Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-31 / 173. (3725.) szám

1935 juttos 31, tserda. 9 Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség Hivatal ős közlemény Hivatkozásiad «z év június 6-án kelt é« közzétett hivatalos sorsolásra és azon körülményre, hogy az esedékes Révay-serlegmérkŐzések lejátszását ez egyesületek nagy része halogatja, elnöki megblzáe folytán a csehszlovákiai magyar tenisz-caapatfbaj- nokeágok lejátszásának idejét és sorrendjét a kö­vetkezőképpen állapítom meg: Augusztus 4-ig lejátssandó: Eperjes TVE—Kassai AC, Rozsnyói SC—Rimaszombati PS, Nagyszőllösi SE—Csapi SE, Munkácsi SE—Komáromi FC, Pár­kányi TE—Párkányi TC, Pozsonyi TE—Csuzi AC, Lévai SE—Ipolysági SC. Aki a mérkőzést elháríthatatlan okokból lejátsza­ni nem képes, a játék lemondásáról azonnal érte­sítse a szövetséget és ellenfelét, akinek haladékta­lanul játszani kell következő ellenfelével. Pl. Ha NSE lemond, CeSE 4-én „Csapon játszik az ÜTK el­len, mert a két egyesület legutóbbi találkozásánál az UTK volt pályaválasztó. Augusztus 11-ig lejátszandó: ETVE—KAC győz­tese a RSC—RPS győztes ével. ■ U-TK—CsSE győzte­se a Munkácsi SE-vel. Komáromi SE—KFC győzte­se PTE—Csuzi AC győztesével. Párkányi TE—PTC. győztese az Érsekújvár! SE-vel. Lévai SE—ISC győztese a Lévai TE-vel. Augusztus 15-én (ünnep) lejátszandó: Keletszlo- venerkó bajnoka—Kárpátalja bajnokával Nyugati kerület bajnoki döntő. (KSE—-KFC—PTE—Ceuzí AC, győztes Párkányi TE—PTC—ÉSE győztesével). Lévai SE—ISC, LTE győztes a LAFC-al. Augusztus 18-ig lejátszandó: Nyugat bajnoka— Közép bajnokával. Augusztus 25-ig lejátszandó: Nyugat—Közép győz­tese Kelet—Kárpátalja győztesével. Szeptember 1-én lejátszandó Ungváron; 1934. évi védő UAC-ridei győztessel. Közgyűlési határozat szerint september 1. után az egyesületek nem kötelezhetők Révay-serlegmér- kőzésekre. A pályaválasztásra vonatkozólag a módosított alapszabály igy szól: „Az ösézekérülő két egylet kö­zül pályaválasztó a kisebb sorszámmal kihúzott csa­pat. Az erővesztő (bye) egylet, amelynek tehát az első fordulóban nincs ellenfele, úgy tekintendő, mintha az első fordulóban pályaválasztó lett vol­na." A további fordulókban: „Ha az összekerülök egyike még nem volt pályaválasztó, őt illeti a pá­lyaválasztás joga. Ha mindkettő volt, vagy egyik sem volt pályaválasztó az előző fordulóban, akkor az választ, aki kettőjük legutóbbi találkozásánál nem volt pályaválasztó. Ha első Írben kerültek szembe, pályaválasztó a sorsolásnál kisebb sorszá­mot kapott egylet'*, A kedvezményes serleglabdák ez elnökségnél kérslmesendők. Ungvár, 1935. julitis hó. Elnöki megbízásból: Székely Gy. Levente alelnök. )( Magyarország teniszcsapata a lengyelek el­len Balatonalmádiban 5:0 pont arányban győzött. Az utolsó nap Szigeti (m) Hebdát 5:7, 7:5, 6:1, 6:2 arányban, Gabrovitz pedig Wittmannt 6:8, 7:5, 6:2 arányban győzte le. A revánemeccset szep­tember közepén játszik le Kattowitzban. )( Losonci AFC—Zólyomi TK 10:1. Városközti teniszmérkőzés. Losonci tudósítónk jelenti: A LAFC teniszcsapata a Zólyomi TK együttesét látta re* vafl'SmérkŐzésre vendégül. A losonciak a múlt heti zólyomi 8:3 arányú győzelmüket is túlszárnyalva hatalmas fölénnyel győztek 10:1 arányban. A zólyomiak egyetlen pontjukat a férfipároeban sze­rezték meg. Részletes eredmények a következők: Férfiegyes: Novák—Hovofka 6:2, 6:4, dr. Koller— Fleskó 6:2, 6:2, Kozányi—Laczkó 8:8. 6:3, 6:8, Eleőd—Finka 6:0, 7:5. — Nőiegyes: Feledi—Pus­kás 6:3, 7:5, Bellágh—Domonkos w. o. — Férfipá­ros: Dr. Koller, Novák—Hovorka, Laczkó 6:0, 6:8, Beinrohr, Eleőd—Finka, Fleskó 5:7, 4:6. — Ve­gyespáros: Dr. Koller, Feledi—'Hovorka, Domon­kos 6:2, 6:8, Novák, Bellágh—Fleskó, Puskás 6:1, 6:2. — Nőipáros: Belágh. Feledi—Puskás, Domon­kos 6:1, 6:2. (Az elől állók a losonciak.) A LAFC teniszcsapata vasárnap a nagykép ess ógü beszter­cebányai SÍávia együttesét látja vendégül. )( Kárpátegyesületi teniszverseny Felső-Ruzs- bachfürdön. A Kárpátegyesület nyári csapat- teniszvereenyét július 27-én és 28-án bonyolítot­ták le Feleő-Ruzebaohf ü rdőn. A versenyre hat csapat jelentkezett, Zsolna és Pardubic azonban nem jöttek el. A versenynek, amely Felső-Ruzs- bachfürdő vándorserlegéért folyt le. az időjárás rendkívül kedvezett, a mu.lt hét néhány borult napja után gyönyörű, napsütéses időjárás állott be, amely az egész Tátravddéken tartósnak ígér­kezik. A teniszverseny eredménye a következő volt: PTVE—Eperjes Podolin ellen 2:1, Nyitra KAC—Kassa ellen 3:0. PTVE—LTO Kassa 2:1, Njdtra—ETVE 3:2 A vándorserleget az 1935. év­re tehát, Nyitra nyerte meg. A versenynek igen nagy közöné égsikere is volt, igen sokan érkeztek Kassáról, Eperjesről és a Tátra vidékről Rúzs* bacíhfürdőre, akik a versenyt, amelyben különö­sen a nyitraiak produkáltak rendkívül szép já­tékot, nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisér­ték. ' )( Crammoí Braunschweigban az ottani ver­seny alkalmával meglopták. A német bajnok Ira­tait. pénztárcáját és egv értékes ékkövekkel ki­rakott aranyórát emelt cl tőle az öltözőből az élelmes „teniszbarát". , —w——apa Mit követel a malomipar? Szlovenszkót három rendes és hat póttag képviseli a malom­ipari testületben ■ ■ Kárpátalja nem kapott képviseletet Prága, julius 30. A csehszlovákiai kereske­delmi malmok országos szövetségének vezető­sége tegnap este sajtófogadtatást rendezett, ame­lyen a sajtó képviselőit a malomipar helyzetéről tájékoztatta. A fogadtatáson a kereskedelmi, a földművelési és a külügyi minisztérium delegátu­sai is resztvettek, de jelen voltak a szlovenszkói malomipar képviselői is. Holan Vencel mérnök, a kereskedelmi mal­mok egyesületének titkára tájékoztatójában meg­állapította, hogy az elmúlt gazdasági esztendő1 a legsúlyosabb időszaka volt a csehszlovákiai malomiparnak;. A most lezajlott idény érzékeny veszteséget eredményezett a malmok számára. A veszteség legfőbb oka abban van, hogy a gabo­nakereskedelmet monopolizálta a kormány s ugyanakkor a liszt szabadkereskedelmi cikk ma­radt. Holan mérnök leszögezte, hogy nem lehet olyan igazságos rendszert alkalmaz­ni, amely az egyes malmok termelési és elhe­lyezési adottságainak megfelelően állapítaná meg az egyes feladóállomásokra érvényes pa­ritásos árakat. A Gabonatársaság a gazdasági esztendő egész szakára előre állapítja meg a gabona árát s ez az ár nem változhat abban az esetben sem, ha az ár egyes körzetekben olyan magas is lenne, hogy az- abban a körzetben dolgozó malom üze­mének rentabilitását veszélybe hozná. A csehszlovákiai malmok az elmúlt gazda­sági esztendőben 34 ezer vágón intervenciós gabonát voltak kénytelenek átvenni. Az inter­venciós gabona átvétele igen sok malom anyagi erejét annyira igénybe vette, hogy a malom immobil lett és kénytelen volt veszte­séggel túladni a liszten, hogy készpénzhez jus­son. A liszt" ára ennek következtében visszament és anyagilag jól álló malmok is kénytelenek voltak a megváltozott piaci viszonyokhoz alkalmaz­kodni, különben kitették volna magukat az üzembeszüntetés veszélyének. A gabona ára a havi pótdijak következtében • gazdasági év folyamán fokról fokra emelke­dett ■ ugyanakkor a liszt ára ugyancsak fok­ról fokra viszament. A malomipar e groteszk helyzet következtében válságba került s a válságból kivezető egyetlen módot a liszt­kereskedelem monopolizálásában látta és azzal a kéréssel fordult az illetékes tényezők­höz, hogy a Gabonatársaség üzletkörét terjesz- szék ki a lisztre és az őrleményekre is. A ma­lomipar eme kívánságát nem teljesítették, de nem zárkózhattak el a malomipari termelés kontin- gentálására vonatkozó óhaj teljesítése elől s a kereskedelmi korrpány kiadta a malomipari ter­melés kontingentálására vonatkozó rendeletét, amely az 1931-1933 évek termelési adatai alap­ján állapítja meg az egyes malmok hányadait. A rendelet célja a malomipar egzisztenciájának biz­tosítása. Erre pedig igen nagy szükség van, mert a malomipar veszteségéi olyan arányokat öltöt­tek, hogy a malmok immár képtelenek üzemeiket tökéletesíteni, sőt arra sincsen pénzük, hogy el­használt gépeiket újakkal pótolják. A malmok joggal követelik, hogy az illetéke­sek biztosítsák nekik az őket megillető polgári hasznot és a munkájukért járó minimális dí­jazást, mert huzamosan nem folytatható az a politika, mely a mai megélhetés terhét a jövő nemzedékre hárítja. Kárpátalja nem kapott képviseletet a malomipari testületben Prága, julius 30. A malomipari termelés kontingentálásáról szóló rendelet értelmében teg­nap megalakult a kereskedelmi minisztérium ke­belében működő malomipari testület. A testü­let két csoportból, a kereskedelmi malmok és a bérmalmok csoportjából áll. Az elnöki tisztet a két csoport elnökei egyhavi időközök­ben váltakozva töltik be. A kereskedelmi mal­mok csoportjának Holan mérnök és a bérmalmok csoportjának Rechtziegel képviselő lett az el­nöke. Az első csoportban Szlovenszkó három ren­des tagot és hat póttagot kapott. Rendes ta­gok: Dr. Vaverka Ferenc, a pozsonyi keres­kedelmi kamara főtitkára, Bcnkó Lajos (Kor- pona) és Fiirst Emil (Nagyszombat). Pótta­gok: Weiss Mihály (Pőstyén), Böhm Sza- niszló (Oroszka), Körper M. (Szene), dr, Büchler Emil (Pozsony), Singer M. (Kassa) és Roth E. (Pozsony). A bérmalmok csoportjában Szlovenszkót egy rendes és két póttag képviseli: Stefánik M. Berezó (rendes tag), Pokomy B. Léva és Novák Ferenc Alsókubin (póttagok). Kárpátalja nem kapott képviseletet a ma­lomipari testületben, noha a rendelet intenciói szerint abban a köz­társaság minden vidékének képviselve kell len­nie. Olcsóbb lesz az ógabona? Prága, julius 30. A Gabonatársaság közli: Né­hány napon belül kormányrendelet jelenik meg ama föltételekről, amelyek alapján a kereskedel­mi malmok kötelesek az 1934. évi termésből eredő búzát és rozsot átvenni, hogy ezzel jogot szerezzenek az uj gabona őrlésére. A tavalyi termésből eredő búzát és rozsot a Gabonatársa­ság meghatalmazottal ás bizományosai a rövi­desen megjelenő kormányrendelet életbelépte idejéig az 1935 júniusában érvényes eladási ár­ban árusítják. A julius 1-től kezdődő időszak­ban vásárolt óbuzát és órozsot a Gabonatársa­ság teljes egészében beszámítja abba a mennyi­ségbe, amelynek vételére a malmokat az uj ren­delet kötelezni fogja. Ha a rendelet az ógabona árát leszállítja, akkor a Gabonatársaság a mal­moknak utólagosan megtéríti az árkülönbözetet, mindama mennyiségek után melyeket julius 1. óta vásároltak. Az olajpogácsa és a dara «i ára Prága, julius 30. A hivatalos lap holnapi szá­ma a földművelésügyi miniszter két rendeletét közli a belföldi és a külföldi eredetű olajpogá­csa és dara eladási áráról, valamint eladási fel­tételeiről. Mit kapunk a valutákért? Prága, julius 30. Ke 100 pengőért . , . * . . . 479.50 100 schiliingért ..................... 463.50 10 0 zlotyért ............................ 455.— 10 0 lejért ............................. 14.05 10 0 márkáért ....... 808.— 100 dinárért ......................... 54.30 100 svájci frankért ..... 785.50 100 francia frankért................. 159.325 10 0 belga frankért.. 414.— 10 0 líráért .............................. 174.40 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért....... 120.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 30. Ke 100 pengőért............................. 482.50 100 schiliingért ........................ 466.50 10 0 zlotyért ......................... 458.— 10 0 lejért ........ 14.35 100 márkáért .................... 812.— 10 0 dinárért ....... 54,70 100 svájci frankért.................... 788.50 10 0 francia frankért................. 159.925 10 0 belga frankért.................... 416.— 10 0 lkáért............................ 17560 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért ..... 121.75 (Ismét javult a holland forint.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 2.50, Stockholm 1.25, Zürich 0.50, Kopemhága 0.50, Milánó 0.25 és Varsó 0.25 koronával megszilárdult. Berlin 2, Brüsszel 0.50, London 0.10, Helsingfors 0.05 és Oslo 2 koronával gyengült. A valutapiacon a pengőibankjegy árfolyama 1 koronával emelke­dett. (A Csehszlovákiába importálható magyar gyümölcs behozatali kontingensei.) A junius ele­jén megkötött magyar-csehszlovák szerződés értelmében Magyarországból összesen 500 va­gon gyümölcs és zöldség hozható be. A részle­tes behozatali hányadok a következők: 75 va­gon lencse, bab és borsó, 120 vagon barack, 120 vagon alma, 100 vagon dinye, 10 vagon cseresznye, 5 vagon szilva, 50 vagon hagyma, 10 vagon paprika és 10 vagon mák. (Svájc négyszázezer mázsa búzát vásárol Magyarországon.) Svájci importőrök 400 ezer mázsa újbúza megvételéről tárgyalnak Buda­pesten.' A nagyszabású üzlet finanszírozásáról tárgyalások indultak meg a svájd megbízottak és a Magyar Nemzeti Bank között. (Jugoszlávia arany- és ezüsttermelése.) Európa arany termeléséből, mely 1934-ben kereken 19.000 kg-ot tett ki, Jugoszláviára 2219 kg eeett 114.3 millió dinár értékben. Az arany kitermelése Jugoszláviában évről-évré jelentékenyen emelke­dik. 1926-ban még csak 224 kg aranyat termeltek; azóta a termelés igy növekedett: 1927-ben 386, 1928-ban 439, 1929-ben 575, 1930-ban 715, 1931-ben 1011, 1932-ben 1470, 1933-ban 2149 és 1934-ben 2219 kg. Aránytalanul nagyobb ennél az ezüst­termelés, mely az 1929. évben kitermelt 10.600 kg-ról az 1934. év során 129.310 kg-ra ugrott 82 millió dinár értékben. A jugoszláviai nagyobb nemesfénybányák mind angol és francia társasá­gok birtokában vannak. (Az afrikai háború már előreveti árnyékát a tengerentúli piacokon is.) Indiai jelentések sze­rint úgy az abeeszln, mint az olasz kormány nagymennyiségű élelmiszereket vásárol Össze az indiai piacon. Az abesszínek az elmúlt napokban 14.000 tonna búzát vettek Karaccsiban, az ola­szok közel 20.000 tonna különböző élelmiszert Bombaybau. A délafrikai gazdaszövetség pedig 'határozatikig felkérte a kormányt, bírja rá Olasz­országot, liogv gyarmati hadseregét délafrikai ter­mésekkel élelmezze. A várható nagy husszálit­I köztársaság egész területén maximálják a liszt árát Prága, juliiuő 30. Prága főpolgármestere a ga- bouanionopóliumról szóló rendelet alapján maximálta a prágai lisztárakat. A. gabonamo- nopóliuntról ezóló rendelet ugyanis kimondja, hogy a liszt ára nem lehet magasabb a julius 15*1 árnál. A csehszlovák fővárosban érvényes" maximális árak a következők: n agy ke rés k. ár k is keres k. ár 100 leg-kónt 1 kg-ként büzakorpa 290 3.20 búzaliszt ÖH.H 270 2.95 búzaliszt OH - 265 2.90 búzaliszt 0 255 2.S0 búzaliszt I 240 2.65 búzaliszt 2—4 185 "2.10 rozsliszt 0/1 205 —­70%-os rozsliszt 195 — ­A nagykereskedelmi árakban nincsen benne a forgalmi adó. a kiskereskedelmiben benne yatn. A liszt árát a köztársaság egész területén az illetékes hatóságok maximálni fogják. A bel­ügyminisztérium már utasította a járási ható­ságokat, hogy árbizottságokat létesítsenek. A bizottságokban a malmok, a lisztkereskedők, a stítőiparosok és a fogyasztók képviselői kap­nak helyet. A bizottságok élén az illetékes já­rási hivatal főnöke, vagy annak helyettese fog állni. A bizottságok számlák és egyéb hitelt- érdemlő adatok alapján megállapítják a liszt julius 15-1 árát és ennek alapján határozzák meg úgy a nagykereskedelmi, mint a kiskeres­kedelmi árakat. Az árak a prágai paritás alap­ján jönnek majd létre és arányban lesznek a gabona árával. A liszt ára ezek szerint a cseh­szlovák fővárostól való távolság arányában csökken. A nagykereskedelmi és a kiskereske­delmi árak közötti különbözet kilogramonkéut j 30 fillérnél több nem lehet. 1 Hiányok reménye Johannesburgban szinte az éh­ínség színvonalára szöktette fel a húsárakat, de az állattenyésztők mégis hangoztatják, hogy Dél- afrik a el tudná látni az olasz hadsereg hu szük­ségletét anélkül, hogy a polgári lakosságnak amiatt nélkülöznie kellene. (Az amerikai arany- és ezüstbehozatal.) New- yorkból jelentik: A közelmúlt időben a Franciaor­szágból és Hollandiából jövő aranyszállitmányok megcsappanása folytán erősen lecsökkent az arany- behozatal Amerikába. így julius második hetében mindössze 2.25 millió dollár értékű arany érkezett az Egyesült Államokba, holott június harmadik he­tében még 31 millió, második hetében pedig 143 millió dollár értékű aranyat, importált Amerika. Az aranybehozatal csökkenésével szemben az ameri­kai kormány nagyarányú ezüstvásnrlásai folytán jelentős emelkedés mutatkozik oz ezüst-behez;;‘al­bán. Junius utolsó hetébe ugyanis csuk 8.21 millió dollár volt az ezüstimport értéke, julius második hetében pedig már 8.34 millió dollárra emelkedett az ezüst'behozatal. Az importált ezüstnek több. mint a felerésze Angliából szármázik. (Négy hónap alatt 21 százalékkal szaporo­dott az osztrák jegybank devizakészlete.) Az osztrák jegybank devizakészlete, mint Becsből jelentik, április elsejétől julius 23-ig több mint j 61 millió sillingre emelkedett, ami kereken 21 I százalékos szaporulatot jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom