Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-21 / 165. (3717.) szám

1935 juliua 21, vasárnap. TO«<OT-Mac&£I^HIIííL^ Erős pártharcok jegyében zajlott le az agrárlntézkedések nagyhete A belpolitika szélcsendes hetének eseményei ■ Most már a kormány is szabadságra megy Prága, julius 20. Az elmúlt belpolitikai hét egyike volt a legeseménytelenebbeknek, bár ez volt az agrárintézkedések nagyhete. A mezőgazdaság szempontjából a legna­gyobb jelentőségű intézkedéseket készítet­ték elő és hirdettek ki olyan intézkedése­ket, amelyek az egész gazdasági esztendőre elhatá­rozó jelentőségűek. A hét mégis eseménytelennek látszott, mert minden tárgyalás, minden küzdelem a nyil­vánosság kizárásával, a kulisszák mögött folyt le. A látszólagos szélcsend mögött azonban a valóságban éles összecsapások, heves pártharcok jel­lemezték a kormánykoalíció mezőgazda- sági nagyhetét. Kitetszik ez azokból a jelentésekből, ame­lyekben az egyes kormánypártok lapjai tá­jékoztatják saját híveiket. Az agrárhét tár­gyalásainak eredményeit a szombati mi­nisztertanács foglalta össze. A mezőgazdasági rendeletek tendenciája Az e héten kiadott mezőgazdasági jellegű rendelkezések hatalmas lépést jelentenek a tervgazdaság rendszerének kiépítése felé. így a termelői igazolvány kötelezővé téte­lével voltaképpen a termelésbeli tervgazdaság alapjait kí­vánják megvetni. A gazdák és a kereskedők szorongó szív­vel és vegyes érzelmekkel tekintenek a kor­mánykoalíció kísérletei elé, mert mindenki előtt világos, hogy a gazdasági élet a leg­érzékenyebb organizmus, amelynél tehát minden mesterséges beavatkozás problema­tikus értékű. Már pedig tagadhatatlan, hogy az e héten kiadott intézkedések mélyre­ható újításokat és súlyos megkötéseket tartalmaznak a szabad termelés eddigi rendszeréhez képest. A külföldiek ellenőrzése Az agrárpolitikai intézkedéseken kívül a hétnek másik eseménye volt a nem cseh­szlovák állampolgárok szigorúbb nyilván­tartásáról szóló kormányrendeletnek ér­vénybelépése. Ez a rendelet ugyanis julius 15-én lépett életbe. A rehdelet jelentősége abban van, hogy a külföldieket szigorúbb felügyelet alá veszi és külföldinek minősiti mindazokat, akik csehszlovák állampolgár­ságot nem tudnak igazolni. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek szigorúbb kezelése vonatko­zik azokra az őslakosokra is, akiknek ál­lampolgársága kétes, tehát a hontala­nokra. rendnek, akkor ez a legcsattanósabb megerősítése és igazolása annak az ellenzéki álláspont­nak, amely már 1920 óta sürgeti és köve­teli a hontalanok honosítását. Csodálatos, hogy eddig a kormánypártok és igy a szociáldemokrata párt is, mindent sürgősebbnek tartottak, mint éppen ezt s annak ellenére, hogy Szent-Ivány 1926-os kezdeményezésére a parlament is utasította a kormányt a végleges állampolgársági tör­vény benyújtására, az a mai napig sem ke­rült a Ház asztalára. A szocialista követelések őszre maradnak A mai minisztertanács napirendjén egyébként ott szerepel a kormánykoalíció valamennyi fon­tosabb programpontja. A gabonaárak szabályo­zásán kívül ott van az ipari korlátozásokról szó­ló törvénytervezet is, amely a félhivatalos lap szerint „liberálisabb" szövegezést kapott. A szocialista pártok két követelése, a mun­kaközvetítésről és a negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló két törvénytervezet már biztosan őszre marad. A szocialista sajtó ezt a vereséget leplezni igyek­szik s azt írja, hogy a szociáldemokrata pártnak minden igyekezete a fogyasztók érdekeinek meg­védésére irányult s a gabonaárak megállapításá­val kapcsolatosan a liszt és a monopólium alá eső termények fogyasztási árának emelését igye­kezett megakadályozni. A kormány szabadsága A mai minisztertanáccsal lezárul a kormány nyáreleji munkája s a kormány szeptember ele­jén veszi föl újra a rendszeres munka fonalát, amikor gazdasági jellegű intézkedéseket fog ten­ni és összeállítja a költségvetést. Közben sor kerül a tartományi és járási képviselőtestületek szakértő tagjainak kinevezésére. A Prager Pres­se jelentése szerint a kinevezés során teljesitik a német pártok (értsd: kormánypártok) és a szlovák néppárt kívánságait is. A tartomány- gyűlések csak ősszel fogják megtartani alakuló ülésüket. Hogy ez politikailag és a gyakorlatban mit jelent, erre vonatkozólag igen jellemző egy szociáldemokrata megnyilatkozás. Az uj rendelet érvénybelépése pillanatában ugyanis a párt egyik törvényhozója kijelentette, hogy a „legsürgősebb teendő az állam­polgársági kérdés rendezése", s hozzátette, hogy ,,a kérdést véglegesen rendezni kell és ez tovább már nem tűrhet halasztást". Nos, ha már a kormánypárti törvényhozó is ezt a konzekvenciát vonja le az uj rendeletből, pedig az ő pártja egyik kezdeményezője és megszavazója volt az uj — Megjelent a külföldiek tartózkodására vo­natkozó törvény végrehajtási rendelete. Külföl­diek tartózkodására vonatkozó törvény végre­hatási rendelete most jelent meg Slg 52-1935 szám alatt. A törvény 1935 julius 15-én lépett érvénybe. A „Prager Archív für Gesetzgebung und Rechtsprechung" 16. száma részletesen közli német nyelven ezt a törvényt, valamint a gyárüzemek beszüntetésére és a tömeges mun­káselbocsátásra vonatkozó rendeletet. Ezenkívül közli a kisgazdák forgalmi adó átalányáról szó­ló hirdetményt, a pénzügyminisztérium rendele­téinek folytatását, valamint a legfelsőbb közigaz­gatási bíróság határozatait. Ára 8 korona. Meg­rendelhető könyvkereskedőknél, vagy közvet­lenül a kiadónál, Prager Archív, Prága II, Pan- cká 12. MUSSOLINI SZERINT Három éven belül nem lesz báboru Európában Fellázadtak a határmenti abesszin törzsek és az olaszokhoz csat­lakoztak? - Hazafias ellenakció - Barbusseék az abesszin fajért London, julius 20. A Daily Express mun­katársa beszélgetést folytatott az olasz mi­niszterelnökkel az olasz—abesssziniai kon­fliktusról. Mussolini kijelentette, hogy afri­kai terveinek végrehajtásában sem egy eset­leges európai válság, sem pedig egyik euró­pai állam közbelépése nem befolyásolhatja, Mussolini annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy az elkövetkező három éven belül Európában nem lesz háború. Az új­ságírónak arra a kérdésére, hogy mire ve­zethetők vissza mégis Olaszország nagy­szabású katonai előkészületei, a miniszter- elnök kereken megmondta, hogy az Abesz- szinia ellen indítandó háború kényszeríti Olaszországot arra, hogy jelentős katonai előkészületeket tegyen. — Föl kell készül­nünk arra az esetre — mondotta Musso­lini, — ha az abessziniaiak megtámadnának bennünket. A háború nem kikerülhetetlen Az újságíró előtt Mussolini részletesen ismertette az abessziniai hadviselés nehéz­ségeit. Rámutatott arra, hogy milyen ne­hézségbe ütközik háromezer mérföldnyire az anyaországtól háborút vezetni. Arra a kér­désre, hogy a háború kikerülhetetlen-e, Mussolini szóról-szóra ezt válaszolta : — Ezt semmi esetre nem mondanám. Ezután az újságíró fölvetette azt a kér­dést Mussolini előtt, hogy nem volna-e le­hetséges közös olasz—angol—francia pro­tektorátus alá helyezni Abesszíniát ? Erre a merész elgondolásra Mussolini csak any- nyit válaszolt: — Lehetetlen és keresztülvihetetlen. Ezután az újságíró aziránt érdeklődött, hogy nem volnának-e békés lehetőségek a kérdés megoldására, amire Mussolini azt felelte, hogy mindenesetre könnyű békét követelni, ő azonban rendkívül kényes! helyzetben van és számolnia kell minden eshetőséggel. „Olaszországot nem érhetik; meglepetések — mondotta az olasz minisz­terelnök — mert minden eshetőségre fel van készülve." Az újságíró egyben azt a kérdést in­tézte Mussolinihez, hogy Olaszország fog­lalkozik-e azzal a gondolattal, hogy kilép­jen a népszövetségből ? — Ezt nem mondanám — válaszolta Mussolini. — Olaszországot most nem fo­gom kikapcsolni a népszövetségből, eltökélt szándékom, hogy továbbra is részt ve­szünk a népszövetség munkájában. Az abessziniai hazaszeretet két arca London, julius 20. Az Afrikában állomásozó olasz csapatok létszáma már 100.000 emberre emelkedett. Ezenkívül a konfliktus előtti kor­szakból körülbelül 30.000 olasz katona tartóz­kodik Keletafrikában. A hadsereg technikai föl­szerelése a legmodernebb és kifogástalan. A légi haderők is a legtökéletesebben vannak fölszerel­ve. A hadműveleti bázis az olasz Szomáli-földön van, Asmarah város közelében. Ez a város ugyanis éghajlati szempontból még a legelvisel- hetőbb európai ember számára, körülbelül 2000 méter magasságban fekszik a tenger színe felett és stratégiaÜag is igen előnyös elhelyezkedést biztosit az olasz csapatok számára. Addis Abeba, julius 20. Az abessziniai határ- menti törzsek is készülődnek a háborúra, A csá­szár felhívására a különböző keresztény és po­gány törzsek gyülekezni kezdenek a határ men­tén. Erélyesen cáfolják azt hirt, hogy egyes tör­zsek megtagadták a császárnak az engedelmes­séget és az olasz csapatokhoz csatlakoztak. A hir természetesen nem egészen valótlan, mert a császárnak számos ellensége van a törzfőnökök között és Olaszország egészen bizonyosan már a konfliktus kirobbanása előtt számolt ezeknek az elégedetlen törzsfőnököknek segitségvel. A császárhü alattvalók körében akció indult „a hazaárulók" ellen. Elhatározták egy úgyneve­zett nemzeti egyesület létesítését, amelynek fel­adata a nép körében a hazaszeretet eszméinek terjesztése. Az egyesület széles alapon szervez­kedik, Abesszínia különböző részeiben már 173 helyi szervezettel rendelkezik. Az egyesületnek az a célja, hogy megszervezze az országban a honvédelem egységét. Az összes helyi főnököket, egyházi méltóságokat és katonai parancsnoko­kat esküvel kötelezték, hogy egy katonai táma­dás esetén minden eszközzel megvédelmezik az ország függetlenségét és utolsó lélegzetvételükig harcolnak az olasz protektorátus ellen. Az úgynevezett „ifjúsági egyesület" is erélyes akcióba kezdett az egész országban. Számos népgyülést és demonstrációt rendeztek. Az egye­sület tagjai egyenruhában járnak, amely az angol Baszios (adni! Rontott gyomrod rendbehozza, Emésztésed szabályozza, Étvágyadat felfokozza, Rossz kedvedet elkobozza, — LJf vizek királya, Okos ember, ki e vizet használja! hadsereg khaki-egyenruhájához hasonlít, a sap­kák ellenzőjén pedig a „hazaszeretet"-felirás ol­vasható. Az egyesület, amelynek körülbelül 25 ezer tagja van, fegyverekkel és lőszerrel is ren­delkezik, azonkívül kétszáz katonai instruktor járja be az egész országot és minden valószínű­ség szerint a guerilla-háboru megszervezésére oktatja a lakosságot. Olaszország és a népszövetség Paris, julius 20. L‘Oeuvre úgy értesül, hogy Olaszország csak abban az esetben hajlandó résztvenni a népszövetségi tanács legközelebbi ülésén, amennyiben teljes értékű biztosítékot kap arra nézve, hogy a népszövetség az olasz— abessziniai kérdésben Olaszország álláspontját teszi a magáévá. Ilyen körülmények között, ál­lapítja meg a lap, nem biztos, hogy a népszö­vetség tanácsa julius végén összeül. Érdekes akció indult francia intellektüellek körében Abesszínia megvédelmezésére. Számos előkelő baloldali francia politikus írókkal és a szellemi élet vezetőivel egyetértésben bizottságot alakított, amelynek célja az abesszin faj megvé- delmezése. A bizottságban helyet foglal Pierre Cot volt légügyi miniszter, Painievé fia és Henri Barbusse is. A bizottság tiltakozó iratot fog in- té—' a népszövetséghez, hogy megakadályozza Olaszország fegyveres akcióját Abesszínia el­len. Sajátságos játéka a sorsnak, hogy az a bal­oldal, amely minden alkalmat megragad, hogy az úgynevezett politikai igazságtalanságok ellen nemzetközi akciót indítson és rátereli a világ fi­gyelmét különböző jogfosztásokra és jusztiemor- dokra, most egyszeriben egy olyan hatalomnak fogja a pártját, amely hivatalosan tolerálja a rabszclgakereskedelmet. Hipochonder, fáradtlelkü emberek! Gyomrotokra főleg jól ügyeljetek! „IG M Á N D1“ - víz a beletek meghajtja, Gyomorbajos rossz kedvetek elhajtja! „IGMÁNDI“ a masiniszta, Ki a gyomrot igazítja! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. F orrástu !aj donos: SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom. Japán nem tudta kinek van igaza T o k i o, julius 20. A P. M. H. is ismertette Japán különös és kétértelmű magatartását az olasz—abessziniai konfliktus kérdésében. Emlé­kezetes, hogy julius 16-án Mussolinit fölkereste a római japán követ és kijelentette előtte, hogy Japánnak semmiféle érdeke nem fűződik Abesz- sziniához. Két nappal később a Reuíer-irodán keresztül ezt a híradást a japán külügyminiszté­rium megcáfolta. Állítólag senki nem adott ilyen értelmű kijelentésre megbízást Japán római kö­vetének, akinek eszerint nem is állott jogában Mussolinit Japán érdektelenségéről biztosítani az ol? ~—abessziniai kérdésben. A tokioi Nisi-Nisi című lap most foglalkozik az esettel és megálla- pitja„ hogy Hirota külügyminiszter fogadta Olaszország tókiói követét és kijelentette előtte, hogy Japánnak fogalma sincs arról, hogy a kon­fliktusban kinek van igaza. Minthogy azonban Japán mind a két országgal ' arátságos kapcso­latot tart fenn, teljes nyugalommal fogja bevár­ni a fejleményeket, de reméli, hogy lehetőség nyílik a barátságos elintézésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom