Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-11 / 156. (3708.) szám

2 1935 julius 11, csütörtök. hogy egyiptom és Szudán gyapotültetvényeivel óriási uj gazdasági lehetőségeket fejlesszen ki, főproblémája a Nílus szabályozása és a termé­keny árvizek biztositása lett. Anglia az egyiptomi gyapottal az Egyesült Államok gyapothegemóniáját akarja megdön­tőm s bizonyos, hogy az egyiptomi gyapot mind az angliai, mind az indiai szövetgyártás és a világpiac fölötti uralom szepontjából óriási jelentőségű. A gyapotmezők öntözésére Anglia megépítette az aszuáni gigantikus gátakat, ahol 4.8 milliárd köbméter vizet tud összegyűjteni,de ma már ez a hatalmas vízmű sem elégséges. Anglia az Ad- bara és a Kék Nílus közötti órási földterületet meg akarja nyerni a gyapottere»eszt esnek, az úgynevezett Ghezirát, de az csak úgy történ­hetik meg, ha a Tana-tó környékén, azaz Abesszíniában újabb gigantikus gátakat építhet. A 3000 négyzetkilométeres Tana-tó a világha­talmat jelentő Egyiptomi gyapottermelés kul­csa. Anglia 1902 óta mindent elkövet, hogy a tó vidékét hatalmába ejtse és sikerült is Abesz­sziniától messzemenő előnyöket kiharcolnia. 1906-ban London garantálta Abesszínia szuve­renitását, de a háború előtt előkészületet tett, hogy elfog­lalja Afrika utolsó szabad birodalmát s csak az európai konfliktus akadályozta meg terve kivitelében. Ebben az időben ugyanúgy gyülekeztek az an­gol csapatok Abesszinia határán, mint most az olaszok. Kódokból az első angol haderők el is indultak már a Kék Nílus felé. Abesszinia a há­ború alatt németbarát volt és megőrizte semle­gességét, ezt elsősorban azért tette, mert köz­vetlen a háború előtt súlyos konfliktusba keve­redett Angliával. Angol kísérletek Abesszínia meghód tására A háború után az angol aspirációk nem szűn­tek meg. Óriási hitelekkel és gazdasági beru- házködásokkal igyekezett London megnyerni az ország fölötti kontrollt s politikája csak akkor változott meg, amikor az olaszok az angoloknál is erélyesebb lépé­seket tettek az afrikai birodalom megnyeré­sére. Az olaszok már egy, 1921-ben Rómában meg­jelent könyvben megírták, hogy az etiópiai fennsik birtoklása döntő jelentőségű Egyiptom ellenőrzése szempontjából. A hatalmas abesszi- niai sziklafal uralkodik a Nilüs völgye fölött, mert nemcsak a Kék Nílus forrása és a Tana-tó van itt, hanem a Nilus legtöbb fontos mellék­I folyójának eredete is. Egyiptomból, a világ legtermékenyebb orszá­ga fejleszthető ki, ha a Nílus rendszerének for­rásterületeit hatalmas pénzzel szabályozzák. Ez volt Anglia terve, de az olasz előnyomulás most megakadályozza . a gigantikus elképzelés végrehajtását. Nem csoda, ha Anglia tiltakozik az olasz benyomulás ellen. A Vörös tenger partján keletkező uj olasz gyarmatbirodalom ezenkívül Arábia szempontjából sem kellemes Angliának. Olaszország előjogai A franciák érdekei nem nagyok ezen a vi­déken. Az olaszok azonban már 1915-ben, ami­London, julius 10. Az angol kormányhoz közel­álló körök szerint Róma afrikai törekvése az, hogy hatalmas gyarmati birodalmat építsen ki, amely Tripolisztól a Vörös Tenger déli partjáig és az abesszini&i icnsikig terjed. Londonban tudják, hogy francia pénzügyi támogatás nélkül ezt a ter­vet lehetetlen megvalósítani. Viszont a franciák Olaszország bégért középeurópái támogatása fejé­ben szívesen támogatják Mussolinit az afrikai terv megvalósításánál. Az angolok hiába kiéérlik meg, hogy7 Franciaországot megnyerjék az olaszellenes szankciós rendszernek. Az egyetlen eszköz, amivel London bizonyos nyomást gyakorolhat Párisrá, a németelchez való további közeledés bejelentése. Edén a népszövetség legközelebbi ülésén állítólag javasolni fogja, a szuezi csatorna bejárását, de Franciaország aligha támogatja az angol javasla­tot. Illetékes londoni körökben azon a véleményen vannak, hogy az abessziniai kaland súlyos követ­•SBBnHBM Prága, julius 10. Mint jelentettük, a nemzet­gyűlés takarékossági és ellenőrző bizottsága tegnap tartotta első ülését. Az ülés a késő esti órákig húzódott el. A bizottság elhatározta, hogy a költségvetés tárgyalását augusztus má­sodik felében kezdi meg. Ez ideig létre kell jön-1 ni az egyes minisztériumok között a megálla­podásnak az állami költségvetés tekintetében s fedezetet kell találni azon kiadásokra, melyek 1936 január elsejétől az önkormányzati testüle­tek gazdálkodásának uj szabályozóim következ­tében fognak felmerülni. A bizottság arra az el­határozásra jutott, hogy az állami vállalatok: a kor szerződést kötöttek az antanttal a világhá-: borúba való belépésről, a szerződés 13. pontjá­ban kimondják igényüket az afrikai gyarma­tokra. A világháború után a párisi konferencián az olaszok a brit Szomáli-földet, a Juber-földet és az Abesszinia fölötti mandátumot köve­telték. Az angolok és a franciák nem teljesítették az olasz kívánságokat s azóta feszült a helyzet Ró­ma és az antant között. Mussolini a régi terve­ket fokozott eréllyel akarta megvalósítani s amikor meg akarja hódítani Abesszíniát, arra hivatkozik, hogy ezt a földet az angolok és a franciák már 1915-ben az olaszoknak ígérték. kezményekkel járhat a fasiszta rendszerre. Mus­solini presztizsokokból nem vonuihát vissza afri­kai politikájában, de a győzelem korántsem biz­tos. Anglia nincs azon a véleményen, hogy az olasz csaaptok könnyűszerrel meghódítják Ahesz- sziniát. Egy-kél évig eltarthat, amíg sikerül meg­hódítani a hegyvidéket s az elhúzódó, kínos há­borúban az olasz nép ugyanúgy föllázadhat a rendszer ellen, mint föllázadt a spanyol nép a/ marokkói sikertelen kaland idején. Ha a háború egy-két évig tart, a középeurópai bonyodalmak is elkerülhetetlenek, mert Olaszország nem összpon­tosíthatja teljes erejét a brenneri határra, ilyen körülmények között Anglia fokozatosan Németor­szág felé orientálódik. Amikor Titulescu román külügyminiszter a közelmúltban Londonban a du­nai kérdésről akart beszélni, udvariasan tudo­mására hozták hogy a kérdés jelenleg nem ak­tuális. A dunai paktum alapműére ugyanis Olasz­ország lett volna s Anglia ma semmit nem néz szívesen, ahol Olaszország játsza a főszerepet. vasutak, az állami nagybirtokok, az állami er­dők és a dohányjövedék gazdálkodásának na­gyobb figyelmet fog szentelni. Ezenkívül a bi­zottság tervbe vette a közigazgatás átszervezé­sére vonatkozó javaslatok felülvizsgálását. Be- rán elnök kijelentette, hogy a bizottság szigorú I rendet szándékszik teremteni a hivatalokban és az egyes referensek személyes felelőssége terhe mellett határidőket fognak megállapítani a be­adványok, fellebbezések és felfolyamodások el­intézésére. Ezek a határidők terv szerint minden fórumra vonatkozni fognak. Végül a bizottság a törvények unifikációs munkálatainak meg­gyorsítása mellett foglalt állást. A földrengés elsüllyesztett egy kínai falut Sanghaj, julius 9. Az United Press jelenti: Hunan tartomány Jua/lin kerületében tegnap délelőtt földrengést észleltek. A földrengést több helyen nagyarányú földcsuszamlás követte. Hu­nan környékén egy földcsuszamlás következté­ben tizenöt ember élve a föld alá került. Meg­mentésükre gondolni sem lehet. A sensi tarto­mányból érkező jelentés szerint a földrengés ott volt a legnagyobb méretű s állítólag egy egész falu eltűnt a föld színéről. Rádióhullámok uj szerepe a tengerhajózás terén Berlini jelentés szerint Habarni tanár és mii- szaki la'boratófiumána-k asszisztensei rendkívül érdekes kísérleteket fejeztek be a-" napokban a Bérlin melletti Müggelsecin. Habann tanár hosszabb idő óta foglalkozik az úgynevezett deciméter-thaillániok gyakorlati fel­használásának kutatásával. Ezek a 10 centiméter körüli elektromos hullámok, amelyeket irányított sugár formájában bocsátanak ki, olyan műszer feltalálására vezettek, amelynek a hajózásban előreláthatóan fontos szerepe jut a. tengerparti . világi tó tornyok és jeltüzek pótlása tekintetekén. A Berlin melletti tnüggeli tavon végzett kísér­letek lényege a következő volt: A tó egyik partján néhány wattos parányi leadókészüléket állítottak fel, amelyből 10 cen­ti méter hullámhosszúságú sugarat irányitottak át a tavon. A pél az volt, hogy a tó másik partjá­ról eűinditott apró hajó mód ellnek, melyet a szó- banforgó jelzőmüszerrel szereltek fel, e sugár mentén kellett a leadóállomás irányába haladnia. A kísérletek fényesen igazolták azt az elgondo­lást, hogy a műszernek jeleznie kell a kibocsátott elektromos eugárvonáltól való eltérést. Mihelyt a hajó néhány méternyire kitért a sugár irányá­ból, a műszer jelzője nyomban kilendült jobbra vagy balra, mégpedig annál erősebb mértékben, minél inkább eltávolodott a hajó a megadott vo­naltól. A kísérleteket rövidesen nagyobb távolsá­gokra kívánják átvinni, mert a legalaposabb kilá­tás mutatkozik arra néz ve, hogy a hajóknak kikö­tőkbe való bevezetését e találmány lényegével biztonságotífibbá lehet tenni, főként viharos idők-'"* ben, vagy olyan alkalmakkor, amikor a látási vi- -szonyok köd- vagy felhőképződés miatt rosszak. Abesszinia miatt nem lesi dunai pántom A takarékossági bizottság rendet akar teremteni a bürokráciában A KODHAlASZ A1EX GREEFF BŰNÜGYI REGÉNYE 31 Bürke nagyot lódított az induson, úgy hogy az több méternyi távolságra repült tőle és keze- lába szétterpeszkedett a szőnyegen. Megbízható pajtása, a fegyver már újból Bürke kezében volt és fenyegetően szegeződött az üldözőkre. — Egy lépést sem uraim. Harminchat töltés van benne és Bürke még sohasem hibázta el célját, 'Vzeket fel. Nyolcán áldottak vele szemben, de egyik sem merte kockáztatni, hogy rajta próbálja ki a ka­pitány céllövészeti tudományát. Ott álltak né­mán. farkasszemet nézve. Bürke az ajtó melletti asztalnak vetette hátát, amelyen egy hatalmas álió’ámpa volt. —. Mi történt a gazdájukkal? Vele szeretnék néhány szót váltani! A hallba vezető léocső fokán most megjelent Abdullah Khargi alakja. Fatime volt mellette. — Bürke kapitány, hogy jutott ide? Milyen jogon merészelt. . . — Semmi, fenséges uram, semmi egyéb nem történt, —inthogy kiszabadítottam egyik vendé­gét, ?'-'L már túlontúl hosszú ideje részesít ma­gas és előzékeny vendégszeretetében. Különben örömmel látom, hogy fenségednek az éjjel két ízben annyira megviselt idegei már rendbe jöt­tek. A rettenetes arc ... — Gyáva söpredék, — üvöltött közbe a her­ceg. — Tizen álltok szemben eggyel és nem mertek rátámadni? Semmi bántódásotok nem lesz, ha végeztek vele. Ez az ember közönséges rabló módjára tört be ... Egyikük, akiben Olaf Wernert ismerte fel Bürke, megmozdult és mitha támadásba akart Volna lendülni.- Nyugalom, kapitány, leánykereskedők dí­sze, vagy... % Ebben a pillanatban az indus vad kiáltással szaladt neki Burkának. Olyan, hirtelen jött ez a támadás, hogy a kapitány már nem tudta fegy­verét használni. Szaár belekapaszkodott jobbjá­ba s a váratlan lendületre a fegyver kiesett Bürke kezéből. A többiek erre pillanatok alatt rávetették magukat. Bürke kiszabadította jobb­ját és olyan hatalmas ütést mért Szair álkap­csára, hogy az indus méterekre repült, aztán összecsuklott és hangtalanul elnyúlt. De már ketten-hárman kapaszkodtak beléje. Még volt annyi ideje, Hogy felkapta az állólámpát és azt teljes erővel támadói közé sújtotta. Egyszerre elsötétedett minden, a palotában rövidzárlat támadt. Csak a támadók vad üvöltése hallat­szott. Ebben a pillanatban üvegcsörömpölés zaja keveredett a zsivajba. A halinak az uccára né­ző táblaii vegét zúzták be és a támadt nyíláson két tagbaszakadt rendőr alakja jélent meg. Az egyik felgyújtotta zseblámpáját és annak fényét körüljáratta a teremben. — Mi történik, itt?, Talán csak nem Burké kapitány? A másik már felfedezte Bürkét, aki a rend­őrök beléptekor gyorsan zsebébe süllyesztette revolverét és most közömbösen fütyörészve tá- m?o-i-0dott az asztalhoz.-— Semmi, semmi, inspektor. „. csak barát­ságos megbeszélésem volt a herceggel ,. Ugy-e, fenség? A herceg már ott állt a hallban és gyűlölettől szikrázó szemekkel nézte Bürkét. A helyzet azonban olyan groteszk volt, hogy nem tudta, mihez kezdjen ... Bürke oldotta meg a helyzetét és a hérceg elé lépett.- Fenséged elfelejtett megkínálni egy ciga­rettával, Szabad? Ez a. szemérmetlen szemtelenség annyira megdöbbentette Abdullah herceget, hogy zse­béhez kapott és elővette arany cigarettatárcáját. Felpattantotta és dühösen tartotta Bürke orra elé. — Ha tetszik ... — Köszönöm. Kivett egy finom egyiptomit, tür.szerszámával rágyújtott és kalapjának pereméhez nyúlva bú­csúzott a társaságtól. — Bocsásson meg fenséged a késői látogatás­ért. Ez csak reváns volt a múlt éjszakáért. A két rendőr közé állt és bdéjük karolt. — Úgy kísérnek ki, mint egy tettenért be­törőt. Tudom, hogy Sír “Alfréd dühöngeni fog, ha az inspektor ur jelentést tesz a történtekről. A lámpáért pedig nagy kár. Úgy hiszem, valódi kínai porcelán. Még egyszer meghajolt a társaság felé s a rendőrök között kilépett az uccára. Felnyitotta szivartárcáját és megkínálta mind­kettőjüket. Azok nem tudtak ellen áldani a kísér­tésnek és tisztelegve fogadták el a szivarokat. — A legjobbkor jöttek, inspektor urak, — szólott most Bürke és beleparolázott a rend­őrök feléje nyúló tenyerébe. — De máskor ez ne történjen meg, Captain Bürke, — szólt feddő hangon az egyik. — Kü­lönben kénytelenek volnánk bevinni a Yardra és az éjszakára őrizetbe venni. Ez Sár Alfréd egyenes parancsa. — Aligha hinném, hogy dolguk akad még velem. Köszönt és sudár alakja eltűnt a londoni éj­szakában. XIX. FEJEZET.1 Maradunk! Bürke váratlan és meglepő támadása teljesen felkavarta a hercegi palotát. Még sok ideig ta­nácstalanul állottak a cinkosok a hallban, amig egyiküknek eszébe jutott, hogy a világítást rend­behozza. Abdullah Khargi egyenesen kísérteties hatást tett.. Az éjszaka izgalmai, a megnevez­hetetlen rémületek mintha kirajzolódtak volna arcára, önbizalmat sugárzó mosolygása eltűnt/ vonásai fáradtak, elernyedettek voltak: és nehéz-1 hmm—■i‘mii—11—na—wuirw í kés léptekkel vánszorgott a körasztalig, ahol az egyik borszékbe vetette magát. Nehéz sóhajtás tört fel belőle és kendőjével megtörölte verej­tékező homlokát. Társai aggódva csoportosul­tak karéje és tanácstalanul néztek egymásra: mi itt a teendő? Fatime volt még a legnyugodtabb közöttük. A szép maláji lány a herceghez lépett, lehajolt hozá és gyöngéd szavakat suttogott a fülébe. Abdullah Khargi ernyedetten hallgatta, csak olykor bólintott. Végre nagy nehezen megszó­lalt. Hangja rekedtes volt és idegenül kongott: — Nézzetek körül a ház körül, vizsgáljátok meg alaposan a kertet. Merről jött be és vol­tak-e cmkosai is? Tényleg magával vitte-e a lányt, vagy csak dicsekedett vele? — A leányt magával vitte, illetőleg amig itt vele voltunk elfoglalva, cinkostársai továbbáll- tak vele, — szólalt meg Olaf Wemer. Fenn voltam a szobájában. Az erkélyen át távoztak, még most is od avan támasztva a létra az er­kély korlátjához. A herceg egyre idegesebb és türelmetlenebb lett. Most már talán nem is annyira a félelem bántotta, mint az, hogy emberei látták őt egy gyönge pillanatában. Felemelkedett ülőhelyéből és hangja újból parancsoló, kemény és kegyetlen volt:-— Mit álltok itt még mindig körülöttem és mit bámészkodtak? Korbáccsal verjelek szét ti­teket? Gyáva csürhe, amely eltűri, hogy urát és paraíicsolóját saját otthónában egyetlen be­tolakodó idégen megsértse és megtámadja? Ta­karodjatok és teljesítsétek a parancsomat... Mintha eszüket vesztették volna, úgy rohan­tak a kertbe. Tudták, hogy a herceg dühével nem szabad dacolniok, csak ők húzhatják a tö- vídebbet. Velük szemben Abdullah Khargi min­dig az ázsiai despota volt. Ketten-hárman gyorsan lámpát kerítettek elő és á hall hétsó ajtaján kitódultak a kertbe. A sötét éjszakáiban is felfedezték a lábnyomokat. A pázsiton keresztül-kasul jártak az idegenek, az a füszalag, amely közvetlenül az épület tö­vében húzódott, szinte össze-vissza volt tapos­va. Folytatása következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom