőt az Alpok gleccsereiről hozatták a jeget, mert az keményebb é6 izletesebb volt. XIV, Lajos, aki szerette vendégeit újdonságok­kal traktálni, udvari ebédéin olasz mintára ho­nosította meg nyáron a jeges ételeket. Mindez ideig azonban még a császárok és feje­delmek is csak a jeget ismerték, egészen 1660-ig, amikor Páriában egy olasz ember, a Firenzéből jött Procope Cultelli kávóházat nyitott és akkori feljegyzések szerint, sikerült neki folyadékokat megfagyasztani és sziláiddá tenni. Ebből a fel­jegyzésből megtudjuk, hogy Szinyor Cultelli már az Összes gyümöísfagylaltféléket készítette. Bi­zonyára még igen vizenyős, fagyasztott gyü­mölcslevek lehettek ezek a mai fagylalthoz ké­pest. de igen érdekes, hogy a találmány éppen egy olasz emberé s azóta is az olaszok értenek legjobban a fagylaltkészítéshez s talán az egész világ tőlük tanulta ezt a mesterséget. A fagylalt élvezése ezután egyre jobban terjedt egyik országból a másikba, de természetesen még csak az udvari körök ismerték, akik a Napki­rálytól. tanulták és saját hazájukban meghonosí­tották, A polgárság előtt a fagylalt ismeretlen csemege volt. Igen érdekes és jellemző erre a Sok nó ajkáról hangzik el a sóhaj bámulattal és irigységgel vegyest. Használati utasítás: Esténként mossa arcát a LET0N szappan krém- szertl habjávál. E gyengéden ható krémas habot hagyja arcán nóhány másodpercig. Utána öblitso le bö melegvízzel, majd közvetlenül hidegvízzel. Ez az egész I Másnap reggel friss, bársonyosan Uda arc fogja a tükörben moaolyogva üdvözölni. SZÁPPAÍ^P^f* Föleiakat: D. Engsl, Bratlslava, Venturská 12 és Masarykovo 6. Szerelmes szonett Nos régre együtt: örökre talán. Meleg szobád virgonc kacajjal telt meg, a mámorok most dúsan megszületnek bolond szavak sokszínű fonalén. Ruhádnak sima selyme ráncba hull s ujjongó sikolyod, de édes ének, a loitihatestü, vénhedt éjnek, ahogy csattogva nekiszabadul. Behunyom tűzben úszó két szemem, de érzem ajkamon az égő ajkad g gyönyör remeg csillámló könnyeken. Karom forrón, ölelve siklik rajtad . . . a szánk nem szól g köröttünk minden hallgat, csak csókunk él e csendben édesen. FÓTH ERNŐ. korra Goethe kiráea. amelyben elmondja, hogy gyermekkorában Thorane gróf udvarmester több­ször küldött ételeket nekik az udva/ri ebédről. Egy alkalommal fagylaltot kaptak, amelyet azon­ban anyja- az 6 szemeláttára azonnal kiöntött, műivel nem tudta elképzelni, hogy a jeges ételt a gyomor elbírja. El lehet gondolni, mennyire -saj­nálhatták a gyermekek a fagylaltot, amelyre ösz­tönösen vágyakoztak, mert nem lehet elképzelni olyan kort, amikor a gyerekek a fagylaltot ne kívánták volna. Hiszen télen fagylalt helyett még a pajta jégsapjait is képesek szopogatni. Az egész tizenkilencedik században a fagylalt előkelő és rlxága csemege volt, mindenütt francia „glace“ néven ismerték, egészen addig, amíg az amerikaiak nem népszerűsítették. Ök hozták- di­vatba az „ice-cream“-et, amelyet már nemcsak cukrászdákban és kávéházakban kapni, hanem nton-utfélen, boltokban, bódékban mérnek, a fa.gylaltkedvelő közönség nagy örömére. így indult tehát a fagylalt, mint királyok cse­megéje s ma, hosszú évszázadok múlva, amikor ötven a nagy adag és korona az óriási, a legsze­gényebb munkásnak sem elérhetetlen élvezet. D. R. Hit főzzünk? HÉTFŐ. Ebéd: Marha,husgulyás bennefőti bur­gonyával és melléje tálalt zsiros csipetkével. Főtt kukorica. Vacsora: Tök spárga módon. Kajszinbarack. (Vagy déli maradék.) KEDD. Ebéd: Karfiólkves. Lecsó kolbásszal. Túrós gombóc. Vacsora: Rántott gomba. Körte. (Vagy déli maradék.) SZERDA. Ebéd: Zöldségleves. Kaproskáposzta dagadóval. Burgonyametélt (pirítva). Vacsora: Lerakott zöldbab. Egres. (Vagy déli maradék.) CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Hideg húsleves csészében. Főtt marhahús fejessalátával és hideg snitt,Ung- mártással. Mákosrétes. Vacsora: Rakott burgo­nya. Alma. (Vagy déli maradék.) PÉNTEK. Ebéd: Friss, kifejtett bableves. Tep­siben sült apróhal burgonyasalátával. Káposztás palacsinta. Vacsora: ültetett tojás. Juhturó zöld­paprikával. (Vagy déli maradék.) SZOMBAT. Ebéd: Karfiólleves. Töltött papri­ka. Vánkoscsücske. Vacsora; Parajfelfujt. Ri- bizke. (Vagy déli mardék.) VASÁRNAP. Ebéd: Borju.ragu,leves. Szalvétá­ban főtt sajtpudding. Párisi szelet pirított burgo­nyával és vegyes salátával. Habkocka.’ Vacsora: Hideg felvágott. Kovászos uborka. Apró süte­mény. Gyümölcs. (Vagy déli maradék.) Több mint két ezeréves a fagylali

Next

/
Oldalképek
Tartalom