Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-27 / 170. (3722.) szám
Lépésről-lépésre semmisítik meg a Stahihelm-szervezeteket Németországban A keüetporoszországi Stahlhelmet is feloszlatták Seidte az „áruló** 4 Hatotmta m keáum Harminc kiló almával Délameri- kából Európába Tisztázzuk a fogalmat legelőször: ki a naturista? Valami középút az ő módszerük a Bicsér- dysták, vegetáriánusok, meg a „rohkosüerek" között. Elsősorban gyümölcsevők, aztán tej- és tejtermék-fogyasztók, meg rozskenyór-imádók. Legnagyobb gyönyörrel isznak meg három-négy almára egy pohár sürü tejet, amit közönséges emberfia nem igen merne megkockáztatni. Szívósak, ■fürgék, munkabírók és — a normálisan étkező, főként buspusztitó emberfajt „dögevőknek" csúfolják. Sennor Esteban Galló, — Rozsnyó szülötte, — akinek délamerikai tapasztalatairól már megemlékeztem régebben a PMH hasábjain, (különösen bizonyos félig érett fügék élvezete kapcsán, melytől bundásra. dagadt szájakat kaptak ő és társai), — ilyen naturista. Délamerikában lett azzá, egy gyümölcsfarmon s hogy már teljesen gyümölcsökre állította be az életét, azt azzal is dokumentálja itt az óhazában, hogy Sziovenszkó egyik nagyvárosában gyümölcskereskedést nyitott, az üzlet szépen fejlődik, most már mázsás tételekben 6zerzi be a friss erdei epret, Ruszinezkóban egész gyümölcskertek neki érlelik az idei fagyok után ritkaságnak számitó nemes almákat s a közeljövőben egy fióküzlete nvilik a fiatal világjárt magyarnak. Mi sem természetesebb, hogy Délamerikából hazatérő utján, melyet a „General San Martin" nevű 14.000 tonnás német gőzösön tett meg. Naturista Esteban szintén nem volt hajlandó a „dögevőkkel" tartani, hanem bebiztosította magát gyümölcs-alapon. Nem kevesebb, mint harminc kiló jóféle „szigeti almát1* hajózott be személypoggyásza között, (a Parana deltájánál egy szigeten volt a gyümölcsfarmjuk) s bizony, ha tudta volna, hogy milyen nehézségei lesznek, még banánnal s egyebekkel is ellátta volna magát. Bizott azonban a stewardok megértésében, mellyel naturista mivoltát honorálni fogják. Nem igy történt. A hajó elindult, — ezer utasa volt a harmadosztályon —, végigszomszédolta a tiindéri panorámákba keretezett délamerikai kikötőket, c6ak aztán vágott neki az óceánnak. Sennor Esteban már első napokban megállapithatta. ■hogy a stewardok nem bírnak különösebb érzékkel a gyümölcsévé*) iránt s az ő különleges ellátását nem hajlandók biztositani. Mire a: Sennor rácsapott harminc kiló almájára, odakiáltotta az eb ura fakót és tö'bbé nem jelent meg az étteremben. És itt kezdődtek a komplikációk. Az utasokat pontosan nyilvántartották s mihamar feltűnt, hogy Sennor Esteban nem étkezik a többiekkel. A stewardok jelentették a hajóorvoe- nak, a hajóorvos felkereste a Sennort 6 felszólította, hogy jöjjön el a rendelőjébe s meg fogja vizsgálni, mi baja van. A Sennor ezt az ajánlatot mereven visszautasította, sőt kikérte magának az egész feltevést, mintha ő beteg volna. Aesculap Bajnoka s az Almák Hive között heves szócsata indult, melyben már különböző címek és jellegek is kezdtek szikrázni, végül is a hajó orvosfőnöke keményen kijelentette, hogy: — ön be fog jönni az étterembe és étkezik a többiekkel! — Az pedig nem fogom tenni, engem arra ön nem kényszeríthet. De tehet okosabbat: tessék felemelni a gyümölcsadagomat, necsak azt a napi egy-két Szem szilvát adják könyöradománynak. Ha pedig ezt nem