Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-11 / 156. (3708.) szám
2 1935 julius 11, csütörtök. hogy egyiptom és Szudán gyapotültetvényeivel óriási uj gazdasági lehetőségeket fejlesszen ki, főproblémája a Nílus szabályozása és a termékeny árvizek biztositása lett. Anglia az egyiptomi gyapottal az Egyesült Államok gyapothegemóniáját akarja megdöntőm s bizonyos, hogy az egyiptomi gyapot mind az angliai, mind az indiai szövetgyártás és a világpiac fölötti uralom szepontjából óriási jelentőségű. A gyapotmezők öntözésére Anglia megépítette az aszuáni gigantikus gátakat, ahol 4.8 milliárd köbméter vizet tud összegyűjteni,de ma már ez a hatalmas vízmű sem elégséges. Anglia az Ad- bara és a Kék Nílus közötti órási földterületet meg akarja nyerni a gyapottere»eszt esnek, az úgynevezett Ghezirát, de az csak úgy történhetik meg, ha a Tana-tó környékén, azaz Abesszíniában újabb gigantikus gátakat építhet. A 3000 négyzetkilométeres Tana-tó a világhatalmat jelentő Egyiptomi gyapottermelés kulcsa. Anglia 1902 óta mindent elkövet, hogy a tó vidékét hatalmába ejtse és sikerült is Abeszsziniától messzemenő előnyöket kiharcolnia. 1906-ban London garantálta Abesszínia szuverenitását, de a háború előtt előkészületet tett, hogy elfoglalja Afrika utolsó szabad birodalmát s csak az európai konfliktus akadályozta meg terve kivitelében. Ebben az időben ugyanúgy gyülekeztek az angol csapatok Abesszinia határán, mint most az olaszok. Kódokból az első angol haderők el is indultak már a Kék Nílus felé. Abesszinia a háború alatt németbarát volt és megőrizte semlegességét, ezt elsősorban azért tette, mert közvetlen a háború előtt súlyos konfliktusba keveredett Angliával. Angol kísérletek Abesszínia meghód tására A háború után az angol aspirációk nem szűntek meg. Óriási hitelekkel és gazdasági beru- házködásokkal igyekezett London megnyerni az ország fölötti kontrollt s politikája csak akkor változott meg, amikor az olaszok az angoloknál is erélyesebb lépéseket tettek az afrikai birodalom megnyerésére. Az olaszok már egy, 1921-ben Rómában megjelent könyvben megírták, hogy az etiópiai fennsik birtoklása döntő jelentőségű Egyiptom ellenőrzése szempontjából. A hatalmas abesszi- niai sziklafal uralkodik a Nilüs völgye fölött, mert nemcsak a Kék Nílus forrása és a Tana-tó van itt, hanem a Nilus legtöbb fontos mellékI folyójának eredete is. Egyiptomból, a világ legtermékenyebb országa fejleszthető ki, ha a Nílus rendszerének forrásterületeit hatalmas pénzzel szabályozzák. Ez volt Anglia terve, de az olasz előnyomulás most megakadályozza . a gigantikus elképzelés végrehajtását. Nem csoda, ha Anglia tiltakozik az olasz benyomulás ellen. A Vörös tenger partján keletkező uj olasz gyarmatbirodalom ezenkívül Arábia szempontjából sem kellemes Angliának. Olaszország előjogai A franciák érdekei nem nagyok ezen a vidéken. Az olaszok azonban már 1915-ben, amiLondon, julius 10. Az angol kormányhoz közelálló körök szerint Róma afrikai törekvése az, hogy hatalmas gyarmati birodalmat építsen ki, amely Tripolisztól a Vörös Tenger déli partjáig és az abesszini&i icnsikig terjed. Londonban tudják, hogy francia pénzügyi támogatás nélkül ezt a tervet lehetetlen megvalósítani. Viszont a franciák Olaszország bégért középeurópái támogatása fejében szívesen támogatják Mussolinit az afrikai terv megvalósításánál. Az angolok hiába kiéérlik meg, hogy7 Franciaországot megnyerjék az olaszellenes szankciós rendszernek. Az egyetlen eszköz, amivel London bizonyos nyomást gyakorolhat Párisrá, a németelchez való további közeledés bejelentése. Edén a népszövetség legközelebbi ülésén állítólag javasolni fogja, a szuezi csatorna bejárását, de Franciaország aligha támogatja az angol javaslatot. Illetékes londoni körökben azon a véleményen vannak, hogy az abessziniai kaland súlyos követ•SBBnHBM Prága, julius 10. Mint jelentettük, a nemzetgyűlés takarékossági és ellenőrző bizottsága tegnap tartotta első ülését. Az ülés a késő esti órákig húzódott el. A bizottság elhatározta, hogy a költségvetés tárgyalását augusztus második felében kezdi meg. Ez ideig létre kell jön-1 ni az egyes minisztériumok között a megállapodásnak az állami költségvetés tekintetében s fedezetet kell találni azon kiadásokra, melyek 1936 január elsejétől az önkormányzati testületek gazdálkodásának uj szabályozóim következtében fognak felmerülni. A bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy az állami vállalatok: a kor szerződést kötöttek az antanttal a világhá-: borúba való belépésről, a szerződés 13. pontjában kimondják igényüket az afrikai gyarmatokra. A világháború után a párisi konferencián az olaszok a brit Szomáli-földet, a Juber-földet és az Abesszinia fölötti mandátumot követelték. Az angolok és a franciák nem teljesítették az olasz kívánságokat s azóta feszült a helyzet Róma és az antant között. Mussolini a régi terveket fokozott eréllyel akarta megvalósítani s amikor meg akarja hódítani Abesszíniát, arra hivatkozik, hogy ezt a földet az angolok és a franciák már 1915-ben az olaszoknak ígérték. kezményekkel járhat a fasiszta rendszerre. Mussolini presztizsokokból nem vonuihát vissza afrikai politikájában, de a győzelem korántsem biztos. Anglia nincs azon a véleményen, hogy az olasz csaaptok könnyűszerrel meghódítják Ahesz- sziniát. Egy-kél évig eltarthat, amíg sikerül meghódítani a hegyvidéket s az elhúzódó, kínos háborúban az olasz nép ugyanúgy föllázadhat a rendszer ellen, mint föllázadt a spanyol nép a/ marokkói sikertelen kaland idején. Ha a háború egy-két évig tart, a középeurópai bonyodalmak is elkerülhetetlenek, mert Olaszország nem összpontosíthatja teljes erejét a brenneri határra, ilyen körülmények között Anglia fokozatosan Németország felé orientálódik. Amikor Titulescu román külügyminiszter a közelmúltban Londonban a dunai kérdésről akart beszélni, udvariasan tudomására hozták hogy a kérdés jelenleg nem aktuális. A dunai paktum alapműére ugyanis Olaszország lett volna s Anglia ma semmit nem néz szívesen, ahol Olaszország játsza a főszerepet. vasutak, az állami nagybirtokok, az állami erdők és a dohányjövedék gazdálkodásának nagyobb figyelmet fog szentelni. Ezenkívül a bizottság tervbe vette a közigazgatás átszervezésére vonatkozó javaslatok felülvizsgálását. Be- rán elnök kijelentette, hogy a bizottság szigorú I rendet szándékszik teremteni a hivatalokban és az egyes referensek személyes felelőssége terhe mellett határidőket fognak megállapítani a beadványok, fellebbezések és felfolyamodások elintézésére. Ezek a határidők terv szerint minden fórumra vonatkozni fognak. Végül a bizottság a törvények unifikációs munkálatainak meggyorsítása mellett foglalt állást. A földrengés elsüllyesztett egy kínai falut Sanghaj, julius 9. Az United Press jelenti: Hunan tartomány Jua/lin kerületében tegnap délelőtt földrengést észleltek. A földrengést több helyen nagyarányú földcsuszamlás követte. Hunan környékén egy földcsuszamlás következtében tizenöt ember élve a föld alá került. Megmentésükre gondolni sem lehet. A sensi tartományból érkező jelentés szerint a földrengés ott volt a legnagyobb méretű s állítólag egy egész falu eltűnt a föld színéről. Rádióhullámok uj szerepe a tengerhajózás terén Berlini jelentés szerint Habarni tanár és mii- szaki la'boratófiumána-k asszisztensei rendkívül érdekes kísérleteket fejeztek be a-" napokban a Bérlin melletti Müggelsecin. Habann tanár hosszabb idő óta foglalkozik az úgynevezett deciméter-thaillániok gyakorlati felhasználásának kutatásával. Ezek a 10 centiméter körüli elektromos hullámok, amelyeket irányított sugár formájában bocsátanak ki, olyan műszer feltalálására vezettek, amelynek a hajózásban előreláthatóan fontos szerepe jut a. tengerparti . világi tó tornyok és jeltüzek pótlása tekintetekén. A Berlin melletti tnüggeli tavon végzett kísérletek lényege a következő volt: A tó egyik partján néhány wattos parányi leadókészüléket állítottak fel, amelyből 10 centi méter hullámhosszúságú sugarat irányitottak át a tavon. A pél az volt, hogy a tó másik partjáról eűinditott apró hajó mód ellnek, melyet a szó- banforgó jelzőmüszerrel szereltek fel, e sugár mentén kellett a leadóállomás irányába haladnia. A kísérletek fényesen igazolták azt az elgondolást, hogy a műszernek jeleznie kell a kibocsátott elektromos eugárvonáltól való eltérést. Mihelyt a hajó néhány méternyire kitért a sugár irányából, a műszer jelzője nyomban kilendült jobbra vagy balra, mégpedig annál erősebb mértékben, minél inkább eltávolodott a hajó a megadott vonaltól. A kísérleteket rövidesen nagyobb távolságokra kívánják átvinni, mert a legalaposabb kilátás mutatkozik arra néz ve, hogy a hajóknak kikötőkbe való bevezetését e találmány lényegével biztonságotífibbá lehet tenni, főként viharos idők-'"* ben, vagy olyan alkalmakkor, amikor a látási vi- -szonyok köd- vagy felhőképződés miatt rosszak. Abesszinia miatt nem lesi dunai pántom A takarékossági bizottság rendet akar teremteni a bürokráciában A KODHAlASZ A1EX GREEFF BŰNÜGYI REGÉNYE 31 Bürke nagyot lódított az induson, úgy hogy az több méternyi távolságra repült tőle és keze- lába szétterpeszkedett a szőnyegen. Megbízható pajtása, a fegyver már újból Bürke kezében volt és fenyegetően szegeződött az üldözőkre. — Egy lépést sem uraim. Harminchat töltés van benne és Bürke még sohasem hibázta el célját, 'Vzeket fel. Nyolcán áldottak vele szemben, de egyik sem merte kockáztatni, hogy rajta próbálja ki a kapitány céllövészeti tudományát. Ott álltak némán. farkasszemet nézve. Bürke az ajtó melletti asztalnak vetette hátát, amelyen egy hatalmas álió’ámpa volt. —. Mi történt a gazdájukkal? Vele szeretnék néhány szót váltani! A hallba vezető léocső fokán most megjelent Abdullah Khargi alakja. Fatime volt mellette. — Bürke kapitány, hogy jutott ide? Milyen jogon merészelt. . . — Semmi, fenséges uram, semmi egyéb nem történt, —inthogy kiszabadítottam egyik vendégét, ?'-'L már túlontúl hosszú ideje részesít magas és előzékeny vendégszeretetében. Különben örömmel látom, hogy fenségednek az éjjel két ízben annyira megviselt idegei már rendbe jöttek. A rettenetes arc ... — Gyáva söpredék, — üvöltött közbe a herceg. — Tizen álltok szemben eggyel és nem mertek rátámadni? Semmi bántódásotok nem lesz, ha végeztek vele. Ez az ember közönséges rabló módjára tört be ... Egyikük, akiben Olaf Wernert ismerte fel Bürke, megmozdult és mitha támadásba akart Volna lendülni.- Nyugalom, kapitány, leánykereskedők dísze, vagy... % Ebben a pillanatban az indus vad kiáltással szaladt neki Burkának. Olyan, hirtelen jött ez a támadás, hogy a kapitány már nem tudta fegyverét használni. Szaár belekapaszkodott jobbjába s a váratlan lendületre a fegyver kiesett Bürke kezéből. A többiek erre pillanatok alatt rávetették magukat. Bürke kiszabadította jobbját és olyan hatalmas ütést mért Szair álkapcsára, hogy az indus méterekre repült, aztán összecsuklott és hangtalanul elnyúlt. De már ketten-hárman kapaszkodtak beléje. Még volt annyi ideje, Hogy felkapta az állólámpát és azt teljes erővel támadói közé sújtotta. Egyszerre elsötétedett minden, a palotában rövidzárlat támadt. Csak a támadók vad üvöltése hallatszott. Ebben a pillanatban üvegcsörömpölés zaja keveredett a zsivajba. A halinak az uccára néző táblaii vegét zúzták be és a támadt nyíláson két tagbaszakadt rendőr alakja jélent meg. Az egyik felgyújtotta zseblámpáját és annak fényét körüljáratta a teremben. — Mi történik, itt?, Talán csak nem Burké kapitány? A másik már felfedezte Bürkét, aki a rendőrök beléptekor gyorsan zsebébe süllyesztette revolverét és most közömbösen fütyörészve tá- m?o-i-0dott az asztalhoz.-— Semmi, semmi, inspektor. „. csak barátságos megbeszélésem volt a herceggel ,. Ugy-e, fenség? A herceg már ott állt a hallban és gyűlölettől szikrázó szemekkel nézte Bürkét. A helyzet azonban olyan groteszk volt, hogy nem tudta, mihez kezdjen ... Bürke oldotta meg a helyzetét és a hérceg elé lépett.- Fenséged elfelejtett megkínálni egy cigarettával, Szabad? Ez a. szemérmetlen szemtelenség annyira megdöbbentette Abdullah herceget, hogy zsebéhez kapott és elővette arany cigarettatárcáját. Felpattantotta és dühösen tartotta Bürke orra elé. — Ha tetszik ... — Köszönöm. Kivett egy finom egyiptomit, tür.szerszámával rágyújtott és kalapjának pereméhez nyúlva búcsúzott a társaságtól. — Bocsásson meg fenséged a késői látogatásért. Ez csak reváns volt a múlt éjszakáért. A két rendőr közé állt és bdéjük karolt. — Úgy kísérnek ki, mint egy tettenért betörőt. Tudom, hogy Sír “Alfréd dühöngeni fog, ha az inspektor ur jelentést tesz a történtekről. A lámpáért pedig nagy kár. Úgy hiszem, valódi kínai porcelán. Még egyszer meghajolt a társaság felé s a rendőrök között kilépett az uccára. Felnyitotta szivartárcáját és megkínálta mindkettőjüket. Azok nem tudtak ellen áldani a kísértésnek és tisztelegve fogadták el a szivarokat. — A legjobbkor jöttek, inspektor urak, — szólott most Bürke és beleparolázott a rendőrök feléje nyúló tenyerébe. — De máskor ez ne történjen meg, Captain Bürke, — szólt feddő hangon az egyik. — Különben kénytelenek volnánk bevinni a Yardra és az éjszakára őrizetbe venni. Ez Sár Alfréd egyenes parancsa. — Aligha hinném, hogy dolguk akad még velem. Köszönt és sudár alakja eltűnt a londoni éjszakában. XIX. FEJEZET.1 Maradunk! Bürke váratlan és meglepő támadása teljesen felkavarta a hercegi palotát. Még sok ideig tanácstalanul állottak a cinkosok a hallban, amig egyiküknek eszébe jutott, hogy a világítást rendbehozza. Abdullah Khargi egyenesen kísérteties hatást tett.. Az éjszaka izgalmai, a megnevezhetetlen rémületek mintha kirajzolódtak volna arcára, önbizalmat sugárzó mosolygása eltűnt/ vonásai fáradtak, elernyedettek voltak: és nehéz-1 hmm—■i‘mii—11—na—wuirw í kés léptekkel vánszorgott a körasztalig, ahol az egyik borszékbe vetette magát. Nehéz sóhajtás tört fel belőle és kendőjével megtörölte verejtékező homlokát. Társai aggódva csoportosultak karéje és tanácstalanul néztek egymásra: mi itt a teendő? Fatime volt még a legnyugodtabb közöttük. A szép maláji lány a herceghez lépett, lehajolt hozá és gyöngéd szavakat suttogott a fülébe. Abdullah Khargi ernyedetten hallgatta, csak olykor bólintott. Végre nagy nehezen megszólalt. Hangja rekedtes volt és idegenül kongott: — Nézzetek körül a ház körül, vizsgáljátok meg alaposan a kertet. Merről jött be és voltak-e cmkosai is? Tényleg magával vitte-e a lányt, vagy csak dicsekedett vele? — A leányt magával vitte, illetőleg amig itt vele voltunk elfoglalva, cinkostársai továbbáll- tak vele, — szólalt meg Olaf Wemer. Fenn voltam a szobájában. Az erkélyen át távoztak, még most is od avan támasztva a létra az erkély korlátjához. A herceg egyre idegesebb és türelmetlenebb lett. Most már talán nem is annyira a félelem bántotta, mint az, hogy emberei látták őt egy gyönge pillanatában. Felemelkedett ülőhelyéből és hangja újból parancsoló, kemény és kegyetlen volt:-— Mit álltok itt még mindig körülöttem és mit bámészkodtak? Korbáccsal verjelek szét titeket? Gyáva csürhe, amely eltűri, hogy urát és paraíicsolóját saját otthónában egyetlen betolakodó idégen megsértse és megtámadja? Takarodjatok és teljesítsétek a parancsomat... Mintha eszüket vesztették volna, úgy rohantak a kertbe. Tudták, hogy a herceg dühével nem szabad dacolniok, csak ők húzhatják a tö- vídebbet. Velük szemben Abdullah Khargi mindig az ázsiai despota volt. Ketten-hárman gyorsan lámpát kerítettek elő és á hall hétsó ajtaján kitódultak a kertbe. A sötét éjszakáiban is felfedezték a lábnyomokat. A pázsiton keresztül-kasul jártak az idegenek, az a füszalag, amely közvetlenül az épület tövében húzódott, szinte össze-vissza volt taposva. Folytatása következik.
