Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-24 / 167. (3719.) szám
4 1915 falni 94> métám. Munkács példája Munkács, julius 28. Vasárnap Munkácson va* lami olyasmi történt, ami eddig egyedülálló a csehszlovákiai kisebbségi magyarság életében s arai az egész kisebbségi magyarság számára pét- daodásul szolgál. Ha ennek a munkácsi példának követése less, akkor az olyan hatást és eredményt jelent, mely mindennél biztosabban és erősebben fogja bizto* sitani a kisebbségi magyarság nemzeti-szellemi egységét s így a kisebbségi magyar életet. Kiáltani szeretnék örömömben, hogy hallja meg mindenki, akinek szívügye a kisebbségi magyarság életérdeke, szeretném, ha a toll alól ki* futó szavak hangos hanggal hirdetnék: Munkácson sikerült és megtörtént az, amit másfél évtized alatt nem tudott elérni a kisebbségi magyar élet. A fiatalok odaálltak az idősebbek, az öregek elé, azt mondották: — ne nézzük, ne firtassuk a kor, vélemény, világnézet, politilkai tagozódás különbségeit, — fogjunk össze, — együtt akarunk lenni, menni veletek, kiké a tapasztaltság s nteg- meggondoltság, — fogjátok meg kezünket, mely tiszteletet adóan kész a tietekbe tevődni, hogy együtt dolgozzunk a kisebbségi magyarság szellemi s lelki életének biztosítása és művelése érdekében. Azt mondták a fiatalok Munkácson az idősebbeknek: Mi fiatalok eddig szerteszét kalandoztunk az elvek, az eszmék, a politikai világáramlatok útvesztőin, sehol nem találtuk meg heh lyiinket, sehol, senkivel sem éreztük magunkat otthon, testvérnek, édes gyermeknek. A kalandozásban sokat tanultunk, tanultunk olyasmit is, ami a magyarságnak, a magyar szellemnek és a magyar kultúrának, javára válik, adjátok nekünk tekintélyeteket, mi nektek adjuk készségünket, munkálkodni akarásunkat, jószándékunkat, fiatalos erőnket s lelkünket, hogy elárvult és elhagyatott kisebbségi magyarságunk kultúráját fenntartsuk, ápoljuk, fejlesszük s terjesszük! Munkácson a múlt vasárnap ünnepélyes keretek között, a nagy nyilvánosság előtt, szinte fogadalomtevésszerüen az történt meg, hogy az öregek, az idősebbek és az ifjak, az ifjabbak szerződést kötöttek a magyar kultúra és magyar szellemi élet érdekében s annak javára. Milyen különös a dolgok játéka! — Pozsony a nyugati bástyája a szlovenszkó-kárpátaljai magyarság földrajzi elhelyezkedésének, Munkács a keleti. — Pozsonyban kezdődött meg a háború utáni csehszlovákiai kisebbségi magyar ifjúság szervezkedése. Sajnos, hogy az idősebbek s ifjabbak egységfrontjának megteremtése eddig nem sikerült. Á háború előtti és háború utáni nemzedékek között nem tudott felépülni az a hid, mely legalább a magyar kultúra és szellemi élét fórumán, vagy harcifrontján összehozta volna őket. Sok keserű s aggódó érzése volt emiatt az idősebb korosztálynak és sok csalódása az Ifjúságnak. Éreztük mindnyájan, hogy a megértéshiánynak az egymástól való eltávolódásnak nagy a veszedelme a magyar kisebbségre és jövőjére nézve. Már-már hallgatólagosan mindkét fél kezdett belenyugodni ebbe a lehetetlen helyzetbe és ebben a kínos helyzetben megmozdult és megszólalt Munkács. A keleti bástya. És összehozta, ösz- szefogta azokat, akiknek együtt kell lenniök! Vasárnap Munkácson megalakult a Kárpátaljai Magyar Kultur Egyesület helyi csoportja. Ez az alakulás teremtette meg az idősebbek és ifjabbak magyar szellemi és kultur egységfrontját. Becsületes szerződést kötöttek az idősebbek és a fiatalok. A szerződés első pontja: — együtt akarunk és fogunk dolgozni a magyar kultúra, a magyar nép kulturálása érdekében. — Második pont: összefogásunkból száműzött minden, ami szétválaszthat. — tehát nincs helye, nem lehet problémája összefogásunkban felekezeti, társadalmi osztály-állás, világnézeti, politikai felfogás különbségtevésnek! Harmadik pont: — Kiközösítjük magunk közül azt, aki akármilyen vonatkozásban vagy irányban letérni akarna arról az egyenes-közös és középutról, melyen a magyar szellemiség és kultúra biztosítása érdekében haladnunk kell s mely egyedüli útja a haladásnak, a magyar kultúra érdekei szoigálhatá- sának. Az idősebbek és fiatalabbak szavukkal és aláírásukkal erősítették és pecsételték meg ezt a szerződést s annak alapján már a legközelebbi hetekben megindul az együttes munka. Reméljük és hinni szeretnők, hogy ha, az a becsületes jószándék, az a megértés és együttműködés készség fogja vezetni a munkát, mely azt mindkét oldalról elindította. Akkor eredményes, sikeres és nagyjelentőségű lesz. Munkácson az idősebbek nem erőszakolták a maguk nemzetpolitikai és világszemléleti felfogását a fiatalokra, — a fiatalabbak viszont nem kiabálták magukat tübbettudóknak, tőbbetérőknek, helyesebb utón haladóknak az idősebbeknél. így testesülhetett meg az összetalálkozás ,igy jött létre az össze>- fogás, melytől csak haszna lehet a magyar kultúrának és szellemi életnek! Berták Béla nemes egyénisége, a fiatalok Iránti megértő készsége és szeretető tette rá * szerződött felek szerződésére a pecsétet. Benne látták a tekintélyt a fiatalok /belé helyezték a bizalmat a» idősebbek1, és fiatalabbak egyaránt. így jött létre a vasárnap aláirt szerződés és a nyilvánosság előtti fogadalomtétel. * Lelkes közgyűlés keretében megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturegyesület munkácsi csoportja Munkács, julius 28 (fíajét todnsitónMől.) Vasárnap délelőtt a Ceillagszállé nagytermében tartotta alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kiul- turegyesület munkácsi csoportja. A közgyűlésen több mint százhúsz érdeklődő jelent meg, akik azonnal be is léptek az egyesület tagjai sorálba. A másfél ér óta tartó tárgyalások tehát végűi meghozták a* eredményt és a megalaknlt egyesület valóban összefogja a magyar kultúra munkásait, korra, felekezeti*, társadalmi osztályra, világszemléletre való tekintet nélkül. A közgyűlésen megjelent vezetők személye és a közönség is teljes biztosíték erre nézve, Az egyesület első törekvése, hogy körébe vonja az ifjabb magyar generációt és e célból a magyar ifjúság kiküldöttei több Ízben megbeszélést tartottak Bertók Béla püspökkel. Az elnöki asztalnál Bertók Béla püspök Well- manii Mihály országos elnök, az ifjúság részéről pedig Ecsedy Árpád és Niczky Viktor foglaltak helyet. A gyűlést Bertók Béla vezette, a tisztikar megválasztásánál pedig Wellmann Mihály elnökölt. Ecsedy Árpád az alapszabályokat Ismertette, melyeket egyhangúan elfogadtak. | A tisztikar egyhangú választással alakult meg a következőképpen: elnök Bertók Béla, alelnökök Gável Béla és dr. Péter Zoltán, ügyvezetők Ecsedy Árpád és dr. Stark Béla, titkárok Kovács Antal és Szabó Imre, jegyzők Niczky Viktor és Reisz Zoltán, pénztáros Locker István, ellenőrök dr. Katona István és Szabó László. A választmány tagjai: Bernáth Gyula, Bertók Erzsébet, dr. Jauk ovira József Mihály^ Czél Jenő, dtr. Fried Sándor, Goldiberger Imre, Hávél János, Haus- man Erzsi, Herpay Ferenc, dr. Katz Jenő, Kelemen József, Mandák Sándor, Margittal Ilona, Palkovibs Alice, dr. Rosner Tibor, Sedhser Zoltán, dr. Simon Menyhért, Somos Anna, dr. Tórczay Károly, Ton- haizer Ferenc, R. Vozáry Aladár, Wald Leó Árpád, dr. Grósz Nándor, dr. Fenyves Albert, Weinberger Ottó, Haueler János, Nagy István, Bornstein Lajos. A közgyűlés 6orán Bertók Béla püspök, Wellmann Mihály országos elnök, Ecsedy Árpád ügyvezető és Szabó Imre titkár tartottak hatásos, mé- lyenjáró beszédeket, amelyek az egyesület programját domborították ki. Szabó Imre részletesen is- ismertette ezt a programot, amelyet a jelenlevők nagy helyesléssel fogadtak. Ezután az alakuló ülést I Bertójc Béla elnök berekesztette. Sikkasztás miatt feljelentést tettek a nemzeti egység pártjának nyitrai titkára ellen Nyitra, július 23. (Saját tudósitónktól.) Már hetekkel ezelőtt híre terjedt, hogy a nemzeti egység pártja, amely — mint ismeretes, — a nemzeti demokrata és Stribrny-párt egyesüléséből alakult, elbocsátotta nyitrai titkárát, Petlák Lipótot. A volt titkár ellen az a gyanú merült föl, hogy több mint 15.000 koronával nem tudott elszámolni abból az összegből, amelyet segély elmén kellett volna kiosztania a munkanélküliek között. Petlák azelőtt igen használható embernek bizonyult, úgyhogy a politikai ügyvitelen kívül megbízták a szakszervezeti ügyek intézésével is. így került kezébe a szakszervezeti segélypénztár, melyet teljesen önállóan kezelt. Május 15-én váratlanul pénztár vizsgálatot tartottak a párt központi kiküldöttjei és megállapították, hogy 15.119 korona hiány mutatkozik. Néhány nappal később Petlákot a prágai központ utasítására azounali hatállyal elbocsátották állásából, még pedig a legnagyobb titokban. Egyes szlovák lapokban megjelentek tudósítások, amelyek céloztak a váratlan elbocsátás okaira, de a pozitávúmét csak most hétfőn tudta meg a közönség, amikor is a párt bűnvádi feljelentést tett volt titkára ellen a nyitrai ügyészségen. Petlák eddig ugyanis többször Ígérte, hogy az okozott kárt megtéríti és a párt ebben a reményben ihuzta-halasztotta a feljelentés megtételét. Miután Petlák nem mutatott hajlandóságot a fizetésre, a feljelentés megtörtént. Tanukat nevez meg és a lefolytatott pénztárvizsgálatot Ismerteti a feljelentés, amelynek alapján az ügy rövidesen a büntető bíróság elé kerül. Tőst László kassai helyettes polgármester interpellációja az eltűnt honvédszobor ügyéhen Kassa, julius 23. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délután összeült Kassa város tanácsa és ezen az ülésen Tost László helyettes polgármester beterjesztette interpellációját a városi muzeum előcsarnokából eltűnt csonka honvédszobor ügyében. Tost László interpellációjában a következőket mondotta: — A lapokból értesültem, hogy az 1848-i szabadságharc emlékére felállított honvédszobor torzója a város tulajdonát képező múzeumból 1935 julius első napjaiban, — valószínűleg 4—5. közötti éjszakán — eltűnt. Mint soros polgár- mester még szombaton megjelentem a múzeumban és meggyőződtem arról, hogy a szobortorzó nincsen a helyén. A muzeum kapusa a szobor elszállításáról felvilágosítást adni nem tudott. Dr. Medvecky, a muzeum igazgatójának helyettese érdeklődésemre azt a választ adta, hogy szabadságáról hazaérkezve a szobortorzót nem találta a helyén. Hogy szabadságának tartama alatt ml történt a szoborral, s azt hová szállították, nem tudja. Közelebbi felvilágositást legfeljebb dr. Pollák igazgató tudna adni, aki, jelenleg szabadságon lévén, nem tartózkodik itthon. — Tény az, hogy a szabadságharc emlékét megörökítendő, 1898-ba.n honvédszobor-bizott- ság alakult, amely Münster Tivadar elnökletével megindította az országos gyűjtést és ennek eredményeként állították fel a honvédszobrot, amelyet 1906 szeptember 10-én nagy országos ünnepség keretében adtak át városunk törvényhatósági bizottságának, Kassa város gondozásába, aiml által a szobor a város tulajdonába ment át. E szobrot ta összeomlás után 1919 március 16. és 17. közti hajnalban négy órakor felelőtlen elemek a talapzatáról lerántották. Az ütődés következtében a tatobozesogozt honvéd’ alakjának feje lepattant és eltűnt. Az ekként torzóvá vált emlékművet a városi múzeumban helyezték el megőrzés céljából. A szobor elszállítására a szállító cégnek 3000 koronát fizettek ki a város pénztárából. (Cislo 4.964/1921, Mest- ská rada.) A város előbb a katonai kincstártól kérte az összeg megtérítését, majd a teljhatalmú minisztériumhoz fordult azzal a kérelemmel, hogy a 3000 koronás költség leírását fedezet hiányában engedélyezze, Ennek a teljhatalmú minisztérium 1921 november 9-én kelt 13.923/21 od. adm. I. számú leiratával helyt adott, anélkül, hogy ezen a címen bármilyen igényt támasztott volna a szoborra. Tény az, hogy a városi muzeum 1919 szeptember 12-én kelt és december 23-án jóváhagyott és ma is érvényes szerződés értelmében állami kezelésbe adatott át, de a szerződésnek 3. pontja kimondja, hogy a muzeum tartozékaival és gyűjteményeivel együtt Kassa város tulajdonában való meghagyás mellett úgy egészében, mint részeiben örök időkre elidegenithetetlenül Kassán hagyandó közvagyont képez. A muzeum tehát városi tulajdon és mert értesülésem szerint dr. Pollák muzeum- igazgató áthelyezése folytán városunkból rövidesen végleg eltávozik, ezért javasolom, hogy 1. az érvényben lévő városi szabályrendelet 16. fejezete 37. szakaszának 7. pontja értelmében a tanács még a muzeumlgazgwtó távozása előtt sürgősen intézkedjék a muzeum épületének és tartozékának, valamint gyűjteményeinek leltározása és értékelése Iránt; 2. hogy ehhez a hivatalos leltározásához m városi muzeum által magyar nyelven kiadott és nyomtatásban is megjelent több száz oldalas katalógus használtasséli fel alapul és a muzeum volt igazgatója, Kő- szeghy Winklex Emil lőcsei lakos, — aki az átadás idején 1919-ben itt mint muzeumigazgatói működött, — bávassék meg. Szükségesnek látom ezt azért, mivel ilymódon tisztázandó az a kérdés, hogy eltávozása óta a városi muzeum gyűjteményé* bői mely tárgyak hiányoznak, vagy tűntek el és kinek az intézkedésére; 3. javasolom végül, hogy e leltár foganatosítása után a muzeum adiassék vissza eredeti rendeltetésének és időszaki kiállítások az esetben legyenek ott engedélyezemdőfk, ha a gyűjtemények szakszerű elrendezése és elhelyezése után szabad terem marad üresen e óéira felhasználhatónak. A városi tanács most foglalkozik Tost László helyettes polgármester és a múzeumi kuratórium elnökének a javaslatával. Fegyveres banditák garázdálkodnak Szehszárd határában Szekszárd, julius 23. Vakmerő országúti rablótámadást követtek el az éjszaka a sióagárdi határban Bejczy Károly és István sashalmi nagykereskedők ellen. A két kereskedő teherautóval igyekezett Csornára. Útközben a motoron kisebb javítást kellett végezniük s mialatt az egyik kereskedő a motort javította, az utmenti fák közül három fegyveres bandita ugrott elő. Egyikük Bejczy Károlyt úgy fejbevágta, hogy az eszméletlenül esett össze; testvérét pedig a másik két bandita addig sakkban tartotta, amig az összeesett ember zsebéből több ezer peingö- nyi készpénzt el nem szedtek. A vakmerő rablók azután elmenekültek. Bejczy István testvérét súlyos állapotban szállította a kórházba. A vakmerő utonállók kézrekeritésére megindult a nyomozás. Felvétel a pozsonyi református diáklntef- nátusba. Az egyetemes református egyhá* konventi elnökségének felügyelete és ellenőrzése mellett működő pozsonyi református diákinternátus és menza az 1935 — 36-ik iskolai évre felvesz középiskolai, ta- nitóképző-intézeti és főiskolai növendékeket, és pedig fiukat és leányokat egyaránt' A fiuinternátus Edl-ucca 9. ez. alatt, a nőt internátus Széplak-ucca 12. sz. alatt fog működni. Ellátási dij havi 400 korona. Felvételi kérvények 1935 augusztus 15-ig adandók be a R. I. M. elnökségéhez, Edl- ucca 9. sz. alatt. Bővebb felvilágositást az elnökség nyújt 3 korona portó beküldése ellenében. — A kedvezmények iránti kérvények ugyanezen határidőig adandók be, felszerelve a személyi kimutatással és a szükséges okiratokkal. — Hatvan millió értékű whisky égett el. Peoriából (Illinois) jelentik: A Hiram Wai- ker-föle szeszgyárban, amely állítólag a legnagyobb ilyen gyár a világon, tűz ütött ki, amely az egész whisky-készletet .megsemmisítette. Az elégett whisky értéke 3 millió dollár, vagyis hatvan millió csehszlovák korona volt. A Fáz robbanás után következett be. Az egész környék tűzoltód a helyszínére érkeztek, hogy az oltásban segédkezzenek. xx Beverley Nlchols: „Szeretők magasiskolája*. Beverley Nioholst méltán nevezik a fiatal angol irógeneráció legtehetségesebb tagjának. Már hu- 6zonötéves korában nagy sikert aratott önéletrajzával s egész sereg regénye jutott el a példány- számrekordig, a színpadi- és filmsikerig. De az iró maga legjobban „Szeretők magasiskolája" ol- mü regényét szereti. Nemcsak azért, mert itt festette meg a legtökéletesebb torzképet az angol arisztokráciáról, hanem atért is, mert sok ön- életrajzszerü és kulcsregényt sejtető rész van benne. Brian Elme, a regény fiatal ujéágiróbőise sokban hasonlít magára Nicholsra. Ez a derék, lelkes és csinos fiatalember egy kis pletykalap munkatársa s elérhetetlen álma, hogy a.z arisztokraták közé kerüljön. Szorgalmasan írogatja a kis pletyka híreket, de amikor egyszer elérhetetlen szerelméről. Lady Júlia Cressev-ről ír valamit, bajba kerül. A szép hölgy megsértődik és Briannak bocsánatot kell kérnie. így jut be az arisztokrata társaságba, igy születik meg a s m- relem közte és Lady Júlia között. Marcangoló, kegyetlen szerelem ez. Brian végigjárja a petyhüdt, romlott élet dzsungelét, mélyen belelát az álarcok mögé, amelyek elfajult, bűnöző, gyenge embereket takarnak. Lady Júlia szereti Bri.mt, de ennél a. szerelemnél fontosabb az, hogy ne váljék nevetségessé, amikor egyik barátnője cilo- patja B ciánhoz irt és soha el nem küldött, őszi íto szerelmes leveleit. Ezekért a levelekért „áteng T* szerelmesét a zsaroló, szerelemre éhes ladynek. És Brian megundorodva., de megerősödve tér vissza, a férfi barátsághoz, az tiga-zi, munkás élek örömeihez. Dr. Tábori Pál fordítása áldoz to* készséggel adja vissza az etedet! hangját, és hangulatát. Az ízléses kiállítású könyv a budapesti NOVA kéttjfengős sorozatának újdonsága.
