Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-26 / 169. (3721.) szám

4 mi ItOg, U, ' TOsssíMAct^HnaisS’ A spalai jamboree utolsó élményeiből j Spala, 1935 július áft, Csütörtök ewfce íaod-ertűk meg tábortűztta­keU A stfoövean&skói magyar ceerkészek tábor­tüzén mintegy e&áz árvAlánytoa^as magyar ccerkéez, tová/bbá eok lengyel barátunk jelent meg. Az idő véletlenül kedvezett, fatönkökön ültük körül a lobogd lángokat. A magyar eeerkésztedwló elhangzása után P» Barthalos Engelbert gyönyörű beszédben em­lékezett meg a lengyelek vendégszeretetéről, majd a lengyelek esaíbacteágáért folyó küzdel­meit, a lengyel hasas teretetet festette le ma­gyar cserkészetek előtt. P. Engelbert ezivhez- ezóló beszédét pattogó magyar cserkésznóták követték, majd lengyel testvéreinknek eldalol- ttmk néhány régi magyar nótát. A lengyelek viszonzásul a lengyel légionáriusok indulóját, a „Legionitát“ énekelték el nekünk, amit már mi is megtanultunk előzőleg lengyelül, úgy­hogy együtt daloltuk a lágy, szomorú meló- diágu indulót. A tábortűznél résztvevő magyar cserkészek elhozták cigányzenekarukat is, sőt magyar népviseletbe öltözött verbunkos és toborzó tán­cosaikat is hozzánk. Elsőnek azonban Höltal Kató pozsonyi cserkészteány magyar ruhában táncolt a cigányzenekar muzsikájára. A pozso­nyi leányeserkésztestvér táncát a lengyelek és a magyarok hatalmas Mvrivallgással fogad­ták, nagy meglepetés volt ez a szám azonban mindannyiunk számára. Katókát aztán körül­vették a lengyelek és a magyarok. Különben ott voltak a szlovenszkóá magyar cserkészleá­nyok is valamennyien tábortüzünknél. Höltzl Kató pompás táncát toborzó követte, majd egy csoport magyar fiú népviseletben járta el a verbunkost. A spalai erdőben vissz­hangzott az „éljen11 és a „csuva.j“ a gyönyörű magyar táncok láttára. A csehszlovák táborparancsnokság az idő előrehaladottsága miatt félbeszakította a pro­gramot. Egy-két kuruc nóta után be is fejeztük tábortüzünket, a végén még elénekeltük a tál bor tűz befejező akkordjait: „Csend lett már mindenütt, éj borult a tájra, Egyedül világit tábortüzünk lángja. Cserkészek készülnek éji pihenőre, Szivüket kitárják Istenük elébe.* J..,- ' v Lengyel és magyar vendégetek’ kedves em­lékkel hagyták el magyar tábortüzünket. * Pénteken reggel már háromkor volt ébresz­tő. Varsóba készülünk menni, ami innét 130 kilométernyire van. Háromkor még nem esett az eső, azonban a jamboree hű kisérője nem hagyott el bennünket. Négykor, amikor a spa­lai állomásra indultunk ki a táborból (kb. 2 km.), szakadó zápor fogadott bennünket. Az állomásig bőrig áztunk. A vonatban aztán va­lahogy megszáradtunk a háromórás ufc alatt. Varsóban aztán megint a zápor volt a hü kí­sérőnk. A pályaudvar előtti térségen lengyel katonazenekar élén megjelentek az idegen cser­készek fogadására Varsó előkelőségei. Az ide­gen cserkészcsoportok élén a magyarok ha­ladtak, majd a csehszlovák résztvevők, utánuk a magyar alosztály, majd a románok, angolok, franciák stb. A főútvonalak, de Varsó teljesen zászlódiszbe öltözötten fogadta az idegen cser­készekét. A nagy ziavatar ellenére is rengete­gen álltak a járdákon és a cserkész éljenzé­sekre ugyancsak szaporán válaszoltak. Teljesen bőrig ázva érkeztünk a Piisudskl- térre, az Ismeretlen Katona emlékművéhez. Itt minden résztvevő nemzet megkoszorúzta az Is­meretlen Katona sírját a lengyel, csehszlovák, magyar, román, francia és az angol himnusz hangjai mellett. A koszorúzás után difiiében vonultunk el az Ismeretlen Katona sírja előtt a lengyel katona zenekar indulóinak üteméire. * A zápor még mindig tart. Mindegyikünk igyekezett valahová száradni menni, Mrenna •Jóska bátyánk megjegyezte, hogy délre bizto­san ki fog sütni a nap és igaza is lett. Varsót már teljes napsütésben láthattuk. A lengyel fő­város tele volt idegen cserkészekkel. Minde­nütt melegen ünnepeltek bennünket. A város megtekintése után délután négy órakor a var­sói Teatr Wielki-ben díszelőadás volt az ide­gen cserkészek tiszteletére. A varsói Operahá* (Teatr Wlelki) balettkara, táncosai, énekesei léptek fel. Lengyel táncokat láttunk pompás viselőtökben, lengyel népdalokat és lengyel operák áriáit hallottuk kitűnő előadásban. A legszebb és legszínesebb táncok talán a kraiko- wiak és a Zakopanéi táncok voltaik. Gyönyörű világítás, a szlnprxmpás ruhák szinte elkápráz­tattak bennünket. % Késő este indult visszu nz idegenek vonata Uj vasútvonal Ny ugat­ás Középszlovenszhozott Rövidesen megkezdődik 0zbág-Aranyosmarót között avasut ápitáse Galgóc, július 25. (Saját tudósítónktól.) Ér­tesülésünk szerint a vasutügyi minisztérium uj nagyfontosságu vasútvonal építését határozta d Nyugatszlovenszkón. A tervbevett vasútvo­nal Üzbég állomását fogja Aranyosma,róttál összekötni, ezáltal egyenes vasúti összekötte­tés létesül Lipótvár—Üzbég—Ananycemarót— Zólyom között. Uyformán Nyugat- ás Könép­szlovenszkót uj vasútvonal fogja összekötni. A terep felmérési munkálatai már meg bt kezdőd­tek és valószínűleg hamarosan megindul a vasútvonal építkezése Is. A vasútépítés forgal­mi hasznosságán kívül lényegesen enyhíteni fogja a munkanélküliséget la. Beverték egy munkácsi gyár ablakait a sztrájkoló munkások Uugvár, július 25. (Ruszinszkői szerkesztő­ségünktől.) Hivatalos jelentést adtak ki arról, hogy Munkácson a Kallus-féle ládagyár mun­kásai sztrájkba léptek. A sztrájkra az adott okot, hogy a gyár tizenhét munkása kévéséi te a munkabért, a gyártulajdonos ellenben hal­lani sem akart a Ibér felemeléséről és mikor a munkások sztrájkba léptek, he­lyettük újakat fogadott fel. A sztrájkoló munkások annyira felteudultak ezen, hogy a -gyár elé vonultak és felszólítot­ták a sztrájktörő munkásokat, hogy hagyják abba a munkát. A dolgozók nem tettek ele­get a felszólításnak, ezért a sztrájkollók megrohamozták a gyárat, a* épület összes ablakait kövekkel beverték és csak az idejében közbelépő rendőrség tudta megakadályozni, hogy a gyár beren­dezését szét ne rombolják. Az eljárás megindult az erőszakoskodó sztrájkotok ellen. Budapest lesz a nemzetközi reumakutatás középpontja A jövő esztendőben épül lel a Tabánban a Reumahutaló Intézet Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) (Z.) Lehet vagy négy hó* napja, hogy a Vigadó-tér egyik palotájá­ban, finom ízléssel berendezett helyiségben, megkezdte működését a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság, röviden J a Kurkomisszió. Ezt a bizottságot törvény keltette életre és feladatául azt tűzte ki, hogy a világon népszerűsítse és propagálja Budapest páratlanul álló gyógyfürdőit. Ehhez természetesen megfelelő anyagi esz­közökre volt szükség, amelyeknek előte­remtéséről ugyancsak a törvény intézkedett olyképpen, hogy Budapesten a szikvizekre, az ásványvizekre és a fürdőjegyekre fillé­res illetéket rótt ki, —- de kivette az illeték- fizetés kötelezettsége alól a népfürdőket és a sportcélok szolgálatában álló uszodákat. Ezekből a fillérekből olyan jelentős ala­pot teremtett magának a Gyógyhelyi Bi­zottság, amely képessé teszi arra, hogy hosszabb és állandó program megvalósí­tására vállalkozhatik. Ennek a bizottságnak az igazgatójával, dr. Szviazsényi Zoltán miniszteri tanácsos­sal folytattunk eszmecserét a bizottság ed­digi működéséről ét jövendő feladatairól. Szviazsényi Zoltán szlovenszkói szárma­zású ember. Besztercebányán született ét a Selmecbányái királyi katolikus gimnázium tanári állásá­ból került Budapestre, ahol az államfordu- lat első idejében a kultuszminisztériumban jelentős munkaközi látott <1, amikor olt feladatát befejezte, — egy évtized óta — a budapesti fflrdőügy szolgálatára adta ma­gát. Amikor azután a Kurkomisszió igaz­gatói állásának betöltésére került a sor, az illetékes tényezők választása Szviazsényi Zoltánra, mint a fürdőügy egyik legjelen­tősebb szakértőjére esett. — Ez a bizottság — mondotta nekünk Szviazsényi — négyhónapos fennállása óta azzal foglalkozik, hogy a Budapesten lévő fürdőértékeket kiaknázza. Ebből a célból a külföld felé nagyobbszabásu orvospropa­gandát fejt ki és ennek az aránylag rövid munkának az eredménye az, hogy idáig francia, német, olasz, jugoszláv, ro­mán és legutóbb angol orvosok jártak ná­lunk és tanulmányozták fürdőinket. A bizottság Sp&lába, néhányon azonban Gdyniába rándul* tok ki az éjjeli vonattal. * Vasárnap mór kezdődött a táborboDtáe. Hét­főn ment ki nagyobb csoport táborozni a Gdy- nia és Danzlg közt fekvő Orlowóba. A magyar táb orpárancenokság vasárnap adott teát a csehszlovák táborparancsnokság tiszteletére. Ez a tea is a barátkozás jegyében folyt le, a magyar és a csehszlovák cserkészvezetők a legnagyobb egyetértésben, kedélyesen el­beszélgettek a délután folyamán. * Végétért a lengyel nemzeti jamboree. Mi kisebbségi magyarok, kisebbségi cserkészek eok-eok tanulságot vonhatunk Le ebből a ceer- kéez Összejőve télből. Megismerhettük a lengyel telket, amely sok vonásban ugyan egyezik a miénkkel. Ezen a ceerkészösszejövetelen nem­csak a lengyelországi lengyel cserkészek, ha­nem a más országokban, kisebbségi soréban ólő lengyel cserkészeik is részt vetitek. így ott vol­tak mintegy ötíszázan Sziléziából, sokan Né­metországból, Litvániából, Budapestről, Olasz­országból, Franciaországból, Belgiumból atfe.j sőt Amerikából és Ausztráliából is. Ezek az idegen országbeli lengyelek mitsern vesztettek lengyel öntudatukból. Szivük-lelkűk tele van a lengyel nyelv, a nemzet iránti szere­tettel, nem vesztették el lengyel telküket as idegenben, teljes mértékben lengyelek még ma Js. Nem csüggednek, nem panaszkodnak, hs* nőm idegenben is dolgoznak, hogy a lengyel nemzetnek megbecsülést szerezzenek. Ez az a vonás, ami minket, kisebbségi sors­ban élő magyar cserkészeket leginkább meg­ragadott. Szerettük volna, ha sokan jöttek volna el erre a jámboré éra, mert ha lengyel színezete is volt az egész ese»rkéezősszejövetel­nek, mi sokat láttunk és tapasztaltunk. Ma­gunkkal hozzuk haza a nyelvűnk iránti szere- tefcet, amit igazán csak a lengyelektől lehet megtanulni. De még tanulhatunk a lengyel cserkészektől. Ha mást nem te, de fegyelmezettséget. Szagom rend, szigorú törvények kötik a lengyel cser­készt, amit mindegyik hűen be is tart. Végte­lenül csodálkoztak, hogy mi dohányzuntk, sőt hogy alkoholt te szabad innunk. A lengyel cserkész nem iszik, nem dohányzik és ezt a törvényt szigorúan be te tartja. Szinte katonáé rend van a lengyel cserkészetben. Nem is cso­da, hiszen a lengyel cserkészek már a háború alatt is bemutatták, hogy nemcsak táborozni, kivonulni, hanem harcolni is tudnak hazáju­kért. Pilsudski lobogója alatt sok-sok fiatal cserkész esett el a lengyel szabadságért, akiket most a lengyel nemzet a hasa hősednek tekint Ezt a rengeteg tanulságot, tapasztalatot hoz­tuk magunkkal Lengyelországból. Azt hiszem, mtedinyAtuüknalk, akik részi vittünk a maiad összejövetelen, örök emléke lesz «s a cserkész- találkozó, amelyen nemcsak oserMsakedni, ha­nem nyelvűnket szeretni is megtanultuk. Bea** I twlil természetesen minden orvosi testületnek 8 legnagyobb készséggel áll rendelkezés éré éa lehetővé teszi, hogy mint a Gyógy- é« Üdülőhelyi Bizottság vendége végezze a ta­nulmányozás munkáját. —* Különben is, Budapest fürdőit igazán érdemes tanulmányozni. Hiszen, hogy egye* bet ne említsek, csak maga a főváros az utolsó tíz esztendőben huszonöt millió pengőt meghaladó beru­házást fektetett fürdőibe. Megépítette az Immár világhírű Hullámfürdőt, a nagy­szabású Széchenyi-strandot, létesítette & pezsgőfürdőt, amelyhez hasonló alig van, átépítés alatt áll a török hódoltság idejé­ből ránkmaradt Rudasfürdő, amelynél jobb és radioaktívabb gyógy-gőzfürdő sehol a világon nem található és modernizálódott a Szent Margitsziget! kitűnő gyógyhatású fürdője is, amelynek épülete egymagában véve is kiváló művészi alkotás. Ezekhez járul még a Szent Lukács­fürdő iszaptavának teljes modernizálása és a fürdő mellett egy igazán nagyszerű reuma-dependence építése. Ennyi áldozat- készség és ennyi kincs jogosulttá teszi azt a törekvésünket, hogy Budapest világviszonylatban is vezető­szerephez jusson a gyógyfürdők terén. — Hogy ez a törekvésünk élő realitás, azt; ml sem bizonyltja jobban, mint hogy külö­nösen Angliából és az Amerikai Egyesült Álla­mokból mind többen keresik fel fürdőin­ket, hogy itt gyógyulást keressenek és találja­nak. Emellett Budapestnek még megvan az az előnye is, hogy ebben a városban télen-nyáron mindent megtalál az idegen, amit egy modern vi­lágváros a kulturembernek nyújtani képes. — A Budapesti Gyógy- és Üdülőbi­zottság kezdeményezésére épül meg itt a közeli jövőben a Nemzet­közi Reumakutató Intézet. Ennek a megvalósítása érdekében Járt ná­lunk nemrégen Van Breemen amszterdami professzor, a reumakutatás világszerte is­mert és elismert tudósa és tanulmányozta fürdőinket. Itteni tapasztalatai alapján ál­lapította meg, hogy Budapest azért a legalkalmasabb a nem­zetközi intézet felállítására, mert nemi egytípusú gyógyvíz felett rendelkezik, ha­nem vannak itt kaldumos, kénes, rádiu­mot és radioaktív hévvizek, amelyeknek szerencsés kiegészítéséül még a világhírű glaubersós kés erőforrásokat is a mieink­nek mondhatjuk* — Ennyi nagyszerű gyógyvizet, ennyi megmérhetetlen természeti kincset a világ egyetlen városa sem tud felmutatni! A létesitendő intézet — fejezte bt Szviazsényi rendkívül érdekes nyilatkoza­tát — négyirányu működést fog kifejteni. Lesz egy általános hidroterápiái osztálya, lesz egy reumatológiai osztálya, felkarolja az ivókúra ügyét és anyagcsere-vizsgálattal fog foglalkozni. Az intézetet ott építjük fel, ahol Budapest székesfővárosa telket és vi­zet ad rendelkezésünkre. Valószínűen a megépítendő Tabánban* — Az intézet hivatásához tartozik majd az is. hogy külföldi tudósoknak alkalma nyíljék a reumával, ezzel a kínzó és gyöt­relmei betegséggel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ha minden rendben és programszerűé® bonyolódik le, úgy a jövő esztendőben sor kerül az intézet felépítésére. — Nagy előny. Hogy a pénzügyi fede­zet megvan. Az intézetet kiegészíti majd a székesfőváros által építendő reuma-kórház. Megkérdeztük Szviazsényit, hogy a bi­zottság létezése és működése nem befolyá­solja-e a magyar főváros nagyarányú ide­genforgalmi tevékenységét ? — A Gyógyhelyi Bizottság szigorúan kö­rülhatárolt téren : a fürdőügy fejlesztése é* propagálása terén működik. Az idegenforgalom egyéb területére ré nem lépünk. — Ezen a területen a székesfőváros a maga jól bevált szervezeteivel zavartalanul folytatja munkáját, amelyben mi csak szol­gálatára és segítségére akarunk lenni és va­gyunk is. A zsíros záraién heverő összegek után illeté­ket szed a Csehszlovák Nemzeti Bank.) A bankionács elhatározta, hogy a Jegybank zsí­róján lieverő összegek után a jövőben millió koronánként 1 korona illetéket számit naponta. A Jegyibank vezetősége azt bi#zi, hogy az ille­tékek összege évi 800.000 koronát tesz mastd W Hm jelentékeny Összeg kedvező határa! a pénzintézetek hitelpolitikájának alaku­Méh r

Next

/
Oldalképek
Tartalom