teszi., úgy én hajlandó vagyok koplalni Európáig! (Ami nem kis kijelentés volt. lévén az ut még megteendő része némi tizennyolc nap, tekintettel a sok kikötésre. A nagy kijelentés „aranyfedezete" harminc kiló almában volt lerakva, amiről persze az orvos nem tudott. Azért felelt rá fölényes gúnnyal): — Azt pedig, maga, fiam, nem fogja kibírni! — Majd meglátjuk, melyikünket zabálják meg előbb a cápák! A hajóorvos toporzékolt a dühtől. Utóvégre felelős volt a makacs utasért s ha az neki éhségsztrájkba kezd, csak neki lesz miatta baja. A Sennor pedig erősen kitartott álláspontja mellett, amit az almák romlandósága tett szükségessé. Számolnia kellett ugyanis azzal, hogy a szellőzetlen, meleg helyre rakott gyümölcskészlete megromlik, mielőtt mind elfogyaszthatná. Azért be kellett biztositani a jövőt! A partokat már elhagyták, kint jártak az óceánon, nem lehetett valamelyik délamerikai kikötőben friss készletet „behajózni". Miután kölcsönösen odakinálták egymást a cápáknak, Sennor kifejtette elméletét a naturista étrend hasznáról, ajánlván a hajóorvosnak, hogy adjanak az utasoknak kevesebb húst és több gyümölcsöt s akkor nem lesz annyi tengeri beteg, amint ő sem az, bár az egész harmadosztály nyög a beállott viharokban, — a hajóorvos viszont alaposan és dúsan jelzőzve elmondta véleményét a naturista „marhaságról" s arról, hogy évtizedek óta járja a vonalat s ilyen megrögzött különccel még nem volt dolga, — végül i6 neki kellett beadnia a derekát s megkérdezte: — Hát mit akar tulajdonképepn? No. ekkor aztán Sennor nyeregben volt. Diktált. Naturista étrendet, gyümölcsöt, sok-sok gyümölcsöt, tejet, salátát, néhány főtt ételt is naturista módra, — egész diktátuma simán ment keresztül s attól fogva élt^/nint Marci Hevesen. Kapott többek között Malaga-borba áztatott száraz ezöllőf, hogy az utitársainak a nyála csordult tőle H majdnem palotaforradalom keletkezett a III. oszKönigsbergi julius 26. A keletporosz vidék kerületi főnöke a nép- és államvédelemről szóló 1933 február 28-án kiadott törvény 1. paragrafusa értelmében feloszlatta a keletporoszországi Stahlhelm-organizációt. Ugyanekkor kimondotta a feloszlató végzés a Stahlhelm-szer- vezet összes mellékegyesüleíeinek azonnali hatállyal való feloszlatását és vagyonának elkobzását. A betiltó végzés indokolása részletesen ismerteti azokat az akciókat, amelyek keletporosz Stahlhelm-központból indultak ki s amelyek a jelentés szerint a nemzeti szocialista állam alapjainak megingatására irányultak. Annak ellenére, hogy 1933 decemberében a kormány feloszlatta a Stahlhelm renitens diákszervezetét, a diákszervezet változatlanul tovább működött Bistrik főiskolás csoportvezető irányítása mellett, aki együtt haladt a keletporoszországi Stahlhelm vezérkarával. Ezután részletesen ismerteti az egyik Stahlhelm-gyii- lésről kiadott bizalmas jelentést, amelynek Írója többek között megállapítja, hogy a Stahlhelm zászlóiról nem vették le a versaillesi békeszerződések miatt felfűzött gyászfátyolt, annak elma Budapest, julius hó. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Magyar Tudományos Akadémia épü létének emeleti helyiségében érdekes tudományos gyűjteményt helyeztek el 190ö-ben. A Magyar Nemzeti Muzeum növénytárának hivatalos helyiségei, csaknem 35.000 kötetet kitevő könyvtára és milliónyi lapból álló herbáriuma áll itt a tudományos kutatók rendelkezésére. Amint az olvasóteremben helyet foglalunk, hogy megvárjuk, mig az intézet igazgatója, a Selmecbányái eredetű kitűnő botanikus, dr. Jávorka Sándor rendelkezésünkre állhat, látjuk, hogy egy őszülő ezakálu giapbarnitott arcú férfi mint hajol az eléje rakott herbárium-lapok felé és mint vizsgálja kutató szemmel a megszáritott növényeket. Az asztal mellett fehérköpenyeges asszisztensnő írógépén kopogtat és egyideig néma csend, amelyet csupán a kutató lelkes kiáltása tör meg: — Ez igen. Ez aztán gyönyörű! A „hieracium speciosum Hinneman." Egyetlen lelőhelye van a világon. A bélai havasokban. — Engedelmet kérek, — szólok közbe — érdekel a dolog. Szlovenszkói specialitásról van szó. — Igen, sokan vannak, akik ott is látták. Én kerestem ,de nem találtam. Pedig nagyon szeretnék hozzájutni. Amint később megtudom, a bélai havasok hierá- ciumának nagy rajongója, dr. Kovács Ferenc, a kiváló botanikus, volt szegedi egyetemi tanár, most a közgazgazdási egyetem professzora, aki most a hieraciumol.i tanulmányozza. Amint később tapasztalom, von egy cseh tudós is, aki nagyon érdeklődik a Tátra hieraciumai iránt. Medicsik szellemében a kalocsai érseki széken... Dr. Jávorka igazgató néhány szóban ismerteti velünk a növénytár fejlődésének kiemelkedő állomásait. — Az 1802-ben Széchenyi Ferenc nagylelkű alapítványából létrehozott Nemzeti Múzeum termé- szetrajzi gyűjteményei 1910-ben alakultak meg, de jó ideig egyben volt minden: növénytár, állattáT, kőzetek, mindaz, ami a természetre vonatkozott ée csak később történt meg az egyes osztályok különtályon, — mindenki naturista módra kívánt volna étkezni. A szigeti almák most már bátran romolhattak, ki is repültek mihamar a kabinablakon. A cápák ezt kapták a hajóorvos helyett. Lehet, hogy ők is naturisták leltek tőle s ezentúl undorral elfordulnak a tengerbe potyogó utasoktól s az első ste- wardtól gyümölcsöt kérnek ma jd helyette ... Nyíresi-Tichy Kálmán. lenére, hogy Seidte az általános védkötelezett- ség bevezetése alkalmával elrendelte a gyászfátylak levételét. „De mi ennek az árulónak — állapítja meg a bizalmas Stahlhelm-jelentés — már régen nem engedelmeskedünk." Az áruló természetesen Seidte, akit Stahlhelm-körökben azzal vádolnak, hogy annak ellenére, hogy mint a Stahlhelm képviselője kapott helyet Hitler kormányában, teljesen eltávolodott a Stahl- helmtől és „uszályhordozója" lett a nemzeti szocialista rezsimnek. A feloszlatott keletporoszországi Stahlhelm- szervezet a birodalom legerősebb organizációja volt és a legtöbb tagot számlálta. Berlin, julius 26. A birodalmi és porosz belügyminiszter rendeletét most a titkos állam- rendőrség legfőbb felügyelője újabb rendelettel egészítette ki. A rendelet szerint az összes felekezeti ifjúsági szervezetek kizárólag egyházi és felekezeti téren tevékenykedhetnek. Ezek az egyesületek semmiféle nyilvános felvonulást, vagy gyűlést, de még zenei, vagy másfajta szórakoztató összejövetelt sem tarthatnak. Nem alkalmazhatnak zászlókat és jelvényeket sem. választása. A növénytár alapját az a nagyszabású gyűjtemény vetette meg, amelyet Jóesef nádor adományozott a múzeumnak. Ez Kitaibel Pálnak, a magyar Linnének hagyatéka volt. Kitaibel tudományos törekvéseinek támogatására a cseh nemzetiségű Waldsteln Adám Ferenc grófot nyerte meg, aki nemcsak anyagilag támogatta, hanem kutatóutjain is elkísérte, így együtt járták be a Velebitet is, ahonnan Kitaibel remek gyűjteményt hozott. Waldsteln támogatásával adta ki Magyarország flórájáról szóló bárom foliókötetes munkáját is, amelyre a nemes mecénás 20.000 aranyforintot áldozott. — Kitaibel felbecsülhetetlen értékű herbáriuma vetette meg növénygyűjteményünk alapját, amely aztán egy tudós pozsonymegyei orvosnak,' Lumnitzef Józsefnek herbáriumával gazdagodott 1826-ban. 1839-ben Sadler József egyetemi tanár adományozta a múzeumnak 28.000 fajtát felöelő herbáriumát. Ekkor már önálló Osztálya volt a múzeumnak növénytárunk. Anyagi alapját a nagy magyar bíboros-érseknek Haynald Lajosnak 12.000 aranyforintos alapítványa vetette meg. Haynald valóban a Medíceiek szellemét képviselte a kalocsai érseki széken s adományai, melyeket közcélokra fordított, elérték az ötmillió aranyío- rintott. Bőségesen jutott ebből a hatalmas vagyonból a természettudományoknak, főleg a botanikának, amelynek a bíboros szenvedélyes rajongója volt, maga is hivatott művelője, aki több tudományos munkával is megajándékozta a szakirodalmat. Botanikai szakkönyvtárában vagyont érő unikumok is voltak és könyvtárát, meg gyönyörű herbáriumát a növénytáj ira hagyta. Ennek a hagyománynak értékét 700.000 pengőre becsülhetjük. 1894-ben Kossuth Lajos herbáriumát szereztük meg és őrizzük kegyelettel. Legutóbbi értékes gyarapodásunk Dégen Árpádnak, a vetőmagvizsgáló állomás multóvben elhunyt igazgatójának herbáriuma. Ez a gyűjtemény több mint 300.C00 lapból áll és a maga nemében világnevezetsség. A magángyűjtemények közül egyedül Bonaparte hercegé hasonlítható össze vele, de ez is már a Jardin des Plánta tulajdonában van. Ha rendszerezzük és elhelyeztük, ez a« egy herbárium két nagy termet fog megtölteni. Cseh-magyar tudományos csereviszony i — Növénygyűjteményünk most több mint egymillió lapból áll és anyaga természetesen kiterjed az egész világra, főleg azonban Európára és különösképpen Magyarországra és a Balkánra. Aki a középső Duna völgyének és a Balkán 1935 jullua 271 szombat hegyvidékeinek flóráját .tanulmányozza, annak nélkülözhetetlen a mi gyűjteményünk, így sokan fordulnak hozzánk külföldről ée tartják fenn velünk a barátságos tudományos érintkezési, sok külföldi intézménnyel kapcsolatban és csereviszonyban állunk. Az igazgató most egy hivatalos levelet mutat, amelyet a brünni Ustav váeobecné a systematické bota- niky pfiródovédecké fakulty Masarikovej Uni- versity igazgatója, dr. Podpéra intézett a növénytárhoz. A levél megemlíti, hogy dr. Alois Zlatnik egyetemi magántanár most a Szudeták és Kárpátok hiera- clumainak kritikus szisztematikus ökológiai monográfiáján dolgozik s ezért kölcsönlképen kérik a Nemzeti Muzéum anyagát. —Nekünk két .szekrényre való anyagunk van a kért hieraciuimok'ból. Most állitjulk össze azt a kollekciót, Öt postacsomagra valót, amit használatra Brünmbe küidiünk. A szárított növények birodalmában A laikust is érdekli az a hatalmas anyag, amit a növénytár tiz térnie őriz. Persze, a milliónyi lap nincs és nem is lehet közszemlére téve, szépen rendszerezve fekszenek csomagonként az egymás mellett elhelyezett szekrényekben s csak a szekrények oldalát díszítik mutatóba üveglap alatt bekeretezett herbáriumlapok. Nem Is lehetne a lapokat napfényen, világosan tartani, mert hamarosan megbámulnának. így hát mutatóban a sziki, orvosi, homoki, vizl növények egyike-másika kerül ki, a.mi a látogató közönség szempontjából a leghasznosabb és legérdekesebb. Nagy gonddal készülnek a prépérátumek, A kiszedett növényt gondosan kiszárítják, naponta friss itatóspapir-ivek közé rakják, aztán vasprésbe helyezik, amíg teljesen meg nem szárad. Azután a herbáriumlapra felragasztják. A lap jöbbearkában van a növény névjegye, amit etikettnek mondanak. Az elkészült herbáriumlapot aztán elhelyezik a gyűjteményben, úgy hogy az egy fajtába tartozók közös borítékba kerülnek. Rendszer, pontosság az alapja egy ilyen hatalmas, milliónyi lapot felölelő gyűjtemény kezelhetésének. A rendszeres növénygyüjtéssel először az olaszok kezdtek foglalkozni 800—400 évvel ezelőtt, az első tudományos jelentőségű gyűjtemény azonban a Linnéé, aki éppen 300 évve lezelőtt adta ki k-orszaklakotó nagy müvét, a System a Natura-et, amely rendszert hozott a természet világában. Linné gyűjteményét halála után az angolok vették meg és a svédek csak akkor eszméltek az elveszett kincs értékére, amikor a hajó már útban volt Albion felé. A világ legnagyobb növénygyűjteménye Péter- várott van, ez több, mint négymillió lapból áll és az oroszok egyre fejlesztik. A bécsi, párisi, londoni ée berlini gyűjtemények mellett igen előkelő helyet foglal el & budapesti növénytár, amely csendben, hangyaszorgalommal gyűjti és rendszerezi növényeit. Az elmúlt esztendőben gyönyörű albumalaku díszmunkában dolgozta fel Jávorka igazgató Csep- reghy Verával együtt Magyarország flóráját. Negyven szines tábla és több, mint 4000 ábra ékesíti ezt a természetbarátok ízemében nagyértékii tudományos munkát. Grófnak adta ki magát a betörő és kifosztotta Nizza legelegánsabb fürdővendégeit Nizza, julius 26. A nizzai rendőrségnek hosz- szu nyomozás után tegnap sikerült ártalmatlanná tenni Jeam Bristeau veszedelmes szélhámost. Bristeau, az egykori szállodapincér, a főidényben tűnt fel a fürdőhelyen, e magát de Bristolié grófnak adva ki, beférkőzött a legelőkelőbb társaságokba. Később a hölgy vendégek tői nem kevesebb, mint nyolcszázezer frank értékű ékszert lopott össze, azonnal túladott rajta és a pénzt rulettén eljátszotta. Hétfőn a fürdőhelyen óriási izgalmat keltett, hogy Geinworth amerikai gyáros lakását ismeretlen tettes kirabolta s egyéb értékes holmit, kívül ötvenháromezer dollár készpénzt is zsákmányolt. A rendőrség ekkor erélyes nyomozást indított és a gyanú a föltűnően költekező életet élő de Bristelle grófra esett. A rendőrség legügyesebb detektivnőjét bízták meg a nyomozással, aki a társaságban Oh'arle- rois grófnő néven mutatkozott be. A nő drága ékszereket viselt s látszólag nagy összegeket játszott el. Bristeau a jó zsákmány kilátása fejében a szép grófnőnek hevesen udvarolni kezdett e egy napon autókirándulásra hívta meg. A városon kivill néhány kilométernyire azonban hirtelen „eszébe jutott", hogy valamit otthon felejtett s azt indítványozta a nőnek, hogy őt várja meg. az erdő szélén, mig egyedül visszatér. Ezután a detektiv-grófnő lakására hajtott s az egész lakosztályt át akarta kutatni. Közben a. dc- tektivnő értesitette a rendőrséget, mely de Bristelle grófot tettenérte és letartóztatta. Nem volt csekély Bristeau meglepetése, mikor megtudta, hogy az áldozatul kiszemelt grófnő nem volt mái, mint a rendőrség megbízottja. Látogatás milliónyi préselt növény birodalmában Hogyan fejlődött Európa egyik legnagyobb gyűjteményévé a budapesti Magyar Nemzeti Muzeum növénytára? — Haynald Lajos és Kossuth Lajos herbáriuma a nagyszerű tudományos gyűjteményben
