Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-20 / 164. (3716.) szám

A moszkvai hadparancs (*) Hét év után tehát újból összeül Moszk- vában a Komintern, hogy kiadja a harci jelszót a fasizmus ellen. Hét évvel ezelőtt, a harmadik internadonálé legveszedelmesebb ellenfelét, a második internacionáléban látta, ma pedig arról tanácskozik, hogy lehetne a két internadonálé között elmosni a választóvonalat és ott, ahol le­het, összeforrasztani a két szocialista pártot? Gyakorlati eredménye aligha lesz a Komintern határozatának, még ha ki is mondja, amit mind­eddig vonakodott hivatalból vállalni: hogy a szodalisták és kommunisták egy táborba tar­toznak és együtt is kell menetelniök. Nem lesz pedig azért, mert ahol megvoltak a kedvező po­litikai előfeltételek, úgyis megalakult már az egységfront, hivatalos és nem hivatalos kom­munista jóváhagyás vagy rosszalás mellett, ahol pedig a politikai előfeltételek hiányoznak, ez­után se változik a helyzet. A Komintern paran­csa se tudja elhárítani az akadályokat. Franciaországban például megtörtént az egye­sülés, aminthogy szükségszerűen el kellett jutnia León Blum állandóan és következetesen oppo­náló pártjának oda, ahol a kommuista párt for­radalmi rohamában megállóit és defenzív fede­zékeket épített magának — hogy aztán a szocia­lista tömegek nem lökik-e magukkal a fedezékek­ben -lapuló kommunistákat a rohamba, amely nyilvánvalóan nemcsak egy kormány ellen irá­nyul, hanem egy egész rendszer ellen, s ezzel nem következik-e be az, amire valószínűleg Lon­donból és Berlinből is epedve várnak, hogy Oroszország és Franciaország között meglazul­nak a kapcsolatok: a jövő nagy zenéje. Egyelőre az a helyzet, hogy azon az egyetlen ponton, ahol sikerült nyélbeütni a Komintern program­ját, amelyet még csak azután készülnek hivata­losan tételekbe és dogmákba önteni — könnyen ellentétekre vezethet a közös szodalista-kom- munista akdó az orosz érdek és a szocialista ér­dek között. Éppen ez a program, ez az egység- frontosdi bizonyította be, vagy legalább is lát­szik éppen most bebizonyítani, hogy az orosz kormányérdek nem mindig és nem föltétlenül azonos a munkástömegek érdekeivel. Francia- országban mindaddig, amig csak a kommunista párt képviselte a hivatalos Komintern-politikát, sok mindent el lehetett intézni ügyes röpiratok- kal és ügyes jelszavakkal és nem kellett a tö­megek orrára kötni, hogy közben a szovjet mi­lyen paktumokat kovácsol és hogyan erősiti a rendszert, amely ellen a Moszkva felé hideglelős rajongással tekintő tömegek uccai felvonulások­kal és ablakbezuzással demonstrálnak. A fran­cia kistőkésnek annyi esze van, hogy rögtön fel­ismerte, miért jó üzlet neki szövetségre lépni a szovjettel, még akkor is, ha a vörös hadseregtől nem remélhet háborús konfliktus esetén komo­lyabb segítséget, mint amit a cári orosz haderők­től kapott — mert a bolsevizmus veszélyét Moszkva nem fogja majd a szövetséges hadak felé kilőni, hanem inkább a közös ellenfél felé. Tehát Franciaország nemcsak egy szövetségest szerzett magának Oorszországgal, de egy ve­szedelmet mindjárt immunizált is. Ha azonban azt fogja látni Franciaország, hogy a Komintern mégse azonos a szovjettel, hogy a Komintern a derék és kezes kommunisták helyett León Blum radikális tömegeinek nyúl a hóna alá és segíti egy olyan harcban, amely máris vérre megy, — mert a francia kistőkésnek a hazáról alkotott fogalmai csak kis százalékban történel­mi, néprajzi és földrajzi fogalmak, sokkal na­gyobb részben pénzügyi fogalmak, és aki a frank ellen vét, az a haza legfontosabb tartópillérét támadja meg, — akkor menthetetlenül elfordul az orosztól. S ha a harc nem enyhül, ha a baloldal nem hátrál meg, — mert hiszen a néptömegek nyom­A következő lépés: Németország visszaköveteli gyarmatait Ribbentrop Párisim késiül - Kölcsönt akar szerezni Németországnál francia Máknál Paris, julius 19. A „L’Oeuvre“ arról ér­tesül berlini munkatársától, hogy Ribben­trop, Hitler bizalmi embere augusztus ele­jén Párisba érkezik. Berlini politikai körök­ben az a vélemény, hogy mindaddig, amig a francia parlament a francia—orosz kölcsö­nös megsegitési egyezményt neon ratifikálta, nem lehetetlen, hogy Franciaország és Né­metország között sikerül megértést terem­teni a keleteurópai kérdésben. A lap min­denesetre megállapítja, hogy a francia par­lament elé egyelőre még csak egy olyan természetű francia—orosz egyezményt került, amely pénzügyi és általános gazdasági kér­désekkel foglalkozik. Ennek a paktumnak ratifikálására se került még sor, mert a par­lamentnek közvetlenül a nyári szünet előtt mutatták be a paktumtervezetet és a ratifiká­lásra majd csak a nyári szünet után kerül sor. A L’Oeuvre megállapítja, hogy sajnála­tos körülmény az, hogy legalább ezt az egyezményt nem sikerült a nyári szünet előtt ratifikálni, mint ahogy ez a Csehszlovákiával kötött egyezmény esetében megtörtént. A lap úgy értesül, hogy Anglia kívánsága, hogy Franciaország és Németország között ka­tonai kérdésekről is nyiltan meginduljon az eszmecsere. Amint hírlik, Ribbentrop Párisban fel fogja vetni a német gyarmatok visszaadá­sának kérdését is. Ezzel a hírrel kapcsolatban a lap megállapítja, hogy ez természetesen első­sorban Angliát érdekli és mindaddig aligha foglalhat álláspontot a francia kormány, mig Anglia véleményét nem ismeri. Akárhogyan alakuljanak azonban a dolgok, — állapítja meg a L‘Oeuvre, a német gyarmatok visszaadása semmiképpen sem időszerű. A lap úgy értesül, hogy Ribbentropnak Pá­risban messzemenő pénzügyi megbízatása is van. Amennyiben tapogatóznia kell néhány nagy francia banknál egy német államkölcsön esélyei iránt. Azok a londoni bankok ugyanis, amelyeknél Ribbentrop egy német kölcsön ügyében lépéseket tett, csak abban az esetben hajlandók a kért kölcsönt folyósítani Német­országnak, amennyiben francia bankok is haj­landók részt vállalni az akcióban. Szocialista-kommunista hadüzenet a Laval-kormánynak A deiRORtSréciót tilalom miatt rendkívül kiélésedéit a helyet a kor­mány és a baloldal között ■ Laval erélyesen védelmezi sP.ásitóiit Azonnali hatállyal elbocsátják a demonstráló állami hivatalnokokat Paris, julius 19. A szocialista és kommu­nista lapok ma feltűnő helyen közlik a szakszervezetek szövetségének felhívását az állami alkalmazottakhoz. A felhívás ma este hat órára tömegdemonstrációra szólítja fel az állami alkalmazottakat. A szocialista és kommunista frontharcos szövetség is de­monstrációra hívja fel tagjait. A demonstrációs felhívás politikai kö­rökben nagy nyugtalanságot keltett, mert a baloldal nyílt hadüzenetének tartják a kor­mány ellen. Amint a P. M. H. jelentette, a francia kormány általános gyülekezési és felvonulási tilalmat rendelt el, a kommu­nista és szocialista demonstráció tehát na­gyon kritikus helyzet elé állíthatja a kor­mányt. Nincs kompromisszum Laval miniszterelnök minden esetre fel van készülve arra, hogy az utolsó konzek­venciáig felvegye a harcot a baloldal el­len. Tegnap este baloldali képviselők kül­döttsége jelent meg a miniszterelnöknél és ják és a kormány sem enged, mert hiszen őt is a tömegek nyomják, de nyomja a felelősség is, amit vállalt, amikor lekötötte magát a frank in­tegritása mellé — könnyen elkövetkezhet egy olyan helyzet, hogy mire a moszkavi hivatalos kommandó elhangzik, már az utolsó helyen is beomlott a front, ahol még szocialistákat és kommunistákat valóban közös zászló alatt tö­möríteni lehetett volna. Ki tudná megmondani, hogy mi az igazság: a kommunisták forradalmi elánja tört-e meg, vagy pedig a világ rohan tulsebesen uj és uj ál­igyekeztek a miniszterelnököt rávenni arra, hogy vonja vissza a demonstrációs tilalom­ról szóló rendeletét. Laval azonban kijelen­tette, hogy a kormány ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumra és minden uccai demonstrációt meg fognak akadá­lyozni. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy mindazokat az állami hivatalnokokat, akik egy esetleges demonstrációban részt vesznek és a rendőrség kezei közé kerül­nek, azonnali hatállyal elbocsátják. A szocialista és kommunista párt közös kiáltványt bocsátott ki és felszólítja mind a két párt összes tagjait, hogy az összes kerü­letekben nyilvános demonstrációt rendez­zenek a kormány takarékossági dekrétuma ellen. A volt frontharcosok vezetősége is tiltakozó gyűlést hivott össze ma estére. Barátságos hangok az angol és francia sajtóban A polgári lapok — ellentétben az éles- hangú baloldali bírálatokkal —■ általában lomások felé, hogy még azok se bírják az ira­mot, akiknek soha nem volt elég gyors a múlt haldoklása és a jövő kibontakozása? Annyi bi­zonyos, hogy ez a legfőbb forradalmi gyülekezet kullog az események után és elkésve regisztrálja a tennivalókat. Mire elhangzik Moszkvából a hadparancs, addigra nem lesznek tömegek, akik megfogadnák a parancsot. Elkésve hangzik el a vezényszó, mert hiszen az események nem vár­ják be a legfelsőbb forradalmi gyülekezet kegyes jóváhagyását, hanem mennek a maguk utján. A tömegek pedig az események irtózatos ostroma nyugalomról számolnak be. Megállapítják, hogy a francia közvélemény teljes megér­téssel viseltetik a kormány akciója iránt. A Journal szerint a közvélemény át van hatva azoknak a szigorú intézkedéseknek a fontosságától, amelyeket a francia kormány foganatosított s éppen ezért nem gördít aka­dályokat a program keresztülvitele elé, A Petit Journal megállapítja, hogy a francia nép feltűnő nyugalommal és hidegvérrel vette tudomásul a kormányrendeletet, amely alapjában véve igen nagy áldozatokat köve­tel tőle. A lap még megállapítja, hogy pénz­ügyi körökben nagyon jó hatása volt a kor­mányrendeletnek és ezt a hatást a pénzpia­con már érezni is lehet. Az Echo de Paris annak a reményének ad kifejezést, hogy az elrejtett aranykészlet ismét elő fog bújni rejtekhelyéről és jelentékenyen megjavítja a francia frank helyzetét. London, julius 19. A mai angol lapok részletesen foglalkoznak a francia kormány takarékossági dekrétumával és úgyszólván alatt elvesztik kapcsolataikat a régi, dermedt dogmákkal, uj és az élet által diktált utakra lépnek. Nagy kérdés, hogy a tömegeket akarja-e a kommunista internacionálé visszavezetni a dogmatizmus útjára, vagy pedig maga lohol, ha elkésve is, a tömegek után. S ha neki is lódul, hát beéri-e egyáltalán és tud-e lépést tartani ve­lük olyan batyuval a hátán, amely az orosz szovjetállam mindenkori külpolitikai számadá­saival és úgynevezett reálpolitikai skrupulusaival van megtömködve. Ma: Nagy rádió melléklet J|Wr r AfCjr % a 18 oldal ára Ké 1.20 JmJB' I XIV. évf. 164. (3716) szám e SE&IRb&t • 1935 julius 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- r Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TUSZUlSzkÓi magyürSüg *[lce \2’ p üli cíV?0 III "emelet félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • P.aga II., Panská ulice 12, HL emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja 9 ® TELEFON; 303-11. » • Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— KI. H H SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRftHH __ _ ______________.__ ------------------------------------- ---------------------------------------- -- -------------------—-■ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom